Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-20 / 88. szám

1944c április 20 r MT€3 m fillér ELŐFIZETÉSI AKAR: X HÓRA 4.30, NE­GYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­­PÉNZTARl CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HÚSZON'HETEDIK ÉVFOLYAM 88. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BKASSAI-TJ. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 7L SZ, KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA 1 vezért ftthaáiszállás jelenti... „A szovjet támadó lendületé­nek hevessége és kiterjedése egy­aránt gyengült,, mig a németek és szövetségeseik, ezek között különösen a magyarok támadó hadműveleteik során jó elhala­dást értek el — állapítják még német katonai helyen a szerdai hadijelentés jellemzéseként." (A Magyar Távirati Iroda jelentése Berlinből.) A vezéri főhadiszállás hivatalos jelenté­sei mostanában majdnem minden nap meg­emlékeznek a magyar csapatok eredményes harcairól. A vezéri főhadiszállás hivatalos jelentéseinek lélektanához szorosan hozzá­tartozik az a jellegzetesség, hogy csalt igen értékes fegyvertényekről, vagy igen ko­moly eseményekről tesz említést. Ezért nyu­godt lelkiismeretűi Írhatjuk le, hogy' amikor a német véderő hivatalos hadijelentései Úgy­szólván napról-napra megemlékeznek a honvédcsapatok helytállásáról és a félhiva­talos német kommentárok részletekben Is méltatják a magyar fegyvertényeket — ez a tény egymagában Is a legszebb és leg­méltóbb elismerés a világ első katonanem­zetének illetékesei részéről. Ez az elismerés, épp azért, mert nem fel­­lengős szóvirágok formájában történik, ha­nem a legtökéletesebb szakszerűség tárgyi­lagosságával. kétszeresen büszkeséggel tölt el minden magyar szivet. Kiolvassuk a ve­zéri főhadiszállás jelentéseinek a magyar honvédségre vonatkozó részeiből azt a fel­emelő tényt, hogy a magyar katenaesemé­­nyek a legnagyobb veszély óráiban tündök­lőnek teljes fényükben és kiolvassuk azt is, hogy a magyar honvédség fokozottabb be­kapcsolódása a Kárpátok előterében vívott nagy elhárító csatákban aBg néhány nap alatt mily fontos és lényeges tényezővé vált a keleti arcvonaion végzett hadműve­letek egységes megítélésében. A keletről fenyegető katonai és politikai veszély komoly óráiban megnyugvással ve­hettük tudomásul, hogy a magyar fegyver és a magyar hősiesség ismét példát adott a helytállás parancsának helyes értelmezé­sében. Az idők komolysága arra int, hogy a Kárpátok beleli lejtőin előretörő és te­kintélyes térséget nyrerő honvédcsapatok helytállását ne romantikus lelkesedéssel szemléljük, hanem a legjózanabb és legfe­­gyelmezettebb szemmel: a magyar honvéd kötelességét teljesíti, a legszentebb paran­csot hajtja, végre — védi az otthont, a csa­ládot, a gyermeket, a templomot, az iskolát, a magyar munkát és a magyar kenyeret. Ez az utolsó alkalom arra, hogy az ezer­éves múltra alapozott magyar jelen drága értékeit átmenthessük a jövendőbe. A ma­gyar honvéd jelszava ma is csak annyi, mint minden szabadságharcban: „a haza minde­nekelőtt“ — és a magyar honvéd hősi önfel­áldozásának valóságos hősköteinényeiről adnak njra hirt a hivatalos jelentésekhez fűzött kiegészítő közlések. Komoly, de nem vigasztalan az az óra, amelyben a magyar katona virtus uj epopeája megszületik s az, aki csak olvassa itthon e fegyvertények hír­adásait, érezze át végre: ha itthon nem le­szünk méltók vérüket hullató katonáinkhoz, nem érdemeljük meg a szebb jövendőt. De tudjuk, érezzük és hisszük: méltók leszünk hős katonáinkhoz. Hiszen magonk is osztozunk sorsukban: az ellenséges re­pülők terrortámadásai bennünket, mögöttes országrész polgári harcosait is rákónyszeri­­tenek a veszélyes és hősi életmódra. De a bom­bák süvitésében és robbanásának dübörgé­sében is halljuk zúgni annak az uj magyar tavasznál» éltei ő fuvalmát, amelyben a néjüség és szociális szellem végre teljes pompájában kirügyezhetik. Ezért érdemes harcolni, s ha kell, meg­halni Is, de még inkább hinni és remé’ni azt az órát, amelyben a külső és belső arc­­vonal áldozathozataJa gyümölcsbe érik. Semmi áldozat nem sok ezért a remény­ségért, minden áldozat csak egyszerű köte­­lességtelje-sités azért, hogy megmaradjunk és az uj Európa uj Magyarországában ki­építsük az uj magyar életforma kereteit s aat időtálló tartalommal töltsük meg. Mert erről van szó, semmi másról. Ezért kell megkarcolni a mai harcot a szövetsé­ges és fegyverbarát német nemzet fiaival. Egy pillanatra se felejtsük el, hogy szoro­san, szervesen összefügg a mi küzdelmünk az ő gigászi erőfeszítéseikkel s a legelső magyar kötelesség a német fegyverek győ­zelmét minden rendelkezésre álló eszközünk­kel segíteni és támogatni. Ez a kötelesség s annak betöltése nem érzelmek kérdése, Ennek a kérdésnek megítélésében °.e"k» Vitéz nemes Vörös János altábornagy a honvédvezérkar főnöke BUDAPEST, április 19. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: Magyarország Főméltóságu Kormány­zója vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezre­dest, a in. kir. honvédvezérkar főnökét sa­ját kérésére szolgálati állása alól felmen­tette és vitéz nemes Vörös János altábor­nagyot, a székesfehérvári 2. hadtest pa­rancsnokát a m. kir. honvéd vezérkar fő­nökévé nevezte ki. Magyarország Főméltóságu Kormány­zója vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezre­deshez a következő legfelsőbb kéziratot intézte: „Kedves vitéz Szombathelyi vezérezredes! Hosszú szolgálati Idejére hivatkozással előterjesztett kérésének sajnálkozással he­lyet adok és Önt a m. kir. honvédvezérkar főnökének szolgálati állása alól felmentem. Különös megelégedéssel gondolok ezalka­­lommal azokra a kiváló és eredményes szol­gálatokra, amelyeket ön közel négy évtize­des szolgálati ideje alatt úgy békében, mint háborúban a legkülönbözőbb beosztá­sokban, különösen mint a m. kir. honvéd­­vezérkar főnöke a haza és a honvédség ér­dekében teljesített. A tényleges szolgálatból való kiválása­kor kimagaslóan eredményes és rendkívül értékes teljesítményeiért önnek a hadlsza- Lag és kardok egyidejű adományozása mel­lett különös dicsérő elismerésemet újólag kifejezem. Kelt Budapesten, 1944. évi április 15-én. HORTHY, s. k.“ Magyarország Főméltóságai Kormányzója vitéz nemes Vörös János alfÁbornagyhoz, a székesfehérvári 2. hadtest parancsnokához a következő legfelsőbb kéziratot intézte: „Kedves vitéz Vörös altábornagy! Jelejilegi szolgálati állása alól való fel­mentése mellett kinevezem önt a m. kir. honvédvezérkar főnökévé. Keit Budapesten, 1944. évi április 19-én. HORTHY, s. k." A legfelsőbb kéziratok a Honvédségi Köz­löny április 20-1, csütörtöki számában je­lennek meg. Vitéz nemes Vörös János altábornagy 1891 március hó 25-én született a zalame­­gyei Csabrendek községben. A traiskircheni hadapródiskola elvégzése után a 2. tábori tüzérezi edhez avatták zászlóssá. 1912 őszén az újonnan mega'akult honvéd tüzérség ál­lományába helyezték át. Az 1914—18-as vi­lágháborút, mint ütegparancsnok küzdötte végig. 1918-ban vezérkari tanfolyam elvég­zése után a 38. hadosztálynál teljesített ve­zérkari szolgálatot. A nemzeti hadsereg megalakulását kővetően 1921-ben végezte el Budapesten a hadiakadémiát. Ez időtől kezdve 1927-ig Szombathelyen a 3. vezér­dandár parancsnokságon teljesített szolgá­latot vezérkari beosztásban, majd négy éven át a hadiakadémia tanára volt. Ezt követően a Vkf. VH. ügyosztálya vezetésé­vel bízták meg. 1941-ben mint egy gépkocsidandárunk parancsnoka vett részt a szerbek és oroszok elleni hadműveletben. 1941 októberétől 1948. évi február 1-ig a honvéd vezérkar hadmű­veleti csoportfőnöke- 1943 augusztusáig a honvédelmi minisztérium anyagi főcsoport­főnöke. 1943 novemberében a 2. hadtest pa­rancsnokává nevezték ki. Vitéz nemes Vörös János altábornagy a m. kir. honvéd vezérkar uj főnöke egyike a legszebben dekortált magyar tiszteknek. Az első világháborúban sok magas kitünte­tésben részesült. Az 1941. délvidéki felsza­badító hadjáratban, majd az 1941. évi orosz­­országi hadjáratban szerzett érdemei elis­meréséül a Kormányzó a Magyar Érdemrend középkeresztjével a hadiszalagon a kardok­kal tüntette ki, majd a Magyar Érdemrend Középkeresztjéhez a csillagot a hadidisat­­ményekkel és a kardokkal adományozta^ A faoia^eclcsopafofc elfoglalták 'ftíaelvor**» városéi Ámíre még n@m volt példa o világ történetében: Angliában megk©zafék a diplomáciai kar ellenőrzését HITLER ADOLF, a német nép Vezére ma ünnepli 55. születésnapját. Európa sors­döntő harcának nagy küzdelmei között és még súlyosabb harcok előestéjén a német nép és vele együtt az Európa uj és jobb rendjéért küzdő nemzetek ebből az alka­lomból újból a legmélyebb tisztelettel és csodálattal emlékeznek meg arról az em­berfeletti munkáról, amelyet a német nép nagy Vezére földrészünk jobb jövőjének ér­dekében végzett és végez, ö volt az, aki Mussolinival együtt megkezdte és diadal­mas erővel folytatta a harcot a Paris kör­nyéki békeszerződések igazságtalanságainak megszüntetésére s azután a Németország megerősödése miatt féltékeny hatalmakkal szemben felvette a küzdelmet. Magyarország csapatai ott küzdenek a német bajtársak oldalán a keleti arcvona­­lon, annak az európai rendnek érdekében, amelynek első munkatársa Hitler Adolf. Ez a tény mutatja azt a tiszteletet, amellyel személye iránt viselt- tik a magyar nemzet és egyúttal azt az akaratot is, amellyel az általa kitűzött nagy célt, Európa jobb jö­vőjét vére hullásával szolgálj«. A HONVÉDCSAPATOK HARCAIRÓL újból megemlékezik a német hivatalos je­lentés. A magyar hadosztályok német baj­­társaikkal együtt a Kárpátok és a Szta­­niszlautól keletre lévő térség között to­vábbra is eredményesen támadnak és el­foglalták Nadvorna városát. A Magyar Távirati Iroda berlini jelen­tése szerint a szovjet támadó lendületének hevessége és kiterjedése egyaránt gyengült, mig a németek és szövetségeseik, ezek kö­zött különösen a magyarok támadó had­műveleteik során jó előhaladást értek el — állapítják meg német katonsi helyen a szerdai hadijelentés jellemzéseként. Ezek nek a támadásoknak a célja a déli arcvo­­ualszakasz megszilárdítása és a fővonal indulhat érzései után. Harcolnunk kell és győznünk, r'?rt harmadik eshetőség nincs. Kárpátalját és a Székelyföldet a kor máoy intézkedése hadműveleti területté nyil­vánította. Fontuljuk meg, érezzük át ennek a rendelkezésnek nagy jelentőségét- Ha a magyar honvéd és a közös arcvonaion küz­dő német bajtársak fegyveres arcvonalát "«v»» segítjük lemondással és áidosaS- 5 kiigazítása. Az északi és középső arcvonal­szakaszon, mint az emülésreméitő esemé­nyek hiánya is mutatja, ez a folyamat már befejeződött é6 még csak a déli arcvonal­­szakaszon nem állapodott meg a helyzet. Német részről azonoan számolnak azzal, hogy a déli arcvonalszakasz helyzete is olyan irányba fog fejlődni, hogy az általá­nos érdeklődés, legalább is egy időre a nyugati arcvonal felé fordulhat. * A'Á ANGLIAI DIPLOMÁCIÁI ZAKLAT, ez a történelemben példátlanul áltó eljárás rendkívüli érdeklődés és találgatás tárgya. Az intézkedéshez adott brit utasítások sze­rint az Angliában tartózkodó diplomáciai képviseletek tisztikara és háztartási sze­mélyzete minden más külföldivel egyenlő elbánás alá esik: tilos belépniök bizonyos területekre és adott körülmények között az utcára sem mehetnek ki. Angliában más korlátozó intézkedéseket is adtak ki. Az egyik felhatalmazza a rend­­örtisztviselőket, hogy egyes útvonalakat elzárjanak a fontos katonai szállítmányok átvonulása előtt, a katonai ha tóságokiuik pedig jogot ad, erőszak alkalmazására a katonai szempontból fontos útvonalak meg­tisztítása érdekében. Teljesen hatályon kí­vül helyezték a rendes vasúti menetrendet. Dublini jelentés szerint Cork és Anglia kö­zött teljesen megszűnt o, hajóforgalom. Angliában a diplomáciai levelezés cenzú­rázását megkezdték és véglegesen életbe­léptették a diplomaták utazási tilalmát is. Washingtoni politikai körökben találgat­ják, hogy vájjon az Egyesült Államok ki­vetik-e a brit pélcfát a külképviseletek jo­gainak korlátozására. A „Newyork Times“ szerint Londonban abban reménykednek, hogy Washington hamarosan hasonlókép­pen cselekszik. A berlini lapok egyértelműen megállapít­ják, hogy Anglia megalázó felügyelet ala helyezte a diplomatákat, akik az egész vi­lágon kiváltságokat élveztek. Az angol el­járás a kisnemzetek szőve rántásának sem­mibevevését jelenti. A svájci szövetségi tanácsban kedden előzetes megbeszélés volt a kérdésen. A :J}nnd“ cimü lap megállapít ja, hogy a brit rendszabályok súlyosan megsértik a nem­zetközi jogot g ez éppen egy olyan nemzet részéről történik, amely mindig a nemzet­közi jog hívének szerepében tetszelgett. Az eset nagy kihatással lesz Anglia tekinté­lyére, s kétségtelen, hogy a. semleges kor­mányok tiltakozni fognak ellene. Svéd diplomáciai körökben — írja a „Stockholms Tidningen“ — csodálkozást keltett az angol diplomáéval zárlat, mait elsőizben séltették meg egy évszázad éta érintetlen elvet. Valószinü, hogy más álla ínok is követik ezt a példát, Angliára való hivatkozással és így a diplomáciai kapcso­latok alapjai forognak veszélyben. Az ügyet a svéd képviseióház szerdai titkos ülésen tárgyalták meg. Általában úgy vélik, hogy a stockholmi kormány megelégszik a for­mai til ta kozással. Bizonyos előjelekből ítélve, Svédországban számítottak angol intézkedésekre. így pél­dául az angol szakszervezeti szövetség né­hány nappal előbb közölte a svéd szövetség­gel, hogy a junius 7-re összehívott nemzet­közi szakszervezeti ér kezletet küszöbön álló nagyjelentőségű politikai események miatt esetleg elhalasztják. Rendkívül érdekes, hogy Eden angol kül­ügyminiszter éppen most, ilyen fontos diplo­máciai lépés megtételekor utazott üdülési szabadságra. Távollétiben Churchill látja el a külügyminiszteri teendőket és az alsó­­ház vezetői tisztét is. * AZ ÍR KORMÁNY március 20-án a ne­met birodalmi kormányhoz eljuttatta De készséggel, a hadműveleti terület harctérre is változhíitik. A magyar honvédség harcai azonban nem csak felölünk hárították el ezt a veszélyt, de nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a keleti arcvonal északi és kö­zépső szakaszán az európai nemzetek arc­­vonala megszilárdult, Törtéasíirsi dnknwwwtam- tatás & __ főhadiszállás jelentéseiben a magyar fegy­vertények elismerése. 8 egyben történelmi figyelmeztetés Is: egy oél, egy eszmény, egy akarat vezérel minket is, nemet bftjiársaín­­kat Is ebben a küzdelemben, amelyben a bukás mindnyájunkra biztos megnesmnlaü­­!éet jelent. Nekünk Deáig élnünk ken, zasst étel ato-

Next

/
Thumbnails
Contents