Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-20 / 113. szám

KhetiUjskg 4 1944. MÁJUS 20. Parasztok a sarló és kalapács árnyékában Irta: föfcoiajew Péter * Magyarra fordította: Gaal Olga A faluban hátborzongató csend uraiko- ított. A muzsikok arca fenyegetően zord volt. Sokan a Wolginnal történt szörnyű eset hatása alatt a saját halottjukról is megfeledkeztek. A vörosgátdista szuronyszegezve hajtotta maga előtt az öreg Wolgint. Silkó revolve­rével hadonászva tört utat számára az ösz- szesereglett falusi nép között, amely han­gosan kiáltozott és jaiveazékelt. Az öreg Wolgin felkötött karral és vérfoltos nullájá­val lépkedett a vörÖ6f;ér diata előtt és vala­mit kiáltozott a tömeg felé, de a nagy lár­mában elhalt a hangja. Végre kiértek a kivégzés színhelyére. Először a tegnap kivégzett tizenhat hul­lát dobták be a gödörbe. —• Koporsó és pap nélkül! — hangzott a parancs. A falu népe félkörbe tömöl ült a közös sir kőiül. Az asszonyok hangosan zokogtak és jajgattak. A férfiak öaszeszorították az ajkukat és elvadult ábrézaltal néztek ma­guk elé. Mindannylen keresztet vetettek. Valaki hangosan imádkozott. A tömeg vála­szolt rá:-- Könyörülj rajtunk Uram! Silkó az imádkozó tömeg közé rohant, Vad dühhel hadonászott és r evőivel ével fe- nyegetödzött. A parasztok visszahúzódtak az erdőbe, s onnan lesték, hogy mi történik. Az öreg Wóigint a közős sirgödör szélére állították. A nép szorongva leste minden mozdulatát. Az agg katona mélyet sóhajtott, majd szétnézett és csendes imába kezdett. Silkó határozatlanul lelJntett a vöiösgárdis- tára, majd az elítéltre. A vörös katona lábhoz tett fegyverrel állt. Tekintetében részvét tükröződött vissza. Nem voit hivatalosan hóhér, han-m csupán katona .. Aztán felharsant SUkó parancsszava: — Na öreg, húzd ki magad! Nemsokára alkalmad lesz személyesen diskurátni Iste­neddel! Ne felejtsd el tudtára adni, hogy jelenleg nem az ő akarata teljesedik, hanem « miénk. Aztán a vörősgárdistához fordui­- *a kiáltotta: — Vigyázz, tüzelj! Wolgin kiegyenesedett és odakiáltott a katonának: — Fiam, arra kérlek, jót célozz! *— Tüzeli! — ordította Silkó. A katona keze remegett. — Nem tudok lőni, — mondta. SUkót elöntötte a düh. — Mi az, kutya, megtagadod a parancsot ? Szabotázs! F eljelent e'ek gazember, hogy e!- lenforradalmár vagy! megállapították, hogy valamit még airsjtet­tem. Feldúlták az egész lakást, a hálószobá­tól a pincéig. Amikor semmit sem találtak, Silkó rámszegezte revolverét és megparan­csolta, hogy azonnal hagyjam el a falut, mert egyébként mint ellenforradalmán ha­ladéktalanul letartóztat, mert üzletemben összeesküvést szerveztem. A szerencsétlen kereskedőnek apám adott némi pénzt és utravalót. Nemsokára megkezdődtek az első válasz­tások. Iván már napok óta terjesztet1:? az erről szoló híreket. Iván egészen különös szerepet játszott. Mint a falu legszegeöycbb sze'galegénye teljes mértékben élvezte a vezető bolsevisták bizalmát. Ezek gyakran hasz-'á'ték öt cégtáblaként ..szociális tevé­kenységük' Igazolására. —- Látjátok milyen Jó! megy a szegények­nek a bolsevista uralom alatt! — hangoztat­ták. A szerencsétlen Iván régebben majd éhen halt, de egy napon szép hí tat kapott, ame­lyet az egyik agyon ött gazdától sajátítot­tak ki. Ivánt hírszerző utakra is felhasznál* ák Körülbelül olyan tisztséget ruháztak rá, mint korábban a községi küldöncre. Tevé­kenységében csak az gátolta, hogy sem Írni, sem olvasni nem tudott. Gyakran jött át apámhoz egy írással a kezében és kérte, hogy magyarázza meg, mi áll abban. .. Ilyenkor néha egy órahoaszal. is elüldögélt köztünk. j— Amíg én itt a kerü etóen működöm, addig semmi bajotok, tem eshet, nyug­tatott meg ilyenkor bennünket Amikor a falusi lakosságnak tudomására jutott, hogy a kerületi központ megejti a választásokat. Iván lázas munkába kezdett. Kulihovszki gazda, aki a forradalmi kis­gazdapárthoz tartozott, s most a kommunis­tákhoz állott, titkos ülést tartott a falum pa­rasztokkal. Mindez nagy óvatossággal tör­tént. Együk nap, »mikor Malkin és SHkó a bolsevisták kerületi megbeszélésére utaztak, ismét Kulikovgzkmál gyűltek össze a muzsi­kok. — Elvtársak! -r- nyitotta meg a gyűlést Kullkovszki. — A kommunista kormány vá­lasztásokat akar kiírni a szovjet falvak ré­szére. Ebben segítségükre akarunk lenni és olyan Jelölteket akarunk állítani, akiket az egész falu támogat- A fajunktól Idegen és templomrabló zsidók hada lidércnyomásként nehezedik lelkünkre. Mi orosz muzsikok va­gyunk, s nem akarunk egyebet, mint föld­jeinket megművelni és családunkat eltartani. A gyűlés elhatározta, hogy Kulikovazkit és még másik két bolsevistabarát gazdát jelölnek. Azzal szét is oszlott a , /ülés, ab­ban a adatban, hogy talán mégis sikerül á békés együttműködés az uj hatalommal.,. Másnap reggel Maikin és Silkó hazaérkez­tek. Első ütjük KuUkovazk'hoz vezetett. — Te árulója vagy ügyünknek! Elloofor- radaimár vagy. aki a párttagság álarca alatt cesgeszövetkezik a falu kulákjaival. hogy er:íkrényesen harcolhasson ellenünk. Szén­né* letartóztatunk: Kulíkovszkit a kerületi városba vitt élt és ott bezárták. Földjét kisajátították. Tir. évi súlyos íegyházat kapott. Ez:»! szemben 9 szomszéd városból küldtek hl három mun­kást, hamisítatlan bolsevistákat, akiket á «.ovjettanács képviselőjévé választottak, víáowki tehát teljesen idegen kormányzat alá került. Lassan beköszöntött az ősz. A kivégzett tizenhét áldozat földje ott hevert parlagon és teljesen ellepte a gaz. Gazdasági udvaruk teljesen elhanyagolt állapotba került, a la­kóházak ablakai bevetve, itt-ott hiányzott a kerítés, meg a ház ajtaja. Sötét alakok lopkodták el, hogy télire tüzelőnek használ­ják fel. Amikor atyám figyelmeztette Mai- kint erre a tolvajlásra, dühös tekintettel mérte végig és iendreutasitólag mondta, hogy ne avatkozzék bele olyan dolgokba, ami nem reá taitwák. — Kisebb gondunk is nagyobb, — úgy­mond — minthogy ezeknek a szabot&Ióknak és államellensegeknek vagyonával törődjünk. — A kivégzettek vagyona nem szállt az államra ? • érdeklődött atyám. S3 nem lehetne, ezt az állami vagyont gondos keze­lésbe venni? mielőtt a tolvajok és betörök Uflibb lapbefilipflíok Belül Alfák K Magyar ás az Erdélyi S remiéi |# Budapest, május 19. (MTI) Vitéz Kolos- váry-Borcsa Mihály államtitkár, a sajtó­ügyek kormánybiztosa a miniszterelnök ren­deletére a következő Időszaki lapok további kiadását tiltotta még: A Budapesten megje­lenő „Afrikai visszhang"/ a „Biztosítási Szemle“, a „Budai Krónika", a „Budapesti Orvosi Újság" az „Egészséges Elet", a. Gazdasági Siet“, a „Gazette d'Hongrie“, a ..Gyógyászat", a ,,Gyógyazcvészi Hetilap", az „írás“, a „Magyar Szállítmányozás", « „Magyar Szemle", a „Magyar Tejjpar", a ..Nagyvilág -Magyar Szemmel", a. „Néger Gyermek", a „Nouvel’e Revue d’ Hongrie“, a „Magyar Yachtt", az „őrszem", a „Rádió- technika", a „Rádió Újság", az „Uj Baráz­da", az „Uj Főváros", a „Vamiok Lapja". A Ceglédén megjelenő „Ceglédi Függet­lenség" éa „Ceglédi Hírlap". A Debrecenben megjelenő „Debrecen—Ke- let magyarországi Napló". A Kolozsvárott megjelenő „Erdélyi Szemle”. A Nagyváradon megjelenő „Eatilap". A. Jánoskáimén megjelenő „Felső" Bácska' , a Székétyudvarhelyen megjelenő „Har­gita". A Kiskunfélegyházán megjelenő . Kiskun­sági K$z!Öng‘v A Baján tpegjeleoo „Magyar Közérdek" és a. £/.cinciken megjelenő „3*0! no* é* Vi­déke" című időszaki lapok. A miulsjrterelhök határnnacát s. Budapesti Közlöny szombati szama közli; s-—- tKKOr i LOOM O'lir a LÖvfer, t>ţ cél* r£*ssittir,ia lCkkoi eldördült a lövés, de célt tévesz­tett. Silkó kitépte a fegyvert a vöiösgár- dista kezéből és maga fordította Wjolgin el­len. Az öreg katona daliás alakja megingott éa bezuhant a gödörbe. — Hé. elvtársak! — kiáltotta Srkó a pa­rasztok felé. Takarjátok be ezt a gödröt! Nine* veszteni való időnk! Azzal beugrott az autóba és a vöiösgár- dietával együtt elrobogtak a szomszéd falu felé. Ez volt az első tisztogatási művelet, ame­lyet a bo’eivisták szülőfalumban véghezvit- tek. Silkó és Idái kin véglegesen bei entk-zked- tek a kerületünkben. A mi falunkban, amely a körzet egyik leg­nagyobb községe, megszervezték « kerületi központot, amelynek vezetői ok kettőn let­tek. Végigjárták a házakat ás pontosan fel­jegyezték, hogy kinek mennyi földje, milyet: nagy családja és mennyi ingó vagyona van Akinek több fábasjószága volt, azt „a fr radalm; állam" javára nyomban 'efogla té’" — Ma nálam voltak. — me. IIte az isin - rós kereskedő apámnak. — Amit az üzle­temben találtak, mindent lefoglaltak. A kommunista állanfcan nincs magánkereske­delem, mondották. —. Kényszeritettek hogy az ál Ülté—-1 tett listát át­adjam nekik, Alaposan átvizsgálták, majd Hogyan akadályozza meg a földmhreiésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének állategészségügyi osztálya a fertőzd lébetegségek elteijedését Kolozsvár, május 19 Habom idején külö­nösen a hadiakéit sereg lóáüoniAnyában kétféle fertőző állatbetegség üti fel a fe­jét: a takonykór és a lovak riihörsége. Mindkét betegség nagymértékben csökkenti a honvédseregek ütőképességét, de a vissza­térő csapattefetek lovai az ouhonlevö lo­vakat is megfertőzik. ami által a mezőgaz­dasági termelés folytonosságában zökkenők lehetnek. Hogy az utóbbi téren milyen nagy veszélyt rejt magában e két beteg­ség elterjedése, arra beszédes példát szol­gáltat a második bécsi döntés után vtaazE - került erdélyi területeken nagymértékben elterjedt takonykór ég riihösaég. A takonykómak két alakja van: a rej­tett és a nyílt takonykór. A rejtett takony- kői' a gümökórhoz hasonlóan lappangva fejlődő, gyógyíthatatlan betegség, amely eddig', amíg csak a belső szervekre szorít­kozik, külsőleg fel nem Ismerhető, de kü­lönböző eljárásokkal, vérvizsgálattal, sib. fel lehet Ismerni. A szervezetnek nincsen Olyan része, amelyben elváltozások ne ke­letkeznének, de főképpen a tüdő, míj, lép azok a szervek, amelyekben a leggyakrab­ban fejlődnek ki takonykóros elváltozások. A nyílt takonykor hál a kóros elváltozások íz állatokon külsőleg is könnyen felismer­hetők, a bőrön, különösen a végtagokon s elsősorban az orrban fellépő gennyes feké­lyek formájában. Nyílt takonykóros lovak társaikat is könnyen megfertőzik pl. az itató- és etetóedények utján. A betegség az emberre Le könnyen átragad és gyógyít­hatatlan A földmivelésügyl minisztérium erdélyi kirendeltsége állategészségügyi osztálya a visszacsatolt erdélyi területeken as egész lőálloményt körrnegállapltó eljárásnak ve­tette alá és alapos munkával sikerült a takonykórt. teljesen kiirtania. A betegség­nek csirájában való elfojtása érdekében Erdély terü'stén mintegy 500 takonykóros lovat irtottak ki állami kártalanítás mel­lett. Most, hogy a világháború hullámai a ma­gyar halár közeiébe értek, újra fennáll az a veszély, hogy a katonai megmozdul ásók­kal és a menekültek által behozott lovak­kal ismét behurcolják ezt a veszedelmes betegséget. Éppen, ezért a földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége minden intézkedést megtett arra, hogy a határon áthozott állatok, különösen azok. amelyek az országban maradnak, kór,megállapító vizsgálat alá kerüljenek- A beteg állatokat a határon nem engedik át és a gazdák ál­tal már megvásárolt lovakat megfigyelés, u, n. vesztegzár alatt tartják. A földmivelSsügjd minisztérium erdélyi kirendelt'égé nyomatékosan felhívja a gaz­dákat, hogy legyenek figyelemmel a ta­konykór esetlegei fellépésére és az előfor­duló eseteket azonnal jelentsék be az állat­egészségügyi hatóságoknak: a járási fő­szolgabírónak, illetőleg a megyei város pol­gármesterének­A másik, különösen háborús időkben fel­lépő íetu-au írefesgség- * lovak rühössege. széthordják ? — Úgy Játszik kritizálni akarsz és előírá­sokat tenni, hogy miképpen vezessem hiva­talomat ? — mordult apámra- Maikin. — Vedd tudomásul, hogy ellentmondást nem tűrök! A boţsevtziuus nem válogat az eszközökben. Az uj hatalom urai Moszkvában hatálytala­nítottak minden fennálló törvényt és mivel uj törvényeket rpég nem alkottak, így min­den kerületi központ vezetősége a saját be­látása és elgondolása szerint Intézkedik. Az embereken napről-napra nagyobb nyugtalanság vett erőt. Közben egyre töb­ben iratkoztak be a kommunista pártba. Nagyon kecsegtető volt az as ajánlat, amely komoly munka nélkül is gondtalan jólétet Ígért. Azokat, akik a bolsevistákhoz álltak, többnyire valami személyes érdek vezette. Valamelyik szorgalmasabb és jobbmódü azomszéd e'leni bosszúvágy, vagy más sze­mélyek elleni gyűlölet. A beaugás és hízelgő szolgálatok napirenden voltak.­Szörnyű ez, —’ mondta apám egyik nap j— hogy a közéleti erkölcsöt lassan teljesen megölik. Tegnap mesélte Rudnij gazda, hogy szomszédja, Tarassenkó csak azért vé­tette fel magit a pártba, hogy bosszút áIl­ii ásson rajta. Egy év óta civakodnak már ugyanis azon a gyümölcsön, ami egyik kert­jéből a másikba hullott, az ágakról. Teras- stnkó beiratkozása után mindjárt besúgta szomszédját, akinél tegnap már felülvizsgá­latot tartottak. Egy tehenet és egy kecskét mindjárt elKommunizáltak tőle. Azt ia meg­mondták Rudyjnak, hogy leglcözelebb a tyú­kokból is lefoglalnak néhányat, mert túl sok van neki. .— és felosztották a szegények közt, amit elvittek? — kérdezte Misa. Apám keserűen kacagva legyintett. Ugyan, elosztották? Az a gazember Taraasenkó levágta a tehenet éa/a pártta­gok meg ették. A kommunisták minden csavargót és be­törőt maguk közé fogadtak és így azután már hivatalos igazolással folytatták gonosz üzehneiket- Amikor a gazdák hazajöttek a földjükről, legszívesebben bezárkóztak há» suliba és csak ha nagyon kellett, akkor men­teik ki az utcára, vagy az erdőbe. Amikor pedig a városba indultak, úgy búcsúztak el a családjuk-cl, mintha soha többet nem lát­nák egymást. A betegséget a rühatkák okozzák, amelyek a lovakat közvetlen érintkezés, vagy köz­vetve a kaparók, szerszámok, istállóberen- dezések utján fertőzik. A rühös lovak keze­lésének ma mái igen hatásos, olcsó és gyors gyógymódja ismeretes. A rühös lova­kat kéndioxiddal telitett gázkamrákba ál­lítják. ahol a fejlődő gáz a rühatlcákat megöli. Két hét múlva a kezelést megis­métlik. A földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének támogatásával minden .járási székhelyen gázkamrákat létesítettek, Ahol a rühös lovak gyógyítása állatorvosi felügyelet mellett történik. Ugyanakkor fertőtlenítik a lószerszámot, pokrócokat és a lovak istállóit, is A gázkamrák felállítá­sával a rühös lovak száma nagyarányú csökkenést mutat­A szív titkai Mint ismeretes, az embert, szivnek 30 fo­kos melegben van a legkisebb erőfeszítésre szüksége, hogy életfontosságú szivattyú zó- róunkáját elvégezze. Ha & külső hőmérsék­let snnél alacsonyabb, méginkább ha maga­sabb. a szívre sokkal nagyobb munka há­rul. Normális nyári hőmérséklet mellett a szív percenként kb. 4 liter vért szivattyúz ál a testen, míg 50 fokos trópikus hőség­ben, »0Şţi-os légköri nedvesség mellett ez a vérmennyiség percenként 15—18 literre emelkedik. A szív ezrrányu tevékenységével a német kutatók Majna-Frankfurtban külön Phy- siologiai Intézetben foglalkoznak. A tudo­mányos kutatócsoport u. n. klünakamráb&n végzi a kísérleteket, amelyben minden hő­mérséklet tetszésszerint előállítható. A ku­tatók itt tanulmányozzák a kísérleti sze­mély szívműködését. 50 fokos külső hőmér­sékletnél ellenőrzik a test hőmérsékletét és az érverést. A kísérleti személy csövön ke­resztül lélegzi be a mérőórán átvezetett le­vegőt. A kilélegzett levegőbe zsákba veze­tik, amelyben a köbtartalom könnyen mér­hető s oxygén mennyisége is megállapítható. A be- ér kilélegzett levegő oxygéntartal- mának különbségéből kiderül, hogy mennyi oxigént, használt el a test. Az orvoB ebből ki tudja számítani, hogyan végzik a belső szervek a munkájukat s mennyire vannak igénybe véve. A Physiologiai Intézet klíma- kamrás kísérletei során bebizonyosodott, hogy a női szív könnyebben alkalmazkodik a külső körülményekhez, mivel a női test zsírpárnákkal kitünően van szigetelve. Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents