Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-12 / 59. szám

Mr a 3© iliilér

Vasárnap

I944z március 1%

ELŐFIZETÉSI ARAK; 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 34.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148.

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÄS NYOMDA; KOLOZSVÁR, BRASSAI-tí. 7. TELEFON; 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

ÍRORSZÁG VISSZAUTASÍTOTTA

AZ AMERIKAI ULTIMÁTUMOT

BWBW—Wli —B Pl III —■ —— 1

íz Egyesüli Marnak a tengelyhatalmak diplomáciai és konzuli képviselőinek eltávolítását követelték az irekti’

A keleti arxvonal déli szakaszán változatlan erővel tombolnak

a súlyos harcok

U§aV>I> légitámadás

érle Rómái

Tizenhat ellenséges torpedórombolót süllyesztettek el a német tengeralattjárók

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA ULTIMÁTUMOT INTÉZETT ÍRORSZÁGHOZ. A brit híriroda ugyan „kérésnek“ nevezi az amerikai jegyzéket, azt azonban maga De Valera ir miniszterelnök ultimátumnak minősítette. Az amerikaiak azt követelik Írországtól, hogy távolítsa el a tengelyhatalmak konzuli és diplomáciai képviselőit s azt a gyanúsítást emeli, hogy Írországon keresztül a második arcvonal ügyéről értesülések szivárognak át a németekhez.

Az ir kormány visszautasította a washingtoni jegyzéket s abban foglalt követeléseket. Az erélyes és gerinces válasz hangsúlyozza, hogy a követelések teljesítése az első lépés lenne a háború felé. Az ir kormány nem teljesítheti Amerika javaslatait, mert nem akarja elárulni demokrata küldetésé^ A semlegesség az ir nép és képviselöház egyöntetű akaratát testesíti meg. A visszautasítás annál jelentöségteljesebb, mert Nagybritannia is tudomására hozta az ir kormánynak, hogy helyesli az északamerikai kezdeményezést.

A „Daily Express“ az ir helyzettel kapcsolatban azt jelenti, hogy De Valera egyáltalában nem igyekszik leplezni az angolszász lépés miatti keserűségét. Bosszús hangon nyilatkozott az Írországgal szemben érvényesített katonai fenyegetésről és gazdasági nyomásról. Nem fél a bekövetkezendők- tő'l — mondotta — a maga részérói keresztény fatalista, olyan ember, áld csak egyszer halhat meg.

De Valera egyébként a jegyzék vétele után azonnal készenlétbe helyezte az ir hadsereget, a repülőtereket, a katonai, vagy ilyen szempontból fontos helyeken őrségeket állíttatott fel és a milicia tagjai között kézi- fegyvereket osztatott ki. Az amerikai vádaskodásokra pedig 'kijelentette, külügyminiszteri minőségében kötelezettséget vállal személyesen árra, hogy a második arcvonal tárgyában Írországon keresztül semmiféle Utók sem fog kiszivárogni. Ebben a tekintetben minden óvintézkedést megtett.

*

PÉTER JUGOSZLÁV EXKIRÂLY Londonba érkezése számos tüntetésre vezetett a jugoszláv ' szervezetekben, összehívták a londoni délszláv bizottságot, amely Tito ideiglenes kormánya mögött áll s a tanácskozás után ennek a bizottságnak elnöke, Farlan nyilatkozatot adott ki. A legélesebben szembefordult a kairói kormánnyal.

— Puricsnak és minisztereinek — mondotta — semmi joguk sincs arra, hogy Jugoszlávia nevében beszéljenek és a kérdés csak az ideiglenes Ribar-kor.nánnyal és Tito haderejével egyetértésben oldható meg. Határozottan elutasította azt a tervet, hogy a Purics-kormányt katonai bizottsággal helyettesítsék s Mihájlovics tábornokot az ellenség zsoldjában álló árulónak minősítette. Farlan végül fölszólította a szövetségeseket, vonják meg elismerésüket a kairói kormánytól és ismerjék el Rtbar kormányát.

Ilyen körülmények között londoni körök

ben nem tartják valószínűnek a kairói csoport és Tito híveinek kibékülését- Tito ragaszkodik a kairól kormány teljes leváltásához, Péter király helyzetének rendezését pedig a háború utáni időkre akarják halasztani, olyan módon, hogy majd népszavazás döntsön erről az ügyről, A Magyar Távirati Iroda stockholmi jelentése megállapítja,. hogy az Angliában élő jugoszlávok jórésze Tito-párti, többek között ilyen érzületű Simovivs tábornok is. A brit kormány még nem foglalt véglegesen állást.

A jugoszláv kérdés a legszorosabb összefüggésben van a szövetségesek balkáni terveivel. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda balkáni tudósitója ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a szövetségesek a Balkánon egyelőre kénytelenek várakozó taktikát alkalmazni. Ha az olasz félszigeten sikerülne elönyomulniok és Északolaszországba elötörniök, nyilvánvalóan azonnal megpróbálnák a Balkán elözönlését, de jelenleg nincs ugródeszkájuk sem az Adria keleti partja, sem Délgörögország felé. Nem tudták megakadályozni a hadászatilag fontos szigetek német megszállását sem. A balkáni tervek tehát lényegesen az olaszországi eseményektől függnek. A nehéz utánpótlási helyzet miatt az sem valószínű, hogy az olasz hadjárat gondolatának feladása helyett a Balkánon alakítsanak hadászati súlypontot.

A jugoszláv partizán mozgalom eddigi alakulása sem biztató a szövetségesekre. Bebizonyosodott, hogy Tito kommunistái önmagukban nem elég erősek ahhoz, hogy általános vörös forradalmat idézzenek elő. A balkáni népek tömege elutasítja a szovjet rendszert. A jelek azt mutatják, hogy ez az elutasító magatartás még jobban erősödik. A Tito táborból mind többen menekülnek és egyre nö a német csapatoknál jelentkező önkéntes harcosok száma. Anglia csak szűkösen, légi utón tudja támogatni a fölkelöket és ■ Tito „tábornagy“ hadműveletei csak helyi jelentőségű. guerilla harcok. Csak a szovjet vörös hadsereg hadműveleti áttörése a keleti arcvonal déli szakaszán s a Balkán felé ■ való előnyomulása idézhetne elő változást ebben a helyzetben — állapítja meg a Nemzetközi Tájékoztató írod- belgrádi közlése. A balkáni terület azonban a keleti szovjet támadó élektől még sokszáz kilométerre ■ van, eltekintve attól, hogy közbül ott van a német hadsereg s á vele szövetséges államok seregei. Ezenkívül könnyen védelmezhető hegytömbök, az Erdélyi Kárpátok zárják el az utat a Balkán felé'. Éppen ezért az északkeleti balkánhatárnak a vörös hadsereg által való átlé pését minden értelmesen gondolkozó teljesen időszerűtlennek, csupán a szov,ie‘ vezetőség vágyálmának tekinti.

#

ORBAY LONDONI TÖRÖK NAGYKÖVET a Magyar Távirati Iroda ankarai jelentése szerint lemondott állásáról. Lépése kétségtelenül összefüggésben van az angoltörök politikai feszültséggel. . Utódjául VVnaydln, volt budapesti követet emlegetik, akit a mult nyáron neveztek ki római nagykövetté.

A török-angol sajtóvitán kívül érdekes tény az, hogy a török hatóságok bizonytalan időre betiltották a „Tan“ című. török la» if gjelenését. A Tan közismerten szovjetbarát irányú voit, betiltása nyilvánvalóan kommunista beállítottsága és Ujeqfa-tclmü cikkei miatt történt.

A' török sajtó hangja Meneinencsogiu külügyminiszternek a legutóbbi sajtóértekezleten tett nyilatkozatai után enyhüit ugyan, de azért változatlanul nagy erély- lyel képviseli a török álláspontot. Hangsúlyozzák, hogy Ankara mindig éber Cs reális marad a világválság közepén. Nincs ellentét az angol és török barátság és szövetség lényegére nézve, de a szerződés kötelezettségeinek teljesítéséről nézeteltérések merültek fel. Törökország nem akarja mindenáron kivonni magát a háborúból. Hajlandó teljesiteni a szerződésből folyó kötelezettségeket, de csak akkor, ha azokat, — a szerződés kétoldali lévén — mindkét fél betartja, vagyis az angolok leszállítják a megígért hadianyagot. Arról egyébként, hogy Anglia megszüntette a ha- dianyagszállitást, a török kormány nem kapott hivatalos értesítést. Igaz, hogy nyolcvan angol műszaki szakértő bizonyos j> feladatának teljesítése után elutazott Törökországból, de még mindig az angol szakértők ezrei dolgoznak török területen.

Az „Aksain“ cimü lapban Sadak képviselő kölönösnek tartja, hogy az angol lapok a Törökország előtt kínálkozó alkalmakról és elszalasztható lehetőségekről Írnak, aszerint, hogy Törökország belép-e a háborúba, vagy sem? Törökországnak — mondja a cikk, — nincsenek területi követelései és Így hódítani sem akar. Ami pedig a háború utáni rendezésben való együttműködést illeti, az erre vonatkozó szövetséges tervek nagyon homályosak, egyáltalában nem alakultak ki, egymásnak ellentmondóak s látható, hogy magunk a szövetségesek sem számítanak va'ami „brilliáns békére“.

■*

NÉMETORSZÁG FELOSZTÁSÁRA VONATKOZÓ TITKOS TERVEKRŐL közölt nemrégiben moszkvai értesüléseket a „Times" cimü angolszász folyóirat — jelenti a Nemei Távirati Iroda Stockholmból. A moszkvai lengyel „hazafiak tanácsa“ követeli Kelct- poroszországot és Ppmerániát, egész az Oderáig. ezenkívül FelsőSziléziát is. Szovjetorosz- ország viszont a maga számára akarja megtartani Krietporoszországot, beleértve Kőnigs- berget is, mig Lengyelországot pomerániai területekkel egészen Stolckmiindcnen túl egészítenék ki. Az angolszász fővárosokban egymásnak ellentmondó ■ tervek merültek fel, közös javaslatban nem tudtak megegyezni, nyilvánvalóan azért,, mert nem ismerik eléggé a végleges bolsevista terveket« A különböző

angolszász elgondolásokat azonban két főgondolat egyesíti: legalább 10—15 évig tartó szövetséges ellenőrzésnek akarják alávetni a német területeket, ezenkívül Délnémetországot és Nyugatnémetországot külön akarják választani a birodalomtól, hogy Így figyelemmel legyenek a Szovjet keleti terveire. így egészen kis Poroszország maradna meg, amellyel más nemzetek könnyen elbánhatnának. A „Times" cikkét Németország szétdarabolását ábrázoló térkép egészili ki.

V ' AZ OLASZ HAJÓHAD EGYRÉSZÉNEK A SZOVJET SZÁMÁRA VALÓ ÁTENGEDÉSÉRŐL nyilatkozott újból Roosevelt. Hangoztatta, hogy első nyilatkozatát félreértették, mert nem közölték annak egyik legfontosabb részét. Ebben ugyanis azt mondotta, hogy vagy az olasz hajóhad egyrészét, vagy ezzel egyenlő értékű hajókat szándékoznak átadni u szovjet hajóhad megerősítésére. Az ameri* kai elnök ezzel a kiigazítással Churchill legutóbbi nyilatkozatához akart hozzáilleszkedni,

A Svájci Távirati Iroda lisszaboni tudósi* tója úgy tudja, hogy Visinszky, a földközitengeri szovjet megbízott már északafrikai kikötő átengedését kérte a De GauUe-bizott- ságtól a Szovjetnek jutott olasz hadihajók befogadására. Az olasz hadihajókat ebben * kikötőben venné át fokozatosan a szovjet személyzet. Az északamerikai diplomácia támogatja a tervet.

Badoglio, aki kezdetben ellenkezni merészelt, most már teljes mérlékben meghajolt a szcíyetségesek tervei előtt. A Badoglio-minisz- tertanács kijelentette, hogy teljes mértékben megvan elégedve a kérdésben kapott angol-* szász felvilágosításokkal s tudomásulvette, hogy nem döntötték el az egész olasz hajóhad kérdését anélkül, hogy a tengelyellenes olaszokat megkérdeztek volna. — Hajlandók vagyunk — mondja a Badogíio-nyilatkozat — mindent a németországi harcba vetni, meg kell azonban érteni, hogy súlyt helyezünk a saját fegyvereinkkel való barcraK

A SZOVJET NAGY TÁMADÁSÁRÓL a

német hivatalos jelentés azt közli, hogy a Dnyeper alsófolyásától a tarnopoli térségig az elkeseredett elhárító csata tovább tart, Zvenigorodkánál a bolsevistáknak sikerült további tért nyerni.

Illetékes német helyről a keleti harctéri helyzettel kapcsolatban a következőket közük tájékoztatásul:

Az oroszok a déli arcvonalon indított hatalmas támadásoktól meglepetésszerü sikert reméltek. Az itteni katonai körök! megítélése sxeiint az eddigi harcok azt mutatják, hogy noha a bolsevistáknak sikerült az első neki- rohanással jelentékeny eredményeket elérni, mégis, miként az utóbbi napokban már oly gyakran történt, nem tudták annyira szét- szaggatui a német arcvonalat, hogy azzal hadműveleti sikerhez jutottak volna. Mindamellett Berlinben nem tagadják, hogy súlyos harcokról van szó.