Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-11 / 58. szám

KzutiZjsXú 4 1944. MÁRCIUS U. Szilágysomlyói napló A VAROS 1944. ÉVI KÖLTSÉG- VETÉSÉT •z elmúlt hete« vizsgálta ielttl a bellig-j - minisztérium és a pénzügyminisztérium. Ar. 1944. évi költségvetés egyes kiadási tételei — azok, amelyek a légoltalmimul függnek össze — jóval felülmúlják az elő­ző évit, de más irányban történő' megszo­rítások « « helyes városgazdálkodás kö­vetkeztében nagyobliarányu kiadások nem ' terhelik az adófizető polgárokat. így sem a pótadó. sem a kereseti adó felemelése nem vált szükségessé. A város ezévi költ- »égvetését a minist tei közi bizottság jóvá­hagyta. A költségv etést *46.694 pengő be­vétellel és 918.556 pengő kiadással állítot­ták be. A város egyébként 101.300 pengő államsegélyt kapott. ■* A NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁG munkája termékeny talajra talál Szilágy- Somlyón. A vasárnap délutáni előadásokat mindig zsúfolt hám hallgatja végig. Az ér­deklődés folyton növekszik. Ezt a körülte­kintő rendezésnek és a nagyszerű előadók­nak lehet köszönni, akik mindent megtesz­nek, hogy a váro^ közönségét szórakoztat - ia tanítsák és felvilágosítsák korszerű kérdésekről. Az elmúlt vasárnap például a ..Magyar egyké“-röl tartott nagyon érdekes előadási Mártonffy István draz állami közkór hm igazgató-főorvosa. A nagy tet­szést keltő előadás kisérő műsorát a refor­mátus népiskola növendékei szolgáltatták. Az előadást szavalatok, kis színdarabok,, re­mek szavalókórus s kedves jelenetek élén­kítették. * A SZABADEGYETEMI ELŐADÁSOK még mindig folynak. A városháza tanács­termében válogatott és szépszámú közön­ség jelenlétében ezév' folyamán eddig Krompacher István dr. egyetemi tanár az átöröklésről. Bónls György dr, egyetemi tanár „Jogi és népi hagyományok Erdély­ben" címmel, Kásonyi László dr. egyetem) tanár pedig a mai Törökországról tartott előadást, • * LELKÉSZVÁLASZT AS A szilágysomlyói járás egyik legnagyobb, s-Ánmagyar. református községe lelkészt választott az elmúlt vasárnap. A lelkész- választó közgyűlést Fodor Béig egyházme­gyei lelkész-tanácsbiró és Faragó István egyházmegyei világi képviselő elnöklésével tartották meg s azon egyhangúlag Máthe Lajos stilágyborzási lelkészt választották meg a nyugalomtbavonult Varga József ké­men lelkész helyére. ' * EZÜSTKALÁSZOS GAZDA-TANFOLYAMOK A szilágysomlyói járásban ezen a télen két községben: Krasznán és Szilágy borzá­son tartottak ezüstkalászos gazda-tanfo- lyamot. Most volt mindkét községben a tanfolyam záróvizsgája, amely Igen szép eredménnyel zárult, Krasznán hatvanegy, Szilágy borzáson harminc gazda kapta meg az ezüstkalászos jelvényt és bizonyítványt. A brasznai tanfolyam záróvizsgáján részt- vett Gazda Endre dr. Szilágy vármegye alispánja is * szép beszédet Intézett a gazdákhoz Megelégedését fejezte ki az eredmény fölött s hangoztatta, hogy' ez a vizsga volt a megye jobban sikerült gaz- il» tanfolyami vizsgája. Rendelet a légitámadások következményeinek elhárításáról Budapest, március 10. A hivatalos lap pénteki számában rendelet jelent meg a légitámadások következményeinek elhárí­tásáról és az ezzel Összefüggő jogi viszo­nyok rendezéséről. Eszerint a belügymi­niszter az előző rendelkezésekben megha­tározott honvédelmi szolgáltatások igénybevételét közhivatal és más közér­dekű intézmény elhelyezése céljából is elrendelheti. Városban a megokolt lakás­szükségletét úgy kell* megállapitani, hogy önálló felnőtt személy részére egy lakó­szoba és ha család van, egy családtag esetében egy további lakószoba, további családtag esetében pedig két családtagra egy-egy lakószoba érintetlenül hagyandó. Akinek hivatása azonban külön dolgozó- szoba használatát is szükségessé teszi, ezen a cimen még egy szobát meg lehet hagyni. Jó A ÜL ÉS JÓ HIRDETÉS ALAIMA A Jó ÜZLETMENETNEK Ha a körülmények megengedik... Még a nyáron megkezdik a kolozsvári népfürdő és fedett uszoda építési munkálatait Kolozsvár, március 10. Kolozsvár vá­rosa jogos büszkeséggel dicsekedhetik el azzal, hogy van egyeteme, egész sereg különböző rendeltetésű tanintézete, Nem­zeti Színháza, vannak kulturális intézmé­nyei, múzeumai, hajléka van itt a képző­művészetnek, az irodalomnak, csak egyet­len intézménye miatt kell pirulnia: a vá-' rosi gőzfürdő miatt... A „Keleti Újság“ hasábjain nemrégiben feltártuk a városi gőzfürdőben uralkodó állapotokat. Megállapítottuk: gyors in­tézkedésre van szükség, hogy a százhúsz­ezer lakosú Kolozsvár korszerű s minden igényt kielégitő gőzfürdőt kapjon. A gőz­fürdő felépítését nem lehet elodázni. A város vezetősége tisztában van a tarthatatlan helyzettel s a tízéves város- építési program keretében első helyen irta elő a városi gőzfürdő felépítését. A jelenlegi városi gőzfürdő tarthatatlan ál­lapota sürgősen követeli a kérdés gyors megoldását, bár a jelenlegi háborús vi­szonyok nem kedvezőek ilyen nagysza­bású építkezés végrehajtására. A polgár­mester éppen a tarthatatlan helyzet miatt elrendelte az uj városi gőzfürdő terveinek- elkészítését s amennyiben a helyzet lehetővé teszi, gyors tető alá ho­zását. A polgármester rendelkezése alapján már meg is kezdték az uj városi nép­fürdő terveinek elkészítését. A tervek szerint az uj gőzfürdő 260 személy befo­gadására készül a lehető legegyszerűbb, de korszerű kivitelben. A gőzfürdő mel­lett 36—40 szemelj' .befogadására külön kádfürdőt létesítenek. A népfürdővel kap­csolatosan építik fel Kolozsvár első fe­dett uszodáját. A 20X33 méteres meden­cében a téli hónapokban is bő lehetőség nyilik az ifjúságnak a vizisportok üzé- sére, ami nem közömbös Kolozsvár sport­életének fejlődése szempontjából. A fe- dettuszódát 260—300 személy befogadá­sára méretezik. A városi népfürdő, illetőleg fedett- uszoda helyét egyelőre még nem jelölték ki. Ahogy a tervek elkészülnek s azok jóváhagyása megtörténik, rögtön kiírják a pályázatot az építési munkálatokra. Amennyiben a körülmények megengedik, | még a nyár elején megkezdik a városi népfürdő építési munkálatait. Távolabbi tervek közé tartozik s ez már a békeidők feladata: egy korszerű, minden igényt kielégitő lukszusfürdő fel­építése, amit a város vezetősége szintén programjába vett. A luksnzsfürdővel kap­csolatosan üdülőtelep s többszáz szobás szálloda felépítését is tervezik. Anglia 41 háborút viselt 76 év alatt Az angolszász sajtó minduntalan azzal az állításával kíséreli meg a világ közvé­leményének félrevezetését, hogy ezt a hatalmas háborút Németország indította el, hogy Németország hozta ezt a borzal­mas megpróbáltatást és vérengzést az emberiségre. Az emberi történetnek eb­ben a legnagyobb küzdelmében az euró­pai gondolkodó előtt nem olyan egyszerű a kérdésre választ adni: ki volt a háború elindítója, az azonban kétségtelen, hogy ha vérontásról volt szó, különösen ha más népek vérontásáról, Anglia sohasem volt szűkkeblű és napjainkban sem fu­karkodik az éhező India népeinek vérével, vagy éppen az arabokéval. Anglia a humanitás, az emberiesség, a méltányosság színében tünteti fel magát, a békés megoldásokat keresi mindig, a fegyver' használatát megveti és csak utolsó esetben folyamodik a fegyveres beavatkozáshoz, — igy szól az angol hír­verés. Anglia a kis népek érdekeinek vé­delmezője, csak akkor ránt kardot, ha már előzőleg valaki kardot rántott,; eb­ben az esetben az angol kötelességének érzi. hogy megakadályozza a brutali­tást .. . Csak tel kell ütni az angol történelem lapjait és könnyen meggyőződhetünk a dolgok valódi összefüggéséről. Csak bele kell tekinteni az angol/impérinm megala­kulásának és felépítésének folyamatába, tisztában áll előttünk a meztelen igazság. Anglia 41 hábomt viselt 16 év alatt. 1 Negyvenegy háborút pedig csak olyan nemzet viselhet, amelyik más nemzeteket meghódítani akar, más néDeket és orszá­gokat leigázni és kihasználni. 1854-ben Oroszország ellen viselt há­borút Anglia, Afganisztán ellen 1841-ben, 1849-ben és 1878-ban, Kina ellen 1841- ben, 1849-ben, 1856-ban, 1860-ban. A Szikk törzsek ellen 1845-ben és 1848-ban. A kafferek ellen 1845-ben, 1851-ben és 1877-ben. Burma ellen 1850-ben, 1852- ben és 1885-ben. India ellen 1857-ben és 1897-ben. Az asantí törzsek ellen 1864- ben, 1873-ban és 1896-ban. Abesszínia ellen 1867-ben. Perzsia ellen 1852-ben, a zuluk ellen 1878-ban, a basutói törzsek éllen 1879-ben. Egyiptom ellen 3 882-ben. Szudán ellen három háborút viselt An­glia: 1894-ben, 1896-ban és 1899-ben. Zanzibar ellen 1890-ben, Matabele ellen 3894-ben. A, borok ellen két háborút vi­selt Anglia, 1881-ben és 1899-ben. Végül 1914-ben Anglia hadat viselt Németor- széer ellen, az osztrák-magyar Monarchia és Törökország ellen. Könnyű elképzelni azt a szörnyű szen­vedést, amit Anglia ebben a 4.1 háború­ban a világ népeire hozott. Sok népnek kellett feláldoznia függetlenségét és sza­badságát csak azért, hogy az angolok megvethessék lábukat országukban. Ahol bányavidékeket, szén- vagv olajlelŐhelye- ket, arany-, platina-, ezüst- vagy gyé­mántbányákat és lelőhelyeket szimatol Anglia, elég volt ahhoz, hogy hadat' in­dítson ellene, ha az az állam vagy föld­rész mégoly védtelen és katonailag ké­születlen volt. Anglia hatalmat, gazdagságot akart. Nyereséget, profitot, hatalmas vagyono­kat akart. Sohasem kozott magának kü­lönösebb fejtörést az angol, ha a gazdag­ságért, a hatalomért és a pénzért néhány háborút is kellett viselni, néhány ezer vagy tizezer embert a puskacső elé -állí­tani. Naivság kell annak feltételezéséhez, hogy Anglia azért viselt háborút a szor­galmas, munkás, becsületes búr nép el­len, hogy megvédelmezze okét. Csupán az j történt, hogy az angolok gyémántbányá- | kát fedeztek fel bür földön. A zulukaffe- rek ellen azért viseltek hadat. — mond­ják. — hogy a zulukaffereket is megis­mertessék a nyugati kultúra áldásai­val . .. Kina és Afganisztán ellen meg azért. ho%r oda a keresztény művelődés áldásait is elvigyék .. . Indiának meg ép­pen szabadságot akartak adni, azért igázták le őket és azért tartják ma is leigázva a hatalmas, védtelen Indiát. Egy francia újság, a ..Matin“, amely azzal tüntette ki magát az első világhá­ború Utáni időkben, hogy á legszélsősé­gesebb hangon követelte Magyarország feldarabolását, az angol-bur háborúk ide­jében. igy irt: — Anglia mindig önző anyagi érde­keiért viselt hadat védtelen kisnépek el­len. Ez a hatalmas impérium, a legnagyobb birodalom, amelv a történelem folyamán valaha is fennállott, mindig a háborúk­ból, a hadviselésből eredő haszonból élt.. Az angol világbirodalom ma is a föld­kerekség összlakosságának egynegyed- részét foglalja magában. Az angol impérium az 1600-as évek kö­rül alakult ki mai nagyságában és az azóta eltelt 300 esztendő alatt legalább minden Ötödik évben egy háborút viselt. Anglia mindig elenyésző kis anvagi áldo­zatokkal viselte háborúit, a felső osztá­lyok tagjai sohasem vettek részt a küz­delemben. A rengeteg vérontáff és háború hatalmas nyereségeket hozott. Anglia a világ leggazdagabb területeit foglalta el. állam« RfiiÉiIáfA l*özno*«to* léfesNnek Horvátországban Zágráb, március 10. (MTI) A horvát Hi­vatalos lap törvényrendeletet közöl, amely .szerint állami közellátó központot létesíte­nek. A céget a független horvftt állam maga jegyzi. A központ az állami közellá­tási ügyek végrehajtó szerve a mezőgazda- sági és a közellátásügyi minisztérium kere­tében. A központ engem logosult arra. önti vásárlást, átvételt, raktározást, feldol­gozást és szállítást véaezzen mezőgazdasági és állattenyésztési viszonylatban. E tekin­tetben a központ monopllisztikus állást tölt be. Az eddig működött központot felosz­latják , Fizessen elő ZILAHY LAJOS lapjára Wueru-ei es barátai körében szerezzen élőt zetőkét a legtisztább törekvésig magyar irodalomnak Előfizetési árak: Egész évre . . 30.— P. Fél évre . . . 15.— P 1 gyes szám ára 1.40 P. Zétfor Dezső zongoraestje Csütörtökön este mutatkozott be Kolozs­vár közönségének a vármegyeháza díszter­mében Zádor Dezső, a Zenekonzervatórium uj, fiatal zongoratanára. Rokonszenves mü- vészegyénisége megnyerte a hallgatóságot. Ujjtechnikája szépen kidolgozott, egyenle­tes s nagy tempóvételek lehetőségét bizto­sítja, amint ezt a harmadik Bach korái előjátékánál, Chopin -b-moll szonáta utolsó tételében s Dohnányi f-moll Capricciojánál tapasztalhattuk. Szép oktáv-technlkája vi­szont a Chopin Retter-Polonaise-énél, Liszt Funerailles és a VI. Rapszódiánál érvénye­sült. Bartók Zongorá-suiteje (op. 14.) mind elgondolásban, mind előadásban értékes művészi teljesítmény volt. Ez az alkotás korunk sok értéktelen zenei terméké közt úgy hat, mint ködben a világítótorony. Kü­lönös hangulatát, az egészen átsugárzó ko­mor tragikus feszültség szuggesztiv erejét lehetetlen meg nem érezni és csodálni. Ez a darab, valamint Dolmányt Lis :t hatása alatt irt igen sikerűd szerzeménye a IV. Rapszódia (Dies irsei volta* a* est kiemel­kedő pontjai. Keveseob pedál használattal szép .technikájának ertfkét maradéktalanul nyújthatta volna. Meg kell emlékezni Brahms Intermezzo op. 117 no. 1., az elö- adott Bach korál-előjátékok közül a második és Liszt Consolationjának elmélyedő s ki­fejező előadásáról. A Zenekonzervatórium koszorúval üdvözölte uj tanárát és ezzel is bebizonyította, hogy mennyire tudja érté­kelni képességeit és tehetségét. Zádor Dezső két ráadással köszönte meg a közönség el­ismerő tapsait. «*. b. a. R vármegye közigazgatási bizottsága vállalkozóknak adta ki ' az útjavítási munkálatokat Kolozsvár, március 10. Kolozs várme­gye közigazgatási bizottsága Inezédy- Joksman Ödön dr. főispán elnökletével pénteken délelőtt 10 órai kezdettel ülést tartott. A közigazgatási bizottság ülésén az alispán, az árvaszék elnöke, a királyi ügyészség elnöke, a tisztifőorvos, a pénz­ügyigazgató, a királyi tanfelügyelő, az államépitészeti hivatal főnöke, a gazda­sági felügyelő, a vármegyei főállatorvos és a vármegyei közellátási főfelügyelő a szokásos havi jelentéseiket terjesztették elő. Ezt követőleg a gyámügyi fellebbvi- teli küldöttség, az adóügyi albizottság és a gazdasági albizottság tárgyalta' le a tárgysorozatban szereplő fontos ügyeket A tárgysorozat fontos pontja volt az a határozat, amelynek értelmében az út­ügyi albizottság a törvényhatósági köz­utak 1944. évi fenntartási fedőanyag be szerzése és szállítása tárgyában az egyes vállalkozóknak a kőanyag beszerzését és szállítását vállalatba adta. A vállalkozók versenypályázat alapján jutottak megbí­zatásukhoz. A törvényhatósági közutak fedőanyagának bészerzését és munka­helyre való szállítását a következő pályá­zók nyerték el: Szüle Péter Csúcsa, 4050 pengő. Albert György Magyarlóna, 6759 pengő. Dumitrás László Nagysebes, 6690 pengő. Varga Pál Márton Váralmás, 20.775 pengő. Kalló Majoros Márton Bá- bony, 19.600 pengő. Kalló István Gyerő- vásárhely, 11.340 pengő. Both István és Simon K. István Páncélcseh, 22-000 pen­gő. Deli István Kolozsvár, 19.600 pengő és Magyar Bertalan Kolozsvár. 25.020 pengő összeggel.

Next

/
Thumbnails
Contents