Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-09 / 104. szám
K e d MÎ d J U 8 Ära m fillér ă 9. SZERKESZTŐSÉG. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSA1-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAF1ÖK; 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HöRA 4.30, NEGYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. MEGHIÚSULTNAK TEKINTHETŐ 1 a Szereth-menti bolsevista támadás — } állapítja meg a Nemxétkfei Tájékoztató ’ Irodának a keleti harctér helyzetéről közölt jelentése. A szovjet csapatok vasárnap is teljesen passzív magatartási tanúsítottak ezen a harci szakaszon. A támadásban a bolsevisták 20 lövész és több páncélos hadosztályt vetettek harcba s óriási veszteséget szenvedtek. Nagy emberveszteséget szenvedtek és 386 páncélosuk., 92 lövegűk és 100 repülőgépük pusztult el. A Kárpátok előterében a magyar és a német csapatok, további támadó vállalkozásokat hajtottak végre s ezekkel ismét megjavították állásaikat. Nagy harcok alakultak ki a Krim-fél- szigeten. A bolsevisták erős támadást intéztek Szebasztopol külső övezetének északi, majd vasárnap a déli rész ellen. A tüzérség nagyarányú bevetése mellett, miután ez nem hozta meg a várt eredményt, harcba dobták a rendelkezésükre álló egész légihaderőt is. A német vadász- és csatarepülők s a légvédelmi tüzérség 130 szovjet repülőgépet semmisített meg. A német légierő ezenkívül elpusztította az ellenséges nehéztüzérség több ütegállását. A bolsevistáknak a déli részen sikerült néhány kisebb helyi betörést elérniök, északon azonban súlyos és véres veszteségek után vissza kellett vonulniok. A német és román csapatok az éjszaka folyamán azután a heves tüz- től felszántott előterepről rövidebb védőállásba húzódtak vissza. * A LÉGI HABORURAN az angolszászok folytatják terrortámadásaikat. Vasárnap délelőtt, kihasználva az egész Északeurópa felett uralkodó rossz időjárást, a német birodalmi főváros ellen intéztek terrortámadást és számos bom- ■ bát dobtak le Berlin területére. Hivatalos közlés szerint károk keletkeztek la- } kóépül etekben, kulturális intézmények- J íl'ch és emberéletben. A német légvédelmi tevékenységet nagyon akadályozta a többrétegű, helyenként igen magasra ■ nyúló felhőtakaró. j Ennek ellenére 26 ellenségéi repülőgé- J pet sikerült elpusztítani. I Román területek ellen is újabb támadások történtek. Szombaton Brassó, vasárnap Bukarest felett jártak az angolszász bombázók. Brassóban épületkárok és emberveszteségek voltak és Bukarestben is a lakónegyedek szenvedték meg a támadást. A szombati támadásnál 23, a vasárnapinál 14 ellenséges gépet lőttek le. Belgrádot is bombázták az ellenséges repülők. Német repülőgépek jártak viszont az egyiptomi Alexandria felett. A brit hírszolgálat Kairóból azt jelenti, hogy Alexandriában vasárnapra virradólag légiriadó volt s a légelháritó tüzérség heves tüzelését hallották. V MEGSEMMISÍTŐ CSAPÁST MÉRTEK TITO CSAPATAIRA május első hetében Keletboszniában és a szerb ha- I tár területén a német csapatok. Nemcsak teljes mértékben meghiúsították a bandáknak Szerbiába való áttörését, de mondhatni megtörték az egész bandarendszert. Tito mindent elkövetett, hogy a boszniai—szerbiai határon át mélyen betörjön szerb területre, vállalkozása következtében azonban főerői valóságos körvadászat középpontjába kerültek. A határ mentén előnyomuló német biztositó csapatok és a szerb nemzeti önkéntes alakulatok a rendőrosztagokkal együtt tovább folytatják nagyszabású támadásaikat, s megállapítható, hogy az állandó harcok és súlyos veszteségek következtében megtört bandák egyre inPárt?... Vagy haza?.. Mi történt 1944 március 19-én 7 — kérdi még ma is a hoz vélemény, ha az események sodrában felocsúdik és keresni, kutatni kezdi egy történelmi fontosságú fordulat okát és magyarázatát. Tekintettel arra, hogy magyar Illetékes helyről a mindnyájunk lelkét égető és mindnyájunk szivét szorító kérdésre hivatalos tájékoztatás még nem történt, a részletek nem bolygathatok. Egy bizonyos: 1944 március 19. földrengés volt s annak komor dübörgésében valóban összeomlott az a magyar világkép, amelyben oly nagy szerepet játszott a kiegyezés, a lapu- lás, a kompromisszum. Ez a világkép tagadhatatlanul kártyavárként omlott össze s a romjai alatt ott maradt egy sereg régi gondja a magyar életnek, a romok felett pedig megjelentek a mentőosztagok, az tij magyar kötelességek megtételének akaratául s — valljuk be — irtózatos súlyú felelősségével. Már a változás első óráiban tisztán megmutatkozott, hogy Magyarországnak a má:- ctas 19-i eseménye}» nyomán kialakult uj helyzetében gyökeresen uj belpolitikai rendre is szüksége tesz. mert különben nem tehet deget sokirányú kötelességének katonai, gazdasági, társadalmi és szociális kérdéseinek gyors és eredményes megoldásában. Az uj helyzetben minden józan szemlélője az eseményeknek tisztán látta: ezeréves történelmünkben nincs precedens és nincs a na lőgia a történtekre. Nyilvánvaló volt, hogy kataklizmába sodródtunk, amelyhez hasonlót nem Ismerünk s még inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a politikai fórum hagyományos módszereivel, a kikristályosodott kormányzati eljárásokkal ebben a viharban senki Bem boldogulhat. Az uj kormány munkássága tehát nem indulhatott el a kényelmes megfontolások és módszerek kitaposott utján: cselekedni kellett. Hat hét nem nagy idő, de e rövid kis idő alatt a cselekvő és a lényegre ütő kormányintézkedések olyan tetteknek bizonyultak, amelyekből kiolvasható volt egy uj, szociális, magyar Magyar- ország felépítésének fanatikus törekvése. Ennek a fanatizmusnak izzásában ismerték fel a magyar politikai élet irányitól annak szükségességét, hogy a politikai pártok. hagyományos rendszere helyett egyetlen egy átfogó neinzetszervezetet teremtsenek. Minden bizonnyal azzal az elgondolással és annak megfontolásával, hogy a nemzeti lét vagy nemlét válaszutján a nemzet politikai energiáinak legértékesebb tényezőit mind- mind a helytállás és a megmaradás ügyénél» szolgálatába állítsanak, viszont a pártrendszer minden más megnyilatkozását s annak hatását teljesen kiküszöböljék a politikai fórumról. A történelmi feladat megoldására Bardo s s y László nyugalmazott miniszterelnök kapott megbízást. Az egész magyar közvélemény feszült érdeklődéssel és nagy kíváncsisággal figyelte, mi lesz Bárdossy László precedens nélkül álló kísérletének gyakorlati eredménye? S a napilapok már hirt adtak arról, hogy Bárdossy László csütörtökön este a megbízatást visszaadta és tárgyalásait egyelőre megszakította. Most vitéz Imrédy Béla nyugalmazott miniszterelnök, a Magyar Megújulás Pártjának einöke rendkívül érdekes és tagadhatatlanul nagyfontosságu nyilatkozatban foglalta össze annak lényegét, amit az egyetlen nemzetszervezet az úgynevezett „áthidaló formulák“ utján való megteremtésének kudarca jelent következményeiben a magyar belpolitikai életre. Vitéz Imrédy Béla nyilatkozatát lapunk más helyén közöljük. Tömör és komoly beszéd. És ha a magyar politikai élet fejlődésének folyamatát sebtében emlékezetünkbe idézzük, kötelesség utalni arra, hogy a magyar politikai élet belső rendtartásának lényegét illetőleg ilyen nagy horderejű nyilatkozat talán nem is hangzott el soha. Bárdossy László missziójának meghiúsulása után vitéz Imrédy Béla megállapítja: „Most az erőknek egyesülését nem várhatjuk az úgynevezett áthidaló formuláktól, hanem csak a cselekvéstől.“ A megállapítás nem csak vitéz Imrédy Béla politikai egyéniségével van teljes összhangban, hay» méginkább összhangban van azzal is, aminek bekövetkezése az „áthidaló formulák“ kudarca után a fejlődés és átalakulás utján további állomásként várható. Tömör és komoly mondat vitéz Imrédy Béla nyilatkozatából: „A belpolitikai történés súlypontja arra a tényezőre helyeződött át, amelynek a cselekvés lehetősége, de egyben kötelessége is megadatott: a kormányra". Vitéz Imrédy Béla nyilatkozatának, helyesebben a magyar belpolitika rendjének a nyilatkozattal megvilágított állapota most már félre nem érthető: ha eddig a belpnli tikai történések súlypontja a pártokon nyugodott, akkor a helyzet gyökeres változásával ez a súlypont áttevődött a kötelességek és jogok maximumát viselő kormányra s a kormánynak a cselekvés ezen a területen is — kötelessége. Jóslásokba, találgatásokba felesleges volna bocsátkozni vitéz Imrédy Béla nyilatkozatának elhangzása után, de a helyzet le- mérése mindenkire kötelező. A magyar belpolitikai életben először állt elő a történelmi helyzet, hogy az „úgynevezett áthidaló formulák“ azaz a pártrendszer hagyományos módszereinek oly biztosnak és megingathatatlannak vélt talaját is megrázza és megbolygatja a magyar sors alakulásába oly mélyen beletépő kataklizma. Volt idő, amikor egy-egy párt jelentette a kormányt, az országot, a hazát. De vájjon össseméirhetők-e ások m idők * mával, azasal a mával, amelyből ki kell nőnie a holnapnak, a magyar holnapnak is. És vájjon folytathatjuk-e holnap ott a magyar életet, ahol tegnap abbahagytuk, vagy ma kell megalapoznunk a magyar holnap életének minden tartó pillérét? Bizonyos, hogy uj szociális, népi s tudatában, erkölcsében, erejében nj Magyarországnak kell majd a ma és a holnap küszöbét átlépnie. Vitéz Imrédy Béla nyilatkozata után a magyar sors minden hordozója még feszültebb figyelemmel tekint a belpolitikai élet további alakulása elé. És bizonyára számosán lesznek, akik a kibontakozásit; ezen a tömör kérdésen tépeiödneki — Párt?... Vagy haza?,.» Húsz szovjet lövészhadosztály és több nagy páncéioscsoport szétverésével meghiúsult a bolsevisták szerethmeati ötnapos támadása 386 páncélost, 92 Süveget 100 repülőgépet veszítettek ezekben a harcokban a bolsevisták Magyar és német csapatok a Kárpátok előterében megjavították állásaikat Berlin ellen vasárnap és hétfőn terrortámadást intéztek az angolszász repülők Százezer főnyi kommunista rendőrséget szerveznek Északafrikában Tito csapataira megsemmisítő vereséget mértek a német csapatok a szerb-boszniai határvidéken hőbb a szétbomlás jeleit mutatják. A vasárnapi német hivatalos jelentés közölte a balkáni bandák április havi veszteségét. Ez a veszteség 11-380 halott- és 3875 fogoly. * BENEST EGYKORI MUNKATÁRSAI IS egymásután tagadják meg. Most jelent meg Londonban Osusky volt párisi csehszlovák követ „Az igazság győz“ cimü könyve. Osusky ebben a könyvben éles támadást intéz Benes ellen s megállapítja, hogy alaptalanul és törvénytelenül nevezi magát a csehszlovák köztársaság elnökének, mert. 1938 október ti-én saját akaratából, önszántából mondott le errW a méltóságról. De ha ez nem is következett volna be, elnöki megbízatása akkor is már 1942-ben lejárt, Ilymódoon tehát mindenféle szempontból érvénytelenek azok a szerződések, amelyeket Benes a „csehszlovák nép“ nevében Moszkvában kötött. * ORLEMANSZKY SPRINGF1ELD1 LENGYEL PAP — jelenti Moszkvából a brit híriroda — a szovjet kormány meghívására Oroszországba érkezett s pénteken délután másodszor is meglátogatta Sztálint. A megbeszélésen ott volt Molotov külügyi népbiztos Is. A látogatás után Orlemanszky rádiószózatot intézett a lengyel néphez s ezt a szovjet sajtó vezető helyen közli. Hangoztatta, meggyőződött arról, hogy „Sztálin igazi barátja a lengyel népnek“ és „a Szovjetunió nem akar beleavatkozni a lengyel állam belső ügyeibe“. Sztálin a Szovjettel teljesen együttműködő Lengyelországot kíván. Keleten Oroszország és Lengyel- ország lesz a két legnagyobb hatalom és a szovjet—lengyel szövetség nagy haszonnal járna Lengyelországra. Ezzel az egész üggyel kapcsolatban Ismeretes, hogy az Egyesült Államokban S millió lengyel jelentette ki, hogy sem Orlemanszky, sem az ugyancsak Moszkvában tartózkodó Lange lengyel származású pro-
