Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-18 / 112. szám

1944. MÂJLS 18.

5

KrizTiÜJSXG

Vitéz Jaross belügyminiszter:

Nincs magyar biztonság addig, amíg a Kárpátok keleti lejtőin áll Sztálin bolsevista birodalma

fi belső ellenség ellen a kormány újabb rendszabályokat foganatosít

Nagyvárad, május 17. (MTI) Vitéz Jarosa Andor belügyminiszter kedden Nagyváradra érkezett, hogy résztvegyen vitéz Rajnay Károly nyugalmazott vezérőrnagy, az újonnan. kinevezett biharmegyei) és nagyváradi főispán beiktatásán. A belügyminiszter a

vármegyei beiktatáson többek között ezeket mondotta:

—Nekünk ma arra van szükségünk, hogy katonás szellemiségű férfiak vezessék mindenhol a törvényhatóságokat, mert a mai idők egyetlen komor jellemzője a háború.

A haza véde'mét nejünk kell vállalnunk!

— Európának olyan földrajzi pontján választott nekünk hazát Árpád fejedelem, — és ezer évig e hazát megtartottuk — amely terület nem engedi meg az elszigetelődést. A kormányzatnak, elsősorban a belügyinek az a feladata, hogy valamennyi ellenséget teljesen hatálytalanítson és ha kell, eltiporjon. (Nagy taps.) Nem lehet a bátor honvédségtől a külső harctéren harcos viselkedést várni akkor, ha idehaza té- pelődö és léleknélküli a társadalom egy résszé. Ma a harctéren a hazát védeni, klállani és esetleg az életet is áldozni szent kötelesség. Ezt a feladatot nem vállalhatja helyettünk nagy szövetségesünk, a Német Birodalom, ezt nekünk kell vállalnunk. (Elénk helyeslés.)

— Európát ma óriási nagy veszély fenyegeti, amely a kis trianoni országot egyszer már elöntötte és csaknem végveszélybe sodorta. Európa közepét és déli zugát veszélyezteti a keleti bolsevizmus. E veszéllyel szemben nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy egyedül a Német Birodalomra hizzuk a magunk biztonságát is. Ugyanakkor, amikor a keleti pánszláv gondolattal társult bolseviki hatalmi politika akarja kezébekaparintani Európát, a másik oldalon a vele szövetkezett kapitalista angolszász hatalmak is a maguk világuralmát akarják meghosszabbítani ebből a világégésből. Ezért kell ma Európa városainak, falvainak, kórházainak és lakóházainak a megfélemUtő támadások áldozataivá válniuk.

— Európa önvédelmi harcában a magyarságnak meg kell találnia a maga harcterét és hála Istennek, most meg is találta. (Nagy taps.) Nincs magyar biztonság, történelmi magyar jövendő addig, mig a Kárpátok ke leti lejtóin Sztálin bolsevista birodalma áll Azt is mondom: m«cs európai jeUegü biz tonság, amig az angolszász politikai mes terkedés odairányul, hogy az európai nem zetek megosztásával uralkodjék az európai népek felett. Ennek a háborúnak tehát meg van a magyar értelme.

lehet célunk mindenáron a jog védelme, mert a mi célunk az élet eredményeinek megmutatása. (Nagy tetszés.) Nekem az érdekem, hogy a jogi szabályok alkalmazása révén émelem-e a szociális színvonalat, segitem-e közegészségügyünket(, élőmozditom-e a gazdasági fejlődést és a testvéries együttműködést, amelyre az egész magyar világnak az élet legkülönbözőbb helyein és Változataiban szüksége van.

Ezután a városházán szintén ünnepélyes keretek között iktatták be főispán! méltóságába vitéz Rajnay Károly nyugalmazott vezérőrnagyot. A főispán lelkes tapssal fogadott beszéde után vitéz Jaross Andor belügyminiszter többek között ezt mondotta:

— Nem jelent a nemzeti szocialista szó idegent ebben a hazában, hanem egyszerűen

jelenti a nemzeti rajongást, a nemzeti áldozatkészséged, annak határtalanságát, amelybe beleépül a minden magyar dolgozó irányában való szociális felelősség érzete. És ha áldozatrakész magyar vagyok, a magyar hazámat magyar ssivvel szeretem, akkor már magyar és nemzeti szocialista is vagyok. Ennek az eszmének jegyében akarjuk átalakítani a nemzeti társadalmat. Amikor vállaljuk ezt az átalakítást, ne gondolja senki, hogy letérünk a magyar történelmi útról.

— A mai kormány és a mai politikai rendszer abban látja feladatát, hogy a szegedi ellenforradalom szellemiségéből táplálkozva, a magyar nemzeti szocialista gondolat értelmében haladva építi fe{ ezt az országot az uj, korszerű nacionalizmus jegyében.

— Én ma uj Nagyváradot láttam a májusi napfényben. Láttam: itt van az uj nemzeti Nagyvárad, amelyben nincsen.sk zsidók az utcán. Meggyőződtem a városban a zsidók szétválasztásáról. A város megoldotta ezt a kérdést és megnyugvással láttam, hogy a megoldás megfelel a kor követelményeinek. Ezzel azonban még nem végeztünk.

A zsidó vagyon a nemzet egyetemességéé

— A nemzet vérkeringéséből el keU távolítani minden fertőző anyagot és a fertőzés minden lehetőségét. E tekintetben a magyar kormány tovább megy. Nem akarok erről részletesen nyilatkozni. Hangsúlyozom, hogy mindazt, amit vagyonban, kincsekben és értékekben a liberális koi- szakban a zsidóság kapzsisága össze tudott gyűjteni, megszűnt az ö vagyona lenni, mert az most a magyar nemzet vagyona.

— Ez a vagyon azonban nem lehet egyszerűen ajándékozás tárgya. Azzal nem lehet bizonyos nemzeti érdemeket jutalmazni.

Ezzel a nemzet egyetemének kéül gazdagodnia. Bele kell épiteni a nemzeti gazdálkodás vérkeringésébe, úgy, hogy minden becsületes, dolgozó magyarnak jusson belőle. Ezt a jobb jövőt elérni ma csak kizáróan kemény és áldozatos lélekkel lehet. Katonás szellemre van szükség. Miadenkl ál legyen hatva attól a tudattól, hogy ebben a nehéz időben, amikor a mostaninál is nagyobb megpróbáltatásoknak nézünk elébe, csak ezzel a kemény, katonás szellemmel állhatjuk meg helyünket és biztosiihat jak jövőnket. ■ x

• •

A VILÁG LÜKRE

1. A görögöknek nem kell sem Marx, sem a kommunizmus

2. Honnan szerzett Tito nemzeti himnuszt?

3p Kanada ós Mackenzie King politikája

Vagy — vagy!

— A belső ellenséggel, amennyiben valahol még felüti a fejét, leszámolunk. Rendszabályaink folytatódnak. Én tovább megyek és arra figyelmeztetek minden magyart és családot, hogy ma a belső ellenség hadállásainak támogatását jelenti minden semleges álláspont, minden lagymatagság és minden néven nevezendő kétségeskedés, gyanú és aggodalom. (Nagy taps.)

— Aki ma úgy érái, neki kötelessége megvédeni esetleg rosszabb sorsba került úgynevezett embertársait, akkor azt mondom, hogy válasszon azonnal és örökre a kettő közül: vagy 13 és félmillió magyar érdekében hajlandó politikát csinálni és ezek sorsával vállalni közösséget, vagy pe- vtig azzal a néhány százezer emberrel, aki nem tartozott sohasem a magyar közösségbe. (Megújuló nagy taps.)

— Remélem, módunk lesz a lehető legrövidebb idő alatt valóra váltani azt a törekvést, hogy a politikai pártok részre- bontott törekvései helyére az egyetemes nemzetszervezeti gondolat lép és diadalra jut. (Hosszantartó taps.)

— Közigazgatásunk feladatköre óriásira nőtt az elmúlt években. A jogi merev keretek természetesen bizonyos szabályokat adnak a közigazgatásnak is, de nekünk nem

Görögország az utóbbi időkben az érdeklődés középpontjában áll. Az „Akropolis“ című görög újság nagy feltűnést keltő vezércikkben foglalkozik Görögország helyzetével és többek között a következőket állapítja meg:

— A görög nép belátta, hogy külföldi erők és ellenséges törekvések kergették Görögországot drámai események felé. Ma ismét összegyülekeznek Görögország ellenségei és a bolsevizmusnak akarják kiszolgáltatni népét. Maga György király és klikkje sem átall különböző bolsevista szervezetekkel együtt dolgozni és az országot a végső megsemmisülésbe akarja sodorni. Görögország hatalmas nemzeti forradalom előtt áll, amely a népet gyökerében fogja a nemzeti eszmények elképzelései szerint átalakítani. De ez a nemzeti forradalom semmi szin alatt sem követheti a zsidó Marx eszményeit, mert a görög nép céljai nem azonosak a zsidóság céljaival. A görög nép és nemzeti forradalma műiden erejét összegyűjtve veszi fel a harcot a bolsevista hidra ellen. Hazánkat meg akarjuk tisztítani a kommunista fekélytől.

2.

. A ,,Tablet“ cimü angol folyóirat nagy cikkben foglalkozik Tito személyével és megállapítja, hogy még mindig nem sikerült kielégítő választ találni arra, hogy tulajdonképen ki is nevezte ki Ti- tót mar sállá. Vagy ő nevezte ki saját magát, vagy pedig a vörös hadsereg marsallja, — Írja az angol lap. A lap a továbbiakban az angol rádió egyik közlésére hivatkozik, amely úgy szól, hogy Tito katonái, bár különböző egyenruhákat viselnek, a vörös szovjet- csillagot mindnyájan hordják. Ez a csillag jellegzetes megkülönböztető jelzése a vörös hadseregnek is. A lap kiemeli, hogy Tito bandáinak „nemzeti“ himnusza, amint ezt már a ,fleivs Cro- nicle" is megállapította, nem más, mini a szovjet hadsereg egyik katonai éneke és azt különösen Vladivosztokban sokan éneklik., , . ..

Az angolszász sajtó napjainkban sokat foglalkozik az invázió kérdésével, de ha Eisenhower megkísérelné végre a csatornán át való partraszállást, Anglia, az Egyesült Államok és Kanada katonái számára akkor következnének igazából a nehéz megpróbáltatások idői. Elsősorban Kanadának kell hatalmas véradót fizetnie, mert lakosságának számarányához képest Kanadának kell a legnagyobb katonai erőt az invázió végrehajtásához szolgáltatnia. így volt ez már a sikertelen Dieppe-i partraszállási kísérlet esetében is, amikor szintén nagyrészt kanadai katonákkal*, kísérelték meg a betörést. Kanada ma ki van szolgáltatva az angolszász imperializmusnak és ez a kiszolgáltatás nagyrészben Kanada angolbarát miniszte'r- elnökének, Mackenzie Kingnek tulajdonítható.

Kanadai hadosztályok niár a dicstelen dünkircheni visszavonulásnál is az első vonalakban harcoltak. Kanada lakossága 11 és fél millió embert tesz ki és ettől az aránylag kis néptől az angolszász pénzemberek olya» teljesítményeket követelnek, amelyek nincsenek arányban a kanadai nép lélekszámával. Mackenzie King Kanadát belevitte az angolszász imperialisztikus háború útvesztőjébe, haderejét kiszolgáltatta nekik. Mackenzie King 1940-hen „liberális kormány“-! alakított és az akkori választásoknál megígérte Kanada népéy nek, hogy bár az általános hadkötelezettséget kénytelen bevezetni, Kanadát távol kívánja tartani a háborútól és külföldre semmi szín alatt sem engedi a kanadai haderő tagjait.

A domíniumok miniszterelnökei közül az angolszász sajtó is Mackenzie Kinget Churchill legalázatosabb hívének könyveli el. 1942 áprilisában Mackenzie King a kanadai parlamentben szavazással döntötte el a kanadai haderő sorsát. A parlament csekély szótöbbséggél, de megadta a miniszterelnöknek azt a jogot; hogy most már saját hatáskörében Kanada katonáit a földkerekség bármely részén az angolszász érdekekért bevetheti. Az ellenzék ettől az időtől kezdve állandóan támadta az angolbarát miniszterelnököt. Mackenzie Kinget azzal vádolták, hogy megszegte adott szavát és tudatosan félrevezeti népét. Amint tudjuk, Kanada lakosságának körülbelül harminc százaléka ősei hosszú évtizedek alatt saját bőrükön tapasztalták az angol elnyomó szándékok minden hátrányát. Különösen a francia lakosság tiltakozott élesen Mackenzie King miniszterelnök angolbarát politikája ellen.

1942-ben Montrealban és Quebecben súlyos és véres összetűzésekre került sor. Kamillien Houde-ot, francia származású kanadai politikust, aki hosszú időn át Montreal polgármestere is vplt, „államellenes kijelentések“ miatt a városháza épületében letartóztatták és internálótáborba szállították. Quebec tartományban is, ahol a francia lakosság többségijén van, mindenkor élesen tiltakoztak a miniszterelnök politikája ellen. Mackenzie King ma Kanada francia lakta részeiben ellenségnek számit. Kanada népe a Dieppe'i vállalkozás idején is számos alkalommal megkísérelte, hogy felhívja a miniszterelnök figyelmét arra, ne engedjen kanadai csapatokat Angliába. Ezeknek a felszólításoknak azonban nem volt. eredményé. Mackenzie King átadta csapatainak jelentős részét az angoloknak. Az angolbarát kanadai sajtó ma az invázió gondolatát kíséreli meg Kanadában népszerűsíteni. Mackenzie King minden erejével azon van, hogy lelkesítse a kanadai közvéleményt háborús politikája érdekében. Február elején, amikor az angolszász sajtó arról irt, hogy as invázió megkezdésének pillanta, már közel van, az Angliában állomásozó kanadai csaljatok parancsnokát, Andrew Me Naugh t on tábornokot váratlanul Quebecbe rendelték vissza. Leváltásának okát akkoriban azzal magyarázták, hogy a tábornok egészségi állapota annyira rosszabbodott, hogy nem tudja tovább ellátni tisztségét. Annál inkább kínos volt, hogy a kanadai tábornok hazája újságírói előtt kijelentette, hogy Angliában kisebb náthát nem emelitve, sohasem volt semmi baja. Az bizonyos, hogy Mc Naughton tábornok tiltakozott Angliában az ellen, hogy csapatait a Dieppe-i vállalkozáshoz hasonlóan vessék be az európai szárazföld ellen.

Mackenzie King jelenleg Londonban tartózkodik. Rósztvesz az angol domíniumok miniszterelnökeinek tanácskozásán. A tárgyalások első napjaiban átvette Churchill írásbeli üzenetét, amely az angol birodalom háborús céljairól szól. Mackenzie King most azon fáradozik, hogy Kanada „háborús céljait“ az angol birodalom háborús céljaival hozza egy nevezőre. Mintha Kanadának is lennének külön nemzeti érdekű háborús céljai- Mackenzie King mindent egy kártyára tett fel. Churchillel és Eisenhowerrcl áll, vagy ezekkel bukik.

Szombaton osztjâlţ kl a Vitézi Rend Zrínyi-jutalmait

Budapest, május 17. A vitézi rend Zrínyi Csoportjának központi vezetősége május 20-án diszes ünnepség keretében a budapesti Országos Tiszti Kaszinó kis dísztermében (IV. Váci-utóa 38. II. e.) osztja ki az 1943. évi Zrinyi- jutalmakat.

Az ünnepségen Tasnádi Nagy András titkos tanácsos, a képviselőház elnöke mond tájékoztatót az 1943. évi Zrínyi- jutalmak odaítéléséről. Az ünnepségen, amelyet a budapesti honvéd őrzászlóalj •zenekara vezet be, vitéz nemes Körös János m. kir. vezérezredes, a honvéd vezérkar főnöke mond záróbeszédet.

A vidéki Zrinyi Csoportok kiküldöttjeik utján vesznek részt a jutalmak kiosztásán.

JŐ ARü ÉS Jő HIRDETÉS ALAPJA A JŐ ÜZLETMENETE EK