Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-12 / 107. szám

P é o lele

i Uááz májú « 12

Ára íf> fillér

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYEDÉVBE 12.40, FÉL ÉVBE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTAB1 CSEKKSZÁMLA SZAMA 13148.

HtJSZONHÉTEDIK ÉVFOLYAM lí!, SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ «ÉSZVÉN X TAKSA SAG

I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSALU. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIŐK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

A Kormányzó Urnák hadgyakorlaton mutatták be a félelmetes hatású uj magyar fegyvereket

3 „Zrínyi“ rohamágyu és az uj sorozatvetö gyönyörű gyakorlaton mutatkozott be a Legfelsőbb Hadúr előtt

BUDAPEST, május 11. (MTI) A Kormányzó TIr Csatay Lajos honvédelmi miniszter, Vörös János vezérkari főnök, vitéz Ternegg Kálmán altábornagy, Bakay Szilárd altábornagy, vitéz dalnoki Miklós Béla vez zérezredes föhadsegéd és Lázár Imre testőr- vezérőrnagy kíséretében hadgyakorlatot nézett meg, amelyen bemutatták a „Zrínyi“ rohamágyut és a sorozatvetőt, a két uj magyar fegyvert,

Vitéz Ternegg Kálmán altábornagy a Kormányzó Ur előtt röviden ismertette az uj fegyvereket és lövedékei félelmetes hatását.

A „Zrínyi rohamágyu páncélzata olyan erős, — mondotta — hogy megvédi a legénységét az ellenséges páncéltörők és aknák ellen. A beépített ágyuk feladata mindenféle ellenálló fészek megsemmisítése és az ellenséges páncélosok kilövése.

A magyar sorozatvető hat csövével Igen rövid Idő alatt félelmetes tttzzáporral töri meg az ellenség sorait. Az uj fegyverrel az első sorozatot, vagyis 72 lövést a Kormányzó Ur tiszteletére lőtték ki.

A Kormányzó Ur a legnagyobb érdeklő- (léssel figyelte a gyönyört jen kibontakozott gyakorlatot és derűs mosollyal vett búcsút a jelenlevőktől, azután gépkocsin eltávozott.

Pasién a Birodalom válaszává! visszaérkezett Ankarába

I Dnveszter alsó folyásánál megsemmisült egy orosz hídfő

A magyar honvédek nadvorna! tűzkeresztségét méltatta egy német haditudósító

Griffis után Radek is Stodholo ba ért* esett

|á©l fiilVOlicíllUll

« ja pán

EGY MAGYAR PÁNCÉLOS HADOSZTÁLY TŰZKERESZTSÉGÉRŐL irt cikket az „Oberdonauzeitung“-ban az egyik néniét haditudósító. A tudósítás a Nadvorna közeiében lezajlott csatát írja le és rámutat arra, hogy a csata előkészítésében milyen kiválóan látta el feladatát a magyar tüzérség s hogy a tüzérségi eioKeszues után milyen rettenthetetlen bátorsággal indultak rohamra a páncélosok s hamarosan el is foglaltak Nadvorna közelében egy falut.

A roham alatt a haditudósítónak alkalma volt meggyőződni a magyar páncélosok kiváló harci teljesítményéről. Leírja, hogy a magyar hadsereg főparancsnoka a páncélos él közelében az első vonalban honvédéi között tartózkodott és úgy irányította a küzdelmet.

A csapatoknak a páncélos gránátosokkal együttműködve — folytatja a haditudósitó — rövid küzdelem után sikerült a közeli folyón átkel niök, noha az ellenség a hidat részben felrobbantotta. A folyón való átkelés után a hős magyar csapatok bevonultak íj. városba. Nadvorna magyar kézre került. A szovjet csapatok keletebbre fekvő magaslatra vonultak vissza. A magyar páncélos hadosztály pedig sikeresen átesett a tűzkeresztségen.

A SZEBASZTOPOLI HARCOKRÓL közöl részleteket az Interinf. Távirati Iroda. Megállapítja, hogy ez a terület s az itt harcoló német és román hadosztályok teljesen megoldották feladatukat azzal, hogy 5 és fél héftn át feltartóztattak két teljesen felszerelt szovjet hadsereget; egy tüzérségi-hadtestet több mint ezer ágyúval, több páncélos hadtestet és sok csatarepülőezredet, s megakadályozták ezeknek a szovjet déli nagy támadó műveletébe való talán döntő bekapcsolódását. A Krim-fél- sziget védői a számszerűit és fegyverzetben fölényben lévő bolsevista erőkkel szemben! helytállásukkal bizonytalanságban tartották a szovjet főparancsnokságot egészen az utolsó pillanatig a német hadvezeilltslá naţţf sí»ereií«í! csapatod

tőség valódi szándékai tekintetében. Ez is

olyan mértékben sikerült, ahogyan a kölcsönös erőviszonyokra tekintettel alig lehetett várni. A bolsevisták a Krlm-félszlget védői ellen csak háromhetes előkészítés után indították meg az általáuos támadást s e három hét alatt a szovjet fcsapatok borzalmas veszteségeket szenvedtek, A német hadvezetöség az időt jól felhasználta a kiürítési műveletekre, elszállították a német csapatok legnagyobb részét, a hadianyagot, sőt a német és román csapatokhoz csatlakozó lakosság nagy tömegeit is. Mindezt említésre méltó veszteség nélkül hajtották végre. A tengeri utat német légi és vizi erők biztosították a zavaró kísérletek ellen. A szebasztopoli hidíőt azután csak abban a pillanatban Adták fel, amikor már beleillett a német hadvezetőség terveibe. A várostól nyugatra fekvő uj német állásokban tovább folynak a harcok és amint a csütörtöki hivatalos jelentés közli, a német és román erők visszaverték az ellenség elkeseredett támadásait.

A Dnyeszter alsó folyásánál erélyes helyi vállalkozás során a németek megtisztítottak egy nagy ellenséges hidföt és más hadianyagok mellett 163 löveget és gránátvetőt zsákmányoltak.

Az arcvonal déli részén már meleg tavaszi idő van s a hőmérséklet néha a 30 fokot is eléri. Az utak és maga a föld is teljesen felszáradt, úgy, hogy az időjárási és talajviszonyok ismét alkalmasak a nagyarányú hadműveletekre. A középső és északi arcvonalrészeken áz időjárás nem ennyire előrehaladott, de a nagy hadmüve- ■ letek már ott is lehetségesek. Minőnél részről befejeződtek az átcsoportosítások és így nagyon valószínű, hogy a jelenlegi nyugalmi időszakot hamarosan fölváltják a kemény harcok..

*

NAGY VERESÉGET SZENVEDETI A KELETI ALPOK FÖLÖTT szerdán az északamerikai légihaderő. Az Interinf jelentése szerint eddig 51 északamerikai repülőgép lalovését âHapitottâk meg, köröttük 41 négyHét főispán

Alig 48 órája annak, hogy Vargha Lajos dr., Kolozsvár tarosának uj főispánja vitéz Rlesóy-Uhlarik Béla kormánybiztos kezébe letette a hivatali esküt és hogy lnczédy- Joksman Ödön dr.. a régi főispán elbúcsúzott a városháza tisztviselőitől. Akik ezen a hivatali aktuson megjelentek, láthatták, hogy a nemes város és a tekintetes vármegye a komoly idők komoly hangulatában mellőzte a hagyományos diszt és pompát . a íöispánváltozás tényét szentesítő közjogi szertartást valójában a lelkeket átfütő érzések avatták történelmi fontosságú eseménnyé.

Mert Kolozsvár törvényhatósági joggal felruházott szabad királyi város ma élő nemzedékeinek tudatában a város uj főispánjának eskütétele végtelenül komoly történelmi precedens. A kincses város polgárainak emlékezetébe mélyen és kitörölhetetlenül belevésödött az a tudat, hogy Kolozsvár város és Kolozs vármegye főispánja

I mindig egy és ugyanaz a személyiség. A város és a vármegye egy kis monarchia volt, perszonáluniőban. Szép és patríarckhá- lis volt ez a rend. Az idősebb kolozsvári nemzedékek, akik még átélték és ízlelték a régi-régi békeévek boldog nyugalmát, talán nem felejtették el a régi város és a régi megye kapcsolatait, a régi főispánokat, s'ép, boldog korszak volt: Olyan szép, olyan eosulyozott. hogy csak irigyelni lehetne. ná ném tudnék, hogy a csupa d; fi é:. napfény-világban is puskaporos hordó volt az élet felszíne alatt s ha nem tudnók, hogy annak a fénytlátó világnak robbanása milyen tragédiákat zúdított a kincses városra is Itt voltunk, átéltük a nemes város és a tekintetes vármegye régi szép perszonál- uniójának megszakadását, amikor se a nemes városnak, se a tekintetes vármegyének nem volt — két hosszú évtizeden át! — főispánja. De ahogy a megcsonkított haza megnőtt a hazatért országrészekkel s ahogy Kolozsvár és Kolozs vármegye egy része haÍ

zatért az édesanyjához, a város és a vármegye perszonálunióját is visszaállította, a magyar hagyománytiszelet, a mult nemes értékeinek megbecsülésének és megtartásának akarata.

Inczédy-Joksman Ödön dr., a. kisebbségi korszak megalkuvást nem ismerő derék harcosának nevéhez fűződik a nemes város és a tekintetes vármegye ősi perszonáluniójának restaurálása. Múltja a magyar közigazgatásban, múltja és munkája a kisebbségi sors malomkövei között vergődő magyarság egységének megtartásában predesztinálták őt a felelősségteljes közjogi méltóságra. Erős kézzel, nagy bölcsességgel, mély emberismerettel, finom tapintattal töltötte be kettős hivatását: jelképezte törvényhatóságai területén a magyar királyi kormányt és képviselte a kormány előtt a történelem ösvényein járó megyéje s városa polgárainak jogos érdekeit. Emberi magatartása és közéleti munkássága — jó cselekedet, teljes értékű kötelességteljesités volt. S ebben csakis ebben rejlik titka annak, hogy a másfél hőnappal ezelőtt megtörtént nagy történelmi változás után felajánlott lemondása ellenére is újból kötelességévé tétetett Kolozs vármegye élén megmaradni s vezetni megyéje ügyelt.

A nagy változás, amelyben az egész magyar életnek uj vágányokra kellett átállitód- nla s amelyen gyökeresen uj szellemben lehet tovább haladni, magával hozta azt a körülményi hogy a nemes város és a tekintetes vármegye hagyományos perszonálunió- ja megszűnt s a kormányzat Kolozsvár városának élére Vargha Lajos dr. fiatal kolozsvári ügyvédet nevezte ki főispánnak. Kolozsvár polgárságának jó történelmi érzékét

motoros bombázóét. A lelőtt gépek repülőinek egy része ejtőernyővel kiugrott s közülük többet a német hegyvidéki mentőszolgálat csapatai kutattak fel. A megsemmisített, amerikai repülőgépek legénységének legnagyobb része azonban valószínűleg életét vesztette, mert a legtöbb légifesre járhatatlan vidékek Ifflött napot* le,

bizonyítja az a tény, hogy amily őszinte sajnálkozítesal vette tudomásul laczédy- Joksman Ödön dr. távozását á város főis- páni székéből, éppoly higgadtsággal és nyiltszivü bizalommal fogadta az uj, fiatal főispán kinevezését. Kolozsvár városa megtanulta az átélt történelem iskolapadjaiban, hogy a váratlan és a látszólag értelmetlen események mögött is megmásíthatatlan okok rejtenek s az eseményeket mély értelem és célszerűség irányítja

A kolozsvári Íöispánváltozás történelmi ténye mögött is megtaláljuk ezt a mély, bölcs értelmet és gyakorlati célszerűséget. Ez a személyi változás sem más, mint függvénye a most kibontakozó nagy magyar átalakulás folyamatának. A magyar szellem már régen megálmodta azt az utat, amelyet meg kellett volna nyitni a magyar nép belső fel- emelkedése előtt. A magyar politika most jutott el ennek az útnak küszöbére. A cél: a népi, szobiálfe Magyarország. De aár nem csak fogalma szerint, Inanem lényegében. Hőéi és nehéz munkát követel ennek a legnagyobb, legjogosabb magyar álomnak áttétele a mindennapi élet valóságába. Ez a munka mindenkit megkövetet, mindenkit mozgóért, mindenkit csatasorba állít, aki alkalmas és méltó area, hogy a* uj szellem és az uj program zászlóra ateitt. harcoSjon munkájával.

3 amikor tanúi voltunk annak, hogy a JVífldÉ" yâ'ro« ás a tekintetes vármegye e»so közjogi méltóságának betöltése létért a hagyományos gyakorlat átjárói, nem az a lényeg, hogy az eddig egy személyiség által betöltött két közjogi méltóság elvált egymástól, hanem az a fontos és az a iiunrie- nekfelett álló valóság, hogy a régi főispán és az uj főispán a felfokozott felelősség terhének megosztásában, a rájuk háruló feladatok megoldásában találkozott a történelem viharában.

A vármegye főispánja a nemes hagyományok légkörében nőtt fel, a, magyar sors történelmi megpróbáltatásaiban szerzett értékes tapasztalatokat s egész egyéniségébe« azokat a nagy értékeket testesíti meg, arunkét nem csak át lehet, de át is fceh menteni a múltból a magyar jövendőbe. Ineafidy- Joksman Ödön dr. megmaradása és tovább- szolgálása a történelmi fond irtat után a magyar minőség időktől és politikai rendszerektől független örökéletüségének elvi jelentőségű jelképe a személyi vonatkozásokon felül. A város uj, fiatal főispánjának kinevezése és hivatalbalépése a mából jövendőbe néző fiatal magyar nemzedékek alkotó és építő szándékát jelképezi. A mában nőtt fel, a ma eszméinek öntudatos, meggyőzödé- ses katonája, aki nemzedékének hitvallása szerint a múlt hibáinak gyökeres gyomrdálá- sával akarja a magyar holnap útját járhatóvá tenni s annak két oldalán naggyá, ■virágzóvá tenni a magyar életet.

Két világ találkozik a két főispán egyéniségében és munkakörében. S világuk, szemléletük talán különbözik egymástól részletekben, módszerekben, csak a szándékban nem.

Mindketten egyet akarnak, egy ügyet szolgálnak: a jobb magyar .sorsot, a jobb jövendőt Az egyik a mult nemes idealizmusával s a ma parancsainak mély átéraé- sével. A másik az ifjúság, a mai magyar ifjúság c?ent meggyőződésével és friss lendületével.

Adja Isten, hogy becsülettel, hittel, szerencsével s áldással álljanak, küzdjenek e viharban egymás mellett, magyar testvéri együttérzéssel a nemes városért és a tekintetes vármegyéért. S azért, amit önkormányzatuk magában hordoz: a magyar függetlenségért». .. __te —

AZ INTAZK> ESHETŐSÉGÉRŐL efanét- kedlk Baldwin amerikai katonai szakíró a „Newyork Times^-ben. Megállapítja, hogy a nyugateurőpal német erődítések (eodfctvül hatalmasak. A nyugateurópai német védelem meredek és nehezen járható parti területekre támaszkodik. E mögött vasusak a hadosztályok, kórsáért*» Mneselt tártaié-