Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-04 / 76. szám

K c a a 1944* április 4 Ára te fillér ELŐFIZETÉSI ARAK; 1 HÓRA 4.30, NE­­GYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZQNHETEDIK ÉVFOLYAM 76. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAF1ÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Jelentések a magyar fold ellen elkövetett terrortámadásokról Erős szívvel és acélos lélekkel Attól a pillanattól kezdve, hogy a Sztójay­­kormány állásfoglalásával Magyarország politikai és katonai helyzete tökéletesen tisz­tázódott, senki előtt sem lehetett többé két­séges: ennek a háborúnak minden konzek­venciáját vállalnunk kell férfiasán, minden­re elszántan. Ezt a kemény, végsó' elhatározást sugá­rozza a Sztőjay-kormány vasárnap közzétett program-nyilatkozata. Ennek a nyilatkozat­nak minden sorát, minden betűjét az a ko­morságában is felemelő tudat' füti át, hogy sem Magyarország, sem a magyar nép ezt a háborút nem kívánta, de ha az egész Eu­rópa ellen törő sötét gyűlölet és romboló szándék reánk kényszeritette, akkor híven az ezeréves hagyományokhoz, hi ven az élet­hez való jogunkhoz végigküzdjük fegyverrel és becsülettel. Ha még akadna olyan balga vagy bűnös a magyar földön, aki úgy képzeli, hogy a kelet felöl Európa felé robajló uj tatárjárás szép szeműnkért változtat katonai és politi­kai célkitűzésein, hogy az európai háború mai szakaszában politikai csalafintaságok­kal, hagyományos diplomáciai játékkal se­gíthetünk magunkon, nem utalunk érvként egész sereg európai állam és nemzet sorsára, csak a Kárpátok felé mutatunk és felnézünk az eddig csendes magyar égre. Hős honvé­déin!: Sztaniszlaunál állanak elszánt harcban a vörös réin anyag és emberáldozatával, s ott fenn, a kék magyar ég alatt dübörögnek a modern Apokalipszis ércinadarai. Nem kertelhetünk, nem beszélhetünk a dolgoknak melléje, nem játszhatunk a szó­val. A tények beszélnek: a háború megpró­báltatásaival szembe kell néznünk. A hét első napjának délelőttjén megkaptuk az első figyelmeztetést: a háború nem fog bennün­ket elkerülni, a háború megérkezett hozzánk. Közép-Ma gvarország több helyére és Buda­pestre angolszász bombák hullottak, drága magyar életeket oltottak ki és károkat okozlak. • Tudjuk, hogy ez szörnyűség s érezzük azt Is, hogy méltánytalanság. Oly kézenfekvő, hogy a kicsiny Magyarország soha, egy pil­lanatig nem veszélyeztetheti közvetlenül sen: Nagybri tanma, sem Amerika életérdekeit s mégis, a háború első, szörnyű intését mégis tőlük kaptuk meg a hétfői terrortámadások­nál ledobott bombák révén. Hogy ezek az angolszász bombák magyar életben és ma­gyar értékben mit semmisítettek meg, hog; robbanásukkal mennyi könnyet és kárt okoz tak, e sorok írásának pillanatában nem is merjük. De eppen az a tény, hogy a tempic mok, kórházak, műemlékek, iskolák, zárdák szakképzett megsemmisítői nálunk is lead­ták már az angolszász kultúra és civilizáció, helyesebben az angolszász cinizmus névje­gyeit, most már mi is tudhatjuk, kitől mit várhatunk. Mily esztelen és ostoba magában véve az a körülmény, hogy az európai kultúra és ci­vilizáció kialakulásában oly fontos szerepet játszó magyar föld értékeit oiyan birodal­mak terrorlegényei pusztítják busás pré­miumért, akiknek eszébe sem jut, hogy min­den ránkdobott bombával nem csak minket sújtanak, hanem a brit és amerikai impériuöi jövendőjét gyengítik saját szövetségesük, a szovjet javára. Igen, most, hogy az angol­szász bombákkal hozzánk is elérkeztek a to­tális háború hullámai, tisztul ki a tekintet, amelyet eddig veszedelmes propaganda ködei horaályositliattak el: a kisnépekre dobott romboló és gyujtóbombák teszik a legőszin­tébb és legnyíltabb tanúvallomást a brit oroszlán és a csilUagos lobogó imperializmu­sának teljes erkölcsnéíküiiségéről. Ezek az imperlálizmusok eddig is abból éltek és táp­lálkoztak, hogy gyengéket, védteleneket, ár­tatlanokat gázoltak le s fosztottak ki. S most, amikor a történelem lélekharangja ne­kik Is konditott, csak egy utat és lehetősé­get látnak összerabolt jólétük, hatalmuk megmentésére, minden gyengébbnek látsző népet megsemmisíteni, hogy ők megmarad­hassanak. Bombák hullottak a magyar földre s ezek a bombák figyelmeztetnek minket e nagy, iszonyú háború legfontosabb törvényre. Itt nem csak rólunk van szó! Itt Európa van veszélyben s mi magunk tényleges és lénye­ges alkotó elemei vagyunk Európának. Sor­sunk, a magyar sors a legszorosabban, a leg­szervesebben kapcsolódik a közös és egyet­A MAGYAR CSAPATOK m jm SZTANISZLAU MELLE1T KI VISSZAVERTEK A SZOVJET ERŐKET ■w iii ihm uni mm hí in I ii 11 iii I I ii ' ..........................mi I a Dnieper és Csauszi közüli német emelvényekkel végződet! a kétnapos elhárité csata Péfstémetorszég felült szétszórták' a terrorbontbázók vasárnapi támadását SiTovief lépés K ina ellen A moszkvai zs;dó nagygyűlés a zsidók teljes támogatáséról biztosította Sztálint ürgén ina kü ngymlniszíere íávizásn kérte fel az amerikai nagykövetet i A KELETI HARCTÉR DÉLI SZAKA SZÁN tovább tart az ádáz küzdelem. A bolsevisták támadó kötelékem zömét to­vábbra is ide, a déli szárnyra összpontosít­ják — jelenti a Nemzetközi Tájékoztató Iroda — s minden körülmények között nagyjelentőségű hadászati sikert akarnak elérni. Máris megállapítható azonban, hogy előrenyomulásuk lendülete lényegesen csök­kent. Minden erőfeszítésük mellett sem tudtak Odessza irányában területi nyere­ségre szert tenni s Jasi irányában is csak csekély területet foglaltak el. Jelentős vér- és anyagveszteségeik, amelyeket ezekben a harcokban elszenvedtek, a német elhárító arevonal megszilárdulásának jelei. A hétfői német hadijelentés közli, hogy Sztaniszlaunál magyar csapatok vertek vissza ellentámadással ellenséges erőket. Abból a tényből, hogy a bolsevisták a megfigyelések szerint újabb csapatokat vonnak össze a déli arcvonalak mögött s állandóan jelentékeny utánpótlást vetnek be emberben és anyagban, nyilvánvaló az a zándékuk, hogy itt akarják továbbra is tartani harci tevékenységük súlypontját. A Pszkovtól délre megindított támadás emel­lett csak másodlagos jellegű, bár az itt be­vetett szovjet kötelékek száma sem jelen­téktelen. Pszkovnál 10 lóvészhadosztáüyai és 3 páncélos hadtesttel támadtak, de a né­met csapatok visszaverték őket. A nagy veszteségek miatt mind itt, mtud más sza­kaszokon le kellett mondjanak a többi tá­madásról. így arra kényszerültek, hogy a Dnyeper és Csauszi között Mogilev irányá­ban megindított áttörési hadműveletüket beszüntessék s abbahagyják hiábava’ó nagy támadásukat Vitebszktől délkeletre Is. * OLASZORSZÁGBAN MÉG MINDIG HARCI SZÜNET VAN, az ellenséges had­­vezetőség azonban a megfigyelők adatat szerint olyan nagy embertömeget és hadi­anyagmennyiséget szállított mind a nettu­­nói h dföhöz, mind a cassinói térségbe, hogy a német had vezetőség a közeli napokra nagy hadműveletekre számit. I 7 <:G» HABOl«} PERCIG SEM SZÜNE­TEL. Amint lapunk más helyén hivatalos közlések alapján jelentjük, ellenséges terror­­bombázók a magyar fővárosijai* bombákat dobtak hétfő délelőtti berepülésmt során. A támadó gépék közül hatot biztosan le­lőttek. Vasárnap délben Délnyugat-Németország fölé repült be egy északämetikaí bombázó köte’ék. Ezeket már Dél-Németország Felsöolaszország légi terében német vadász­gépek fogadták s több rajban makacsul tá­madták az ellenséges gépeket. Egy bombázó kötelékből tucatnyi négymotoros gépet lőt­tek le, vagy hoztak olyan szorongatott hely­zetbe, hogj' nem tudták kötelékbe tartani magukat. A Déli-Alpok fölött uj német Va­dászkötelékek támadtak és a hegység fölött, lágy magasságban kemény légiharcok zaj­lottak le. A német hivatalos jelentés szerint 54 gé­pet lőttek le, közöttük 50 négymotoros bom­bázót. A bombázott helységekből befutott jelentések szerint a károk nem jelentősek. Ez arra vezethető vissza, hogy az amerikai bombázókat szünet néikül támadták a német vadász- és romboló gépek százai. A nagy légi csatában német részről csak kevés gép veszett él s a gépek legénysége még ideje­korán megmenekült eltöernyövel. Svájc semlegességét vasárnap újból meg­sértették az angolszász gépek. Bernből hi­vatalosan közük, hogy vasárnap délutáu ne­gyed 4 óra tájban több repülőgép haladt,el Svájc délkeleti határterületei fölött. Svájc lakossága egyébként még mindig Schaffhausen bombázásának hatása alatt áll. A bombázás — az eddigi jelentések sze­rint — körülbelül 50 ember életébe került. A hétfő reggeli svájci lapok sok felvételt közölnek a bombázott városról. A képek mind nagy pusztulásról számolnak De. A gyárakban óriási tüzek dühöngenek. A vá­ros szívében kiégett romol: feküsznek. A fő­pályaudvar súlyosan megsérült s a hamutö­megek a vasúti kocsikra s a mindenféle rommal elborított utcákra borultak. A Min­denszentek Múzeuma, Svájc egyik legszebb és leggazdagabb gyűjteménye igen súlyos károkat szenvedett. Vitathatatlan, hogy schafthausent terv­szerűen bombázták. Az összes jelentések egyetértenek abban, hogy a látási viszonyok elég jók voltak ahhoz, hogy az amerikai re­pülök felismerhessék a Rajna-vonalat, amennyire a legcsekélyebb térképismeretük is van, a schatfhauseni vízesést és így té­vedésről nem lehet szó. A, NAGY HÁBORÚ TÁV OLKELE TI HADSZÍNTÉRÉIN jelentős' események ját­szódnak le. Az India—burmai határon levő egyik japán támaszpontról jelentik, hogy Japán egységek teljesen körülzárták Jm­­phalt, ezt a rendkívül fontos ellenséges tá­maszpontot és most általános támadásra készülnek ellene. Az Imphal felé vezető utat már március 28-án elérte egy japán támadó csoport és a következő napon meg is kezdte az előnyomulást a város felé. A SEMLEGESEK ELLENI ANGOL­SZÁSZ NYOMÁS a jelek szerint újból erő­södik. A Német Távirati Iroda jelenti Stockholmból, hogy az „United Press“ köz­lése szerint az Egyesült Ailarr/ik megszün­tették Törökországgal a bérlet- és kölcsön­­száMtásokat s azt mindaddig szüneteltetik, amíg Törökország magatartása tisztázódik. A „Daily Telegraph“ washingtoni tudósí­tója szerint ezek az intézkedések „követke­zetes alkotó részei a Törökországgal szem­ben alkalmazott politikának“, A hadianya­got — Írja az angol lap — olyan terüle­tekre kellene eljuttatni, ahol leginkább tá­mogathatják a háborús erőfeszítéseket. Ha Törökország módosítaná a szigorúan vett semlegesség politikáját, akkor a helyzetet újból vizsgálat alá vennék. A török kérdéssel kapcsolatban jelentős z a tény, hogy a Króm török kereskedelmi hajót egy ismeretlen tengeralattjáró török felségvizeken elsüllyesztette. A török kor­mány vizsgálatot inditott a tengeralattjáró nemzetiségének megállapítására. A spanyol politikával kapcsolatban is ér­dekes események várhatók. A Magyar Táv­irati Iroda lisszaboni jelentése szerint a len európai sorshoz s ezért a sorsért nekünk helyt kell államink. Honvédőink már megad­ták a gyönyörű példát a hősi helytállásra s a hétfőn robbant angolszász bombák döreje arra figyelmeztet, hogy itthon-, a hadszín­térré vált magyar ég alatt is mozgósítanunk kell a lélek és a szív minden erejét, mert ha magát a poklot zúdítják is ránk az an­golszász erkölcs halálgépei, akkor is helyt kell államink és meg kell maradnunk! Sem félelem, sem kishitűség nem lehet úrrá felettünk s rajtunk, mert tegnaptól kezdve minden magyar a háború útját jár­ja. S a háború törvényéhez tartozik: a meg­támadott fél védekezik. A mi védekezésünk első feltétele a fegyelem és megingathatat­lan bátorság. Erős a szivünk és acél a lel­künk, mert tudjuk, a templomok és kolos­torok rombadöntésében jeles angolszász harcmodor csak anyagot semmisíthet meg, csak anyagot rongálhat meg, de soha nem lehet úrrá az erős sziveken és az acélos ide­geken. Ezt a háborút mi nem kívántuk, hiszen nincs egyetlen magyar sem, akinek a brit oroszlánnal, a csillagos lobogóval s akár a ".íovjetorosz birodalommal szemben imperia­lista szándékai volnának. Ezt a háborút reánk kényszeritették. És akár akartuk, akár nem — most nincs más választásunk, csak a harc, a jogos önvédelem mindenre elszánt hősi helytállása. Nem vagyunk egyedül, nem vagyunk ma­gunkra ebben a kemény küzdelemben. Nem vigyünk kiszolgáltatott áldozatai az ellen­ség rövidlátó és ostoba erkölcsének. Hiszünk a magunk és szövetségeseink fegyveres ere­jében és hiszünk mindenekelőtt a magyar nép mélységes hivatástudatában, erős szivé­ben, felvértezett lelkében. Tudjuk, hogy nehéz óráknak, nagy meg­próbáltatásoknak nézünk elébe. De készül­jünk fel hidegvérrel, szent és komoly fe­­gyeknezettséggel minden erőpróbára. Ez a ml legelső fegyverünk, legbiztosabb védelmünk és erőnk. S hiszünk abban, hogy megpróbáltatásaink nehéz óráiért üt majd a megtorlás és igazságosztás órája is. — bt —

Next

/
Thumbnails
Contents