Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-13 / 82. szám

\ t 1944. ÁPRILIS 10. 3 KutTiÜJSUG Zár alá veszik a zsidók vagyonát és értéktárgyait Letétbe kell helyezni a zsidd tulajdonban levő értékpapírokat, zárolják a zsidók betéti könyvelt és folyószámláit A zsidó általában háromezer pengőt köteles befizetni a Pénzintézeti Központhoz Budapest, április 15. (MTI.) A Hivatalos Lap legközelebb megjelenő száma kormány­rendeletet közöl a zsidók vagyonának be­jelentése és zár alá vétele tárgyában. Ingó és ingatlan értékek bejelentése A rendelet értelmében a zsidó egész va­gyonát az illetékes pénzügyi igazgatóság­nál hivatalos nyomtatványon bejelenteni köteles, kivéve a személyes használatra szolgáló lakásberendezést, ruházati, háztar­tási tárgyakat, ha ezek együttes értéke a tízezer pengőt meg nem haladja. Ha ezek a vagyontárgyak a bejelentésre kötelezett zsidóval közös háztartásban élő hozzátar­tozó szükségletének kielégítésére is szolgál­nak, a mentességi értékhatár minden egyes hozzátartozó után további 3000—3000 pen­gővel emelkedik. Amennyiben azonban az említett vagyontárgyak összege a mentes­ségi határt meghaladja, az egész vagyont be kell jelenteni. A bejelentési kötelesség miniden esetben kiterjed a műtárgyakra, ezüstnemüekre és más fényűzés! tárgyakra. Bejelentési köte­lesség terheli mindazokat a zsidókat, akár nein zsidó személyeket, akik zsidó tulajdo­nában lévő vagyontárgyat bármilyen elmen őrizetükben tartanak. A bejelentési nyom­tatványokat a községi elöljáróságnál (váro­sokban a polgármesternél) lehet besze­rezni. A bejelentés alá eső vagyontárgyakat a rendelet hatálybalépésétől kezdve jogügy­lettel sem ekdegeniteni, sem elzálogosítani nem lehet. A rendelet érvénytelenít az 1944. március 22. napja után kötött minden olyan jogügyletét, amellyel a zsidó a bejelentés alá eső vagyontárgyait másra átruházta, kivéve, ha az átruházás a zsidó üzlete kö­rében a rendes kereskedelmi forgalmat meg nem haladó mértékben történt, Ezeket a vagyontárgyakat tehát szintén he kell jelenteni. Az ingatlanok bejelentésével egyidejűleg a zsidó a telekkönyvi hatósághoz Is külön bejelentést köteles tenni arra vonatkozólag, hogy az ingatlan tulajdonosa zsidó. Ezt a telekkönyvi hatóság a vonatkozó telek­könyv B. lapján feljegyzi. A bejelentett zsidó ingatlant jogügylettel elic -geniteni, vagy megterhelni nem lehet. • Zsidó birtokában nem lehet értékpapír! A kiadásra kerülő rendelet értelmében a rendelet hatálybalépésétől kezdve zsidó fix­­kamatezásu értékpapírt, részvényt, szövet­kezeti üzletrészről kiállított okiratot, bánya­részjegyet és ezekhez tartozó szelvényiveket birtokában nem tarthat. Ezeket még a va­gyonra vonatkozó bejelentés megtétele előtt a Pénzintézeti Központ tagja sorába tartozó valamelyik pénzintézetnél letétbe kell he­lyezni és amennyiben a birtokában lévő ér­tékpapírnak nem tulajdonosa, megjelölni azt is, hogy az értékpapírnak ki a tulajdo­nosa, valamint az értékpapírt milyen jog­címen tartotta birtokában. Az értékpapírok tekintetében bejelentési és letétbehelyezési kötelesség terhel minden más személyt is, aki zsidó tulajdonában lévő értékpapírt bár­milyen jogcímen birtokában tarfc Zsidó a rendelet hatálybalépése után az esetleg birtokába jutott értékpapírt bejelen­teni és letétbe helyezni köteles. A bejelen­téssel egyidejűleg a zsidó tulajdonában lévő részvények darabsí ámát és névértékét a részvénytársaság ügyvezetőségének is beje­lenteni köteles és az ügyvezetöség ezeket a bejelentéseket nyilvántartásba veszi. A ren­delet az értékpapírokra vonatkozó rendelke­zésekkel azonos módon bejelentési és letét­­bohelyezési kötelességet állapit meg a zsidó tulajdonában lévő platina és arany, platiná­ból, aranyból, aranyötvözetből készült ér­téktárgyak, érmék, ékszerek, drágakövek, Igazgyöngyök tekintetében. Zárlat a safékre, betétkönyvekre és folyószámlákra A zsidók safjei zárva maradnak. Azok tartalmát a zsidó bejelenteni köteles. A kiadásra kerülő kormányrendelet ugyancsak bejelentési kötelezettséget álla pit meg és zárlatot rendel el a zsidónak be­téti könyvön, folyószámlán, postatakarék-SZERSZáM­LAKATOST felvet z a pénztári csekkszámlán alapuló követeléseire Is. Ezekből a zárolt követelésekből a zsidó részére havonként — azonban csak egy kö­vetelésből — 1000 pengőt szabad kifizetni. Ezen az összegen felül a kifizetést csak ak­kor szabad zsidó részére teljesíteni, na az összegre a rendeletben taxatíve felsorolt célokra is, például alkalmazottak fizsttsóre, vagy munkabérekre biróílag megítélt köve­telések, átvett áruk vételárának, adóknak és köztartozásoknak a kifizetésére van szükség. További fontos rendelkezések A rendelet értelmében a zsidó általában S000 pengőt, ha pedig kereskedelmi, vagy ipari villálatot tart üzemben, az előző üz­leti évben elért forgalom 5%-át meghaladó készpénzt köteles a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó valamely pénzintézet­nél betéti könyvre, folyószámlára, vagy postatakarékpénztári betéti csekkszámlára befizetni. A már befizetett összeget a ren­delet ugyancsak zár alá helyezd. Külön szabályozza a rendelet a zsidó ke­reskedelmi vagy ipari vállalatokra vonat­kozó bejelentési kötelességet és felhatal­mazza a keijcskedelem és közlekedési, il­letve iparügyi minisztert srra, hogy zsidó kereskedelmi vagy iparvállalat nyersanya-Budapest, április 15. Budapest székesfő­város törvényhatósági bizottsága pénteken délután az uj városházán rendkívüli köz­gyűlésén Iktatta be a főpolgármesteri székbe dr. Keledy Tibort. Bódy László dr. helyettes polgármester elnöki megnyitójá­ban köszöntötte Tomcsányi Kálmán dr. titkostanácsost, belügyi államtitkárt, Hor­váth Béla dr. államtitkárt, majd bejelen­tette, hogy a Kormányzó Ur Keledy Tibort, Kolozsvár törvényhatósági jogú szabad ki­rályi város polgármesterét nevezte ki Bu­dapest székesfőváros főpolgármesterévé. A belügyminiszter erre vonatkozó leiratainak ismertetése után Keledy Tibort küldöttség hívta be a terembe. A közgyűlés tagjai bevonulásakor viharos ünneplésben részesítették dr. Keledy Tibort. Az eskü elmondása után Bódy László dr. helyettes polgármester üdvözölte. A füpol­­gárrr.est«' megköszönte az üdvözlést. Vála­szában kijelentette, hegy az országnak arról a tájékáról jött, ahol nem találkozott az egyéni érdekek előtérbe helyezésével, a társadalmat szétválasztó sallangokkal, a közérdek érvényesülését veszélyeztető atya­fisági és baráti kapcsolatokkal képesség­űét és árukészletét, valamint üzleti beren­dezéseit zár alá vehesse, illetve amennyiben az üzlet vagy üzem folytatására közérdek­ből van szükség, a vállalat élére a tulaj­donos költségére vállalati vezetőt rendel­hessen ki. A továbbiakban kimondja a rendelet, hogy o zsidókra megállapított rendelkezést alkalmazni kell minden olyan közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaságra, amelynek legalább egy tagja zstáó. Az ilyen társaságokat vagyonuk tekinfewben ugyan­olyan bejelentési kötelesség terheli, mint a zsidó magánszemélyeket. A továbbiakban a rendelet részletesen szabályozza, hogy a rendelet alkalmazása szempontjából kit kell zsírónak tekinteni. A rendelet végül büntető rendelkezéseket tartalmaz a rendelet megszegői, vagy ki­játszói ellen. Amennyiben a rendelet ellen elkövetett cselekmény súlyosabb büntető­­rendelkezés alá nem esik, a rendelet meg­szegése kihágást jelent és háború idején hat hónapig terjedhető elzárással bünte­tendő. A büntetőjogi felelősségre vonás on felül a rendelet megszegői ellen internálás­nak is helye van, azt a vagyontárgyat pedig, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. nélküli törtetőkkel, de ahol öntudattal és képességgel párosult szerénységet, egyszerű életformát, kölcsönös megértést és megbe­csülést, minden magyart átfogó összetar­tást, vagyis egészséges közszellemet talált. — A mi magatartásunkat — mondotta — a Kárpátok közelében küzdő honvédeink példájához kell igazítanunk. Minden becsü­letes magyar embert bajtársi szellemünkben kell összefognunk. Egy a vezér és mi va­gyunk a közkatonák. Ha megtartunk és latbavetünk minden alkotó erőt, akkor jö­het az ellenség, mert a legyőzhetetlen köz­szellemet nem látjuk veszélyeztetve. Elvá­rom, hogy Budapest magyar közönsége megértse az idők szavát. — A cél: a keresztény nemzeti gondolat maradéktalan szociális megvalósítása és együtth eladás a baráti és szövetséges né­met birodalommal a közös győzelem felé, mert nekünk előbb a győzelem kell, azután a béke. Állásomban ennek a szellemnek akárok a munkása lenni: ez az én egyet­len tervem. A közgyűlés hosszasan és melegen ünne­pelte az uj főpolgármestert. Angolszász erkölcs: fl terrorrepülők Győrben a menekülő tömeget bombazáporral és géppuskatüzzel árasztották el Hivatalos jelentés a péntek esti ellenséges zavaró berepülésekről BUDAPEST, április 15. (MTI.) Április 14-én este egyes ellenséges repülőgépek széles kite jedésben repülték át az ország dél- és délnyugati határát és a Dunántúlt, valamint a Dana—Tisza-közét átrepülve, észak felé elhagyták a magyar légteret. A visszarepülés a ké 5 éjszakai órákban a berepüléssel egyező útvonalon folyt le. Egyes helyen a légvédelmi tüzérség működött. Bombázásról nem érkezett jelentés. A berepülés zavaró jellegű volt. A Magyar Távirati Iroda jelenti Győrből: Az egyik légitámadás alkalmával nagyon sok egész kétemeletes bérházat, földszinti lakóházat ért telitalálat. Ezek romokban hevernek. Más házak leomlása után telita­lálat ért egy uj templomot. Ennek csak egyes falrészei maradtak épségben. A szi­rénák hangjára a lakosság egyrésze a Dunapartra menekült. Alacsonyan szállva ellenséges gépek bombazáport zúdítottak a menekülőkre. Igen sok a halott. A lakosság más része a környék szabad terepén keresett menedéket. Alacsonyan szálló gépek a tömeg közé géppuskáztak. A város egyik külső részében Igen nagy a pusztulás. Ä környéken egyetlen ház sem maradt épen. Ebben a külvárosban a római katolikus templomot, szintén bombatalálat érte. Időzített bombát találtak a S;xtusi-kápolnában LISSZABON, április 15. (MTI.) A római rádió jelenti: A Vatikánváros slxtusi kápo’nájában igen nagy Időzített, bombát találtak éppen akkor, amikor fel kellett volna robbanta. A rádió szerint azokhoz a bombákhoz hason­lít, amelyeket Tito csapatai használnak a Balkánon. Keledy Tibor dr.: Nekünk előbb a győzelem kell, azután a béke Buihpesf székesfőváros uj főpolgármestere az egészséges erdélyi köz­szellemet állította például beiktatásán mwdott beszédében sürgősen felvesz a Deraiata Müvek R.Î. Kedden kezdődnek Kolozsváron a „Színház szerelmese" című film felvételei Kolozsvár, április 15. Két hatalmas te­hergépkocsin Budapestről Kolozsvárra ér­keztek a „Színház szerelmese“ cimü, Itt készülő film gyártói. A tehergépkocsikon hozták magukkal a Hunnia filmgyártól köl­csönkapott és a felvételekhez szükséges fényszórókat és egyéb tárgyakat. Egyelőre Güttler Lajos, az Auróra filmkészítő vál­lalat gyártásvezetője és Fekete István ope­ratőr, továbbá a felvételek műszaki vezetői érkeztek meg. Mártonffy EmU rendező, Egri Mária, a film női főszereplője, Szilassy László, a film férfi főszereplője és Halmay Tibor hétfőn jönnek Kolozsvárra, mert ken­den már meg is kezdődnek a Nemzeti Szín­házban a felvételek. A Színkörben, a már kész és most készülő díszletekkel egy hét múlva kezdődnek a felvételek. Közben Ko­lozsvár utcáin és Kissebesen bonyolítják le a felvételezéseket. Amint már megirtuk, a „Színház szerel-. mese“ c. film, amelynek szövegkönyvét Dékány András irta, elejétől végig Kolozs­váron és erdélyi tájakon, pontosabban Kis­sebesen éa környékén játszódik le. A ro­mantikus filmtörténet szereplői közül csu­pán rAjy fővárosi főszereplő van, a töb­biek a kolozsvári Nemzeti Színház tagjai kkzül kerülnek ki. Főszerepet kapott a. filmben Mihályfi Béla, Tompa Sándor és még számosán mások, mert a „Színház szerelmese“ c. filmnek rengeteg szereplője van. Alkalmi eseteiéit 3 évi dologházat kapott a sokneviÁ Kocsis Erzsébet Kolozsvár, április 15. Alig lett nagykorú . Kocsis Erzsébet, közelmúltját mégis már háromizbeni elzárás tarkítja. A faluról Ko­lozsvárra került menyecske — amennyiben férje is volt közben — még mindig „fog­­]alkozásnélküli"-nek vallja magát. Ezért hát csel édeskedéssel, bejáróskodással igye­kezett kenyeret keresni. A szűkös cseléd­bért aztán munkaadóitól elorozott értékes holmik elkótyavetyélésén szerzett jövede­lemmel növelte. Cselédszerzök, apróhirdetések utján nyert gazdáinál rendszerint álneveken, hol Szat­mári Lászlóná, hol Szabó Istvánné, vagy egyszerűen „Margit“ mutatkozott be, hogy már másnap, harmadnap nyomtalanul el­tűnhessen csent zsákmányával. Dr. Gold­­ner Mihályné, Deutsch Béla kolozsvári la­kosok mellett ezt a módszert használta Nagyváradon, Szántay Zoltánnénál, sőt al­kalmi szállásadóját, Nagy Miklós fogadóét is meglopta. Több, mint tízezer pengőt érő holmit, főképpen ágyneműt, ruhafélét és háztartási tárgyakat harácsolt igy össze, ş zsákmányát a .nagyváradi ócskapiacon értékesítette. Néhány álkulcsos betöréssel is kísérletezett, amiknek szerzőségét azon­ban letagadta. A sorozatos lopások bűntettében ítélkező kolozsvári törvényszék büntető hármas ta­nácsa, Szabó András dr. elnöklésével, ha­sonló cselekményekért előzetesen kitöltött háromhavi fogház, nyolc hónapi, majd egy évi börtönbüntetésekhez s a bebizonyult újabb büntetésekhez mérten Kocsis Erzsé­betet dologházba utalta, aminek legkisebb időtartamát három évben állapította meg. — SokaAkm, Yjr ll'i/*'IA yV*­­■ JL S-./'A’; f.fjj J7 tf i ’/ 4 ... -»5--*-* I ;’t .— méltat­lankodott az utolsó szó jogán a szavaival sok „szaktudást“ eláruló Kocsis Erzsébet, és fellebbezett. A vádat képviselő Eolk­­raann Miklós dr. királyi ügyész súlyosbí­tásért jelentette be fellebbezést. Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS a: VI’JA A Jó ÜZLETMENETNEK Will II— I I'M ill lillia—W—H— Kiváló minőségű dióbelet és falalmát a Svilmólcskercskedelmi KfJ-nél. vásároljon. Hyssdlinl-úf 5S« Tel=i 33=1?

Next

/
Thumbnails
Contents