Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-28 / 120. szám

1944. MÄJüS 21 9 KutriUjsm Ä magyar szövőgyárak termelésének kétharmadát a mezőgazdaság számára biztesitották teresek Béla miniszter naayiontosságu nyilatkozata a mezőgazdák ás munkásaik ruházati cikkekkel való ellátásáról Program és cselekvés A magyar kormány súlyos háború vér- zivatarában, belső politikai válságok nem könnyű idején is az ősi tradíciókhoz hiven egyenesen halad az alkotmányosság r"-». Bemutatkozott a törvényhozás hí •, s Sztójay Döme miniszterelnök és kormánya és az a beszéd, amelyet a miniszterelnök általános figyelem és zajos helyeslés köz­ben elmondott, mindennél ékesebben szóló bizonysága annak, hogy azon a történelmi irányvonalon halad ez a nemzet, amelyen ezer esztendő előtt elindult, amely sokszor volt rögös, sokszor volt akadályokkal tele, de mindenkor egyetlen egy cél felé veze­tett. Ez a cél az örökéletü nemzet szolgá­lata volt. Azokon a kereteken belül, ame­lyeket az alkotmány megszab, ez a törek­vés mindjg változatlan volt és változatlan maradt ma is. Nem adott a miniszterelnök, hiszen nem Is adhatott részletes kormányprogramot. De becsületes, férfias magyar nyíltsággal meg­mondotta, hogy mit akar és mit fog csele­kedni. Sőt, ezt már bizonyította is, mert hiszen két hónap telt el a Sztójay-kormány kinevezése óta. és a kormány előbb csele­kedett, mintsem programot adott volna. Cselekedett, mert cselekednie kellett és mert előbb keresztül kellett «inni a kor­mány politikai irányát világosan meghatá­rozó néhány alapvető fontosságú intézke­dést s csak azután lehetett — igy mon­dotta a miniszterelnök — odaáll a rü a tör­vényhozás színe elé és tájékoztatást adni az irányelvek,'fi, melyeket ez a kormány az ország vezetésében szem előtt kiván tartani. Természetes, hogy ma minden ténykedés és minden nemzeti gondolat középpontjá­ban a harcoló henvéd áll, amiat a minisz­terelnök mondotta: — minden szándékunk és munkánk középpontjában. Harcoló hon­védségünk is azt a munkát végzi, amelyet őseink végeztek a harctereken, védi Euró­pát, a nyugati kultúrát és az egész miiveit emberiséget. Természetes, hogy ma min­den ember imádságszerü áhítattal gondol harcoló fiaira, természetes, hogy ma a kor­mány minden szándékának, minden mun­kájának és elhatározásának középpontjában Budapest, május 27. A Magyar Orszá­gos Tudósító jelenti: Jurcsek Béla földmivelésügyí és köz­ellátási miniszter a Köztelek cimü lap­ban. nagyfontosságu nyilatkozatot tett a gazdaközönség ipari anyagellátásá­nak leboyolitásáról. Megállapítja, hogy a gazdatársada­lom a beszolgáltatás rendszerét ma­gáévá tette és kevés kivétellel a terme­lők kötelességtudással és felelősségér­zettel teljesítette. Az ország közellátá­sát és a honvédség összes szükségletét igy biztosítottuk. Jogos tehát a gazda­közönségnek az a kívánsága, hogy e teljesítmény ellenében a gazdálkodás zavartalan folytatására szükséges esz­közöket megkapja, egyrészt a termelés alatt felhasznált anyagot, másrészt a mezőgazdasági munka végzésében fel­tétlenül szükséges ruházatot. A ruházkodást megkönnyítendő cél­zattal tette lehetővé a fokozott házi- ipai munkát és a szükséges nyers­anyagtermelést. Ezenfelül a magyar szövőgyárak termelésének kétharmadát sikeriílt februártól a mezőgazdasággal foglalkozók részére biztosítani. Minden gazda megkapja azokat az utalványo­kat, amelyek alapján megszerezheti a szükséges árut­A szétosztás lebonyolítására vonat­kozó cikkében a következő fontos kije­lentéseket közli a miniszter: Minden gazda, legyen bármilyen kevés beszol- gáltatási kötelezettsége, ha annak mindhárom csoportban eleget tett, leg­alább 150 pengő értékű szövött áru vá­sárlására jogosító utalványt kan, 2000 buzapont felett minden további ezer buzapont beszolgáltatása után pedig 50 pengő értékű szövött árura szóló utal- utálvijnyt: Az utalvány birtokosa maga választja meg, hogy szövetet, flancllt, kartont, szövött árut, feikendöt, haris­nyát stb. milyen mértékben vásárol. Azok a gazdák, akik testi munkával nem vesznek részt a mezőgazdaságban, az utalványt munkásaik között kötele­sek szétosztani. A mezőgazdasági cseléd családonként 300 pengő értékű utalványt kap, a gaz­daság részére jutó többi utalványból pedig a gazdaságban alkalmazott többi munkás részesül a muntía teljesítésének és a szükségletnek figyelembevételével. Ugyanígy sikerült a meaőgazduság lábbeli és bőráruszükségletét is bizto­sítani, amelynek kiosztása a nyáron kezdődik. Ez a művelet a beszolgáltatás telje­sítésével függ össze. Vásárlási jogot csak az szerezhet, aki az előirt köteles­séget teljesítette, vagy aki, mint mun­kás a mezőgazdasági termelésben részt- vett. Hasonló eljárással akarja a minisz­ter a mezőgazdaság egyéb ipari cikkek­kel való ellátását is megoldani. Nagy fontosságú kijelentéseket tett cikkében a mezőgazdasági munka foly- J tonosségának biztosítására. A kormány- í tói kapott felhatalmazás alapján a me- 9 zőgazdasági munkaerővel való gazdái- I kodást úgy rendezi, hogy egyrészt a ' HBMHMnaiHMMWUailHBMMMMIiH mezőgazdaságot megfelelő munkással látja el, másrészt a gazdasággal foglalkozók részére 'a ■ 1hetest és a ruházkodást a lehetőséget-c keretei kö­zött a legjobban biztosítja. Ennek érdekében oly au szerveset ki­építésére van szükség, amelynek fel­adata lesz a munkakötelezettség nyil­vántartása és tetjesitésének ellenőrzése. Amint a heszolgálíatási kötelezettség teljesítése jogot ad a szükségletek biz­tosítására, éppenugy az előirt vagy megkívánt munka teljesítése is jogosít minden szükséglet beszerzésében, ame­lyeket a háborúban álló ország ki tud elégíteni. Nyilatkozott még az erdőgazdaság munkájáról is. A Főforgalmi Központ életrehivásával oldja meg a kötelező ki­termelést és a forgalmi ellenőrzést mindaddig, amíg a fa a fogyasztóhoz eljut. Gondoskodás történik a zavarta­lan termelés és szállítás érdekében a munkások ellátásáról s a fuvarozásban szükséges abraktakarmány biztosításá­ról is. A magyar gazdatársadalomtól példa­képe^ látott áldozatvállalással készen áll szerves megoldásokra és a köz és a magyar gazdatársadalom érdekeinek megvédésére, mert a magyar gazda ér­dekét a haza érdekével, a nemzet érde­kével tekinti azonosnak, amelynek célja az, hogy a háború győzelmes befejezé­sével termelőképességében megerősödve «díjon készen országunk újabb nagy feladatainak elvégzésére. A VILÁG TÜKRE 1. Miért tartóztatták le Papandreutt 2. Az ullai tömegsírok borzalmai 3. Aki nem hisz, megérdemli... a harcoló ^hadsereg áll, lévén a cél az, hogy honvédeinknek meg kell adni mindazok­nak az erkölcsi és anyagi előfeltételeknek maximumát, melyeknek birtokában ütő­képessége, vitézi szelleme, fegyverzete és vezetése a legtökéletesebbé tehető. Sorsdöntő küzdelemről beszélt Sztójay Döme miniszterelnök, a lét és nemlét har­cáról. Ennek a küzdelemnek kell megszab­nia nemcsak a kormány belső politikai ténykedését, hanem külpolitikánk irányát Is. Amikor pedig külpolitikáról beszélt a miniszterelnök, természetes, hogy meg kel­lett emlékeznie a bolsevizmus elleni küzde­lemről, amely ma számunkra az egyetlen lehetséges reálpolitlka. A harcban győz­nünk kell és győzni fogunk, mert különben elpusztulunk. De ez a harc nemcsak a ma­gyarság harca, közös küzdelem ez azzal a hatalmas szövetségessel, amelyhez a régi hagyományok és hűséges fegyverbarátsáar fűznek. Itt közös győzelemről van szó, kö­zös győzelemről azzal a hadsereggel, amely­nek teljesítményei egyedülállóak, azzal az országgal, amelynek feje, Hitler Adolf, nyújtotta felénk baráti kezét és segítette Magyarországot a rajta elkövetett Igazság­talanságok revíziójához. A magyar-német Viszony nem a politikai latolgatások és di­plomáciai sakkhuzások légkörében szüle­tett meg, hanem a történelem, a földrajzi helyzet, a természet és a lélek adottságai által kifejlesztett sorsközösség. Elítélendő volna az a magyar külpolitika, amely a magyar felemelkedésnek nyújtott hatalmas segítségről megfeledkeznék, tehát megfeledkeznék arról, hogy mi változatla­nul oda tartozunk annak a háromhatalml egyezménynek a kötelékébe, amelynek má­sik tényezője az olasz nép vezére: Mus­solini. Esek a történelmi fontosságú tények szabják meg Sztójay Döme miniszterelnök és kormányának mai belső és külső poli­tikáját. Ennek a kormányzati poétikának támogatását kén és várja a kormány az osztatlan nemzettől. Klvpcfczleíí Budapesten eoy nyíl* osl Budapest, május 27. (MOT). A budapesti biinijtőf örvény szék rögtönitélő tanácsa Ker­tész Ferenc állásnélküli kömivessegédet el­sötétítés ideje alatt elkövetőit szándékos emberölés büntet ke miatt április 26-án halálra ítélte. A bűncselekményt borozgatás előzte meg. Egy vendéglőben Kertr z ftiláikozolt há­rom novel, akik azonban féllek attól, hogy botrányt okoz és eltávoztak a helységből. Kerítesz az egyik nő lakása előtt leselkedett és a nőt) védeni akaró Eddi Ferencet agyon- szurta. Az elitéit néni kapott kegyelmet és ezért a gyüjlöfogházban szombaton délután .végrehajtották rajta a halálos ítéletei. L Párisi jelentések adják tudtul, hogy de Gaulle-t legutóbb Londonba rendel­ték, hogy az angol kormányzat és a francia disszidensek kapcsolatait ren­dezze. Az angol kormány arra hivatko­zott, hogy a vélemények kicserélése London és de Gaulle között az utóbbi időben megnehezült és azért van szük­ség személyes érintkezésre. A dolgok valódi háttere, francia szakadárok és az angol-amerikai kormányzat közötti elhidegülés valódi oka azonban egészen más, amit az angolok erről az ügyről jelentettek. Az algíri francia bizottság ma már kevéssé méltányolja az angol­szászok kívánságait és inkább Moszkva érdekeit védelmezi. Amint emlékezetes, London és Washington is egy ideig vo­nakodott de Geulle-t és az algíri bizott­ságot elismerni. A francia sajtó ezzel kapcsolatban egyöntetűen emeli ki. hogy egyes angol és amerikai körök nemcsak de Gaulle-tól és a francia sza- kadároktól, hanem a görög emigránsok­tól is azért hidegültek el, mert ezek a bolsevisták felé kerestek kapcsolatokat és Moszkva parancsainak engedelmes­kedtek. Francia lapok kiemelik, hogy Észak-Afrikában ma a bolsevista hír­verés és politikai befolyás olyan mére­teket öltött, hogy ma már nem divatos az angolokról vagy az amerikaiakról beszélni. Beirutban röviddel ezelőtt gö­rög menekültek nagygyűlést tartottak, ahol számos görög politikus emelkedett szólásra. Papandreu, a görög nagygyű­lés elnö!:e hatalmas és nagy feltűnést keltő beszédet mondott, amelyben éles szavakkal kelt ki a bolsevizmus ellen. Felemlítette többek közötti, hogy a Szovjet nem akarja Görögország boldo­gulását, nem törődik a görög nép jö­vőjévelj hanem polgárháborút, kíván sziiani Görögországban. Papandreu éles szavakkal tiltakc>»tt a bolsevista görög törekvések ellen, amelyeket nemzetkö­zieknek és rombolóknak minősített. Meg kell említeni ezzel kapcsolatban, hogy Papandreut a nagygyűlésről való el­utazása után Moszkva parancsára az angol hatóságok tartóztatták le. Vitebszk és Pogozk között Ulla köz­ségben a német hatóságok ojra lett tör megs írókat fedeztek fel. A németek most feltárták ezeket a sírokat is és a környékbeli falvak lakosainak vallomá­saiból ma már tisztán a világ közvéle­ménye elé állíthatók a bolsevista tö­meggyilkosságok újabb rémségei. 1941 junius 27-én, a déli órákban Ulla közelében a GPU emberei 1200 főnyi tömeget kisértek az egyik erdő felé. Lett foglyok voltak ezek, akiket az egyik börtönből szállítottak oda- A La­kosok vallomásaiból most kiderült, hogy többszáz nő és gyermek is volt közöttük, ruházatuk viszonylag mind- | nyájuknak jó állapotban volt, bár meg- | látszott rajtuk, hogy hosszabb ideje le- | hettek letartóztatásban. Nagyrészük | középosztálybeli volt. Az ütjük az egyik légitámaszpont mellett vezetett volna el, a repülőállomás közelébe érve azon­ban váratlan német légitámadás érte a repülőteret, a foglyok egy része arra gondolt, hogy itt a megfelelő időpont a menekülésre és szabadulni igyekezett az őrizet alól, a GPU pribékjei azon­ban nem várattak sokat magukra, ha­nem gépfegyvertüzet zúdítottak az egész tömegre. Géppisztolytüz, gépfegy­ver és puskatüz ropogott, azonban még igy is egy álló órába telt, amíg az ösz- szes foglyokkal végeztek. A borzalmas tömeggyilkosság lefolyása alatt sokak­nak sikerült a közeli erdőkig elmene­külniük, a bolsevista katonák azonban ezeket is felkutatták és agyonlőtték. A halottakat egyetlen hatalmas tömeg­sírba temették. A német csapatok csak julius 6-án érkeztek meg, de akkor még a rohanó események közepette nem figyeltek fel a tömegsírokat eltakaró földemelkedés­re, s igy csak most kerülhetett sor azoknak a feltárására. A holttestek ma már oszlásnak indul­tak, s igy inkább csak a sírokban talált tárgyakból sikerült sokaknak a sze­mélyazonosságát is megállapítani. Az ullai tömegsírok újabb bizonyítékai an­nak, hogy n bolsevizmus orvgyilkoso­kat nevelt s hogy a szovjet, győzelem esetén ezt a nemzedéket kiirtaná és tö­megsírokba vetné, s csak a következő nemzedéket kísérelné meg ránevelni a bolsovizmusra, amely ellen most egész jj. Európa harcol, s ennek a harcnak ki- jj menetele nem lehet kétséges: Európát | meg kell szabadítani attól is veszeder lemtől és biztosítani "kell a tovább lét feltételeit, minden erő bevetésével és felhasználásával! 3. A svájci ,,Liberte“ cimü lap az utób­bi időkben számos alkalommal foglal­kozott az Európát elnyelni akaró bol- sevizmussal. A lap kiemeli, hogy az angolszász államok egyes köreiben azt a hiedelmet akarják elfogadtatni a szé­les néprétegekkel, hogy a bolsevizmus visszatért a „kereszténységhez", vissza* állította a vallásszabadságot és szé sincs arról, hogy borzalmas tömeggyil­kosságokat követett volna él. A „Liberté“ azt Írja, hogy a bolse­vista tömeginószárlásokról ma már az egész világ közvéleménye olyan adato­kat tudott meg, hogy további bizonyí­tékok feleslegesek is. Aki nem hisz ezeknek a bizonyítékoknak, megérdemli, hogy a bolsevista revólvercső elé ke­rüljön és megismerhesse, hogy milyen is tulajdonképen a tarkólövés, Írja a „Liberte“, MOZI-MU SOR OK ÁRPÁD-mozgó: Bajtársak. Fősz.: Szilasajr László, Simor Erzsi, Tímár József. Elő­adások kezdete 3, 5, 7. Vasárnap és hét­főn d. e. fél 12-kor matiné. CORVIN-mozgő: „Akrpbat Oh..“ Fősz.: Scahrlie Revei. Előadások kezdete: %4( 146, %S órakor. Pünkösd mindkét napján matiné. EG YETEM-mozgó: Lidércfíny. (Die Golden© Stadt.) Fősz.: Kristina Söderbaum. Va­sárnap és hétfőn d. e. 11-töl matiné. Csak felnőtteknek engedélyezve. ÉRDÉLY-mozgó: „Legény a gáton“. Fősz.: 2 Pethes, Hajmássy Miklós, Vaszary Piri, Csikós Rózsi, Rév Erzsi. Pünkösdkor ma­tiné. MATYAS-mozgó: Dr. Kovács István. Fő­szereplők: Páger Antal, Simor Erzsi, Rajnay Vaszary. Műsor előtt: Magyar és Ufa világhiradók. — Előadások: 3, 5, 7, vasárnap és hétfőn d. e. 11 órakor. RAKóCZI-filmszinház: A tigrisek ura. Fő­szerepben: Rudolf Prack, Leni Maren- bach és Paul Kemp_ Műsor előtt a leg­újabb Ufa és Magyar Híradó. Vasárnap és hétfőn 11 és 1 órai kezdettel: Matiné- e'öadás. üiéktA HIRDESSEN W A KELETI * ÚJSÁGBAN 8 Mert ezt » lapot *2 ORSZÁG EGÉSZ VEVÓKÉPSS KO- ZÖNSÉGE dnst

Next

/
Thumbnails
Contents