Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-25 / 117. szám

1944. MÁJUS 25. KeietiUjsxg Súlyosan csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy a lángoló vidékek üszkeivel fel lehet bolygatni a déli végek nyugalmát — mondotta vitéz Jaross Andor belügyminiszter a zom bori főispán beiktatásán Vitéz Rátz Jenő minisztereinckhelyettes fontos kijelentéseket tett a nemzetiségi kérdésről Zombor, május 24. (MTI.) Bács-Bodrog vármegye és Zombor város törvényható­sága kedden délelőtt hagyományos külsősé­gek között iktatta be méltóságába riuKo- vtch József uj főispánt. A Hiszekegy után vitéz Bajsay Ernő alispán felolvasta a dr. Deák Leó felmentéséről és Piukovich Jó­zsef kinevezéséről szóló leiratot. A nagy éljenzéssel fogadott főispánt a vármegye közönsége és tisztikara nevében az alispán üdvözölte és bizalmáról biztosította. Ezután a hivatali esküre került sor, majd Piu­kovich József elmondotta székfoglaló be­szédét, amelyben hangoztatta, hogy a mai komoly idők nem alkalmasak az ünnep­lésre. Bács-áodrog vármegye magyar poli­tikát akar folytatni ' és az itteni magyar népért dolgozik. Igazi reménységgel telunt a bácskai németséggel való őszinte és be­csületes együttműködés elé. A bácskai szer- beknek azt ajánlja, szakítsanak a liberális rendszerből fakadó sovinizmussal és lépje­nek a nemzeti sziciálizmus útjára. A csele­kedetek ideje érkezett el, — mondotta — hogy minél előbb megszülessék a Bácská­ban is az ősi magyar földön az uj magyar élet. Vitéz Rátz Jenő a nemzetiségi kérdésről A nagy tetszéssel fogadott beszéd után vitéz Rátz Jenő miniszterelnökhelyettes beszélt. — A főispán ur beszédének — mondotta 1— különösen az a része ragadta meg figyel­memet, amelyben a nemzetiségi Kérdésről szólt. Amikor azt mondom bácskai testvé­rek, a szeretet hangján szólok mindazok­hoz, akik a Bácskában élnek s bármilyen nyelven beszélnek. Ez a magyar kormány­nak az álláspontja. Egyet azonban, le kell szögeznünk. Ebben az országban a Kárpá­tok övezete gyönyörű földrajzi és gazda­sági egységben csak a magyar politikai gondolat érvényesülhet. (Hosszú éljenzés.) A magyar ezer évig vezette ezt az orszá­got sok küzdelemben. Ebben a narcoan néha el is buktunk, a hazát azonban min­dig a magyar gondolat ereje építette újra. A magyar kormány hajlandó elismerni minden más nép és nemzetiség jogát kul­túrájához és népi fejlődéséhez, egyenlő jo­gokat akar adni minden egyéb állampol­gárnak, de feltétlenül megköveteli a hűséget az áHamthoz, a magyar vezetés elismerését és nem enged a magyar főidből egy tapod­tat sem. (Hosszantartó helyeslés.) — A magyar kormány minden egyes ltf élő fiától megköveteli, hogy alávesse ma­gát a magyar törvényeknek, hogy ezért a földért minden áldozatra készen éljen és haljon. Legyetek róla meggyőződve, a ma­gyar kormány mindenki felé simogató és felemelő kézzel nyúl. Ha azonban kifelór húzást és kifelé való törekvést lát, ezeket kemény kézzel, kérlelhetetlenül megtorolja. Azt üzenem nemcsak Bácska, hanem Ma­gyarország minden nemzetiségű tagjának, aki Itt élni és halni akar, annak mindent megadunk. Aki azonban nem akarja elis­merni a magyar állam és a magyar politi­kai gondolat vezető szerepét, aki nem tud beleilleszkedni az ezeréves ország keretébe, az vessen számot a Ielkiismeretével és meg­győződésével. Aki nem tud itt élni és nem tud ezért a hazáért meghalni, akit másfelé húz a szive, annak kifelé irányuló törekvé­seit nem akadályozzuk meg, elviheti min denét, de menjen el és ne mételyeibe mej ezt az országot. fiÁ déli végek fontossága ma megiiávekedett" A miniszterelnökhelyettes nagy tetszés­sel fogadott szavai után vitéz Jaross An­dor belügyminiszter emelkedett szólásra. — A Gondviselés ilyetén intézkedése folytán — mondotta — én is átéltem a ki­sebbségi sorsot éppen úgy, mint ennek a vármegye népének legnagyobb része. Át­érnem azt a lelkilletet, amely a megye la­kosságát a felszabadulás pillanatában eltöl- tötte. Boldog voltam akkor én is, mert mint honvéd vonultam be Bácskába és sze­mélyes tapasztalatomon keresztül láthat­tam és érezhettem ennek a népnek felsza­baduláskori nagy vágyakozását a magyar nemzeti életbe való beilleszkedés Iránt. — Egy politikai garnitúra, amelyet ma divatos szóval klikknek neveznek, amely pedig nagyobb volt, mint a klikk, azt igye­kezett a nemzettel megértetni, hogy az or­szág sorsát egészen különlegesen lehet ala­kítani. Azt akarta elhitetni, hogy a revízió valami csodálatos véletlen müve. Nem ve ték észre, hogy történelmi folyamatnak va­gyunk részesei, hogy a harcot nem enged­hetjük egyszeiüen más nemzetek töpténe- lemalakitó erejének, hanem nekünk is bele kell kapcsolódnunk, ha méltók akarunk lenni őseinkhez Ez a politika azt hitte, hogy a történelmi feladatokat helyettünk mások vállalják. Milyen jó lett volna, ha nemzeti társadalmunk olyan szervezettség­ben él, ahogyan azt vitéz Imrédy Béla elö- irta, ha honvédségünk olyan fegyverzettel rendelkezik, amelyet vitéz Rácz Jenő, ak­kori honvédelmi miniszter követelt. Nem akarok szemrehányást tenni, hiszen a tör­ténelem elmu'asztott órái nem térnek visz- sza. Az elmulasztott órákat azonban a har­colni tudó áldozatos nemzedék pótolhatja. Minden egyes cselekvésünk meghatározója a háború. Háborúban állunk és tévedés lenne azt hinni, hogy a közeli jövő könnyű életlehetőséget tartogat előttünk. A nemze­tet és minden erejét a háború szolgálatába kell állítanunk, amely ugv látszik, még eb­ben az évben érkezik el tetőpontjára. A há­borút minden körülmények között meg kedl nyernünk. A győzelmet csak úgy lehet ki­vívná, ha a nemzet minden fia a győzelmet akarja. (Hosszantartó helyeslés.) A hábo­rút csak úgy tudjuk megnyerni, ha tökéle­tesen kiképzett és jól felfegyverzett kato­naságot küldünk, a határon tűi és minden egyes honvéd mögött tiz-husz, vagy ha kell, harminc honvéd áll készen arra, hogy át­vegye a helyét. Hozzá kell fűznöm azt is, hogy a háború közelebb jutott az ország­hoz. Ezen a történelmi helyen természete­sen elsősorban dél felé néz ţekintetimk. A Balkán évek óta lángokban áll. A den végek fontossága ma újra meg növekedett. A déli végek magyarsága legyen teljes tu­datában annak, hogy ennek a vidéknek tö­kéletes biztonsága, a teljes rendet, a terme­lés folytonosságát a magyar állam minden körülmények között fenntartja. Tőlünk délre már szerb nemzetiek is harcolnak. Ö-Sz<erbiäban a Nedics-kormány és részben a Mihajlovics-féle csoport rádöbbent arra, hogy a szerb népnek a nacionalizmus révén kell megvédeni saját magát. Reméljük azt is, hogy a mai Horvátország szintén rendet teremt saját földjén. Ha akadnak azonban olyanok, akik azt hiszik, hogy a lángoló vidékek üszkeit át lehet dobni a Dunán és fel lehet bolygatni a déli végek nyugalmát, azok súlyosan csalódnak. Kemény kézzel ütünk oda és senki se számítson akkor Ir­galomra. Mert háborúban vagyunk és kü­lönösen a március 19-én bekövetkezett ese­mények nyomán a leghatározottabban meg kell mondanunk azt, hogy Magyarországon pártpolitikai küzdelemnek semmi helye nincs (Élénk helyeslés.) A pártpolitikai harcokat az egyes pártok tegyék el azokra az időkre, amikor már megoldottuk a há­ború kérdéseit. Meggyőződésem, hogy e me.- gye közönsége nemzetiségre való tekintet né’kül megérti, hogy ennek az országrész­nek tökéletes biztonsága, belső békéje és jövendője a magyar birodalomban uralkodó magyar politikai egyensúly kérdése. A belügyminiszter befejező mondatában bajtársi szívvel üdvüzölte a vármegye tör­vényhatóságát és uj főispánját. A beiktatás a Himnusz hangjaival ért véget. ’ A vármegyei beiktatáshoz hasonló benső­séges, meleg ünnepléssel iktatták be Plnko- vics József főispánt hivatalába Zombor vá­ERDELY MOZGÓKÉ PSZINH AZ Ma és a következő napokon 1 99 Legény a gáton“ Az évad legjobb buileszk íilm vígjátéka. Ragyogó szereposztás. Felvonulnak előttünk a magyai filmjátszás nagy nevettetői. Főszereplők: 2 Pethes Hajmássy Miklós Vaszary Piri Csikós Rózsi Rév Erzsi Pünkösdkor matiné. rosában. Az eskü után Phikovlcs József el­mondotta székfoglaló beszédét» __ A magyar megújulás a vitéz Imrédy Béla által megfogalmazott célkitűzéseket kö­veti — mondotta a többi között. Itt csak -egy államrendező hatalom tudott megállanií Utána vitéz Jaross Andor belügyminiszter beszélt. — A főispán ur székfoglaló beszédében —- mondotta vitéz Jaross Andor — történelmi visszapillantást vetett a város múltjára. A város múltja tele van igen változatos és sorsdöntő eseményekkel. Árpád honfoglalása után tiszta magyarnyelvű vidéken magyar váróé volt, Szoborszentmihálynak hivták. Ez a város Is követte azt a sorsot, amely a Kárpátok medencéjében nemzetünknek ju­tott. A mohácsi vész után elpusztult, utána újjáépült és akkor nevezték el Zombornak. A város nemzetiségi j ’legét ezekben az időkben kapta, amikor a magyarság a Duna—Tisza-ineníén elvesztette hatalmas népi tömegeit a török birsalommal való inásfélszázados harcban. Azok, akik a török hódoltság utáni időben beköltöztek a város­ba, teljesen hozzáidomultak a magyar törté­nelmi gondolathoz. 4 — Aki a történelmet helyesen akarja meg­ítélni és egészséges következtetésekre akar jutni, sohasem Ítélhet néhány évtized távla­tában. Évszázadokat kell összeadni, mert csak ezekből alakulhat ki olyan eredő, ame'ynek mentén a messzebb jövőbe néző történelmi célokat ki lehet tűzni. Nem csak mi magyarok, hanem azok az európai népek is, amelyek évszázadok történelmi tanulsá­gaiban gondolkoznak, egyaránt azt vallják: amióta Árpád hazát alapított és Szent Ist­ván a magyar birodalmat felépítette, egyet­lenegy állandó államrendező hatalom tudott csak megállni ezen a területen, mégpedig a magyar. Ma újra olyan harcban állunk, amely az európai keresztény műveltséget fenyegeti. Ennek a harcnak jegyében kel­lett a magyar kormánynak a nemzet vérke­ringéséből mindazokat a fertőző gócokat el­távolítani, amelyek beteggé tették a nemzet szervezetét. Ilyen értelemben kell a teljes zsidótlanitást végrehajtani. Ennek a terv­nek értelmében kell minden néven nevezen­dő maradi gondolatot, amely azt fedezi, hogy mult századok társadalmi rendjét és erkölcslségét is átmenthetik, teljesen kiirta­nunk. A mai nemzedéknek az a teendő jut, hogy a nemzeti szocialista világnézet jegyé­ben egészségessé alakítsa a társadalmat. Ezt a teendőt kell megvalósítani nem csak országos viszonylatban, hanem a vármegyék és városok területén is. A törvényhatóságok igyekezzenek valóra váltani azokat a tör­Az 1944 május 27.-én fél 6 órakor a bombakárosultak javát a rendezendő MAGYAR-NÉMET KIVANSAGHANGVERSENY szereplői: Bevezetőt mondja: Mihályffy Béla a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója. Adorján Éva, Balogh Erzsébet, Bartos Irén, Bonévá Do­rita, Hidy Franciska, Hientz He ly, Jaczkó Cia, Liana Pas- quali, Andrássy Márton, Bodó György, Kubányi György, Dr. Sikolya István, Tompa Pu?i, Tóth Vásárhelyi József, Virágos Mihály. Az Operaház balettkara, az Ope aliáz zenekara. Vezényel: Endre Béla karnagy, körösi Dudus Zoltán és zenekara. Jegyelővétel a Színkör pénztáránál d. e. 10-től 12-ig d. a. Íél5-tÖl 6-ig. vényeket, amelyeket ml országosan az egész nemzet számára alkotunk, — Zombor városának az a feladat jutott, hogy a helyi keretekben megteremtse a kü­lönböző nemzetiségek együttélésének kere­teit. Akik ma azt mondják, hogy a közöt­tünk élő szerbekben talán lehetnek más irá­nyú nemzeti törekvéseik, azoknak azt mon­dom, a szerb nép és különösen a szerbség­nek az a része, amely ennek a vármegyének a földjén él, csak a magyar nemzeti és ál­lami erőkkel karöltve és együtt tudja nem­zeti létét megtartani. — Azok a lángok, amelyek a Dunán és a Dráván túl, egészen az Adriai tengerig oly magasan lobognak, másfelé is el akar­nak harapózni és tervszerűen arra felé tar­tanak, ahol nyugalom és rend van. Az az ellenséges repülőjárat, amely a magyar éj­szakát napról-napra nyugtalanítja és amely­ről a hivatalos jelentés úgy emlékezik meg, hogy délnyugati irányból berepülés volt északkeleti irányban, vagy pedig a hajnali órákban északkelet irányából elrepült dél­nyugat felé, ez a járat jelentkezése annak a törekvésnek, amely lánga akarja borítani, a mi szentnek tartott magyar területünket is. Aki azt gondolja, hogy magyar területen ezek a lángok tovább harapózódhatnak és igy kommunista vagy világhatalmi célok teljesedhetnek be, keservesen csalódik. Itt kell találkoznia a magyarnak, a németnek, a szerbnek és bunyevácnak egyaránt abban a munkában, amelynek célja, hogy ebben a vármegyében és ebben a városban nyugod­tan termelhessenek a dolgozó emberek. Csak igy virulhat a bácskai határ, csak Így szök­kenhet kalászba a buza és csak igy adhat a föld továbbra is fehér kenyeret. A belügyminiszter nagy tetszéssel foga­dott beszédét a főispán köszönte meg. A beiktatás a Szózat hangjaival ért véget. Vitéz Rátz Jenő miniszterelnökhelyettea, vitéz Jaross Andor belügyminiszter és kí­sérete késő délután utazott vissza a fővá­rosba. MOZI OK ARPAD-mozgó: Tökéletes férfi. Főszerep­lők: Jávor Pál, Simor Erzsi, Bilicsl, Pe­thes Sándor, Mihályffi. Előadások kezdete d. u. 3, 5, 7 órakor. CORVIN-mozgó: „Akrobat Oh...“ Fősz.: Scahrlie Revei. Előadások kezdete: (44, (46, (48 órakor. Pünkösd mindkét napján matiné. EGYETÉM-mozgó: A szerelem jogán.. Fősz.: Magda Schneider, Victor Staat, An­neliese Uhllg és Paul Wegener. ERDÉLY-mozgó: „Legény a gáton“. Fősz.: 2 Pethes, Hajmássy Miklós, Vaszary Piri, Csikós Rózsi, Rév Erzsi. Pünkösdkor ma­tiné. MÁTYÁS KIRÁLY-mozgó: ToneUi. Izgal­mas, rendkívül nagy rendezésű artista­film. Fősz.: Ferdinand Marian, Winnie Markus, Mady Rahl. RÁKÓCZI filmszínház: Egy nap a világ. Fősz.: Murát! Lili, Páger Antal, Bilicsi Tivadar és Tahy Anna Mária. Műsor előtt a legújabb híradók. Vasárnap d. e. il-kor matiné.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents