Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)
1944-06-18 / 136. szám
m flSRVrni CÉRMI 4 1944. JUNTOS 18. Normandia, az almafavirág földje Be fagyjuk magáink mögött a tenderre tekintő partvidéket s hajózzunk képzeletben befelé a normann föld belseje felé, teszem föl a szeszélyesen kanyarodó Orne folyócska mentén. A „normann Svájc" tündéri szépségű vidéke tárni . szemeink elé. Mindenütt égnek meredő sziklafalak, suhogó vízesések, ligetes erdők. Az erdők tisztásain régi várkastélyok repkónnyel futtatott falai bújnak meg. A nép azonban szalmatetős kis házikókban lakik s éppen emiatt tréfásan „szalma alatt élőknek“ csúfolják őket Pedig ezek a „szalma alatt élők“ egyenes leszármazottai azoknak a normann vitézeknek, akik .Szicíliáig is elkalandoztak hajóikon, rabolva, sarcolva mindenütt, mígnem keresztvíz alá hajtva fejüket, itt telepedtek le. Kezük munkája nyomán élet sarjadt a földből: óriási almafaligeíek, melyek tavasz felé édesen kábító illatot öntenek a völgyekbe. Igaza van a régi francia népdalnak amikor így énekel: ,.Almafaviráqzás idején Normandiába váqyom én.. .** Almából készül a híres normandiai cidre is, a kissé csípős almabor, amer lyet annak idején Villon is iszogatott Páris csapsz k űbén. Normnndiát járt ismerősöm mesélte, hogy ezeken a vidékeken az iskolába igyekvő elemisták palatábláján ott fittyeg a tirttatartó mellett a kétdecis kis flaska is tele almaborral. A normandiai parasztember csavaros észjárású. Kérdésre kérdéssel felel, akár a székely. Közülük kerülnek ki Francia- ország legjobb ügyvédei. — Milyen lesz az idei almatermés — kérd zi az idegen a kertjében matató atyafit.? — Hát — felel az, lassan húzva a szavakat — egy jó évhez képest nem is olyan jó, egy rossz termésnél azonban sokkal jobb. Nyelvükben még ma is közel 5000 olyan szó van, melyek idegenül hangzanak Franciaország más tájain. Dieppe neve például az ősi „deep“, azaz mélység szóból származik. A gyakori Harfleur és Barfleur helységnevek pedig a keskeny folyócskát-patakot jelentő norvég „fliot“ szóból. Viseletűk festői. Különösen jellemző a férfiak ősi normann sapkája, yagy a nők .vállra boruló főkötője. Normandia éghajlata gabona, vagy tengeri termesztésére nem alkalmas, annál inkább a legeltetésre. A smaragdzöld pázsiton eztevel legelnek a legjobban tejelő tehénfajták s a híres normandiai lovak messze az óceánon túl is nagy keresletnek örvendenek. Paris és London feneketlen gyomrát Normandia látta el tej jel-vajjal, különösen pedig sajttal. Camambert, Neuf- chátel, Pont l’Éveque nevei minden Ínyenc előtt ismeretesek. Normandia azonban nemcsak a jelenben él, hanem nagymértékben a múltban is. Hódító Vilmos tette igazán naggyá ezt a földet, aráikor hajóhadával ezekről a partokról indult útnak Anglia felé, hogy magát a Westminster apátságban angol királlyá Koronáztassa. Az ő városa volt Caen is, amelynek két páratlanul szép apátságát is ő építtette mintegy engesztelésül a pápa számára, akinek akarata ellenére vette nőül egyik közeli rokonát:- Matild hercegnőt. Ennek a házasságnak is érdekes története van. Több mint hét esztendőn keresztül ostromolta kitartóan Vilmos „a Hódító“, a szép hölgy szívét — hasztalanul. Ekkbr aztán betelt a mérték s a hajdani normannok utóda erélyesebben intézte el a leánykérést. Hölgye bosszú fekete haját karjaira csavarta s addig hurcolta őt teremről- teremre, amíg az el nem rebegte a boldogító igent. A ma oly sokat emlegetett Bayeux is az ő emlékét őrzi. Miasszonyunkról elnevezett katedrái isa egész Francia- ország korai román stílusú bazilikája. A gótika királynője Rouen a normann hercegek székhelye volt, Tündéri szépségű, csipkefinomságú kátédrálisát szétbombázta az esztelen angolszász rombolás őrülete. Le Havre és Cherbourg már nem tükrözi annyira a föld jellegzetességeit. Nemzetközi mivoltukat az ide özönlő idegen elemeknek köszönhetik, mégis ők jelentik Normandia gazdasági életének középpontjait. _ Ma vér áztatja az almafavirág földjét s tűnt évszázadok kincseit tapossa szét a háború. Templomok és apátságok romjain, Lisieux bombázása után, remegve kérdi egész Franciaország: vi- rágzaoak-e majd ismét Normandia álra áfái? Ifi. XÁNTUS JANOS dr. KERESZTMETSZET KókűMob jártat közülünk: Normandia* &an~ legalábbis fizikai értelemben kevesen, de akik Miilett parasstjait, olvasták Corneille rímeit, Malherbe sorait, Flaubert vagy Maupassant immáron klasszikussá vált regény kolosszusait, a normann föld szülöttein át megértik ezt a ma véráztatta földet. Az ő nevükben, ecsetjükben, soraikban benne van a ködös, kissé párás normán táj. Normandia tavasszal a legszebb, amikor a virágzó almafaerdp£ fölött sós szél kóricál az óceán felöl, példázva a föld remek kettősségét, az ősi rögbe gyökerező életet s a „messzi roppant tengerekre“ csábító végtelent. Ma vér öntözi Európa legnyugatibb partjait s mintha Hornén piacán ismét máglya lángolna a Szűz alatt, kit Johannának nevez jó néhány évszázada Gallia. Ismét megelevenedik előttünk a kor, amidőn az ország délkeleti részében VII. Karoly uralkodott. Délkeleten — minthogy. Páris árkádjai alatt angoloknak hódolt a nemesség, a papság, sőt a párisi egyetem is. Az a-1 goi gyarmatosító törekvések ellen a szegény pász* torleány vont kardot s a tikkelt országotokon -Villon, a csavargó költő irt balladát a szegény Lovisről. Itt élt a borvirágtól rezes orrú molnár: Olivier Basselin úr is,' akiiek csípősen gúnyos dalait felkapta a hír. száj- rúl-szájra terjesztette n Vaux de Vire-i malomtól a legdélibb Province-ig, az új műfajnak a vaudeville nevet adva, A föld, mely ma iszonytató vérözön- ben párálik, Franciaországnak egyik keleti tájegysége, mely Bretagno.-nyal a „halottak földjével“ együtt mintegy pontot tesfc nemcsak a gall föld, hanem egész Európa Ultima Thuléjára. Flandria és Bretagne között a messzire előre- ugró Cotentin-félszigot néz az óceánba őrködő szigetek: Jersey ás Guer"e-'ey felé, almi s>áz és egynéhány éve Victor Hugo írta keserű szatUáit a szátnnze- téshől s ahol a költőóriás keze alatt a „századok legendái“ születtek. Normandia nevét azokról a normann hajósokról kapta, akiket a természet mostobaságn s az egyre fogyó kenyér űzött karcsú hajóikon a Skandináv partokról verő fényesebb haza felé. A kétarcú Franciaországnak atlanti tájegységét alkotja Normandia, csakúgy mint például Provence a másik: a földközi- tengeri arcnak egyik gyöngy3«emét Normandia azonban nem tartózik szorosan Franciaországhoz. A párisi medence északnyugatnak nyitott. Szélesen tárul ikertestvére, a londoni medence felé, valósággal önmagától kínálva a „kis Anglia“ nevet. Hogy egy ellentét erejével világítsuk meg Normandia helyzetét, azt mondhatjuk, hogj’- amíg például Magyarország mindig a mélyebben fekvő centrális helyzetű Alföld felé ford'd s mintegy önmagából merít, addig Normandia Kifele néz az óceánra s lelkiségében igen sok a nemzetközi, mondhatni talán vüágpeigári jellemvonás. / Az, hogy a történelem folyamán némi először látjuk ennek a földrajzi helyzetnek következményeit az Angliával való .viszonnyal kapcsolatban, esnoán megerősítheti bennünk a történelemnek szoros kapcsolatát a fizikai földrajzi táj alkattal. Normandia tehát még . nem az igazi Franciaország, hanem inkább esek »telőszobája“ annak. Ezt az előszobát azonban nem nagyon könnyű megközelíteni kívülről, az óceán felől. Meredek, sokszor 50—80 méter magas krétasziklák alkotják itt a partot A tenger időtlen malma őrölte, koptatta hullámainak »áasáa pörölyével az aránylag lágy kőzetei s az ma meredek falakat, ú. n. f»- laiseket alkotva néz az ócpánra. Az elaprózott anyagból széles, homokos strandot terített a partfalak alá. Ezeken a sekélyvizű parti előtereneken bárhol könnyen kiköthetnek a kis merülésű partraszálló báfbák, de csakis ezek, mert a mélyebb járatú h"j ík itt meg- fenaklenénelc A kontinens bel sej "bői az óceánba siető folyók. m:nt pdd'u' a Szatjna, vary a sokat em’e"etett Orne folyócska, széles tölcsértorkolat1 el, szakkifejezéssel élve esztuárinmm‘'l ömlőnek a tengerbe. Ezeket a batal-"a« tölcsértorkolatokat, az árapály tóz-tettta, véste ki, rendkívül alkalmas kikötőket teremtve a normann narteko" R' uen és. Le Havre ilyen .tölesértörknlatban épült kikötővárosok. A magas partfalak rendkívül kedveznek a védelemnek, hiszen róluk jó, kilövés nyílik a védők tüzérségié sBámára. Az ellenség pestig, amint ért a most dúló csaták in mutat- jáfc kénytelen roppant emberál doza tokát hozni az esrtuárimnnk kikötőhelyeire **rt**áéri Anglia, és Amerika nem tamilt az elmúlt I évtizedek eseményeiből, ezt tapasztalnunk kellett nem egy esetben az uj világháború folyamán. Meet, lingy az uj washingtoni békeszervezet elgondolását látjuk, azt kell bfcioörtk: még egyenenai visszafelé akarnak haladni az Idők sodrában. Történelmi nagy események logikájának megértése helyett szavakkal, kifieQfeZésekkel, elnevezésekkel játszanak, aaokrnk fedezete atett olyan diktatúrát akarnak meglwwrttwHL, aganty megbántja a v&ág egységet, b^eüötörtk a Képek öDtodatába, a nenteetek legszentebb érzésedbe és éietérdekeibe egyaránt, — ugyanúgy, mint 1918-ban. Ez at tenwzgetft» természetesen csak egyszerű játéK, vágy pvapagaadafogáa. A világháború utáni rendjét nem washingtoni dofgoaßsBdbSKban fogják meghvtározai, hanem a csatatereken. A megtámadott Európa hősiesen és eredményesen védekezik nyugati partvidékein az invázióé hadseregek ellen. Folyik a nagy harc, amelyben a nagyobb teUderő, a magasabb rendű katonai erények mellett a történelmi szituáció helyesebb és tisztább megértése is döntő szerepet fog játszani. Ez a harc a megtámadottnak, az életéért folyó Európának fogja meghozni a Végső győzelmet és meg fogja kímélni a világot azoknak a politikai kísértéseknek megismétlésétől amelyek egyszjr már nyomorba, széttagolt Ságba,- válságba döntötték! (Eső Újság) * Kissé lomha az Aladárok felfogása, úgy látszik, túlságosan hosszú Időbe kerül, nagy szellemi megerőltetésbe számukra: tudomásul venni bizonyos Jelenségekét, s a látottakból, tapasztaltakból megszülni egy gondolatot. Másképp majdnem elképzelhetetlen volna, hogy ne jutna eszükbe szép csendesen eltávozni azokból a pozíciókból, ahová a hazai zsidóság vagyonmentő bizalma, hatalomőrző törekvései ültette őket. Az Aladárok elhelyezkedtek az elnöki, vezérigazgatói székekben, megféezkeltók magukat, s mikor nem keltett éppen kijárni, a befolyást, összeköttetést cauládi nevet, elmert, atyailságot kawiaixxstatni, vagy felvenni az éppen eaadékes tiszteietdijat, akkor szép csendesen szcmyókékteh. Átaludtak mindent, ami törtéit, vagy nem jutottak még Idáig, hogy találkozzanak az uj világgal, sőt nem vették észre azt se: kenyéradó gazdáik régen nincsenek már körülöttük, elfujta őket a történelmi orkán. Aladárék ülnek tovább a helyükön, felveszik a fizetést, s talán még önérzet Is duzzad mellükben, talán egy halvány sejtés motoz bennük, hogy ök alapjában véve ennek a nacionalista, antiszemita Magyarországnak vcltak az első pionírjai... Lehetséges. A nemzet azonban egészen más véleményen van tevékenységükről, egészen másként Ítéli »eg nagy vállalkozásukat, vakmerő expedíciójukat a gazdasági étet sziklás tájaira. A nemzetnek az a határozott nézete, hogy p bányán varrnak, valamennyien a zsidóság házőrző ebeinek szerepére vállalkoztak, s nincsen többé semmi keresnivalójuk a vállalatok, gyárak, kere- kedőházak élén. Tessék csak szépen levonni a konzekvenciákat, zsebretenni a töltőtollat, mellyel néha nevüket aláírták és viasza - sompolyogni oda, ahonnan előkerültek. Higy- jék el: nagyon jóindulatú ez a figyelmeztetés .. . Kár meg-vámiok, amíg tiszteletlen kezek ragadják meg őket, s lódítják ki az elnöki és vezérigazgatói szobákból. (Uj Magyarság)-* Régi szép magyar közmondás: aki nem dolgozik, az ne is egyék. Ebben a mondásban kifejezésre jut a magyar nép komoly felfogása a munka szent kötelességéről, amely egyedül ad jogot arra, hogy valaki a nemzet hasznos tagjának tekinthesse magát1 és az ország rendelkezésére álló élelmiszerekből és egyéb használati javakból Is klvehesse részét. De a magyar ember igazságos gondolkodása azt is megköveteli, hogy aki munkáját becsülettel elvégzi, annak jusson Is a nemzet vagyonából annyi, ameny- nyire neki és családjának szüksége van. Az uj termelési és beszolgáltatás! rendszer talán éppen azért vfflt be annyira az elmúlt évben, mert a magyar embernek ehhez a gondo’kcdásmódjához alkalmazkodott ée annak mindenben megfelel. A beszol- gáltatási kötelesség hivatalos megállapítása és a gazdakönyvek kiosztása biztosította art, hogy minden gazdálkodó ismerje a nemzeti termelés munkájából reá eső részt és azt becsülettel teljesíthesse, de a hatóságok is tudják, hogy melyik gazdálkodó mennyivel köteles az ország termeléséhez hozzájárulni s lássák, hogy ezt a munkát tényleg elvégezte-e. Ez a rendszer alkalmas alapot ad arra is, hogy az igazság a közellátásban Is érvényesüljön. A hatóságok tudják, hogy melyik gazdálkodó teljesítette beszolgáltatás! kötelességét, ki végezte el az ország termeléséből reá eső részt és ezáltal hogyan szerezte meg az igazságos jogot arra, hogy becsületes munkája fejében viszont az állam Is biztosítsa számára azokat a használati cikkeket, amelyekre neki és családjának szüksége van. (Közellátási Értesítő) * Churchill nem merte De Gaullet az USA- val szemben támogatni, türelmet és elnézést kért tehát, amiért Anglia még most sem ismerte el az Algíri Bizottságot, amelyet eddig csak Moszkva tekint törvényes kormánynak. Churchill vonakodó magatartását az magyarázza, hogy Angliának a szovjet földközitengeri politikájával szemben szüksége van Amerika támogatására. Ez azt jelenti, hogy Nagy Britannia egyedül már képtelen érdekei megvédésére ás Churchill már saját közvéleményével sem törődve csak Washingtonhoz fellebbez. De Gaulle belelátva a brit kormányzat beleibe, máris veszedelmes sakkhuzásra szánta el magát és a londoni emigráns kormányokhoz fordul támogatásért, ahol ezt nyilván készségesen meg is kapta. Churchill határozatlansága miatt elkeseredett emigránsok természetesen megadták az algíri bizottságnak azt, amit Anglia Washington nyomására eddig megtagadott tőle. Ez a palotaforradalom igen nagy port kavart fel, mert az angol közvélemény egyik része most már szintén szembehelyezkedett Churchillel és követeli, hogy az angol—francia barátság szellemének megfelelően De Gaullet elismerje. De Churchill, ha a moszkvai Imperialista törekvésekkel szeVnben Amerikától kér oltalmat, nem helyezkodhetik szembe az USA-val, amely még ma is vörös posztónak tekinti De Gaulle tábornokot és nem felejti el a Darlan—Glraud időkben tanúsított magatartását. A francia nemzet sértődötten és hidegen néz farkasszemet a partraszállókkal. Sem az angolszászokban, sem De Gaulleben nem Ismeri fel a „felszabadítókat". Ezért Írja keserűen egy angolszász újságíró, hogy a megszállt partsáv lakossága sem virággal, sem mosolygással nem fogadta az angol—■ amerikai katonákat, hanem tüntetőleg hátat- forditott nekik, vagy úgy viselkedett, „mintha fából faragott szobrok lettek volna. (összetartás) Gyógynövény be váltói és termesztől tanfolyam Kolozsváron Kolozsvár, junius 17. A földmivelésügyí minisztérium erdélyi kirendeltségének megbízásából a kolozsvári m. kir. Gyógynövény- kísérleti Intézet, tekintettel a gyógynövény- termesztés és gyűjtés nagy nemzetgazdasági jelentőségére, elhatározta, hogy kellő számú jelentkező esetén Kolozsváron 1944 ‘ jniius 3—8. között 0 napos gyógynövénybevffltói és termesztől tanfolyamat rendez. A tanfolyamra junius 25-ig lehet jelentkezni a m. klr. Gyógynövénykisérleti Intézetnél (Kolozsvár, Monostori-ut 3). A tanfolyam teljesen díjmentes, azonban lakásról, ellátásról és az utazási költségekről a tanfolyam résztvevői maguk kötelesek gondoskodni. A tanfolyam megtartásáról az Intézet a jelentkezőket idejében értesíteni fogja. A jelentkezők közöljék nevüket, pontos elmüket, polgári foglalkozásukat és keresztény származásukat az Intézet vezetőségével. A tanfolyam résztvevői a gyógynövénygyüjtés, termesztés és beváltás ismereteiről kapnak gyakorlati irányú és bemutatásokkal kapcsolatos szakszerű oktatást és a sikeres záróvizsga letétele után gyógynövénybeváltói engedélyt kaphatnak. — Súlyos baleset egy utcai gázcső javítása közben. Szelezsán Pál 21 éves, Domb-utca 9. szám és Enyedi János 20 éves, Bezerédy-utca 11. szám alatt lakó szerelősegédek a gázcső kijavításán foglalatoskodtak. Munka közben benzinlámpájuk felrobbant. Mindketten első és másodfokú rendkívül súlyos égési sebeket szenvedtek. A mentők a klinikára szállították a szerencsétlenül járt szerelőket. A baleset ügyében megindult a hivatalos vizsgálat.
