Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-12 / 107. szám

P é o lele i Uááz májú « 12 Ára íf> fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE­GYEDÉVBE 12.40, FÉL ÉVBE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTAB1 CSEKKSZÁMLA SZAMA 13148. HtJSZONHÉTEDIK ÉVFOLYAM lí!, SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ «ÉSZVÉN X TAKSA SAG I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSALU. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIŐK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A Kormányzó Urnák hadgyakorlaton mutatták be a félelmetes hatású uj magyar fegyvereket 3 „Zrínyi“ rohamágyu és az uj sorozatvetö gyönyörű gyakorlaton mutatkozott be a Legfelsőbb Hadúr előtt BUDAPEST, május 11. (MTI) A Kormányzó TIr Csatay Lajos honvédelmi minisz­ter, Vörös János vezérkari főnök, vitéz Ternegg Kálmán altábornagy, Bakay Szilárd altábornagy, vitéz dalnoki Miklós Béla vez zérezredes föhadsegéd és Lázár Imre testőr- vezérőrnagy kíséretében hadgyakorlatot nézett meg, amelyen bemutatták a „Zrínyi“ rohamágyut és a sorozatvetőt, a két uj magyar fegyvert, Vitéz Ternegg Kálmán altábornagy a Kormányzó Ur előtt röviden ismertette az uj fegyvereket és lövedékei félelmetes hatását. A „Zrínyi rohamágyu páncélzata olyan erős, — mondotta — hogy megvédi a le­génységét az ellenséges páncéltörők és aknák ellen. A beépített ágyuk feladata min­denféle ellenálló fészek megsemmisítése és az ellenséges páncélosok kilövése. A magyar sorozatvető hat csövével Igen rövid Idő alatt félelmetes tttzzáporral töri meg az ellenség sorait. Az uj fegyverrel az első sorozatot, vagyis 72 lövést a Kor­mányzó Ur tiszteletére lőtték ki. A Kormányzó Ur a legnagyobb érdeklő- (léssel figyelte a gyönyört jen kibontakozott gyakorlatot és derűs mosollyal vett búcsút a jelenlevőktől, azután gépkocsin eltávo­zott. Pasién a Birodalom válaszává! visszaérkezett Ankarába I Dnveszter alsó folyásánál megsemmisült egy orosz hídfő A magyar honvédek nadvorna! tűzkeresztségét méltatta egy német haditudósító Griffis után Radek is Stodholo ba ért* esett |á©l fiilVOlicíllUll « ja pán EGY MAGYAR PÁNCÉLOS HADOSZ­TÁLY TŰZKERESZTSÉGÉRŐL irt cikket az „Oberdonauzeitung“-ban az egyik né­niét haditudósító. A tudósítás a Nadvorna közeiében lezajlott csatát írja le és rámu­tat arra, hogy a csata előkészítésében mi­lyen kiválóan látta el feladatát a magyar tüzérség s hogy a tüzérségi eioKeszues után milyen rettenthetetlen bátorsággal in­dultak rohamra a páncélosok s hamarosan el is foglaltak Nadvorna közelében egy falut. A roham alatt a haditudósítónak alkal­ma volt meggyőződni a magyar páncélo­sok kiváló harci teljesítményéről. Leírja, hogy a magyar hadsereg főparancsnoka a páncélos él közelében az első vonalban honvédéi között tartózkodott és úgy irá­nyította a küzdelmet. A csapatoknak a páncélos gránátosokkal együttműködve — folytatja a haditudósitó — rövid küzdelem után sikerült a közeli folyón átkel niök, noha az ellenség a hidat részben felrobbantotta. A folyón való át­kelés után a hős magyar csapatok bevo­nultak íj. városba. Nadvorna magyar kézre került. A szovjet csapatok keletebbre fekvő magaslatra vonultak vissza. A magyar páncélos hadosztály pedig sikeresen átesett a tűzkeresztségen. A SZEBASZTOPOLI HARCOKRÓL kö­zöl részleteket az Interinf. Távirati Iroda. Megállapítja, hogy ez a terület s az itt harcoló német és román hadosztályok tel­jesen megoldották feladatukat azzal, hogy 5 és fél héftn át feltartóztattak két telje­sen felszerelt szovjet hadsereget; egy tü­zérségi-hadtestet több mint ezer ágyúval, több páncélos hadtestet és sok csatarepülő­ezredet, s megakadályozták ezeknek a szovjet déli nagy támadó műveletébe való talán döntő bekapcsolódását. A Krim-fél- sziget védői a számszerűit és fegyverzet­ben fölényben lévő bolsevista erőkkel szem­ben! helytállásukkal bizonytalanságban tartották a szovjet főparancsnokságot egé­szen az utolsó pillanatig a német hadveze­illtslá naţţf sí»ereií«í! csapatod tőség valódi szándékai tekintetében. Ez is olyan mértékben sikerült, ahogyan a köl­csönös erőviszonyokra tekintettel alig lehe­tett várni. A bolsevisták a Krlm-félszlget védői ellen csak háromhetes előkészítés után indították meg az általáuos támadást s e három hét alatt a szovjet fcsapatok bor­zalmas veszteségeket szenvedtek, A német hadvezetöség az időt jól felhasználta a ki­ürítési műveletekre, elszállították a német csapatok legnagyobb részét, a hadianyagot, sőt a német és román csapatokhoz csatla­kozó lakosság nagy tömegeit is. Mindezt említésre méltó veszteség nélkül hajtották végre. A tengeri utat német légi és vizi erők biztosították a zavaró kísérletek el­len. A szebasztopoli hidíőt azután csak abban a pillanatban Adták fel, amikor már beleillett a német hadvezetőség ter­veibe. A várostól nyugatra fekvő uj német állásokban tovább folynak a harcok és amint a csütörtöki hivatalos jelentés közli, a német és román erők visszaverték az ellenség elkeseredett támadásait. A Dnyeszter alsó folyásánál erélyes he­lyi vállalkozás során a németek megtisztí­tottak egy nagy ellenséges hidföt és más hadianyagok mellett 163 löveget és gránát­vetőt zsákmányoltak. Az arcvonal déli részén már meleg ta­vaszi idő van s a hőmérséklet néha a 30 fokot is eléri. Az utak és maga a föld is teljesen felszáradt, úgy, hogy az időjárási és talajviszonyok ismét alkalmasak a nagy­arányú hadműveletekre. A középső és északi arcvonalrészeken áz időjárás nem ennyire előrehaladott, de a nagy hadmüve- ■ letek már ott is lehetségesek. Minőnél részről befejeződtek az átcsoportosítások és így nagyon valószínű, hogy a jelenlegi nyugalmi időszakot hamarosan fölváltják a kemény harcok.. * NAGY VERESÉGET SZENVEDETI A KELETI ALPOK FÖLÖTT szerdán az észak­amerikai légihaderő. Az Interinf jelentése szerint eddig 51 északamerikai repülőgép lalovését âHapitottâk meg, köröttük 41 négy­Hét főispán Alig 48 órája annak, hogy Vargha Lajos dr., Kolozsvár tarosának uj főispánja vitéz Rlesóy-Uhlarik Béla kormánybiztos kezébe letette a hivatali esküt és hogy lnczédy- Joksman Ödön dr.. a régi főispán elbúcsú­zott a városháza tisztviselőitől. Akik ezen a hivatali aktuson megjelentek, láthatták, hogy a nemes város és a tekintetes várme­gye a komoly idők komoly hangulatában mellőzte a hagyományos diszt és pompát . a íöispánváltozás tényét szentesítő köz­jogi szertartást valójában a lelkeket átfütő érzések avatták történelmi fontosságú ese­ménnyé. Mert Kolozsvár törvényhatósági joggal felruházott szabad királyi város ma élő nemzedékeinek tudatában a város uj főis­pánjának eskütétele végtelenül komoly történelmi precedens. A kincses város pol­gárainak emlékezetébe mélyen és kitörölhe­tetlenül belevésödött az a tudat, hogy Ko­lozsvár város és Kolozs vármegye főispánja I mindig egy és ugyanaz a személyiség. A város és a vármegye egy kis monarchia volt, perszonáluniőban. Szép és patríarckhá- lis volt ez a rend. Az idősebb kolozsvári nem­zedékek, akik még átélték és ízlelték a régi-régi békeévek boldog nyugalmát, talán nem felejtették el a régi város és a régi megye kapcsolatait, a régi főispánokat, s'ép, boldog korszak volt: Olyan szép, olyan eosulyozott. hogy csak irigyelni lehet­ne. ná ném tudnék, hogy a csupa d; fi é:. napfény-világban is puskaporos hordó volt az élet felszíne alatt s ha nem tudnók, hogy annak a fénytlátó világnak robbanása mi­lyen tragédiákat zúdított a kincses városra is Itt voltunk, átéltük a nemes város és a tekintetes vármegye régi szép perszonál- uniójának megszakadását, amikor se a ne­mes városnak, se a tekintetes vármegyének nem volt — két hosszú évtizeden át! — fő­ispánja. De ahogy a megcsonkított haza megnőtt a hazatért országrészekkel s ahogy Kolozsvár és Kolozs vármegye egy része ha­Í zatért az édesanyjához, a város és a várme­gye perszonálunióját is visszaállította, a ma­gyar hagyománytiszelet, a mult nemes érté­keinek megbecsülésének és megtartásának akarata. Inczédy-Joksman Ödön dr., a. kisebbségi korszak megalkuvást nem ismerő derék har­cosának nevéhez fűződik a nemes város és a tekintetes vármegye ősi perszonáluniójának restaurálása. Múltja a magyar közigazga­tásban, múltja és munkája a kisebbségi sors malomkövei között vergődő magyarság egy­ségének megtartásában predesztinálták őt a felelősségteljes közjogi méltóságra. Erős kézzel, nagy bölcsességgel, mély emberis­merettel, finom tapintattal töltötte be ket­tős hivatását: jelképezte törvényhatóságai területén a magyar királyi kormányt és kép­viselte a kormány előtt a történelem ösvé­nyein járó megyéje s városa polgárainak jo­gos érdekeit. Emberi magatartása és köz­életi munkássága — jó cselekedet, teljes értékű kötelességteljesités volt. S ebben csakis ebben rejlik titka annak, hogy a másfél hőnappal ezelőtt megtörtént nagy történelmi változás után felajánlott lemon­dása ellenére is újból kötelességévé tétetett Kolozs vármegye élén megmaradni s vezetni megyéje ügyelt. A nagy változás, amelyben az egész ma­gyar életnek uj vágányokra kellett átállitód- nla s amelyen gyökeresen uj szellemben le­het tovább haladni, magával hozta azt a körülményi hogy a nemes város és a tekin­tetes vármegye hagyományos perszonálunió- ja megszűnt s a kormányzat Kolozsvár vá­rosának élére Vargha Lajos dr. fiatal ko­lozsvári ügyvédet nevezte ki főispánnak. Ko­lozsvár polgárságának jó történelmi érzékét motoros bombázóét. A lelőtt gépek repülői­nek egy része ejtőernyővel kiugrott s kö­zülük többet a német hegyvidéki mentőszol­gálat csapatai kutattak fel. A megsemmisí­tett, amerikai repülőgépek legénységének leg­nagyobb része azonban valószínűleg életét vesztette, mert a legtöbb légifesre járhatat­lan vidékek Ifflött napot* le, bizonyítja az a tény, hogy amily őszinte sajnálkozítesal vette tudomásul laczédy- Joksman Ödön dr. távozását á város főis- páni székéből, éppoly higgadtsággal és nyiltszivü bizalommal fogadta az uj, fiatal főispán kinevezését. Kolozsvár városa meg­tanulta az átélt történelem iskolapadjaiban, hogy a váratlan és a látszólag értelmetlen események mögött is megmásíthatatlan okok rejtenek s az eseményeket mély értelem és célszerűség irányítja A kolozsvári Íöispánváltozás történelmi ténye mögött is megtaláljuk ezt a mély, bölcs értelmet és gyakorlati célszerűséget. Ez a személyi változás sem más, mint függvé­nye a most kibontakozó nagy magyar átala­kulás folyamatának. A magyar szellem már régen megálmodta azt az utat, amelyet meg kellett volna nyitni a magyar nép belső fel- emelkedése előtt. A magyar politika most jutott el ennek az útnak küszöbére. A cél: a népi, szobiálfe Magyarország. De aár nem csak fogalma szerint, Inanem lényegében. Hőéi és nehéz munkát követel ennek a leg­nagyobb, legjogosabb magyar álomnak átté­tele a mindennapi élet valóságába. Ez a munka mindenkit megkövetet, mindenkit mozgóért, mindenkit csatasorba állít, aki alkalmas és méltó area, hogy a* uj szellem és az uj program zászlóra ateitt. harcoSjon munkájával. 3 amikor tanúi voltunk annak, hogy a JVífldÉ" yâ'ro« ás a tekintetes vármegye e»so közjogi méltóságának betöltése létért a ha­gyományos gyakorlat átjárói, nem az a lé­nyeg, hogy az eddig egy személyiség által betöltött két közjogi méltóság elvált egy­mástól, hanem az a fontos és az a iiunrie- nekfelett álló valóság, hogy a régi főispán és az uj főispán a felfokozott felelősség ter­hének megosztásában, a rájuk háruló fel­adatok megoldásában találkozott a történe­lem viharában. A vármegye főispánja a nemes hagyomá­nyok légkörében nőtt fel, a, magyar sors történelmi megpróbáltatásaiban szerzett ér­tékes tapasztalatokat s egész egyéniségébe« azokat a nagy értékeket testesíti meg, arun­két nem csak át lehet, de át is fceh men­teni a múltból a magyar jövendőbe. Ineafidy- Joksman Ödön dr. megmaradása és tovább- szolgálása a történelmi fond irtat után a ma­gyar minőség időktől és politikai rendsze­rektől független örökéletüségének elvi je­lentőségű jelképe a személyi vonatkozásokon felül. A város uj, fiatal főispánjának kine­vezése és hivatalbalépése a mából jövendőbe néző fiatal magyar nemzedékek alkotó és építő szándékát jelképezi. A mában nőtt fel, a ma eszméinek öntudatos, meggyőzödé- ses katonája, aki nemzedékének hitvallása szerint a múlt hibáinak gyökeres gyomrdálá- sával akarja a magyar holnap útját járha­tóvá tenni s annak két oldalán naggyá, ■vi­rágzóvá tenni a magyar életet. Két világ találkozik a két főispán egyé­niségében és munkakörében. S világuk, szem­léletük talán különbözik egymástól részle­tekben, módszerekben, csak a szándékban nem. Mindketten egyet akarnak, egy ügyet szolgálnak: a jobb magyar .sorsot, a jobb jövendőt Az egyik a mult nemes idealiz­musával s a ma parancsainak mély átéraé- sével. A másik az ifjúság, a mai magyar ifjúság c?ent meggyőződésével és friss len­dületével. Adja Isten, hogy becsülettel, hittel, sze­rencsével s áldással álljanak, küzdjenek e viharban egymás mellett, magyar testvéri együttérzéssel a nemes városért és a tekin­tetes vármegyéért. S azért, amit önkormány­zatuk magában hordoz: a magyar független­ségért». .. __te — AZ INTAZK> ESHETŐSÉGÉRŐL efanét- kedlk Baldwin amerikai katonai szakíró a „Newyork Times^-ben. Megállapítja, hogy a nyugateurőpal német erődítések (eodfctvül hatalmasak. A nyugateurópai német véde­lem meredek és nehezen járható parti terü­letekre támaszkodik. E mögött vasusak a hadosztályok, kórsáért*» Mneselt tártaié-

Next

/
Thumbnails
Contents