Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-27 / 119. szám
Ára 16 miér Sseombal i TELJES 11II1 RAPlÓ-WljSOR 1944. m á i u s 27 —— ............................. i m ———————« ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 RENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 13-08. — POSTAFIÓK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA fl döntő harcokban a történésem bosszúja Anglián fog kezdődi!? — irja Göbbeis dr. a „Reich“ cikkében Száznál több angolszász páncélost pusztítottak e Velletrinél és a Liri völgyében A honvédek helyi harcokban megjavították állásaikat Lemberg térségében visszaverték a németek a szovjet öt nagy rohamát Eden is beismerte, hogy Anglia Közép-Európát kiszolgáltatta \ jövőnél« (colost és erős pallér© AZ ANGOL ALSÓHAZ KÜLPOLITIKAI VITAJA sok érdekes tényt leplezett le. Churchill megnyitó beszéde és Eden külügyminiszternek a vitát bezáró kijelentései egyaránt azt mutatják, hogy a brit politika a legnagyobb mértékben tétovázó, maga sem tudja, hogy szövetségesei árnyékában még egyáltalában mit tehet. A londoni kormány azonban mindenképpen szeretné fenntartani a régi világhatalmi látszatot s szeretné sugározni azt a tekintélyt, amellyel Nagybri- tannia valaha rendelkezett a világpolitikában. Eden vitazáró beszédének egyik legfontosabb .»része az, amely Nagybritannia és a Szovjet kapcsolataival foglalkozik s ezzel összefüggésben újból bizonyságot szolgáltat arról, hogy az angol politika kiszolgáltatta Közép- és Kelet-Európát a bolsevizmusnak. Bejelentette többek között az angol külügyminiszter, hogy Nagybritannia beszüntette érdeklődését bizonyos államok, Európa egyes részei liánt. Nyugat-Európában és a Földközi-tenger vidékén vannak azonban olyan területek, amelyek iránt nagyobb érdeklődést tanúsít. Ez pontosan a szovjet igények elismerését jelenti kíméletes diplomáciai nyelven. Egészen melankólikus beismerésnek lehet felfogni Edennek azt a mondatát, amely szerint „egyetlen nagyállamnak sem szabad a külpolitika felé nagyobb feladatok megoldásával kísérletezni, mint amekkorát ereje lehetővé tesz“. Nagybritannia Ilyen irányú kísérletei valóban nem is volnának lehetségesek, mert azokat az egyesült Európa akaratán kivül elsősorban szövetségesei igyekeznek minden pillanatban elgáncsolni. Eden azonban valószínűleg oldaivágásnak szánta ezt az általános politikai axiómát, éppen saját szövetségesei: a szovjet és az Egyesült Államok felé. Közvetlenül ezután a kijelentés után egészen váratlan megállapításokat tett. Olyanokat, ame'yek sem a tényleges helyzettel, sem előbbi kijelentéseivel nem voltak összhangban. Nem mondott sem többet, sem kevesebbet, mint hogy „a brit birodalom tekintélye és befolyása a háború és diplomácia legutóbbi eseményei során olyan nagy lett, mint még soha a történelemben s most ld kell használni ezt a befolyást, hogy hozzájárulhasson Európa egységének és jólétének megteremtéséhez.“ Úgy látszik, Eden azt tekinti a brit hatalmi súly megnövekedésének, hogy az angol kormány kénytelen volt lemondani hagyományos külpolitikai gondolatáról, az európai egyensúlyról, s ehelyett az előretörő szovjet szövetségesnek kellett — igaz, hogy csak elméletben — átengednie Európa olyan hatalmas területei fölött a befolyást, ami a legnagyobb mértékben vitássá teszi, hogy a többi területek fölött az egyre jobban gyengülő Anglia ér- I vényesíthetne akaratát. Eden eléggé batáro- I zott formában beszélt egyes nyugateurópai országokról. így megemlítette, hogy Anglia Belgiummal, Norvégiával és Hollandiával — helyesebben azt kellett volna mondania, hogy ezeknek Londonban lévő hatalom nélküli kormányával — egyezményt irt alá, hirte- lyet azonban nem közölhet a nyilvánossággal, mert nenr csak politikai, hanem katonai záradékokat is tartalmaz. Egy szót sem szólt azonban Délkeleteurópáról, ami előbbi kijelentéseivel összevetve, újból bizonyítéka a Kreml akarata előtti meghajlásnak. Áradozva — bár bizonyára kevésbbé őszintén - - beszélt arról, hogy az Egyesült- Államokhoz fűződő angol kapcsolatok olyan szorosak és szívélyesek, amilyenek valaha csak voltak. A Szovjettel kapcsolatos kérdésekről érdekes dolgokat mondott. Azt hangoztatta, hogy Anglia a legteljesebb és legszorosabb együttműködésben akar ennek -a viszonynak erőteljessé tételében közreműködni, de mindkét ország érdekében e’ kell ismerni, hogy „bizonyos nehézségek mutatkoznak“. Ilyen elsősorban a bizalmatlanság, amelyet alig lehet túlozni. Ez a bizalmatlanság már a cári Oroszország Idején meg volt. Szerepet játszott az angolszovjet kapcsolatban és az a sajátossága, hogy magától növekszik. Gyanakvás van az oroszokban, ami viszont gyanakvást idéz elő bennünk és mielőtt igazolni tudnánk. hogy hányadán vagyunk, a bizalmatlanság egész hegye halmozódik fel. Ennek ellenszere az. hogy a két nép jobban ismerje meg egymást. Az angol kormány ennek érdekében kész minden lehetőt megtenni. Vannak azonban más nehézségek és eltérések is. így például a kormányforma, az egyes ember és a sajtó iránti magatartás, stb. Ezek mind meglehetősen messzemenő eltérések. Viszont tény, hogy a három nagy világmegmozdulásban, még pedig a napoleoni, az utolsó világháborúban és a mostaniban Anglia együtt volt Oroszországgal. A két első alkalommal nemsokára ismét egyenetlenség támadt köztük. Ezúttal ezt jobban kell csinálni. — A Romániának szóló szovjet békefeltételek közlésekor — folytatta Eden — és a szovjet kormánynak Finnországgal való tárgyalásai alkalmával kikérték az angol kormány véleményét is. Egy pillanatra sem akarja lekicsinyelni azoknak az erőfeszítéseknek mértékét, amelyekre Angliában és a Szovjetben szükség van, hogy a húsz éves egyezmény a két államra nézve maradandó értékű és tartós valóság legyen. A jövőre nézve azonban oly rendkívül sok forog kockán, hogy mindkét részen meg kell tenni minden erőfeszítést a siker biztosítására. Fejtegetései végén kijelentette, hogy az Egyesült-Államoknak, a Szovjetnek, a Brit Világbirodalomnak és Kínának katonai és polgári téren szorosan együtt kell működni. A „Südost Deutsche Rundschau“ pénteki száma „A hazai németség, mint összekötő kapocs Magyarország és a Birodalom között“ címmel Sztójay Döme miniszterelnök cikkét közli. A miniszterelnök cikkében megállapítja, hogy a hazai németség a megpróbáltatásokkal teljes időben is érintetlenül őrzi azokat az ereftjjeit, amelyek a múltban kiérdemelték a magyarság megbecsülését és szeretetét, amelyek őket a magyarság mellett az állam értékes alkotó tényezőjévé tették. A magyarság és a németség évszázados kapcsolatainak egyik legfontosabb eleme mindig a hazai németség volt- A mi németeink nem úgy jöttek, mint á háborúban meggyengült 'magyarokat kizsákmányoló tömeg, hanem mint a telepitők hivő szavára beköltöző dolgozni, építeni akaró elem. A hazai németség igen értékes segítőtársa a magyar államvezetés ama hagyományos törekvésének, hogy hazánk társadalmi és 1 gazdasági szervezete a nyugati fejlő- 1 déshez igazodjék. Németségünk ezt a j hivatását teljes mértékben betöltötte % anélkül, hogy szerepét olyan előjogok | kierőszakolására használta volna fel, amelyek az ország egységét veszélyez- » tették volna, vagy vitássá tette volna ţ a magyarság vezető szerepét. Mindezt szem előtt kell tartania a I magyarságnak akkor, amikor a ma- I ■•] vtvrorszögi németség népi közösségével találkozik. A magyarság megérti, hogy német nemzetiségű polgárai a birodalmi németség lelkűidében Itegbement nagy átalakulás hatása alá kerültek és részt kértek maguknak abban a küzdelemben, amelyet a német nemzeti szocialista mozgalom u német népi megújulásért folytatott. A hazai németség azonban megtartja e mellett a magyarsággal való sors- közösséget, a hazához való hűséget, sőt uj utakat keres a magyar állam keretébe való tökéletes beilleszkedéshez. A magyarországi németek szövetségi szervezete a magyar állam szerves részének tekinti magát és részt kér a közös célokat szolgáló épitő munkában. A hazai németség mai vezetői előtt őseik példája lebeg, amikor nehéz időA tervezett világszervezetet erre a négy nagyhatalomra és köréjük lehet felépíteni. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN NAGY FIGYELEMMEL KÍSÉRIK a londoni külpolitikai vitát. Amint a „Svenska Dagbladed“ jelenti, Churchill beköszöntő beszédét bizonyos izgalommal fogadták. Amerikában úgy vélik, hogy Churchill egyoldalúan csak Nagybritannia álláspontját juttatta kifejezésre s mellőzte az amerikai szempontokat. Amerikában a politikai vita ugyanis főleg an-a irányul, hogy egy szövetséges tanácsot létesítsenek. Idáig azonban maga Sumner Welles sem tudja tisztázni, hogy miképp állítsák össze ezt a tanácsot és mely kormányok kapjanak jogot a tanácsban való képviseletre. Különösen Walter Llppman hangsúlyozza, hogy még mindig nem döntötték el, a szövetségeseknek melyik képviselőit illeti meg az a jog, hogy bizonyos nemzeteket képviseljenek. A Churchill legutóbbi beszédével kapcsolatban megnyilvánuló északamerikai visszhangot ez a bizonytalanság festi alá. Az amerikaiak nyugtalankodnak szilárd alap hiányai miatt és ezt a nyugtalanságukat nem csökkenti az a körülmény, hogy Churchill a beszéd súlypontját a háború helyett Nagybritannia politikájára helyezte át. íme: Amerika már azért érzékenykedik, hogy az angol alsóház angol szempontokat akar elsősorban érvényesíteni. Igaza van, London valósággal az amerikai haderő által megszállott város, Anglia támaszpontjainak jelentős része amerikai kézben van, vagy;. » , lesa, hogşae nagynak tsbár Lenben a magyarság mellett részt kér és résztvesz az ország újjáépítésében. E szándékában számíthat is a magyarság méltó elismerésére. Amikor a hazai német nemzetiségűek a Birodalom német" jeihez fűződő kapcsolataikat ápolják, a magyar állam vezetői a magyar és német nép közötti sorsközösség mélyen átérzett tudatától vezetve megértik, hogy hazai németeink e mellett a magyar államhoz fűződő évszázados kapcsolataikat teljes mértékben fenntartják. A magyarországi németségnek tisztában kell lennie azzal, hogy akkor, amikor kulturális tekintetben a magyarság és a Német Birodalom közötti fontos összekötő kapocs szerepét tölti be, a magyarsággal szemben is súlyos felelősséget vállal, mert bizonyos mértékben rajtuk is múlhat, hogy a Birodalomban milyen kép alakul ki a magyarságról, a magyar állameszméröl és a magyarság dunavölgyi hivatásáról. De a hazai németség minden tagját át kell, hogy hassa annak tudata is, hogy miként Magyarország egy erős Német Birodalom oldalán látja biztosítva # maga jövőjét, úgy a hazai németség boldogulását is csak egészséges, kiegyensúlyozott és erős Magyarország 'biztosíthatja. Abban a tudatban, hogy a fenti szempontokat az ország német nemzetiségű polgárai mélyen átérzik, a magyar kormány megfelelő kapcsolatot tart fenne, a magyarországi németek vezetőivel, * ■már eddig is kifejezésre juttatott jogos kívánságaikat messzemenő jóindulattal fogadja és mindent elkövet, hogy a hazai németség magáénak érezze ezt az országot, amelyért őseikhez méltóan munkát és vért áldozni érdemes. A vezetők intenciói a magyarság és a hazai németség legszélesebb körében megértésre kell, hogy találjanak. Csak kölcsönös bizalom és megértés légkörében lehet összeegyeztetni az érdekeket. A haza minden magyar és német nemze* tiségü polgára átérzi, hogy mindinkább bensőségesebbé kell tenni a két nép közötti kapcsolatot, amely annyi történelmi próbát ki állott és amely a jövőnek közös és erős pillére less. dönban elsősorban brit szempontokat érvényesíteni ? dk A CHURCHILL-BESZÉD TÖRÖKORSZÁGRA VONATKOZö RÉSZEI természetesen élénk visszhangra találtak a török sajtóban. Törökország nem engedi, hogy bárki is megfélemlítse, irja a „Tasviri Ef- kiar“. Egyébként a szövetségesek iránti hűségéről bizonyságot tett akkor, amikor beszüntette a Németországba irányuló króm- kivitelt. Törökország nem bocsátkozik vitába Churchillnek azzal a kijelentésével, mely Törökországnak a békeértekezleten való részvételére vonatkozott. Az a felfogása ugyanis, hogy Törökország minden körülmények között megkapja azt a helyet, amely a tárgyaló asztalnál őt megilleti. Az „Aksam“ hasábjain Sadafc képviselő kiemeli, hogy Törökország csupán olyan segélynyújtásra van kötelezve, amelyet tényleg meg tud adni. Egy barátságos országra nézve a barát iránti bizalom azt parancsolja, hogy ha ez a barát — mint Törökország — már sok háborús szenvedésen ment keresztül, akkor el kell ismerni azt a jogát,, hogy gondosan mérlegelje az esetleges háborús veszteségeket és tartózkodó magatartást tanúsítson. , * ANGLIÁNAK HARCOLNIA KELL, mégpedig olyan körülmények között, amelyek kilátásai az elképzelhető legkedvezőtlenebbek, állapítja meg Göbbeis német miniszter „A legsúlyosabb próbatétel« eimü, a ,gleich“ legújabb számában irt cikkében. Bárhogy csürjék-csavarják is a dolgot, Anglia mzdsnesetne ® seeatss oüstetow «K
