Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-13 / 108. szám

1944. MÁJUS 13= KuetiHjskg Sztóiay miniszterelnök a legnagyobb elismeréssel adózott a magyar munkás kötelességteljesitéséről Bizakodással nyilatkozott a miniszterelnök az egységes belpolitikai (ront megteremtésére irányúié törekvésekről Budapest, május 12. A Magyar Országos Tudósító jelenti: A Magyar filet Pártja képviselő- és felső­házi tagjai, mint a heti pártnapokon általá­ban, csütörtökön este Is Igen sokan gyüle­keztek össze az Akadémia-utcai székház­ban. Teleki Béla gróf vezetésével sok erdélyi képviselő Is megjelent. Sztójay Döme mi­niszterelnök este érkezett a pártba, ahol vi­téz Teleki Mihály gróf, a párt vezetf-’fere leg­utóbb kiküldött háromtagú bizottság elnöke fogadta. A párt tagjai körülvették a minisz­terelnököt, aki az időszerű kérdésekről meg­indult eszmecsere során tájékoztatást adott a helyzetről. Mindenekelőtt bizakodással nyilatkozott arról, hogy az egységes belpoli­ZrinyMulalmaSi kitűzése az 1944. évre A Vitézi Bend Zrinyi Csoportjainak köz­ponti vezetősége oly szellemi alkotásoknak, amelyek a magyar nemzeti és katonaesz­mény szolgálatát s ezen keresztül a hon­védelem érdekelt a legjobban előmozdítják, az 1944. naptári évre Is kitűzi a Zrinyi- jutalmakat — mégpedig az előző évekhez képest lényegesen felemelt összegben — azzal a szándékkal, hogy ilymódon Is elő­segítse á valóban hazafias és katonái köz­szellem kialakulását. A fentiekben megjelölt feladat megoldá­sához szükség van az ország egész szel­lemi életének hatékony közreműködésére. Főcél: a m. kir. honvédség által kívánatos­nak tartott, nevelő munkájának előmozdítá­sára alkalmas különféle szellemi termékek megalkotása és minél szélesebb körben való terjesztése. Elsősorban a tömeghatás el­érésére alkalmas müvek jönnek tekintetbe. Tárgykörök és jutalmak 1. Tudományos munka 10.000 pengő, 2. regény 10.000, 3. színdarab 10.000, 4. képző­művészeti alkotás (szobor vagy festmény) 5000, 5. nagyobb zenemű (opera, induló, nyitány) 10.000, 6. film-alkotás 30.000 pen­gő. összesen 75.000 pengő. Az egyes tárgykörökben a kitűzött teljes Összeg egyetlen műnek is kiadható, ha az a pályázati hirdetményben megjelölt célok szempontjából valóban teljesértékü. Ha azonban ilyen kiemelkedő mü nincs, de egyébként méltánylásra érdemes munka egy-egy tárgykörben több is jelentkezik, a jutalom összege megosztható (I—TI -III. fokozat). Pályázati feltételek Minden — a magyar nemzeti és katona- eszményt szolgáló — mü résztvehet a pá-_ lyázaton, de csak az 19}4. év folyamán nyilvánosságra hozott (könyvalakban is megjelent, sajtó utján közölt, előadott, il­letve kiállításon vagy egyéb módon bemu­tatott) szellemi alkotások részesülhetnek jutalomban. Kéziratok, tervek, vázlatok nem jöhetnek figyelembe. Célszerű, ha a jutalmazásra számottartó szerző vagy ki­adó a mü egy példányát, képzőművészeti alkotások esetében azok fényképét beküldi a Vitézi Rend Zrinyi Csoportjai központi vezetőségének (Budapest, VIII., Reviczky- utca 4/b.), Illetve annak figyelmét felhívja a nyilvánosságra hozott (előadott, kiállí­tott) műre. Oly nagyobb zenemüveknél, amelyek előadásra kerülnek ugyan, de nyomtatásban nem jelennek meg, a kéz­iratot (vezérkönyvet) kell bemutatni. Mind­azonáltal a Zrinyi-ju „álmák elnyerésének nem előfeltételei a számbajövö müvek be­küldése, mert a Zrínyi Csoport vez-tősége minden tudomására jutott müvet ol'álat alá von. Csak maéyar állampolgárok pályázhat­nak; az 1939: IV. t.-c. 1. J-a szerint zsidó­nak számított személyek müvei nem jutal­mazhatók. Elbírálás, jutalmak kiosztása Az elbírálást a Vitézi Rend Zrinyi Cso­portjainak központi vezetősége keretében __ az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács bevonásával — alakult Állandó Birdió Bi­zottság végzi. A szöveges zenemüveknél a szövegírót a jutalom 20 százaléka Illeti meg. A film­alkotásokra kitűzött jutalom összegétől az író, zeneszerző, rendező, forgatőkönyviró, operatőr, vágó és a gyártó is arányosan részesedhet. Az elbírálás egész éven át tart; a jutal­mak kiosztása előreláthatólag az 1915. év elején történik meg ünnepélyes keretek között. Az eredmény sajtó utján is közlésre kürtit, ti kai front megteremtésére irányuló törekvé­seknek meglesz a megoldásuk. — Ma minden erőt — mondotta — a kö­zös célra, a háború győzelmes befejezésére kell fordítanunk. A kormány minden tagját az a törekvés hatja át, hogy rendelkezésére bocsássa honvédségünknek mindazt, ami a háború győzelmes befejezéséhez szükséges. A termelő munka teljes erővel folyik és min­den igyekezetünkkel fokozására törekszünk. Ezután beszámolt arról a látogatásról, me­lyet az Iparügyi miniszterrel együtt csütör­tökön délelőtt Budapest környékén végzett egy nagy gyárban. Tapasztalata alapján a legnagyobb elismeréssel szólt a munkásság­ról s arról a munkáról, amelyet a magyar A nemzet első katonája Jóleső örömmel szemlélte a magyar találékonyságnak és katonai ügyességnek újabb eszközeit. A Zrínyi rohamlöveg és a aorozatvetö azt bi­zonyítják, hogy a magyar vállalkozási kedv s a magyar védekező szellem nagy te'jesit- ményeket tud elérni. Egyúttal bizonyítják azt, hogy a magyar mérnök, a magyar föl­találó széliem egyáltalán nem pihen a harcban, hane n mindent megtesz, hogy olyan eszközöket varázsoljon elő és adjon a harcoló honvéd kezébe, amelyekkel az a legeredményesebben védheti magát, leg­jobban kímélheti életét. Az uj fegyverek, amelyeket most szemlélt meg a Legröbb Hadúr, azonfe'ül, hogy az országot védik, védik egyúttal kint harcoló testvéreinket, a magyar apákat, magyar testvéreket.' ma­gyar fiakat. Minden magyart örömmel és bizalommal kell, hogy eltöltsön a magyar feltaláld szellemnek ez az uj eredménye. Amidőn a súlyos napok s a nagy feladatok fokozott erőfeszítést követelnek a nemzet minőén egyes tagjától, töltsön el mindenkit nyuga­lommal és bizalommal az a tudat, hogy azok, akiknek a kezében van az ország es a nemzet vezetése, mindent megtesznek, hogy ezt a harcot minél eredményesebben, minél jobban, minél tökéletesebb eszközök­kel harcolja meg a nemzet. A Legfőbb Hadúrban az ősi magyar vezető szellem és katonai erő testesül meg, az a szellem, amely ezer éven át megtartotta ezen a tá­jon a magyarságot, amely felemelte abból az elesettségböl, amelybe az elmúlt világ­háború végén került. {Reggeli Magyarország) * Nincs megállás, az élet megy tovább, pincében, óvóhelyen, s a veszedelem el­múlta után a milliós városban mindenütt, ugyanazzal a tempóval, a Csűggedésnék, fé­lelemnek, megfélemlitettségnek jelel nél­kül. A szigorló a pincében felel a profesZ- szor kérdéseire, a bíró gyalulatlan fenyőfa- asztal mellett hozza meg Ítéletét, — meg­tanuljuk, hogy a Katakombákban is éppen Olyan vlsszatarthatatlan az élet sodra, mint Idefent a napvilágon. Kemény lecke, igaz, de a ml sorsunk sohase volţ különösen vi­rágos, bennünket nem hordott tenyerén egész történelmünk folyamán egyétlén egy­szer se nagylelkű fatum. A mi fejünk fe­lett a fedhet ezerszer is felgyújtották, a ml otthonainkra ezerszer is rázúdult a romboló düh, — ennek az országnak a földje tele van omladékokkal, amelyek a há­ború istenének érccsizmái nyomát mutat­ják. A terrornak és pusztító szenvedélynek a mi számunkra legfeljebb a módszere uj, a lényege ugyanaz: tje évszázadon keresz­tül mindig életünkre törtek, megsemmisí­tésünket tűzték ki célul. S mi mégis itt va­gyunk, élünk, mint ahogy túléljük ezt a mo3tanl terrort is. Ha annak az ellenség­nek, amely békés emberi hajlékok szétzú­zását ismeri legszebb feladatának, az volt a hite, hogy a fellegek közül alázuditott tűz és acél majd megfélemlít bennünket, kilúgozza szivünkből az ellenállás és az akarat elszántságát, — tévedett. Folytat­juk életünket úgy és ott, ahol lehet. Dolgo­zunk tovább, ha kell, a napvilágról elvo­nulva, földalatti mélységekben, de egy percig se felejtjük el, hogy a nap fényére, amely fö’öttünk ragyog, jogunk van, s ezért az áldott világosságért, meg ami ve’e egyet jelent: a békességért és az alkotás derűs, tiszta öröméért minden áldozatot meg­hozunk. fTTj Magyareagl * . munkás kötelesség-teljesítésében sziwel- lélekkel végez. Nemkülönben arról a péld 's szociális helyzetről, amelyet ma a magyar­ságban a munkásság irányában a vezetők Iránt tanúsítanak. Hangsúlyozta, hogy a kormány a szociális vonalon maga is a mun­kásság segítségére törekszik és az iparügyi miniszter ennek megfelelően foglalkozik a immkáskérdések szerves megoldásával. A miniszterelnök tájékoztatását a párt nevé­ben vitéz Teleki Mihály gróf köszönte meg. A miniszterelnök hosszabb Időt töltött még ezután a pártban, majd Tasnádi-Nágy An­drással, Yay László báróval és vitéz Teleki Mihály gróffal folytatott megbeszélést és késő este hagyta el a párt helyiségét. A kairói rádió magyarnyelvű bemondója, aki minden valóSzinüség szerint egy Pestről menekült Írástudó lehet, nagyon meghara­gudott azért, hogy vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály kormánybiztos elrendelte egyelőre száz zsidó tró müveinek papirzuzóma lomba való beutalását, fipp ezért jónak látta meg­védeni a magyar szellemet és mint borzal­mas szégyenről beszélni arról a pótolhatat­lan szellemi veszteségről, amelyet mondjuk Trauer Schwarcz Pinkász, vagyis Bus- Fekete László müveinek kikapcsolása jelent. „Ha minden egyes haladőszellemü könvvet máglyára is dobnak; a magyar szellem akkor Is a régi marad“ — Ígérgette azzal a bizonytalan értékű ön vigasztalással, amelynek háta mögött ott szorong az ag­godalom, hogy bizony e müvek után már a bemondó sem fog szerzői jogdijat kapni. A tévedés csupán ott van az egész mér- ge^hangu előadásban, hogy a régi. recept szerint a magyar szellemet mindenáron Összetévesztik a zsidó szellemmel. Egyébként is, úgy hisszük, hogy ehhez a kérdéshez legkevesebb joggal a kairól rádió szólhat hozzá. Egyrészt azért, mert mi sem akarjuk megszabni, hogy a derék felahok milyen arab könyveket olvassanak, másrészt azért, mert ha emlékezetünk nem Kolozsvár, május 12. Több napos fá­rasztó munka után á zsidóknak a belügy­miniszteri rendelet értelmében való kitele­pítés! munkálatait a városi és rendőri ha­tóságok befejezték. A „Keleti Újság“ ha­sábjain már többször foglalkoztunk a kitér lepitéssel s most utólag megállapíthatjuk, hogy az a legnagyobb rendben és nyuga­lomban történt. Sehol nem következett be zavar vagy félreértés. Mind a városi, mind a rendőri hatósági közegek, mindenütt a legnagyobb udvariassággal jártak el. A ha­tóságok a kitelepítés időtartamára gépi erejű és fogatolt jármüveket bocsátottak rendelkezésre. A meghatározott mennyiségű személyi podgyászt, valamint a betegeket, kisgyermekeket és aggokat ezeken szállí­tották el. A hatóságok mindent elkövettek arra is, hogy a tábor területéül kijelölt városi tégla­gyárat lakhatóvá tegyék. Mint már emlí­tettük, már az első napon gondoskodtak a víz ellátásról és a világításról és a tábor részére közel 200 köbméter deszkát la kl- utalványoztak, megfelelő mennyiségű szeg­gel és szerszámokkal. Most már a tábort a megfelelő mellékhelyiségekkel Is ellátták, A hatóságok jóindulata azonban ezen túlra is kiterjedt. Az eredeti rendelkezés szerint Ugyanis minden zsidó 14 napra maga kel­lett gondoskodjék élelmiszerellátásáról. A hatóságok azonban az éle’miszerrel való ellátás megkönnyítése céljából már az eiso napokban gondoskodtak az állandó kenyér- ellátásról, azonkívül nagyobb mennyiségű paszulyt, zöldséget, lencsét, borsót és más élelmldkket Is szállítottak a tábor részére. A tábor területén a fegyelemre és a rendre a hatóságok által kijelölt táborpa- rancsnok vigyáz. Az egészségvédelmi szol­gálatot pedig, mint már előbb is közö'tük, a zsidó orvosok végzik a tiszti főorvos fel­ügyelete mellett. A lezárt zsidó lakások leltározása Kolozsvár város polgármesteri hivat als csal. az az ország, amelynek Kairó a fő­városa, volt az emberiség első antiszemita állama. Előbb a plramisépitéseknél vitték munkatáborba a sorsüldözte izraelitákat, majd pedig, mikor ez sem használt, egysze­rűen átkergették őket a Vörös-tengeren. A Magyarországot gy alázó rádióbemondó visszakerült ugyan abból & Micratm-ba, amelyben ősei raboskodtak, de ott a pira­misok árnyékában ajánlatos neki arról gon­dolkozni, hogy sem Egyiptomban, sem Magyarországon nem ^életlenség volt az, ami a zsidókkal történt. (Függetlenség) * Az angolszász sajtó Irányitól most mar megkezdték a munkát a brit miniszterelnök és birodalma félreálUtására. Ez a tulajdon­képpeni értelme a Roosevelt és Sztálin ba­ráti megértéséről terjesztett híreknek Is. így például a „Saturday Evening Pást“ közölt a napokban Davis újságíró szerint Roosevelt lebilincselő egyéniségével annyira megnyerte Sztálin rokonszenvét, hogy a megbeszélések a két államférfiu között a legbarátságorabb mederben folytak. Davis ezután megjegyzi, hogy Churchill és Sztá­lin között meglehetőse i feszes volt a han­gulat — már csak azért Is. mert Roosevelt nagyobb buzgalommal dolgozik a második i ront létrehozásán, mint ahogy ezt Chur­chill teszi. Aki járatos a propaganda berkeiben, tudja milyen hatást akart ezzel a „bizal­mas“ beszámolóval a cikkíró az olvasótá­borban elérni. Valószínűleg ezúttal nem Is füllentett nagyot a derék yenki újságíró, csak éppen elhallgatta, hogy a nagy rokonszeiÄi, ame­lyet Sztálin érzett Roosevelt Iránt, nem la annyira lebilincselő modoránál'' szólt, mint annak a ténynek, hogy a bolsevisták mindig bámulatosan jól tudják összeegyeztetni cél­jaikat a szabadkőműves plutokrácia elgon­dolásaival. Hogy úgy mondjuk, „egy síkon“ mozognak. Ahogy a napokban Irta at „El Bspanol“ elmü spanyol újság. Moszkvában a legfőbb állami hivatalnokok 80 százaléka zsidó és ezek a zsidók mindenkor szoros kapcsolat­ban állottak a külföldre emigrált szabad­kőműves fajtestvérekkel, akik a Kamidéra szerveiben játszottak fontos szerepet. A cioni bölcsek Jegyzőkönyvében kimondotta egyszer nyíltan a világ zsidósága, hogy a „gyilkosság, deportácló és rabszolgaság** világuralmi törekvéseik megvalósítását leg­lobban előmozdító eszközök. Ha egy pillantást vetünk Dél-Otaszor- szágra, láthatjuk, hogy amit ott a szabad­kőműves Badoglio tőrbecsalásával Amerika megvalósított, semmivel sem különbözik a Szovjet paradicsomi állapotaitól. Anglia pedig mindehhez némán bólint.... (összetartás} A lezárt zsidó lakások leltározása szom­baton, 13-án reggel megkezdődik. Szombaton leltározásra és felnyitásra ke­rülnek azok a lakások, amelyek a Horthy Miklós-ut páros oldala, a Vasut-utca és a Szamos által körülhatárolt területen, — hétfőn azok a lakások, amelyek a Wesse­lényi Miklős-utca páros oldala, Kossuth La­jos-utca páratlan oldala és az Eötvös-utca páratlan oldala által körülzárt részen, to­vábbá kedden azok a lakások, amelyek a Magyar-utca páratlan oldala, Téglás-utca •páratlan oldala, a Szent Lász!6-utca és a Szamos által körülzárt területen fekszenek. A polgármester felhívja a keresztény al­bérlőket és mindenkit, akinél bármilyen ok­ból zsidó lakáskulcs van, hogy a fent meg­jelölt napokon reggel 8 órától délután 8 óráig történő leltározási munka alatt tar­tózkodjanak lakásukon, Illetőleg gondos­kodjanak arról, hogy a náluk meghagyott lakáskulcsok a leltározó bizottság rendelke­zésére álljanak. A leltározás helyeit a hétfőn és kedden megjelenő napilapok közük. v A zsidó üzletekben levő idegen tárgyak kiváltásának rendje Kolozsvár, május 12. Az iparhatóság újó­lag felhívja az Illetékesek figyelmét arra, hogy a lezárt zsidó üzletükben maradt javí­tás, elkészítés vagy más valamilyen célból beadott ruhaneműiket vagy más tárgyaikat május 19—20-án délelőtt 9-töl 12-ig adják ki igazolt tulajdonosaiknak a hatóság által kiküldött emberek. Ezzel kapcsolatban mindazok, akiknek valamilyen tárgyuk van a lezárt zsidó üzle­tekben kötelesek május 16-ig az iparható­sághoz azoknak leírását, illetve megjelölé­sét tartalmazó néhány soros beadványt be­adni. Akik ezt elmulasztják a megadott idö- póntol túl hiába jelentkeznek, mert az Ipar­hatóságnak nem lesz módjában többet Ilyen kérdésekké! foglalkozni KERESZTMETSZET Véget ért a kolozsvári zsidók kitelepítése Ma kezdődik a lezárt zsidó lakások felnyitása és leltározása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents