Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-10 / 105. szám

KntríUjsm 4 mi. május io. A VILÁG TÜKRE 1. Minden nagy esemény megvalósítása áldozatokkal jár 2. Mi az oka Alexanderek csigaoffenzivájánakl 3. Nápoly iskoláiban tanítani kell az orosz nyelvet Á „Dnes“ cirnü bolgár kormánylapban „Bolgár gondolatok'- eimmel figyelem­reméltó vezércikk jelent meg SÍ- Atanas- sov bolgár képviselő és politikus tollá­ból. „Amint minden háború, — irja Alá­nná sov, — úgy ez a mostani is hatalmas értékeket pusztít és semmisít meg. Nem­csak művészi kincsek, vagy gazdasági javak semmisülnek meg, hanem egész városrészek és városok lesznek a kérlel­hetetlen háború áldozataivá. De ne gon­doljuk azt, hogy a háború csak pusziit és rombol, uj gondolatok és eszmények születnek, hogy kiszoríthassák a régie­ket, hogy helyébe lépjenek a maradi és csökönyös felfogásoknak és uj szellem­mel töltsék ■meg a nép közvéleményét, uj szellemi fegyvereket adjon a fronton küzdő katonának és az otthoniak kezébe, akik a nemzet értékeinek megtartásáért küzdenek.“ „A bolgár nép — írja a bolgár politi­kus — nem véletlenségből lépett a hábo­rúba. Bulgária az összes bel- és külpo­litikai szempontjait és érdekeit egybe­vetette, cselekedeteiben pártokon és cso­portúié sokon kívüli és felüli, nem se ti célokat követett cs a népi ideálokat te­kintette egyedül döntő tényezőnek és irányi tó momentumnak. Bulgáriát ismét erőssé és ellenállóvá, gazdaságilag meg­alapozottá és még az ellenség előtt is becsültté és naggyá akarta tenni a nem­zet, amikor a háborúba belépett.- Az el­lenségnek sohasem sikerült a bolgár gondolatot megsemmisíteni és elnyomni, legfeljebb szétdarabolni és gazdaságilag lehetetlenné lenni, de a nemzet kiemel­kedett a megalázottságból, a nincstelen- ségből és új lehetőségeket teremtett ma­gának. Bulgáriát gazdaságilag meg akarták fojtani. Azt akarták, bog}- meg­semmisüljön és független államisága széthulljon. De az uj világhábotu tüzé- ben és lángjában erősödött és aeéloso- dott meg a nagybolgár gondolat. A bol­gár igényeket és jogokat először az eu­rópai hatalmak ismerték el, azok, akik ma is Bulgária szövetsége sei. Az eszmé­ből tett lett, Bulgária határai között — mondhatni — az összes bolgáf erők egye­sülhettek. A háború Bulgáriát is súlyo­san érintette. Nehéz bombatámadások pusztították az országot, hogy ellenálló­erejét megtörjék. A veszteségek érzéke­nyen érintették a népet, a hadifont os­sága termelésben azonban veszteség nem állati elé, sőt még a termelés növekedé­séről lehet beszélni. Azok, akiket a ter­rortámadások érintettek, hősiességgel és emelt fővel viselik el a nemzet megma­radása érdekében elszenvedett károso­dást és jól tudják, hogy minden nagy és szent eszmény megvalósítása nagy áldo­zatokkal, is jár. A nép a magasabb szem­pontokat és érdekeket figyelemre mél­tatva kész a további aldozatvállalásra, a, további küzdelethre. * Stockholmon át érkezett jelentések szerint a „Chicago Daily Tribune“ éles bírálattal fordul szembe a Délolaszor- szágban működő katonai parancsnokok­kal. Követeli, hogy Wilson és Alexander tábornokokat azonnali hatállyal váltsák le. Sem az ináéi hidfőuél, sem az egyéb helyeken vívott harcok nem jelentik azt, hogy a közvélemény meg lenne elégedve a paraucsnokló tábornokokkal. A dél- olaszországi álló harcmodor és katonai tehetetlenség sérti, az amerikai katonák méltóságát és a sikertelenségekért kizá­rólag a parancsnokokat lehet felelőssé tenni. Német katonai szakírók véleménye szerint az a feltételezés, hogy a délolasz­országi előnyomulás kizárólag a pa­rancsnokié tábornokok teheíetleusége miatt állott, volna meg, kissé túlzott be­állítás. A nemei egységok hősi ellenállását cs bátorságát sem f.ellene el elejteni... * Nápoly ifjúsága nehéz feladat előtt áll: oroszul kell tanulnia. Badogho ren­deletét adott ki, amely szerint a dél- olaszországi iskolákban az angol mellett az oroszt is kötelező tantárgynak ve­zette be. Moszkva, mint már megírtuk, ingyen és bérnieutve szállította a dél­olasz városokba „nyelvtanárait“, akik bizonyára minden alkalmat megragad­nak, hogy a világmegváltó vörös ideo­lógiát elhintsék az olasz ifjúság lelké­ben. A Szovjet politikai célokat követ a Földközi-tenger államaiban és bolse- yista értelmezésű gazdasági „együttmű­ködést“ akar megvalósítani az ott élő népekkel, számára fontos tehát az, hogy az orosz nyelvimperiálismus határait is kiszélesítse. Sine ira és studio kell megállapítani, hogy az orosz nyelv maga dallamos, lágy és kellemes zenei motívumokkal te­lített. Az orosz nyelvet Oroszországban is a felsőbb osztályok hosszú időn át nem is ismerték. Tolsztoj „Háború és békéjében“ emlékezünk a pétervári her- eeg alakjára, aki a napoleoni támadás idején, amikor az orosz nép hazaszere­tete nagy arányokban nőtt meg, elhatá­rozta, hogy megtanul — oroszul. Akkor­tájt született Puskin és Lermontov... Az orosz nyelvet a nagyvilágban igen kevéssé ismerik, elsősorban a cirillbe- tüktől való idegenkedéssel magyaráz­ható az, hogy még azok is, akiknek kü­lönben fejlett nyelvérzékük van, oroszul nem tanulnak. Az európai szemlélő szkeptikus a hely­zet megítélésében és önkéntelenül is meg kell állapítani, hogy nem Gogoly, nem Turgenyev és nem Dosztojevszhi nyelve az, amit most az olasz ifjaknak tanal- niok kell, hanem egészen más: a Kreml imperializmusának nyelve- Ezt "az ola­szoknak azért kellene megtanulniok, hogy a bolsevista hatóságokkal való érintkezés könnyebb legyen. Vajjon ezzel a fordulattal számolt-e Viktor Emánuei és Badoglio, amikor Olaszországot a szövetséges hatalmak kezére játszották! A kormány több tagja belépett a „Keleti arcvonal bajtársi szövetség“ kötelékébe Budapest, máj. 9. Megalakult a ,.Kelet! arcvonal bajtársi szövetség“, amely pártokon felül áll. A szövetségbe felvételüket kérték eddig vitéz Imrédy Béla t. huszárszázados, Kunder Antál szfcv. százados, vitéz Jaroes Andor t. tttzérföhadnagy és még sokan má­sok. ünnepélyesen beiktatták Kecskemét város uj főispánját Kecskemét, május 9. (MTI.) Kecskemét város törvényhatósági bizottsága hétfőn dé’után. rendkívüli közgyűlés keretében ik­tatta be hivatalába a város uj főispánját, dr. Horváth Ödönt, a Kecskeméti Közlöny volt főszerkesztőjét, aki elsőnek kenut » szerkesztői asztal mellől a díszes főispáni méltóságba. A közgyűlésen megjelent Szász Lajos dr. iparügyi miniszter, dr. vitéz Ko­los váry-Boresa Mihály államtitkár, a sajtó­ügyek és a rádió kormánybiztosa, az Or­szágos Magyar Sajtókamara elnöke, Haeffler István miniszteri, tanácsos, a mi­niszterelnökség sajtópolitikai osztályának vezetője, Gáspár Jenő az Országos Magyar Sajtókamara igazgató-főtitkára, uantei Áron dr. az Országos Magyar Sajtókamara főügyésze és Kólya Sándor dr. az Orszá­gos Magyar Sajtókamara aligazgatója Liszka Béla polgármester üdvözlőszavai után az uj főispán letette az esküt, majd elmondotta székfoglaló beszédét. Rámuta­tott arra, hogy ma mindent hattérbe ken szorítani a legfontosabb célnak: a háborús erőkifejtés maximális alátámasztása a leg­első parancs. Mint főispán a napi politika felett kivan állni, mért a szó régi értelmé­ben vett napi politikát a kormány nem ismer. — Bn — mondotta — a munka és a kö­telesség főispánja akarok lenni. Harcolni fogok a lelkek egységéért, mindenki ttszr teaséges megélhetéséért, hegy mindestül végzett munkája után, kötelessé gteljesltó- sének mértéke alapján jusson megbecsülés­hez ebben a városban, ahol már évszázad óta mindig a munka volt az igazi valuta. Mit adtak Angliának â deroiniumok ? Az' „Exchange" brit híriroda jelenti, hogy a legutóbbi londoni konferencián Churchill részletes adatokkal szolgált a brit domíniumoknak a háborúban való részvételéről. Churchill adatai szerint Kanada 730.000 emberrel, Ausztrália 870.600 emberrel, Ujzéland 189.000 ember­rel, Délafrika 269.000 emberrel, India pedig kétmillió emberrel vesz részt a „közös ügy érdekében“ a háborúban. Ezek a rideg számok maguktól beszél­nek és kihangsúlyozzák azt a rideg va­lóságot, amellyel Anglia azzal akarja megmenteni gazdagságát az emberi tör­ténet legnagyobb mérkőzésében, hogy leigázott népeket küld vérezni maga he­lyett az ö érdekeinek védelmében. A gyarmatok népe csupán árra való az^an­gol pénzember szemében, hogy ki lehes­sen használni munkateljesítményét, há­ború idején pedig ágyutölteléknek. Köz­ismert igazság az is. hogy az angol a legveszélyesebb írontszakaszokra színe­seket, gyarmati kiéhezett katonákat küld. Északafrikában ausztráliai csapa­tokkal, ujzélandiakkal és délafrikai bu­rokkal küzdött Anglia, de így van ez & most folyó délolaszországi ütközetek­ben is. Churchill adataiban a legnagyobb fi­gyelmet érdemel az Indiár.ól közölt ha­talmas szám. India népe éhezik, Gandhi maga is csak most" szabadulhatott fog­ságából, amikor már egészségi állapota annyira rosszabbodott, hogy talán halá­lával kell számolni. Az angol erőszak azonban keveset törődik azzal, hogy In­dia népe éhezik, fő, hogy az Európa el­len inditott hadműveletek, melyeknek célja Európa bolsevizálása lenne, jól haladjanak. A hadműveletek azonban korántsem haladnak olyan „jól“, ahogy Londonban azt elképzelik. A bennszülöttek ezredei balomra pusztulnak Délolaszországban a német ““pfegyverek tüzében, a bolse- vizmus eddig 25 millió emberveszteség­gel fizette meg romboló szándékait... — Az Eulrátesz áradása elöntötte Abu Kemal várost. Lisszabonból jelentik: Mint a brit hírszolgálat jelenti Damaszkusziból, az Eufrátesz kiáradt és elöntötte a szír ha­tár mentén fekvő Abu Kemal várost. Az áivianek számos halálos és sebesült áldo­zata van Kolozsváron május 19-én és 20-án adják ki a zsidó üzletekből a felek jogos tulajdonát képező tárgyakat KOLOZSVÁR, máj. 9. Az elsőfokú Ipar­hatóság közli az érdekeltekkel, hogy a le­zárt zsidó üzletekbe javítás, elkészítés vagy más valamilyen célból beadott, vagy már megvásárolt tárgyúikat folyó hó 10.én és 20-án délelőtt 8—l?-íg adják ki az Igazolt tulajdonosoknak. ÚTKÖZBEN Útközben, egyszerű falusí ember átírt meg s azt kérdezi: — Az urnák nem kell tejt Ne szállítsak tejet?... Mert ka jól emlékszem. u.gy ja- tuár derekán éppen az ur kérte, hagy bár másodnaponként hozzak egy-egy liter tejet, mert gyerek van a háznál, kisgyerek. .. Bát most tudnék hozni, akár két litret is ^naponta. i Álljunk csak meg Vegyük csak szem', ügyre jobban ezt a tejes embert... Igen, csakugyan igaza van. ö volt az. akinek valósággal könyörögtem, hagy hozzon ne­künk bár másod* apón ként egy liter tejet, hogy legyen mit ennie a gyereknek, de hallom se akart a dologról akkoriben. Igent most már emlékszem. Emlékszem rá. hogy azt mondta — Neke-m meg van a rendes helyem, ahova hordom a tejet már évek óta. bleg aztán maximális áron nem kivághatja el senki tőlem, hogy a mai drága világban tejet szállítsak neki. Akiknek én hordom a tejet, azok nem is ktvánjek ám. Tudja, mit adnak most is egy liter tejért? Bat én jól tudom, hogy az ur nem rendőr, se nem hivatalos személy, megmondom: három pengőt. Igen. igen. Három pengőt. Na, az ur tudna ennyit adni?... Ugye, hogy nem? Ok tudnak. Nem drag állják s meg is kap­ják annak rendje és módja szerint. Mindéit hónap első napján, előre kifizetik egész hónapra. Ősapán ebbe a házba, — mutat a nagy uj bérházra, — naponta, harminc liier tejet szállítottam. — Szállítson most is -— biztatom — meri nekem nem kell a maga három pengős teje. Én nem lopom a pénzt. — Na, na, na, hiszen ok se loptak, csuk gazdagok voltak. Volt nekik élép pénzük. Most is hoznám én nekik, de már „ezek­nek“ nem keU több tej. he ts van pecsé­telve a lakásuk. Le azoknak. Híg a kapu is. Csak jövök a minap reggel a tejjel s csöngetek a kapun, hát nem nyílik. Aztán hallom a szomszédtól, hogy ők már nem «$ nyithatnak nekem kaput soha többé. .. Hát, azért mondom. Most szálEthat-nám áz úrik­hoz a tejet s az ismerőseinek is szállíthat­nám úgy, ahogyan a törvény előírja. Boldo­guljunk egyformán, magyar módra. Maguk a tejjel, éti meg az árával. Na. Kell tej, rogy nem kell tej?... Akár most is ki tö.iheték vágy tiz litret, mert öt- van a nagy kandúrban. még nem adtam el Adja meg az ur a címet s viszem. —\ Nem, — mondom — egyelőre ne hozza. Előbb megkérdem a feleségemtől, hogy mit szól a dologhoz? Emberem ezzel el is köszönt. Utána néz­tem s láttam, hogy bement egy ház kapu- jen, néhány perc múlva pedig újból az ut­cán volt és a kandér jóban még mindig kelleti tejnek lenni, mert a másik házhoz is bement, holott addig egész biztosan nem kellett ennyit fáradnia. Üe mindegy. A fontos az, hogy ezután ,.lesz“ tej Kolozsváron is. Még talán azt is megér .ült, hogy mi, felnőttek is megiha­tunk odahaza egy-egy jó tejes kávét, holott még nem is olyan régen hány kisgyerekes magyar édesanyát láttunk kétségbeesve fut- korászmi egy-egy pohárka tejért, ó, nem magának, de éppen beteg kisgyerekének... # Ezzel kapcsolatban újólag felhívja a .fi­gyelmet arra, hogy 16-Ig kötelesek az érde­keltek zsidó üzletekben levő tárgyaikról pár soros Írásban jelentést, Illetve leírást adni az elsőfokú iparhatóság 15-ös számú szobá­jában. A bejelentés bélyegtnente* Ha egyéb dolgom nem volna, órákig itt tudnék ál!a ni vasárnap délután a Malom- utca sarkán. Hol lehet még egy ilyen színes forgatagot, emberáradatot látni? Talán se­hol a világon. Az egész Magyarország el- küldötte ide képviselőit, szegényes tagjainak fiák és leányait s most itt haladnak végig danolva. élcelődve ezen a tavaszi vasárnap délutánon a Malom-utcán. Ne mondd, hogy ezek „csak cselédek“ s nem érdekesek. Déhogyisriem érdekesek. Figyeld csak őket te is meg i>ar egyszer, barátom, útközben, mielőtt tovább loholnál s hidd el, uj, meg uj színnel gazdagodik tőlük a lelked. Nézd, itt áll ez a két kis leánygyerek. ftt,‘ a Szélci-patika előtt. Kezükben, Jo,vil­lán két vén fehér, rekedt papagály ágál s szerencse-planétát húznak husz fillérért. És ki ne lenne ma kiváncsi a jövőjére, a sze­rencséjére mégha, oly gazdag is, mint ami­lyen földi értelemben vett szegények ezek a cselédek,.itt a Malom-utcai korzón? Igen, ők is kiváncsiak a szerencséjükre és jövő­jű kre s mit számit az, ha husz fillérrel még szegényebbek lesznek a következő pete- ben?... Egymásután huzatják ki a papa­gáj gokkal pláné!újukat s aztán elkezdik stíl abizályaltit s akkorákat hahota znak köz­ben, hogy hahotájuk még a Malomárok vizének zúgását is elnyeli. A két kas vézna papagó'.yos leánygyer­mek elé most lépett oda égy kicsi leányka, aki cseléd s azt mondja: — Szeretnék szerencséi próbáién. — Lóri! Huzz egy „magyar“ szerencsét — biztatja a papagályt a planétás lány. De nehogy összezavard. mint a.s előbb, nehogy magyar helyett szlovák, vagy német szerencsét hozzál ki, min* az előbb, merf kisül a szemem a szégyentől-. . Úgy. Jól van. Ez csakugyan magyar szerencse. Már­mint szövege magyar ennek a, szerencsének. Pecsételd meg, Lóri. Mwe Lóri katapos csőrével lecstp a ma­gyar szerencséből egy darabkát s nagyot rikolt egyet. A kis. cselédlány átveszi a Szerencséjét s aztán azt mondja fülig elpirulva: — Csakhogy baj van. Nagy baj van. Nincsen csupán tizenkét fillérem. Annyiért ideadják a szerencsémet?... — Majd meghozza azt a nyolc fillér adós- »iMjot a jövő vasárnap — mondja a papa- gályos hány. — Ha Isten éltet, úgyis itt leszünk s biztosan itt less maga is. Ugye? — Igen, — mondja a kis cseléd. — Itt leszek, de. . . De addig is oda adom ka­matba est a bobszeletet. Negyven fillér volt.. . Pista vette.., A kis cseléd szépen összehajtja a sze- rencsecédülát és óvatosan a zsebkendőjébe csomagolja. A zsebkendőt pedig elrejti u kebelébe. Ki tudja, »M jósol neki pláné- tpjaf. . Majd este. th. hazamegy s egye­dül lesz, ezt is megtudja. Mert csak okkor olvassa majd el. Ti­tokban ' bíró janos J« áru és jó hirdetés; alapja a jó hzletwegeteek

Next

/
Thumbnails
Contents