Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-02 / 75. szám

1314. iPRltlS 1 3 UtitnUism Sztóiay m! nisztersEnsk távirata Hitler vezérhez: A magyar népnek sziklaszilárd a meggyőződése hogy közös harcunk győzelmes kimenetele biztosítja népünk igazságos, békés jövőjét Hitier vezér válasza: Csak a ránk erőszakolt küzdelem győzelmes befejezése alkalmas arra, hogy biztosítsa népeinknek életét és szabadságát Budapest, április 1. (MTI.) Sztójay Döme in. kir. miniszterelnök és külügyminiszter hivatalbalépése alkalmából táviratilag üd­vözölte Hitler birodalmi vezért és kancel­lárt, Ribbentrop és Göring birodalmi mi­nisztereket, Mussolinit, az olasz szocialista köztársaság államfőjét, Tozso japán mi­niszterelnököt, Sigemicu japán külügymi­nisztert, Bozsilov bolgár miniszterelnököt, Sisinanov bolgár külügyminisztert, Linko­­mies finn miniszterelnököt és Ramsay finn külügyminisztert. Sztójay Döme miniszterelnök távirata Hitler vezér és kancellárhoz így hangzik: „NagymóUóságu Hitler Adolf, a Nagy Német Birodalom Vezérének, vezért fő­hadiszállás. Magyar királyi miniszterelnökké és kül­ügyminiszterré történt kinevezésem alkal­mából szabadjon Nagyméltóságodat bizto­sitanom, hogy kormányom és az egész ma­gyar nép át van hatva a megingathatatlan hagyományos német-magyar barátság, kü­lönösen az első világháborúban és a jelen­legi, a bolsevizmus ellen irányuló harcban bevált törhetetlenül hü fegyvertestvériség és a német és a magyar nép sorsközössége által. A magyar nép .és kormányom teljes nyugalommal és bizalommal tekint a jö­vőbe s sziklaszilárd a meggyőződése, hogy közös harcunk győzelmes kimenetele bizto­sítani fogja népünk igazságos, békés jövő­jét. Amikor biztosítom Nagyméltóságodat, hogy kormányom a magyar nép igazi ér­zelmeinek megfelelően szilárdan el van ha­tározva a német-magyar barátságot ebben az értelemben méginkább kimélyiteni, meg­győződésem. hogy ezen célkitűzés elérése számomra Nagyméltóságod bizalma és tá­mogatása által lehetővé válik. Fogadja Nagyméltóságod legkitűnőbb nagyrabecsü­lésem és legőszintébb tiszteletem kifeje­zését.“ Hitler vezér és kancellár Sztójay minisz­terelnöknek az alábbi táviratban válaszolt: ..Sztójay Döme m. kir. núniszterelnök és külügyminiszter urnák. Köszönöm Nagy méltóságod táviratát, amelyet magyar királyi miniszterelnökké &> külügyminiszterré történt kinevezése al­kalmából hozzám intézni szives volt. Meg­elégedéssel értesültem annak tartalmáról. Az r, nyílt nt, amelyen ön és önnel együtt a magyar kormány haladni kíván, előfel­tétele annak, hogy összes erőinket a közös ellenség ellen folytatott harcba bevessük, azzal az ellenséggel szemben, amely enró­­pai összes értékeinknek megsemmisítésére és ezzel együtt a magyar nemzet megsem­misítésére tör. Csak a ránk erőszakolt küz­delemnek győzelmes befejezése alkalmas arra, hogy biztosítsa népeinknek és velük a többi európai nemzetnek az életét és sza­badságát. legyen meggyőződve, hogy az ön által vállalt feladatok megvalósításánál mindenkor teljes támogatásban részesül. Kinevezéséhez fogadja legősrintébb Szeren­cseid vánataiinat. HITLER ADOLF.“ Az amerikai kölcsön és bérleti törvény Washington gazdasági imperializmusának szolgálatában 1944 junius 30 fontos időpont lesz az Egyesült Államok életében. Ezen a napon szűnik meg ugyanis az a felhatalmazás, amelyet Roosevelt a kölcsön és bérleti tör­vénnyel kapcsolatban 1941. március 11-én kapott. Roosevelt természetesen szeretné, ha teljhatalmát a kongresszus meghosszab­bítaná. Ezéit nemrégiben részletes jelentést , terjesztett be a kölcsön és bérleti törvény alapján eddig történt szállításokról s nagy­ban fejtegette, hogy azok milyen hasznosak voltak az Egyesült Államok részére 1940 decemberében az Egyesült Államok még semleges volt, de már akkor nagyban tárgyalták Washingtonban a hadianyag­bérbeadás tervét s természetes, hogy ezzel kapcsolatban elsősorban Nagy-Britanniára gondoltak. Eredetileg nagyszabású „segély­akciónak“ tervezték az akkor erősen szo­rongatott Anglia részére, brit részről pedig annál lelkesebben fogadták a gondolatot, mert az amerikaiak nem csak pillanatnyi segítséget, hanem nagylelkű visszafizetési módozatokat Is Ígértein A világháborús ta­pasztalatokon okulva, az amerikaiak most nem szándékoztak hitelszámlát nyitni — az első világháborús kölcsönöket ugyanis sohasem kapták vissza — hanem úgy dön­töttek, hogy az Angliának és a többi álla­moknak szállított hadianyagot ezek majd természetben kötelesek visszaadni s ezen­kívül az értékmegtéritése minden másféle, közvetlen, vagy közvetett fizetés utján is lehetséges. délamerikai államra, Csungking-Kinára, Északafrikára és különböző emigráns kor­mányokra is kiterjesztették. Az Egyesült Államok Anglia iránti „baráti szolgálata“ tehát a demokrácia megmentésére, a való­ságban a brit vűágbirodalom aláaknázásá­nak, sőt felszívásának eszközévé lett. A rendszer költségeit eddig az amerikai adófizetőnek kellett viselnie. Az ő pénzéből kerültek elő azok a hitelek, amelyekkel a kölcsön- és bérleti termelést finanszíroz­ták. Természetes, hogy emiatt kezdettől elégedetlenkedtek az amerikaiak, a hangu­latot azonban Roosevelt a szállításokért ka­pott ellenértékekre való utalással csitította el. Ma már azonban a pártnerek eladóso­dása olyan méretű, hogy a legutolsó ameri­kai adófizető is könnyen felfoghatja: eze­ket az összegeket az adós államok semmi­féle áruszállítással, vagy szolgáltatással sohasem fogják letörleszthetni. Rooseveltnek tehát uj jelszavakat kellett kitalálnia. Most azt hangsúlyozza, hogy a kölcsönviszonyban álló államok ugyancsak nagy szolgáltatásokat teljesítettek az USA- nak. Az amerikai képviselőház külügyi bi­zottságában a kölcsön- és bérleti bizottság vezetője kijelentette, hogy Anglia már más­félmillió dollár értékű szállítást teljesített. Ebbe az értékbe természetesen beleszámí­tották az Amerika rendelkezésére bocsátott tengeri és légi támaszpontokat is, viszont bölcsen hallgatnak arról, hogy Anglia és doini ni urnái ugyanabban az időben 7—8 milliárd értékű szállítást kaptak úgy, hogy egyenlőségről még megközelítőleg sem lehet szó. Roosevelt még azzal is meg akarja nyerni a kongresszus jóakaratát, hogy a kölcsön- és bérleti segítség állítólagos eszmei és hu­manitárius jellegét hangsúlyozza. Úgy akarja feltüntetni, mintha ezek a szállítá­sok jelentős részben éhező, nyomorúságot szenvedő népek javára szolgálnának. Téte­lét azonban éppen a statisztika cáfolja meg, "amelyet ö maga adott a szállítások részle­tezéséről és igy máris elveszi az ameri­kaiaktól azt az örömet, hogy mint a huma­nitás apostolai ünnepelhessék magukat. Azok a szállítások ugyanis, amelyeket In­dia és Csungking-Kina nélkülöző lakossága részére teljesítettek, egészen elenyésző ösz­­szegüek. Tagadhatatlan azonban, hogy Roosevelt egyik érvét minden amerikai elfogadja és helyesli, mert az egészen megfelel a hábo­rúval kapcsolatos tengerentúli felfogásuk­nak. Az elnök ugyanis azzal érvel, hogy ezek a szállítások az Egyesült Államok szö­vetségeseit képessé teszik a további küzde­lemre és igy magának az USÁ-nak nem kell annyi vért. áldoznia. Washington tehát nemcsak a legértéke­sebb zálogokat és külkereskedelmi pozíció­kat szerzi' meg a kölcsön- és bérleti tör­vény utján, hanem ezenkívül ezen az áron megvásárolja mások véráldozatát is. PetSot dr.él!... Maurice Pétiét és Nezondet drámai szembesítése uj fordulatot hozott a Lesueur-utcai tömeggvilkosságok ügyében A nagylelkű segítségnyújtásból azonban a háború folyamán mindjobban kialakult az. aminek Roosevelt eredetileg is szánta s ami nem más, mint o „kedvezményezett“ álla­mok egyre szélesebbkörü gazdasági gúzsba­kötése. A demokrata államok megsegítésé­nek álarca alatt olyan kapitalista rablóhad­járat alakult ki, amire nincs példa a tör­ténelemben. Ezt éppen az amerikai elnök mostani jelentése bizonyítja a legjoboan. RoosevcU emlékirata szerint a kölcsön és bérleti szerződés alapján eddig száUitoU áruk értéke 194$ végéig csaknem 20 mil­liárd dollár, ami azt jelenti, hogy az adós államok jóformán örök időre adózói az Egyesült Államoknak s Washington tőlük egyik zálogot a másik után veheti el. akar területi kártalanitás, akár gazdasági enged­mények alakjában. Különösen érvényes ez a kölcsön és bérleti törvé>\y legfőbb „ked­vezményezettjére“: Angliára és domíniu­maira. Angliának máris értékes támaszpontokat kellett átengednie az Egyesült Államok ja­vára, de talán ennél is súlyosabb, hogy még saját birodalmán belül is mindinkább az Egyesült Államok veszi át. a szállító és kereskedelmi közvetítő szerepét. A háború föl amán a kölcsön- és bérleti rendszert lm..Ara, Ausztráliára és Uj-Zélandra is ki­terjesztették. Jellemző, hogy Roosevelt je­lentése különösen részletesen foglalkozik az India részére történt szállításokkal. Ab­ból, hogy India gazdasági termékeket, moz­donyokat, vasúti kocsikat, építőanyagokat, a nyersanyagok közül acélt, cinket, alumí­niumot és rezet kapott, nyilvánvaló, hogy I Anglia áruforgalmát mennyire átvette már 1 a legtöbb vonalon az Egyesült Államok. A | kölcsön- és bérlete rendszert azonban több I Paris, április 1. Izgalmas kihallgatások és szembesítések uj fordulatot hoztak az egész francia közvéleményt felkavaró Pe­­tiot-ügyben. Azt a Nezondet nevű foglyot, aki előtt Maurice Petiot, a tömeggyilkos orvos öccse bizalmas közléseket tett s aki értesüléseit közölte a nyomozó hatóságok­kal, most szembesítették Maurice Petiot­­val. Ismeretes, hogy Nezondet ellen súlyos terhelő adatok vannak arról, hogy a kül­földre szöktetendő emberek felhajtásában bűntársa volt Petiot dr.-nak. A szembesítés A szembesítés csütörtökön történt. Mau­rice Petiot kénytelen volt Nezondet vallo­másának adatai alapján beismerni, hogy először 19j$ nyarán fivére Lesueur-utcai házából és az ő megbízásából 20 ruhadara­bokkal telt, részben uj bőröndöd szállított el és további 28 ládát készített, hogy a háló­szobában lévő rengeteg férfi és női ruha­neműt elcsomagolja. Amidőn Berry vizs­gálóbíró megkérdezte: „Nem tártotta-e ezt mégis különösnek?“ — a vádlott így fe­lelt: — De igen, de egyszer már $00 uj kö­penyt kaptam fivéremtől, hogy azokat Auxerreben eladjam és ezéit most is meg­tettem, amit fivérem rámbizott. Magyarázatul azt hozta fel, hogy Petiot dr. zálogházakban és árveréseken minden­féle holmit összevásárolt s azt gondolta, hogy a rábízott dolgok is ilyen eredetűek. Akkor, — mondotta — sejtelme agm volt a Lesueur-utcai tömeggyilkosságról. Nezondet azonban kijelentette, hogy Maurice Petiot már 194$ júniusában tudott testvére bűntényeiről. Amikor fivérét ebben az idötájban letartóztatták, megbízta öt, Petiotnét sürgesse arra, hogy a Lesueur­­utcában csináljon rendet, „már tudja, hogy miről van szó“. Maurice Petiot beismerte, hogy fivére felesége magához hívta és min­dent elmondott, amit Nezondet vele közölt. A maga részéröl megnyugtatta sógornőjét és kijelentette, hogy Nezondet bolond. A vizsgálóbirö előtt is tiltakozott Maurice Petiot Nezondet tanúvallomása ellen és azt állította, hogy beteges képzelgő. Maurice Petiot 48 bőröndje Az izgalmas szembesítés során Maurice Petiot beismerte, hogy a bőröndöket először a lyoni pályaudvar közelében egy garázsba helyezte el, majd Auxerre közelébe szállí­totta. Kitartott ama állítása mellett, hogy a halálvllláhól csupán a ruhákat távolította el és egyáltalán nem állott módjában, hogy a gödröt megvizsgálja, mert azon nehéz márványlapok voltak, amelyeket fivére egy ái-verésen vásárolt. A szembesítés alkalmával nyert adatok alapján a rendőrség nyomozó gépezetét is­mét mozgósították, hogy a bőröndöket és csomagokat megtalálják. Azok tartalma ugyanis rendkívül fontos lesz az áldozatok személyazonosságának megállapításában. Az egész pénteki nap azzal telt el, hogy meg­találják MAuri.ee Petiot számtjnányát, Joli el az engesztelő Keresztára nagypénteken a Piarista templomba déli 12 órára. Az elmélkedéseket vezeti • Faragó Ferenc dr. teológiai tanár. Énekel a Mariamum énekkara. fl Katolikus Nőszövetség. Súlyosan terhelő bizonyítékok A nyomozás ezen a ponton uj fordulatot vett, mert a szálak Coursonba vezettek, Coursonban Maurice Petiot egyik barátjá­nál, Neuhausennél megtaláltak 45 bőröndöt és más csomagokat. A bőröndök átkutatá­sának az a szenzációs eredménye lett, hogy Maurice Petiot tulajdonképpen el akart tüntetni minden nyomot, amely ter­helő írtt volna dr. Petiotra. Petiot dr. él! A rendőrség egyébként még nagyobb erővel folytatja a nyomozást a gyilkos hol­létének felkutatására. Szemtanuk vallomása, alapján megállapították, hogy a doktor március 13-án Seignelay-ben felesége szü­leinek házában járt, ahol bizonyos papírok után kutatott és rendkívül izgatott volt. A pénteken este Neuhausennél végzett házku­tatás újabb meglepő eredményre vezetett. A bőröndökbe elraktározott fehérneműk egy­­részét Neuhausen viselte és 17 éves fián is oly kabát volt, amely a doktor egyik áldozatáé volt: A gyilkos felesége az első kihallgatáskor idegösszeroppanást szenvedett, de azóta annyira felépült, hogy a vizsgálóbíró foly­tathatja kihallgatását. A gyilkos fiának kihallgatása A párisi kihallgatásoklcal egyi dobén Auxerreben kihallgatták az orvos fiát, akit azzal gyanúsítanak, hogy résivett a már­cius 13-án és 14-én lefolyt családi tanács­kozáson, amikor apjának további menekü­lését beszélték meg. A kihallgatás során ViUeneuve polgár­­mesteré, aki e hivatalában utódja dr. Pe­­tiotnak, a bírónak egy levélről tett vallo­mást, amelyet március 27-én Pigriansban bélyegeztek le, dr. Petiot Marcell irta alá és neki kézbesítették. A levélben az orvos a helység lakosságától bocsánatot kér azért a gyalázatért, amelyet ő okozott. A szomszé­dos helység polgármestere, aki jól ismert Petiot irâsâţ, ezzel szemben úgy vallott, hogy ez a levél nem a szökésben levő Pe­tiot orvos kezétől származik. Két hénapra előre kiszolgáltatták a finoiiiíiszt-adagekat KOLOZSVÁR, április 1. A közellátási mi­niszter rendelkezése alapján a lisztkeres­­kidök a finomlisztet április elsejétől krzdő­­dőleg 2 hónapra, előre is kiszolgáltathatják. A két hónapi fejadagot az április 1-tíP Ju­nius 30-ig érvényes állami liszt- és kenyér­­jégy l-> 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. számú finom­liszt szelvényeire lehet lriadni. A kereske­dők összesen 4.20 kg. finom lisztet és 1.40 kg. egységes barna lisztet szolgáltathatnak ki. Hasonlóképpen kiváltható a kijelölt ke­reskedőiknél és sütőiparosoknál a 2 hónapi kenj',érfejadag lisztben a konyérjegy 1—10. számú szelvényeire. A 30 drb. szelvényre összesen 10.95 kg. egységes barna lisztet szolgáltat hal naiv ki a sütőiparosek és ke­reskedők. A 2 napi fejadagot képviselő szelvényre 36.50 dkgr. egységes barna liszt jár. A közellátási hivatal felhívja a közönség figyelmét arpa, hogy az előre kiváltott lisz­tet alkalmas, hűvös és szeliős helyen tá­rolja, szükség esetén szitálja át és megfe­lelő beosztással használja fel, mert idő­­elötli felhasználás elmén pót kiutalásban senki sem részesülhet. A közellátási hivatal ajánlja a fogyasz­tóknak, hogjr szerezze be lisztszükségletét 2 hónapra előre, mert esetleg előálló szál­lítási nehézségek miatt az ellátás folyto­nossága megszakadhat, vagy eltolódást szenvedhet. Azoknak, akik valamilyen ok­ból nem válthatják ki fejadagjukat előre, természetesen továbbra is kiadják fejadag­jaikat részletekben.

Next

/
Thumbnails
Contents