Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-12 / 59. szám

Mr a 3© iliilér Vasárnap I944z március 1% ELŐFIZETÉSI ARAK; 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 34.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÄS NYOMDA; KOLOZSVÁR, BRASSAI-tí. 7. TELEFON; 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ÍRORSZÁG VISSZAUTASÍTOTTA AZ AMERIKAI ULTIMÁTUMOT BWBW—Wli —B Pl III —■ —— 1 íz Egyesüli Marnak a tengelyhatalmak diplomáciai és konzuli képviselőinek eltávolítását követelték az irekti’ A keleti arxvonal déli szakaszán változatlan erővel tombolnak a súlyos harcok U§aV>I> légitámadás érle Rómái Tizenhat ellenséges torpedórombolót süllyesztettek el a német tengeralattjárók AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA ULTIMÁTUMOT INTÉZETT ÍRORSZÁG­HOZ. A brit híriroda ugyan „kérésnek“ ne­vezi az amerikai jegyzéket, azt azonban maga De Valera ir miniszterelnök ultimá­tumnak minősítette. Az amerikaiak azt kö­vetelik Írországtól, hogy távolítsa el a ten­gelyhatalmak konzuli és diplomáciai képvi­selőit s azt a gyanúsítást emeli, hogy Íror­szágon keresztül a második arcvonal ügyé­ről értesülések szivárognak át a németekhez. Az ir kormány visszautasította a washing­toni jegyzéket s abban foglalt követeléseket. Az erélyes és gerinces válasz hangsúlyozza, hogy a követelések teljesítése az első lépés lenne a háború felé. Az ir kormány nem tel­jesítheti Amerika javaslatait, mert nem akarja elárulni demokrata küldetésé^ A semlegesség az ir nép és képviselöház egyöntetű akaratát testesíti meg. A vissza­utasítás annál jelentöségteljesebb, mert Nagybritannia is tudomására hozta az ir kormánynak, hogy helyesli az északamerikai kezdeményezést. A „Daily Express“ az ir helyzettel kap­csolatban azt jelenti, hogy De Valera egyál­talában nem igyekszik leplezni az angol­szász lépés miatti keserűségét. Bosszús han­gon nyilatkozott az Írországgal szemben ér­vényesített katonai fenyegetésről és gazda­sági nyomásról. Nem fél a bekövetkezendők- tő'l — mondotta — a maga részérói keresz­tény fatalista, olyan ember, áld csak egyszer halhat meg. De Valera egyébként a jegyzék vétele után azonnal készenlétbe helyezte az ir had­sereget, a repülőtereket, a katonai, vagy ilyen szempontból fontos helyeken őrségeket állíttatott fel és a milicia tagjai között kézi- fegyvereket osztatott ki. Az amerikai vádas­kodásokra pedig 'kijelentette, külügyminisz­teri minőségében kötelezettséget vállal sze­mélyesen árra, hogy a második arcvonal tárgyában Írországon keresztül semmiféle Utók sem fog kiszivárogni. Ebben a tekin­tetben minden óvintézkedést megtett. * PÉTER JUGOSZLÁV EXKIRÂLY Lon­donba érkezése számos tüntetésre vezetett a jugoszláv ' szervezetekben, összehívták a londoni délszláv bizottságot, amely Tito ideiglenes kormánya mögött áll s a tanács­kozás után ennek a bizottságnak elnöke, Farlan nyilatkozatot adott ki. A legéleseb­ben szembefordult a kairói kormánnyal. — Puricsnak és minisztereinek — mon­dotta — semmi joguk sincs arra, hogy Jugoszlávia nevében beszéljenek és a kér­dés csak az ideiglenes Ribar-kor.nánnyal és Tito haderejével egyetértésben oldható meg. Határozottan elutasította azt a tervet, hogy a Purics-kormányt katonai bizottsággal he­lyettesítsék s Mihájlovics tábornokot az el­lenség zsoldjában álló árulónak minősítette. Farlan végül fölszólította a szövetségeseket, vonják meg elismerésüket a kairói kor­mánytól és ismerjék el Rtbar kormányát. Ilyen körülmények között londoni körök ben nem tartják valószínűnek a kairói cso­port és Tito híveinek kibékülését- Tito ra­gaszkodik a kairól kormány teljes leváltá­sához, Péter király helyzetének rendezését pedig a háború utáni időkre akarják halasz­tani, olyan módon, hogy majd népszavazás döntsön erről az ügyről, A Magyar Távirati Iroda stockholmi jelentése megállapítja,. hogy az Angliában élő jugoszlávok jórésze Tito-párti, többek között ilyen érzületű Simovivs tábornok is. A brit kormány még nem foglalt véglegesen állást. A jugoszláv kérdés a legszorosabb össze­függésben van a szövetségesek balkáni ter­veivel. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda balkáni tudósitója ezzel kapcsolatban meg­állapítja, hogy a szövetségesek a Balkánon egyelőre kénytelenek várakozó taktikát alkalmazni. Ha az olasz félszigeten sikerül­ne elönyomulniok és Északolaszországba elötörniök, nyilvánvalóan azonnal megpró­bálnák a Balkán elözönlését, de jelenleg nincs ugródeszkájuk sem az Adria keleti partja, sem Délgörögország felé. Nem tud­ták megakadályozni a hadászatilag fontos szigetek német megszállását sem. A bal­káni tervek tehát lényegesen az olaszor­szági eseményektől függnek. A nehéz után­pótlási helyzet miatt az sem valószínű, hogy az olasz hadjárat gondolatának fel­adása helyett a Balkánon alakítsanak hadá­szati súlypontot. A jugoszláv partizán mozgalom eddigi alakulása sem biztató a szövetségesekre. Bebizonyosodott, hogy Tito kommunistái ön­magukban nem elég erősek ahhoz, hogy általános vörös forradalmat idézzenek elő. A balkáni népek tömege elutasítja a szov­jet rendszert. A jelek azt mutatják, hogy ez az elutasító magatartás még jobban erő­södik. A Tito táborból mind többen mene­külnek és egyre nö a német csapatoknál jelentkező önkéntes harcosok száma. Anglia csak szűkösen, légi utón tudja támogatni a fölkelöket és ■ Tito „tábornagy“ hadművele­tei csak helyi jelentőségű. guerilla harcok. Csak a szovjet vörös hadsereg hadműveleti áttörése a keleti arcvonal déli szakaszán s a Balkán felé ■ való előnyomulása idézhetne elő változást ebben a helyzetben — álla­pítja meg a Nemzetközi Tájékoztató írod- belgrádi közlése. A balkáni terület azonban a keleti szovjet támadó élektől még sokszáz kilométerre ■ van, eltekintve attól, hogy közbül ott van a német hadsereg s á vele szövetséges államok seregei. Ezenkívül könnyen védelmezhető hegytömbök, az Er­délyi Kárpátok zárják el az utat a Balkán felé'. Éppen ezért az északkeleti balkán­határnak a vörös hadsereg által való átlé pését minden értelmesen gondolkozó telje­sen időszerűtlennek, csupán a szov,ie‘ ve­zetőség vágyálmának tekinti. # ORBAY LONDONI TÖRÖK NAGYKÖ­VET a Magyar Távirati Iroda ankarai je­lentése szerint lemondott állásáról. Lépése kétségtelenül összefüggésben van az angol­török politikai feszültséggel. . Utódjául VVnaydln, volt budapesti követet emlegetik, akit a mult nyáron neveztek ki római nagykövetté. A török-angol sajtóvitán kívül érdekes tény az, hogy a török hatóságok bizonyta­lan időre betiltották a „Tan“ című. török la» if gjelenését. A Tan közismerten szov­jetbarát irányú voit, betiltása nyilvánvalóan kommunista beállítottsága és Ujeqfa-tclmü cikkei miatt történt. A' török sajtó hangja Meneinencsogiu külügyminiszternek a legutóbbi sajtóérte­kezleten tett nyilatkozatai után enyhüit ugyan, de azért változatlanul nagy erély- lyel képviseli a török álláspontot. Hangsú­lyozzák, hogy Ankara mindig éber Cs reá­lis marad a világválság közepén. Nincs el­lentét az angol és török barátság és szö­vetség lényegére nézve, de a szerződés kö­telezettségeinek teljesítéséről nézeteltérések merültek fel. Törökország nem akarja mindenáron kivonni magát a háborúból. Hajlandó teljesiteni a szerződésből folyó kötelezettségeket, de csak akkor, ha azo­kat, — a szerződés kétoldali lévén — mindkét fél betartja, vagyis az angolok le­szállítják a megígért hadianyagot. Arról egyébként, hogy Anglia megszüntette a ha- dianyagszállitást, a török kormány nem kapott hivatalos értesítést. Igaz, hogy nyolcvan angol műszaki szakértő bizonyos j> feladatának teljesítése után elutazott Tö­rökországból, de még mindig az angol szakértők ezrei dolgoznak török területen. Az „Aksain“ cimü lapban Sadak képvi­selő kölönösnek tartja, hogy az angol la­pok a Törökország előtt kínálkozó alkal­makról és elszalasztható lehetőségekről Ír­nak, aszerint, hogy Törökország belép-e a háborúba, vagy sem? Törökországnak — mondja a cikk, — nincsenek területi köve­telései és Így hódítani sem akar. Ami pe­dig a háború utáni rendezésben való együttműködést illeti, az erre vonatkozó szövetséges tervek nagyon homályosak, egyáltalában nem alakultak ki, egymásnak ellentmondóak s látható, hogy magunk a szövetségesek sem számítanak va'ami „brilliáns békére“. ■* NÉMETORSZÁG FELOSZTÁSÁRA VONAT­KOZÓ TITKOS TERVEKRŐL közölt nem­régiben moszkvai értesüléseket a „Times" cimü angolszász folyóirat — jelenti a Nemei Távirati Iroda Stockholmból. A moszkvai lengyel „hazafiak tanácsa“ követeli Kelct- poroszországot és Ppmerániát, egész az Ode­ráig. ezenkívül FelsőSziléziát is. Szovjetorosz- ország viszont a maga számára akarja meg­tartani Krietporoszországot, beleértve Kőnigs- berget is, mig Lengyelországot pomerániai területekkel egészen Stolckmiindcnen túl egészítenék ki. Az angolszász fővárosokban egymásnak ellentmondó ■ tervek merültek fel, közös javaslatban nem tudtak megegyezni, nyilvánvalóan azért,, mert nem ismerik eléggé a végleges bolsevista terveket« A különböző angolszász elgondolásokat azonban két fő­gondolat egyesíti: legalább 10—15 évig tartó szövetséges ellenőrzésnek akarják alávetni a német területeket, ezenkívül Délnémetországot és Nyugatnémetországot külön akarják válasz­tani a birodalomtól, hogy Így figyelemmel legyenek a Szovjet keleti terveire. így egészen kis Poroszország maradna meg, amellyel más nemzetek könnyen elbánhatnának. A „Times" cikkét Németország szétdarabolását ábrázoló térkép egészili ki. V ' ­AZ OLASZ HAJÓHAD EGYRÉSZÉNEK A SZOVJET SZÁMÁRA VALÓ ÁTENGEDÉSÉ­RŐL nyilatkozott újból Roosevelt. Hangoz­tatta, hogy első nyilatkozatát félreértették, mert nem közölték annak egyik legfontosabb részét. Ebben ugyanis azt mondotta, hogy vagy az olasz hajóhad egyrészét, vagy ezzel egyenlő értékű hajókat szándékoznak átadni u szovjet hajóhad megerősítésére. Az ameri* kai elnök ezzel a kiigazítással Churchill leg­utóbbi nyilatkozatához akart hozzáilleszkedni, A Svájci Távirati Iroda lisszaboni tudósi* tója úgy tudja, hogy Visinszky, a földközi­tengeri szovjet megbízott már északafrikai kikötő átengedését kérte a De GauUe-bizott- ságtól a Szovjetnek jutott olasz hadihajók befogadására. Az olasz hadihajókat ebben * kikötőben venné át fokozatosan a szovjet személyzet. Az északamerikai diplomácia támogatja a tervet. Badoglio, aki kezdetben ellenkezni meré­szelt, most már teljes mérlékben meghajolt a szcíyetségesek tervei előtt. A Badoglio-minisz- tertanács kijelentette, hogy teljes mértékben megvan elégedve a kérdésben kapott angol-* szász felvilágosításokkal s tudomásulvette, hogy nem döntötték el az egész olasz hajó­had kérdését anélkül, hogy a tengelyellenes olaszokat megkérdeztek volna. — Hajlandók vagyunk — mondja a Badogíio-nyilatkozat — mindent a németországi harcba vetni, meg kell azonban érteni, hogy súlyt helyezünk a saját fegyvereinkkel való barcra­K A SZOVJET NAGY TÁMADÁSÁRÓL a német hivatalos jelentés azt közli, hogy a Dnyeper alsófolyásától a tarnopoli térségig az elkeseredett elhárító csata tovább tart, Zvenigorodkánál a bolsevistáknak sikerült további tért nyerni. Illetékes német helyről a keleti harctéri helyzettel kapcsolatban a következőket köz­ük tájékoztatásul: Az oroszok a déli arcvonalon indított ha­talmas támadásoktól meglepetésszerü sikert reméltek. Az itteni katonai körök! megítélése sxeiint az eddigi harcok azt mutatják, hogy noha a bolsevistáknak sikerült az első neki- rohanással jelentékeny eredményeket elérni, mégis, miként az utóbbi napokban már oly gyakran történt, nem tudták annyira szét- szaggatui a német arcvonalat, hogy azzal hadműveleti sikerhez jutottak volna. Mind­amellett Berlinben nem tagadják, hogy sú­lyos harcokról van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents