Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-04 / 100. szám

1944. MÁJUS 4. 3 KniTIÜJSKG De GaüSVe isméi LiTégezleieli két francia törzstisztei Lisszabon, május 3. (MTI.) Mint a brit hir*olgálat jelenti, Christophon ezredesen, akit a gaulle-ista hatóság árulással vádol­va halálra Ítélt, szerdán reggél Algir köze­lében ugyanazon a helyen, ahol Pucheu volt francia belügyminisztert is kivégezték, végrehajtották az Ítéletet. Az angol hírszolgálat egy másik algir* jelentése szerint Oerrien tengernagy, volt tuniszi tengerészeti főparancsnok ügyét a jövő hét szerdáján kezdik tárgyalni Algír­ban. A tengernagy ellen azt a vádat emel­ték, hogy parancsnoksága idején Bizertát feladta az ellenséges erőknek. Az Amerikában élő ansrolok csak hivatalos ügyekben utazhatnak haza Genf, május 3. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Mint Newyorkból jelentik, az Egyesült Államokban élő angolok, beleértve a diplo­matákat és más állami tisztviselőket, rövi­débe látogatásra sem mehetnek Ang iába, csak ha közérdekű az utazásuk. A brit tá­jékoztató hivatal ma közölte ezt a korláto­zást. Megjegyezte, hogy ezzel megszigorí­tották a Nagybritanniából külföldre irá­nyuló forgalomnak április 24-én elrendelt ellenőrzését. A rendelkezés minden külföl­dön élő angolra érvényes. Churchill nem vár jelentősebb eredményedet a brit birodalmi értekezlettől Amszterdam, május 3. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: A brit hirszolgálat szerdán reggel tette közzé azt a véleményt, amelyet Churchill hétfőn a brit birodalom miniszterelnökei értekezletének megnyitó ülésén mondott. A nemzetek közötti viszály legveszélyesebb tetőpontjára lépett — mondotta. Hangsú­lyozta, nem várja, hogy ez az értekezlet teljes megoldást talál az angol világbiroda­lom minden kérdésére. Ez az eredmény nem is várható az ütközetek hevében. Minden­esetre azonban a legfőbb ideje volt, hogy a birodalom vezetői összeüljenek. Angolszász-bolsevista győzelem esetén a kis nemzetek bábokká válnának — állapítja meg Stockholm, május 3. (MTI) A brit hir­szolgálat Ismerteti a Newyork World Te­legram ,JSurópa sorsa“ clmü vezércikkét, amely megállapítja, hogy az általános han­gulat az imperialista hatalmi egyensúly rendszerének jegyében áll, tehát egyre job­ban távolodik a demokratikus döntés elvé­től. Az amerikai kormánynak és népnek egv amerikai lap nem lenne szabad lemondania arról a re­ményről, hogy a háború utáni elrendezés az Atlanti-egyezmény és Hull külügyminiszter Moszkvában kötött egyezménye alapján fog történni. Ha Kelet-Európábán a Szovjet, nyugaton pedig Nagybritannia lenne az ur, akkor a kisnemzetek két részre osztva Európában bábokká változnának. A Szovjet kivégezte a fett önvédelmi szervezet vezetőjét Riga, máj. 3. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A Riga mellett április 27-én feltárt tömeg­sírban a bolsevista gyilkosságok áldozatai között megtalálták Karlis Prauls táborno­kot is, a lett önvédelmi szervezet hosszú éve­ken át volt vezetőjét. Prauls tábornokot 1940 szeptember 10-én tartóztatták le Rigá­ban és azóta nyoma veszett mindaddig, mig most a tömegsír feltárása kiderítette tragikus sorsát. A revolvergolyó, amellyel megölték, a nyakszirtjén hatolt be és a hom­lokcsontón át távozott. A holttest nyakán hurok volt, amelynél fogva nyilván az áldo­zatot a gyilkosság színhelyére vonszolták. A két karja is át volt kötve sűrűn kötelék­kel. Imphal körül ismét 60 személyszállító repülőgépet lőttek le a ispánok Tokió, máj. 3. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Japán vadászok az utóbbi napokban az Imphal körül fekvő síkságon ismét lelőttek 60 Douglas-mintáju személyszállító repülő­gépet, amelyekkel az ellenség körülzárt csa­patainak az ellátását akarták biztosítani. Imphal városban Indus szökevények sze­rint járvány tört W, mégpedig mindenek­előtt kolera és fekete himlő. A csekély meny- nyiségben rendelkezésre álló gyógyszert a katonaság foglalta le a sebesült és beteg katonák szükségletére. A polgári lakosság körében ezért egyre emelkedik a betegek száma, annál is inkább, mert ivóvíz már alig kapható. Azokat a házakat, amelyek­ben járványos betegség tört ki, az angotbk rendelkezésére azonnal fel kell gyújtani. Minthogy az élelmiszerben is nagy a hiány, a lakosságnak szörnyű kínokat kell kiállnia. Maguk a csapatok teljesen kiürítették a vá­rost és csak annak területén kívül ütöttek tábort. További hírek szerint csak kisrészü- ket sikerült sebesülten légi utón elszállítani. A legszebb szó hiányzik az albán nyelvből Külföldi lapok böngészése közben érdekes cikkre leszünk figyelmesek. Az irás Albá­niáról, az albán nyelvről szól, szerzője: német katona. — Mit tesz a katona, amikor idegen földre lép? — teszi fel a kérdést. Az első legfontosabb feladat, hogy előveszi a szó­tárt. .. És ha már felüti a szótárt, az első azó, az első kifejezés, amit meg akar, amit meg kell tanulnia ez: szeretlek, vájjon ho­gyan lehet ezt kifejezni az illető nép nyel­vén. Milyen izgalom volt ezt a kedves kis kifejezést franciául, aztán lengyelül, norvé­gül és dánul, görögül és szerbül megtanulni. Tehát most tudni kellene albánul is. Az albán szótárban nem található meg ez a kifejezés. Nincs, egyszerűen nem léte­zik. Aki meg akarja keresni, nyomozni kezd utána, hiába fárad. A katona azonban nem nyugodott bele ugylátszik a kezdeti si­kertelenségbe, megkérdezte az egyik albán tanárt, hogyan is kell szerelmi vallomást albánul elmondani. — Az albán nyelv, sajnos, nem ismeri ezt a kifejezést, a legközelebb áll hozza talán ez a mondás: „elveszlek“...­Szegény albánok, nem ismerik a szót, a szót, amelyet elérzékenyülve és remény- teljes várakozással, suttogva és a nagyszerű pillanatot átérezve mondták el, tőlük alig néhányszáz kilométerrel északra. vz is bizonyos, hogy keleten általában nem is volt szükség erre a szóra és a hozsi ha­sonló kedvességekre. Az asszony szolgája, alattvalója volt a férfinak, a férfi méltó­ságteljesen ment alól, asszonya pedig gör- bedt háttal Cipelte utána a csomagot. Ugyan miért is kellett volna az asszony- állatnak (régi magyar kifejezés) azt mon­dani, hogy: szeretlek. Az albán nyelvet az európai nyelvek kö­zött a legkvésbbé ismerik. A tanult albán emberek közül ma is sokan németül, fran­ciául leveleznek, Írnak, nyelvük nem érte el a modern kifejezésmódokat és fordulato­kat, amelyek föltétlenül szükségesek ahhoz, hogy valaki szabatosan és töaelecasen fe­jezze ki magát. Az albán értelmiség? osz­tály ma kettőzött erűvel folytatja küzdel­mét a modern albán nyelv megteremtéséért, ez a munka minden bizonnyal az albán mű­veltség történetének egyik legérdekesebb fejezete. Sok minden érthetővé válik, ha az ember meggondolja, hogy az első albán iskolát csupán 1903-ban állították fel Korcsában, az ország déli részén. Egyes törekvések ugyan már azelőtt felfedezhetők, igy Elba­san Tivadar már a XVIII, század közepén magszerkesztette az első albán szótárt, a ferencrendl szerzetesek és a jezsuiták Sku- tariban száz év óta tanítják az albán nyel­vet, 1824-ben lefordítják az evangéliumai albánra, de a szentlrást csak. 1927-bea ai- ták ki albán nyelven. 1876 és 1900 kőzett összesen 30 újság és folyóirat jelent meg albán nyelven. A század elején Albániának hatalmas küzdelmet kellett folytatnia azért, hogy néhány iskolát megnyithasson. Csak 1908-ban sikerült az akkori véres polgár­háború eredményeként kulturális vonatkozá­sú autonómiát kiharcolni az elnyomó poli­tikát folytató Isztanbultól. A század elején nagyszabású kulturális munka Indulhatott meg Albániában. Albán fiatalok külföldi egyetemekre kerültek, s igy a nyelvművelő munka is gyorsított ütemben indulhatott meg. A két albán dia­lektus, az északi és déli összevonásával alakult ki az albán közigazgatási nyelv. Most már sokmindent ki lehet fejezni al­bánul is, tudományos és Irodalmi müvek is nagyszámban jelentek már meg albán nyel­ven. De azt a szót, hogy „szeretlek“, még mindig nem sikerült beiktatni az albán nyelv szótárába. I Kereszlraelsz^i Az „Uj Magyarság" írja: Badoglio elárulta szövetségesét, s akiknek ügyéhez szegődött,™ zok most szemérem és lelkiismeretfurdalás nélkül elveszik tőle Olaszország gyarmatait. Az' árulás mérlege eddig: Szicília és Dél- olaszország elpusztítása, lakóinak nyo- morbadöntése, s az egész gyarmatbiro­dalom elvesztése. Amerikában Ohió ál­lam kormányzója, aki elnökjelöltként lé­pett fel, kijelentette, hogy a holland­indiai nyersanyagokra az USA számot tart, s ezekkel a birtokokkal kell meg­fizetnie a Londonba menekült kormány­nak és uralkodónak a szívességet, hogy egyszer.a demokráciák majd — „felsza­badítják“. Amerika bejelentette igényét Dakarra, Madagaszkárra, Francia-Gu- yanára, s még néhány szigetre, amit tá­maszpontnak lehet használni. A lengye­leket mindenestől eladták Moszkvának, — ime, ez az angolszász világ hálája a nemzeteknek, amelyek szolgálatukba ál­lottak. A második világháborúnak ed­dig csak azok a népek gyakorlati vesz­tesei, akik szövetséget kötöttek Angliá­val és Amerikával... A szabad rablás népi most kezdődött, folyik már a ha­bom kitörésének pillanatától kezdve, s nálunk mégis akadtak nem csupán a felelőtlen magánpolitikusok, de az úgy­nevezett „guvernamentális államfér­fiak“ közt is, akik makacsul, a meg­szállottak szenvedélyével hirdették, hogy csatlakoznunk kell a demokráciák frontjához, nekünk is el kell árulnunk barátáinkat és szövetségeseinket, s Lon­don meg Washington nem felejti majd el szolgálatainkat. Nos, ha azok az or- . szágok, amelyek a demokráciák ügyéért kivéreztek, ilyen jutalmat kaptak, s igy fosztogatják őket, elképzelhető: mi tör­tént volna velünk, ha ezekre az őrültek­re hallgatunk és letesszük kezün&ból e szellemi és anyagi birtokállományunkat vé.demező fegyvert, (Uj Magyarság.) * Csirában, zsendülésben fojtott el ezer becsületes magyar próbálkozást az „al­kotmányosság“, amelynek semmi köze sem volt az ország alapvető törvényei­hez s a magyar nép évezredes jogérzé­kének kultúrájához. Ezért nem akarjuk hallani újra a régi mesét az alkotmá­nyosság követelményeiről, amikor a fel­tartóztathatatlan magyar szociális, gaz­dasági és politikai átalakulás korszerű formáinak megteremtéséről folyik a szükséges tanácskozás! Elég volt a reak­ciós frázisokból. s most már esak a vi­lágosan felismert népi szükségletek sza­bályozhatják — az alkotmányt! Ki kell bővíteni s át kell alakítani a szűk, me­rev formákat, a mesterségesen ósdi al­kotmányos kereteket, hogy felölelhessék, magukba foglalhassák a magyar népet és a nemzeti munkaállamot. Kegyencek, zsidók, aladárok, kiváltságos rétegek, el- hanyatlásra Ítélt eszmék s a magyarság dologtalan kizsákmányolására, ügyesen összeszövetkezett csoportok nem akadá­lyozhatják meg többé az elsikkasztott népi alkotmány uralmának megteremté­sét!... (Esti Újság.) * Meg kell döbbenni a hadviselésnek ezen a barbár módján, amely már cél­pontot lát Michelangelo és Dante váro­sában is, miközben kegyes szemforga­tással azt állítja, hogy ő csak katonai célokra szórja bombáit. Ez a farizeus­kodás talán még visszataszitóbb, mint a hadviselés amerikai módszere, mert vi­lágosan mutatja, hogy — ha nem is a zsoldos légigangszterek, — de maguk a vezetők legalább tisztában vannak az emberi kultúra ellen elkövetett mérhe­tetlen bűnnel s ezért azt mindenáron le akarják tagadni. Teszik ezt pedig an­nak a háttérben álló világzsidóságnak a parancsára, amelynek ősi programja és kifejezett célja a keresztény műveltség emlékeinek eltüntetése, hogy annak romjai felett fel tadja építeni a maga világfölötti parancsuralmát. Ezt termé­szetesen csak olyan emberi társadalom­mal lehetne elfogadtatni, amelynek nincs múltja, amely nem ismeri a szép­séget és a lelki nagyságot. \ A Firenze elleni légitámadás minden­nél világosabban mutatja azt is, hogy • a túloldalról semmi jót nem várhat a keresztény emberiség. Harcolnia kell és győzni, különben elpusztul mindazzal együtt, amiért érdemes volt élni a vi­lágon. (Függetlenség.) * A gyors gazdagodásra vágyó bérencek még ma is megkísérlik mentegetni bő- pónzü zsidó esendestársaikat és a nem­zeti öntudatukat apró és bángó pénzre váltók még ma is képesek közbejárni, kunyorálni házizsidóik érdekében. Hisszük, hogy ezek a kísérletek zá­tonyra futnak a kormány akaratából és hisszük, hogy fele utón nem lesz torpa- násszerii megállás, de mégis fontos szük­ségét látjuk annak, hogy figyelmeztes­sük azokat, akiket illet s megmondjuk nyíltan: a Székelyföldön Istennek hála nem olyan nagy a zsidók száma, hogy ne tudnók számontartani s mert mi sem vagyunk olyan számosán, hogy ne is­merhetnék egymás különböző kapcsola­tait, ismerjük azokat is, akik velük ro­konszenvezve, eddig kerülő utakon való mesterkedésekre hajlamosak voltak. Jó lesz tehát felhagyni a nemzetelle­nes és pénzsóvár zsidómentéssel, ame­lyet most már nem lehet tovább büntet­lenül, a magyarság kigúnyolására foly­tatni a gyors és könnyű meggazdago­dásig. (Székely Nép.) Békebeli áruk egész garmadáját taSálték meg a marosvásárheiyi zsidók üzletének le'tárczásakor Kolozsvár, május 3. A marosvásár­helyi „Székely Szó“ a helyi zsidó üzle­tek leltározásának kapcsán megkérdezte Egey Jenő dr.-t, a Keresztény Kereske­dők Egyesületének elnökét az eddig vég­zett munka eredményéről. Egey Jenő dr. többek között a következő érdekes nyilatkozatot tette: — Végleges képet még nem adhatok, hiszen a leltározás még folyik. Annyi azonban bizonyos, hogy a marosvásár­helyi zsidó kereskedők olyan árukész­letek felett rendelkeztek, melyeknek lát­tára h szakértőkként kirendelt keresz­tény kereskedők csak ámuldozni tudtak. Találtak árukat, amelyeket már 1943 szeptemberében kivontak a forgalomból. Úgyszintén találtak elsőrendű, s még a román megszállás idejéből maradt áru­cikkeket, mélyeket a zsidó kereskedők felhalmoztak és nyerészkedés céljából feketén hoztak csak forgalomba. Mind­ebből az tűnik ki, — fejezte be nyilat­kozatát Egey Jenő dr., — hogy amíg a keresztény kereskedő csak mindennapi megélhetését tudta biztosítani, addig a zsidó kereskedő megalapozott tőkéjének fedezetével versenyen felül állott és sok­szorosát forgalmazta annak, amit a ke­resztény kereskedő legmerészebb álmai­ban sem remélt. Hirdetések, apróhirdetése« feladhatók Deák Ferenc »utc* 42 szám alatti irodahelyis*?ben

Next

/
Thumbnails
Contents