Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-10 / 105. szám
KntríUjsm 4 mi. május io. A VILÁG TÜKRE 1. Minden nagy esemény megvalósítása áldozatokkal jár 2. Mi az oka Alexanderek csigaoffenzivájánakl 3. Nápoly iskoláiban tanítani kell az orosz nyelvet Á „Dnes“ cirnü bolgár kormánylapban „Bolgár gondolatok'- eimmel figyelemreméltó vezércikk jelent meg SÍ- Atanas- sov bolgár képviselő és politikus tollából. „Amint minden háború, — irja Alánná sov, — úgy ez a mostani is hatalmas értékeket pusztít és semmisít meg. Nemcsak művészi kincsek, vagy gazdasági javak semmisülnek meg, hanem egész városrészek és városok lesznek a kérlelhetetlen háború áldozataivá. De ne gondoljuk azt, hogy a háború csak pusziit és rombol, uj gondolatok és eszmények születnek, hogy kiszoríthassák a régieket, hogy helyébe lépjenek a maradi és csökönyös felfogásoknak és uj szellemmel töltsék ■meg a nép közvéleményét, uj szellemi fegyvereket adjon a fronton küzdő katonának és az otthoniak kezébe, akik a nemzet értékeinek megtartásáért küzdenek.“ „A bolgár nép — írja a bolgár politikus — nem véletlenségből lépett a háborúba. Bulgária az összes bel- és külpolitikai szempontjait és érdekeit egybevetette, cselekedeteiben pártokon és csoportúié sokon kívüli és felüli, nem se ti célokat követett cs a népi ideálokat tekintette egyedül döntő tényezőnek és irányi tó momentumnak. Bulgáriát ismét erőssé és ellenállóvá, gazdaságilag megalapozottá és még az ellenség előtt is becsültté és naggyá akarta tenni a nemzet, amikor a háborúba belépett.- Az ellenségnek sohasem sikerült a bolgár gondolatot megsemmisíteni és elnyomni, legfeljebb szétdarabolni és gazdaságilag lehetetlenné lenni, de a nemzet kiemelkedett a megalázottságból, a nincstelen- ségből és új lehetőségeket teremtett magának. Bulgáriát gazdaságilag meg akarták fojtani. Azt akarták, bog}- megsemmisüljön és független államisága széthulljon. De az uj világhábotu tüzé- ben és lángjában erősödött és aeéloso- dott meg a nagybolgár gondolat. A bolgár igényeket és jogokat először az európai hatalmak ismerték el, azok, akik ma is Bulgária szövetsége sei. Az eszméből tett lett, Bulgária határai között — mondhatni — az összes bolgáf erők egyesülhettek. A háború Bulgáriát is súlyosan érintette. Nehéz bombatámadások pusztították az országot, hogy ellenállóerejét megtörjék. A veszteségek érzékenyen érintették a népet, a hadifont ossága termelésben azonban veszteség nem állati elé, sőt még a termelés növekedéséről lehet beszélni. Azok, akiket a terrortámadások érintettek, hősiességgel és emelt fővel viselik el a nemzet megmaradása érdekében elszenvedett károsodást és jól tudják, hogy minden nagy és szent eszmény megvalósítása nagy áldozatokkal, is jár. A nép a magasabb szempontokat és érdekeket figyelemre méltatva kész a további aldozatvállalásra, a, további küzdelethre. * Stockholmon át érkezett jelentések szerint a „Chicago Daily Tribune“ éles bírálattal fordul szembe a Délolaszor- szágban működő katonai parancsnokokkal. Követeli, hogy Wilson és Alexander tábornokokat azonnali hatállyal váltsák le. Sem az ináéi hidfőuél, sem az egyéb helyeken vívott harcok nem jelentik azt, hogy a közvélemény meg lenne elégedve a paraucsnokló tábornokokkal. A dél- olaszországi álló harcmodor és katonai tehetetlenség sérti, az amerikai katonák méltóságát és a sikertelenségekért kizárólag a parancsnokokat lehet felelőssé tenni. Német katonai szakírók véleménye szerint az a feltételezés, hogy a délolaszországi előnyomulás kizárólag a parancsnokié tábornokok teheíetleusége miatt állott, volna meg, kissé túlzott beállítás. A nemei egységok hősi ellenállását cs bátorságát sem f.ellene el elejteni... * Nápoly ifjúsága nehéz feladat előtt áll: oroszul kell tanulnia. Badogho rendeletét adott ki, amely szerint a dél- olaszországi iskolákban az angol mellett az oroszt is kötelező tantárgynak vezette be. Moszkva, mint már megírtuk, ingyen és bérnieutve szállította a délolasz városokba „nyelvtanárait“, akik bizonyára minden alkalmat megragadnak, hogy a világmegváltó vörös ideológiát elhintsék az olasz ifjúság lelkében. A Szovjet politikai célokat követ a Földközi-tenger államaiban és bolse- yista értelmezésű gazdasági „együttműködést“ akar megvalósítani az ott élő népekkel, számára fontos tehát az, hogy az orosz nyelvimperiálismus határait is kiszélesítse. Sine ira és studio kell megállapítani, hogy az orosz nyelv maga dallamos, lágy és kellemes zenei motívumokkal telített. Az orosz nyelvet Oroszországban is a felsőbb osztályok hosszú időn át nem is ismerték. Tolsztoj „Háború és békéjében“ emlékezünk a pétervári her- eeg alakjára, aki a napoleoni támadás idején, amikor az orosz nép hazaszeretete nagy arányokban nőtt meg, elhatározta, hogy megtanul — oroszul. Akkortájt született Puskin és Lermontov... Az orosz nyelvet a nagyvilágban igen kevéssé ismerik, elsősorban a cirillbe- tüktől való idegenkedéssel magyarázható az, hogy még azok is, akiknek különben fejlett nyelvérzékük van, oroszul nem tanulnak. Az európai szemlélő szkeptikus a helyzet megítélésében és önkéntelenül is meg kell állapítani, hogy nem Gogoly, nem Turgenyev és nem Dosztojevszhi nyelve az, amit most az olasz ifjaknak tanal- niok kell, hanem egészen más: a Kreml imperializmusának nyelve- Ezt "az olaszoknak azért kellene megtanulniok, hogy a bolsevista hatóságokkal való érintkezés könnyebb legyen. Vajjon ezzel a fordulattal számolt-e Viktor Emánuei és Badoglio, amikor Olaszországot a szövetséges hatalmak kezére játszották! A kormány több tagja belépett a „Keleti arcvonal bajtársi szövetség“ kötelékébe Budapest, máj. 9. Megalakult a ,.Kelet! arcvonal bajtársi szövetség“, amely pártokon felül áll. A szövetségbe felvételüket kérték eddig vitéz Imrédy Béla t. huszárszázados, Kunder Antál szfcv. százados, vitéz Jaroes Andor t. tttzérföhadnagy és még sokan mások. ünnepélyesen beiktatták Kecskemét város uj főispánját Kecskemét, május 9. (MTI.) Kecskemét város törvényhatósági bizottsága hétfőn dé’után. rendkívüli közgyűlés keretében iktatta be hivatalába a város uj főispánját, dr. Horváth Ödönt, a Kecskeméti Közlöny volt főszerkesztőjét, aki elsőnek kenut » szerkesztői asztal mellől a díszes főispáni méltóságba. A közgyűlésen megjelent Szász Lajos dr. iparügyi miniszter, dr. vitéz Kolos váry-Boresa Mihály államtitkár, a sajtóügyek és a rádió kormánybiztosa, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke, Haeffler István miniszteri, tanácsos, a miniszterelnökség sajtópolitikai osztályának vezetője, Gáspár Jenő az Országos Magyar Sajtókamara igazgató-főtitkára, uantei Áron dr. az Országos Magyar Sajtókamara főügyésze és Kólya Sándor dr. az Országos Magyar Sajtókamara aligazgatója Liszka Béla polgármester üdvözlőszavai után az uj főispán letette az esküt, majd elmondotta székfoglaló beszédét. Rámutatott arra, hogy ma mindent hattérbe ken szorítani a legfontosabb célnak: a háborús erőkifejtés maximális alátámasztása a legelső parancs. Mint főispán a napi politika felett kivan állni, mért a szó régi értelmében vett napi politikát a kormány nem ismer. — Bn — mondotta — a munka és a kötelesség főispánja akarok lenni. Harcolni fogok a lelkek egységéért, mindenki ttszr teaséges megélhetéséért, hegy mindestül végzett munkája után, kötelessé gteljesltó- sének mértéke alapján jusson megbecsüléshez ebben a városban, ahol már évszázad óta mindig a munka volt az igazi valuta. Mit adtak Angliának â deroiniumok ? Az' „Exchange" brit híriroda jelenti, hogy a legutóbbi londoni konferencián Churchill részletes adatokkal szolgált a brit domíniumoknak a háborúban való részvételéről. Churchill adatai szerint Kanada 730.000 emberrel, Ausztrália 870.600 emberrel, Ujzéland 189.000 emberrel, Délafrika 269.000 emberrel, India pedig kétmillió emberrel vesz részt a „közös ügy érdekében“ a háborúban. Ezek a rideg számok maguktól beszélnek és kihangsúlyozzák azt a rideg valóságot, amellyel Anglia azzal akarja megmenteni gazdagságát az emberi történet legnagyobb mérkőzésében, hogy leigázott népeket küld vérezni maga helyett az ö érdekeinek védelmében. A gyarmatok népe csupán árra való az^angol pénzember szemében, hogy ki lehessen használni munkateljesítményét, háború idején pedig ágyutölteléknek. Közismert igazság az is. hogy az angol a legveszélyesebb írontszakaszokra színeseket, gyarmati kiéhezett katonákat küld. Északafrikában ausztráliai csapatokkal, ujzélandiakkal és délafrikai burokkal küzdött Anglia, de így van ez & most folyó délolaszországi ütközetekben is. Churchill adataiban a legnagyobb figyelmet érdemel az Indiár.ól közölt hatalmas szám. India népe éhezik, Gandhi maga is csak most" szabadulhatott fogságából, amikor már egészségi állapota annyira rosszabbodott, hogy talán halálával kell számolni. Az angol erőszak azonban keveset törődik azzal, hogy India népe éhezik, fő, hogy az Európa ellen inditott hadműveletek, melyeknek célja Európa bolsevizálása lenne, jól haladjanak. A hadműveletek azonban korántsem haladnak olyan „jól“, ahogy Londonban azt elképzelik. A bennszülöttek ezredei balomra pusztulnak Délolaszországban a német ““pfegyverek tüzében, a bolse- vizmus eddig 25 millió emberveszteséggel fizette meg romboló szándékait... — Az Eulrátesz áradása elöntötte Abu Kemal várost. Lisszabonból jelentik: Mint a brit hírszolgálat jelenti Damaszkusziból, az Eufrátesz kiáradt és elöntötte a szír határ mentén fekvő Abu Kemal várost. Az áivianek számos halálos és sebesült áldozata van Kolozsváron május 19-én és 20-án adják ki a zsidó üzletekből a felek jogos tulajdonát képező tárgyakat KOLOZSVÁR, máj. 9. Az elsőfokú Iparhatóság közli az érdekeltekkel, hogy a lezárt zsidó üzletekbe javítás, elkészítés vagy más valamilyen célból beadott, vagy már megvásárolt tárgyúikat folyó hó 10.én és 20-án délelőtt 8—l?-íg adják ki az Igazolt tulajdonosoknak. ÚTKÖZBEN Útközben, egyszerű falusí ember átírt meg s azt kérdezi: — Az urnák nem kell tejt Ne szállítsak tejet?... Mert ka jól emlékszem. u.gy ja- tuár derekán éppen az ur kérte, hagy bár másodnaponként hozzak egy-egy liter tejet, mert gyerek van a háznál, kisgyerek. .. Bát most tudnék hozni, akár két litret is ^naponta. i Álljunk csak meg Vegyük csak szem', ügyre jobban ezt a tejes embert... Igen, csakugyan igaza van. ö volt az. akinek valósággal könyörögtem, hagy hozzon nekünk bár másod* apón ként egy liter tejet, hogy legyen mit ennie a gyereknek, de hallom se akart a dologról akkoriben. Igent most már emlékszem. Emlékszem rá. hogy azt mondta — Neke-m meg van a rendes helyem, ahova hordom a tejet már évek óta. bleg aztán maximális áron nem kivághatja el senki tőlem, hogy a mai drága világban tejet szállítsak neki. Akiknek én hordom a tejet, azok nem is ktvánjek ám. Tudja, mit adnak most is egy liter tejért? Bat én jól tudom, hogy az ur nem rendőr, se nem hivatalos személy, megmondom: három pengőt. Igen. igen. Három pengőt. Na, az ur tudna ennyit adni?... Ugye, hogy nem? Ok tudnak. Nem drag állják s meg is kapják annak rendje és módja szerint. Mindéit hónap első napján, előre kifizetik egész hónapra. Ősapán ebbe a házba, — mutat a nagy uj bérházra, — naponta, harminc liier tejet szállítottam. — Szállítson most is -— biztatom — meri nekem nem kell a maga három pengős teje. Én nem lopom a pénzt. — Na, na, na, hiszen ok se loptak, csuk gazdagok voltak. Volt nekik élép pénzük. Most is hoznám én nekik, de már „ezeknek“ nem keU több tej. he ts van pecsételve a lakásuk. Le azoknak. Híg a kapu is. Csak jövök a minap reggel a tejjel s csöngetek a kapun, hát nem nyílik. Aztán hallom a szomszédtól, hogy ők már nem «$ nyithatnak nekem kaput soha többé. .. Hát, azért mondom. Most szálEthat-nám áz úrikhoz a tejet s az ismerőseinek is szállíthatnám úgy, ahogyan a törvény előírja. Boldoguljunk egyformán, magyar módra. Maguk a tejjel, éti meg az árával. Na. Kell tej, rogy nem kell tej?... Akár most is ki tö.iheték vágy tiz litret, mert öt- van a nagy kandúrban. még nem adtam el Adja meg az ur a címet s viszem. —\ Nem, — mondom — egyelőre ne hozza. Előbb megkérdem a feleségemtől, hogy mit szól a dologhoz? Emberem ezzel el is köszönt. Utána néztem s láttam, hogy bement egy ház kapu- jen, néhány perc múlva pedig újból az utcán volt és a kandér jóban még mindig kelleti tejnek lenni, mert a másik házhoz is bement, holott addig egész biztosan nem kellett ennyit fáradnia. Üe mindegy. A fontos az, hogy ezután ,.lesz“ tej Kolozsváron is. Még talán azt is megér .ült, hogy mi, felnőttek is megihatunk odahaza egy-egy jó tejes kávét, holott még nem is olyan régen hány kisgyerekes magyar édesanyát láttunk kétségbeesve fut- korászmi egy-egy pohárka tejért, ó, nem magának, de éppen beteg kisgyerekének... # Ezzel kapcsolatban újólag felhívja a .figyelmet arra, hogy 16-Ig kötelesek az érdekeltek zsidó üzletekben levő tárgyaikról pár soros Írásban jelentést, Illetve leírást adni az elsőfokú iparhatóság 15-ös számú szobájában. A bejelentés bélyegtnente* Ha egyéb dolgom nem volna, órákig itt tudnék ál!a ni vasárnap délután a Malom- utca sarkán. Hol lehet még egy ilyen színes forgatagot, emberáradatot látni? Talán sehol a világon. Az egész Magyarország el- küldötte ide képviselőit, szegényes tagjainak fiák és leányait s most itt haladnak végig danolva. élcelődve ezen a tavaszi vasárnap délutánon a Malom-utcán. Ne mondd, hogy ezek „csak cselédek“ s nem érdekesek. Déhogyisriem érdekesek. Figyeld csak őket te is meg i>ar egyszer, barátom, útközben, mielőtt tovább loholnál s hidd el, uj, meg uj színnel gazdagodik tőlük a lelked. Nézd, itt áll ez a két kis leánygyerek. ftt,‘ a Szélci-patika előtt. Kezükben, Jo,villán két vén fehér, rekedt papagály ágál s szerencse-planétát húznak husz fillérért. És ki ne lenne ma kiváncsi a jövőjére, a szerencséjére mégha, oly gazdag is, mint amilyen földi értelemben vett szegények ezek a cselédek,.itt a Malom-utcai korzón? Igen, ők is kiváncsiak a szerencséjükre és jövőjű kre s mit számit az, ha husz fillérrel még szegényebbek lesznek a következő pete- ben?... Egymásután huzatják ki a papagáj gokkal pláné!újukat s aztán elkezdik stíl abizályaltit s akkorákat hahota znak közben, hogy hahotájuk még a Malomárok vizének zúgását is elnyeli. A két kas vézna papagó'.yos leánygyermek elé most lépett oda égy kicsi leányka, aki cseléd s azt mondja: — Szeretnék szerencséi próbáién. — Lóri! Huzz egy „magyar“ szerencsét — biztatja a papagályt a planétás lány. De nehogy összezavard. mint a.s előbb, nehogy magyar helyett szlovák, vagy német szerencsét hozzál ki, min* az előbb, merf kisül a szemem a szégyentől-. . Úgy. Jól van. Ez csakugyan magyar szerencse. Mármint szövege magyar ennek a, szerencsének. Pecsételd meg, Lóri. Mwe Lóri katapos csőrével lecstp a magyar szerencséből egy darabkát s nagyot rikolt egyet. A kis. cselédlány átveszi a Szerencséjét s aztán azt mondja fülig elpirulva: — Csakhogy baj van. Nagy baj van. Nincsen csupán tizenkét fillérem. Annyiért ideadják a szerencsémet?... — Majd meghozza azt a nyolc fillér adós- »iMjot a jövő vasárnap — mondja a papa- gályos hány. — Ha Isten éltet, úgyis itt leszünk s biztosan itt less maga is. Ugye? — Igen, — mondja a kis cseléd. — Itt leszek, de. . . De addig is oda adom kamatba est a bobszeletet. Negyven fillér volt.. . Pista vette.., A kis cseléd szépen összehajtja a sze- rencsecédülát és óvatosan a zsebkendőjébe csomagolja. A zsebkendőt pedig elrejti u kebelébe. Ki tudja, »M jósol neki pláné- tpjaf. . Majd este. th. hazamegy s egyedül lesz, ezt is megtudja. Mert csak okkor olvassa majd el. Titokban ' bíró janos J« áru és jó hirdetés; alapja a jó hzletwegeteek
