Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-12 / 81. szám

1944. ÁPRILIS 12. 3 KumUmm A papánok Tanti Itoriiyelséfi kél brit indiai hadoszlályl zártak korul Tokió, április 10. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: A burmai—indiai határról jelentik, hogy Kolimar indiai határváros eleste után Mingapur városát fenyegeti közvetlen vesze­delem. Mingapur az Assamból Bengáiiábá vezető vasútvonal legfontosabb csomópontja. A város eleste Bengália ellátásának meg­szakadását jelentené. A japán és a nemzeti indiai csapatok Pa­rei indiai város elleni előnyomulása további jó eredményeket ért el. Heves harcokban a japánok és az indiai csapatok elvágtak két ellenséges hadosztályt Tanú környékén, a felszabadításukra irányuló ellenséges moz­dulatokat elhárították és most. ez a két hadosztály a teljes felmorzsolás előtt áll. Madrid, április 11. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Az „Arriba“ cimii lap londoni tudósítója szerint a japánok előrenyomulása az indiai határon, erősen nyugtalanítja az angol köz­véleményt. Az angol sajtóból az a benyo­más alakúihat ki, hogy a szövetségesek harci ereje számbeli fölénye ellenére sem tud elégséges ellenállást tanúsítani a japá­nokkal szemben. A Daily Express éles sza­vakkal bírálja. Lord Mountbatten hadá­szati elképzeléséit. A usztralui felkészült arra, hogy a habom még évekig eltart. Ausztrália március 31-ig 66.800 embert vesztett, ezek köziil 16.600 elesett és majdnem 30Ó00 fogságba került. Amit itt végeztem és ami eredményt elér­tem, mind munkatársaimmal együtt végez­tem, mert nincs olyan jelentős dolog, amit egymagában álló ember elvégezhetni tudna. Elsősorban munkatársaimtól veszek búcsút s közöttük leghálateltebb szívvel a főispán úrtól, aki mindig s mindenben támogatott, segített és mellettem volt. Igazán sohasem válók el Kolozsvártól, mert az a meleg szeretet, megértés, ami a szivekből árad. ami tulajdonképpen legdrágább és kincses várossá teszi ezt a várost, örökké hozzáköt és lakóihoz. Isterr áldását kérem mindnyá­jukra, akik eljöttek és Isten áldását kérem a város minden lakójára. Keledy dr. szavai után megható jelenet következett. Inczédy-Joksman Ödön dr. fő­ispán odalépett a volt polgármesterhez, át­ölelte és megcsókolta. A jelenlévő városi tisztviselők percekig viharos tapssal ün­nepelték a város távozó polgármesteréi, aki ezután sorra kezet fogott a bucsuzásra egybegyült tisztviselőkkel és alkalmazot­­tákkal. Mindenkihez volt néhány kedves, közvetlen szava. Érezni lehetett, hogy Ke- • ledy dr. a város tisztviselőiben a hivatalos 1 érintkezésen túlmenően barátot és munka- I társat látott s ennek köszönhette járatlan | Deutsches Wissenschaftliches institut Lektorat der Deutschen Ikadamie Kolozsvár, lókai-utca 2. I. am. telefon: 27-481 I Uj ingyenes német nyelvtanfolyamok iskolások részére Kezdetük április 14-én délután 4 órakor. Beiratkozási díj 5 Pengő. I népszerűségét. Miután a polgármester kezetfogott a tisztviselőkkel és alkalmazottakkal, Incaó­­dy-Joksman Ödön dr. főispán egy remek­művű ezüstpoharat nyújtott át Keledy dr.­­nak, aki a kedves figyelemért meghatódot­­tan mondott köszönetét. fi szolgálatban lévő csendőr mindenki ellen köteles fegyverét használni, ha az első felszólításra nem áll meg Budapest, április 11. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Április 8-án az esti órákban széles kiter­jedésben ellenséges repülőgépek haladtak át az ország déli-délnyugati határán, majd az ország dunántúli részét és a Duna-Tisza közét átrepülve, északi irányban hagyták el az ország légterét. A késő éjszakai órák­ban az ellenséges repülőgépek a berepülés­sel csaknem azonos útvonalon újból átre­pülték az ország légterét. Egyes helyeken ft légvédelmi tüzérség működött. Bombá­zásról nem érkezett jelentés. A berepülés nagyobbszabásu zavaró jellegű volt. Ellenséges repülőgépek április 8-én az esti órákban a Tlsza-vonalától nyugatra, a Dunántúl szélességében észak-északkeleti irányban átrepülték az ország' légterét. Visszatérőben általában a Tisza-vonala mentén délnyugati irányban hagyták el az országot. Egyes helyeken a légvédelmi tü­zérség működött. Bombázásról nem érke­zett jelentés. A berepülés zavaré jellegű volt. BUDAPEST, ápv. 11. (MTI) A m. kir. kormány a m. kir. csendőrség fegyverhasz­nálati jogát a rendkívüli háborús viszonyok­ra való tekintettel a csendőrség működésé­nek területén az egész országban lényegesen kiterjesztette. Az utasítás alapján a szolgálatban lévő csendőr mindenki ellen köteles fegyverét használni, aki gyanússá válik és felszólításra kielégítő válasz nélkül elszalad. Akit tehát a vele szemben fellépő csendőr megállásra szélit fel, azonnal áUjon meg és ne igyekez­zen menekülni, mert ezzel csalt kockáztatja azt, hogy a csendőr lelövi. Figyelmeztessük erre ismerősünket. Keledy Tibor dr. könnyes búcsúzott a kolozsvári városháza tisztviselői karálól Arcok az idő sodrában; Vanda Vaszilevszka Amint már jelentettük, Kormányzó Urunk Keledy Tibor dr.-t, Kolozsvár polgármes­terét Budapest székonfóváros főpolgármes­terévé nevezte ki. A kinevezéssel Keledy dr. kolozsvári megbízatása megszűnt s neld a legrövidebb idó'n belül el kell foglalnia, uj hivatalát. Kolozsvár városának minden polgárában két érzés hatalmasodott el, amikor a kine vezés hire nyilvánosságra jutott. Mindnyá­jan éreztük, hogy milyen nagy veszteség éri Kolozsvár városát Keledy dr. távozá­sával s méginkább átéreztük annak a hatal­mas felelősségnek súlyát, amely a kitüntető megbízatással Keledy dr. vállára sulyo­­sodik. Keledy Tibor dr. az idegen megszállás alól felszabadult Kolozsváron kinevezés ré­vén kezdette meg a városi közigazgatás alapjainak lerakását, a városi élet megnyi­latkozásainak bekapcsolását az egyetemes magyar élet vérkeringésébe. Nincs okunk letagadni, hogy a kolozsvári lokálpatriotiz­musnak fájt, hogy nem idevalósi ember ke­rült a kincses város élére, de azt sem hall­gatjuk el, hogy ez a seb gyorsan beheggedt. Kolozsvár közönsége Keledy Tibor dr.­­ban nem csak kiváló közigazgatási szakem­bert kapott a városi adminisztráció gépeze­tének irányítására, hanem kapott benne egy európai látókörű, elgondolásokban gazdag, megvalósításban gyorsan és határozottan cselekvő városvezetőt; jellemben, magatar­tásban és személyes példaadásban mindig elöljáró talpig férfiút. Alig néhány héttel hi­­vataJbalépése után Keledy dr. polgármes­ter neve és egyénisége fogalom lett Kolozs­váron s amikor megismertük képességeit és emberségét, Kolozsvár szive úgy megdobbant érette, úgy kitárult előtte, mintha mindig ennek a városnak gyermeke, polgára lett volna. Azt hisszük, Keledy Tibor dr. ko­lozsvári munkásságának ez lesz a legszebb és legmelegebb emléke: a város és a pol­gármester pgymásratalálásának csendes fo­lyamata. Néhány hónap alatt Keledy dr. és városa szorosan szervesen egybekovácso­­lódott. S mig az egyik oldalról a szakadat­lan alkotás, a háború leírhatatlan nehézségei között is folyton alkotó és építő munka, a szociális és művelődési feladatok egészen világvárosi ütemben véghezvitt megoldása esik a mérleg serpenyőjébe, a másik serpe­nyőben a város ]>oigáraiuak osztatlan szere­tet«, bizalma és hálája tartotta az egyen­súlyt. Kolozsvár városának minden bizonnyal hagy kitüntetés volt, hogy az 1940 őszén bekövetkezett nagy történelmi fordulat után olyan ember vette kezébe a magyar városi élet uj folyamatánál» megalapozását, mint Keledy Tibor dr. Nem hivatalnok volt, ha­nem képességekkel megáldott, hivatott vá­rospolitikus és elgondolásai s mindazok, amik terveiből a nehéz történelmi időkben megvalósulhattak, méltók voltak Kolozsvár múltjához és( jövendőjéhez. De bizonyos, hogy Keledy dr. számára is az volt a legnagyobb kitüntetés, hogy ideges, zaklatott időkben meg tudta nyerni a város szivét s Kolozsvár valóban lenntartás és mellékgondoiat nélkül zárta öt szivébe. Ez a város mindig büszke lesz Keledy Ti­borra és a távozó polgármester is — tudjuk büszke orra, hogy Erdély fővárosának szeretetét s nagyrabecsülését viheti magá­val kötelességteljesitésének uj színhelyére: az ország szivébe, Budapestre. A városnak és távozó polgármesterének ez a szép és meleg összhangja az az értékes utravaló, amelyet Keledy Tibor dr., mint Budapest székesfőváros főpolgármestere ma­gával visz. Amikor Keledy dr. Kolozsváron elfoglalta a polgármesteri széket, történelmi missziót vállalt. Eppilyen, csak gondban és felelős­ségben sokkal súlyosabb történelmi misszió nehezedik vállára most, amikor elfoglalja a székesfőváros első polgárának méltóságát és munkakörét. Kolozsvár minden polgára őszinte szívvel* kívánja, hogy Keledy Tibor dr. munkáját uj állomáshelyén a Gondviselés tegye oly áldá­sossá és eredményekben gazdaggá, mint Kolozsváron. - íz — Keledy polgármester búcsúztatása Keledy Tibor dr. volt polgármester, most már Budapest székesfőváros főpolgármes­tere kedden délelőtt búcsúzott el a katonai és egyházi hatóságok, valamint az egyes közigazgatási ágazatok vezetőitől. Délután 6 órakor pedig legközvetlenebb munkatár­saitól, a város tisztviselőitől és alkalma­zottaitól vett érzékeny, megható búcsút. A város közgyűlési termében összegyűlt hivatali vezetők, tisztviselők és alkalmazot­tak előtt Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán búcsúztatta Kolozsvár távozó polgármeste­rét, aki több mint hároméves működése alatt annyira egybeforrt a kincses város minden lakójával s annyi szeretettel intézte ezekben a rendkívüli időkben sorsát. — A legmélyebb fájdalmat érzem most, — mondotta a főispán — hogy a leghűsé­gesebb munlcatársamtól, a legjobbszivü embertől, a szegények áldozatoslelkü istá­polójától búcsúznom kell. De örömet is ér­zek, hogy Föméltóságu Kormányzó Urunk rendelkezése folytán Budapest székesfővá­ros főpolgármesteri székében gyakorolhatja felkészültségét és emberi képességeit. A fáj­dalom és az öröm két érzése viaskodik mindnyájunk szivében. Fájdalommal ve­szünk búcsút, de boldog érzéssel kívánjuk, hogy uj és felelősségteljes állásában siker­rel és eredménnyel sokáig dolgozhasson a székesfőváros és hazánk javára. Keledy Tibor dr. ebben a városban sok jeles kez­deményezésnek volt elindítója és boldogan állapítom meg, hogy bevált az, a jóslatom, amelyet főispánt székfoglaló beszédem al­kalmával mondottam, hogy boldog lehel Kolozsvár közönsége, hogy Keledy Tibort polgármesterének mondhatja. A város lakói kivétel nélkül megelégedettek működésével és mitidenkor hálával és szerettei emlékez­nek meg személyéről. Isten áldja és vezé­relje uj őrhelyén, ahova a legmagasabb kegy állította! A főispán szavaira Keledy Tibor dr. el­­fogódottan, könnyes szemmel válaszolt. — Rendkívül hirtelen jött az elválás pil­lanata, alig néhány pillanattal kinevezésem után, — mondotta Keledy dr. — Kincs mó­­dóm, hogy méltó formában vegyek búcsút attól a várostól, amelyet szivemben érzék. * ’Apja, Leon Vaszxlevszki, a lengyel szocialista párt tagja volt, foglalkozá­sára nézve nyelvész. Pilsudszki marsall legbelsőbb munkatársai közé tartozott. A lengyel légiónak is tagja volt és mint ilyen, a központi hatalmak oldalán har­colt a cári Oroszország ellen. Az első lengyel kormány külügyminisztere lett és nagy része volt Lengyelország keleti határainak megállapításában és a rigai béke megkötésében. Vanda 1905-ben szü­letett Krakóban és már gyermekkorá­ban úgy látszott, hogy apja nyelvészeti tehetségét örökölte. Kitűnő eredménnyel végezte a varsói egyetemet, nyelvtanár­nő lett az egyik leánygimnáziumban és férjhez ment egy Szimanszki nevű pol­gáremberhez, akit egy kislánnyal aján­dékozott meg. De Vanda asszony most már úgy érezte, hogy másra hivatott, irodalmi tehetséget fedezett fel magá­ban, otthagyta férjét, Szimanszkit és a lengyel főváros irodalmi életében csak­hamar ismert Írónő lett. Hires, de még inkább hirhedt lett kommunizmusával, különcködő életformájával, a szabadsze­­relemről alkotott nézeteivel. Ezeket a nézeteit a gyakorlatban is követte. Versekkel kezdte, majd áttért a pró­zára, a novellára és a regényre.. „Ba­rázda a rabság alatt“ c. első regénye 1937-ben jelent meg. Az elnyomott pa­rasztság életét irta meg forradalmositó tendenciával. Egy év múlva jelent meg „Az égő mocsár“ cimü regénye, ugyan­csak szélsőbaloldali értelmezésben. Az öreg Vaszilevszki professzor hiába kí­sérelte meg eltéríteni lányát a megkez­dett útról, lánya most már a szélsőséges mozgalmakhoz csatlakozott. Tevékeny­ségére a rendőrség is fi gyelmés lett s csak családi összeköttetésekkel és az öreg, volt miniszter tekintélyével lehe­tett elkerülni a letartóztatást. De Mosz­kva már felfigyelt a fiatal agtitátor­­nőre, támogatta és buzdította. Amikor Vanda Vaszilevszka 1940-ben a Szovjetunióba menekült, ott tárt ka­rokkal fogadták. A Szovjetnek szüksége volt rá. Moszkva arra használta fel Va­­szilevRzkút, hogy megszerveztesse vele a hírverést a londoni emigráns lengyel kormány ellen. Két újság szerkesztését bízták rá, az „Uj horizontok“ cimii kul­turális folyóirat és a „Szabad Lengyel­­ország“ cimü politikai lapét. Kommu­nista lengyel hadsereg megszervezése érdekében fejtett ki munkát a Szovjetbe került lengyelek körében és csakhamar vezetője lett a Moszkvába került „len­gyel hazafiakénak. Amikor kitört a né­met-szovjet háború, Vaszilevszka rádió­beszédeket tartott és azokban a németek és a ,,Szovjeturio összes ellenségei el­len“ tüzelt. Tekintélye nőttön-nőtt. „Szi­várvány“ cimü regényét a „Pravda“ közölte folytatásokban és ezért az euró­­rópagyülölettől csöpögő pamflettért 100.000 rubel tiszteletdijat kapott, de ö nagylelkűen a kommunista lengyel csa­patok javára mondott le a tiszteletdij­­ról. Sztálin ekkor ezredessé és helyettes ezredparancsnokká nevezte ki a „nagy Írónőt“. így került a Kreml urainak kegyeibe és ma, már, amikor a b-lse'-ista állam „előkelőségei“ megjelennek valahol és mindazok, akik a vörös cár környezeté­hez tartoznak, ott van köztük Vanda Vaszilevszka is, rövid, férfiasán nyírt bajával, magasracsnkott férfikabátban, feltűnően nagyraméretezett orrával. Ami a szabadszerelmet illeti, Moszkvá­ban is egy agitátornőhöz méltóan élt, de állítólag inkább csak azokat részesi­­tette előnyben, akiknek politikai súlyúk volt. Újabban Alexander Korne jósukkal kötött szovjetfrigyet. Férje pályafutása hasonló az övéhez, ukrán „népi“ iró és forradalmár, ami alatt azt kell ezúttal érteni, hogy mind­ketten Ukrajna és Lengyelország teljes bekebelezését követelik a Szovjetunióba- Kornejcsukot u.iabban Ukrajna „füg­getlen“ külügyi népbiztosává nevezték ki és o lett Molotov helyettese is. Vanda Vaszilevszka most 39 éves. Elnök sze­relne lenni, a „szabad lengyel Szovjet­­köztársaság“ elnöke. Kétségtelen, hogy érdekes pályafutása volt, de nem saját hazájában, hanem hazáján kívül. Esz-* közévé, végrehajtó engedelmes szolgá­jává vált annak az imperiálizmusnak, amely Lengyelország számára a teljes nemzeti megsemmisülést, tartogatja, a lengyel függetlenség eltiprását, a len­gyel középosztály kiirtását, a lengyel narasztsáv kolhozba való kényszerítését, h“ arra katonai batatma lesz. Ezt a eélt szolgálta Vanda Vaszi­levszka és üven célok érdekében dol­goznak a többi félrevezetett Vaszilevsz­­kák is. Moszkva Hólesőért és önelégülten mosolyog. Ilyen emberekre van szük­sége ... 3 Malnmáro^ha akarta ölni magáit egv Mnz«várf aggastyán Kolozsvár, ápr. 11. Kiss József 81 éves, Teleki-ut 15. szám alatt lakó aggastyán kedden délelőtt fél 11 órakor, öngyilkossági szándékból a Malom-árok vizébe vetette magát. Már a kora déle'ötti órákban állan­dóan le s fel járkált a föposta épülete előtt, majd, amikor a posta épülete melletti hídon pillanatra magára maradt, minden erejét összeszedve, átvetette magát a híd korlátján s elmerült a vízben. A járókelők azonban még idejében észrevették s közülük egy rendőr minden gondolkozás mákul utána ugrott és hosszas tusakodás után partra vonszolta az öngyilkősjelöltet. Kiss József, amint mondotta, elviselhetet­len nyomora miatt akart megvállni az élet­től. A derék, életmentő rendőr Kiss Józse­fet kocsiba ültette és hazaszállította hozzá­tartozói lakására. Jő ÁRU ES JŐ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ UZLETMBíIETííT» Ausztrália felkészül az évekig tartó háborúra Amszterdam, április 11. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: A brit hirszolgálat jelentése szerint Forde ausztráliai hadügyminiszter kijelentette, Zavaró iellegii berepülés volt április 8-án és 9-én a magyar légitérbe

Next

/
Thumbnails
Contents