Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-02 / 50. szám

I ßf er'"* fi ft CaDí0r/0K március f ól«* 16 miéi ELŐFIZETÉSI ARAK; 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÍVRE 49.60 PENGŐ ___POSTATAKARÉK" PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148, SZERKESZTŐSÉG, KIADöHTVATAX, ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-TT. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAITOK: 71. SE- KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Moszkva nyilvánosságra holta a finn fegyverszüneti feltételeket Sem Helsinki, sem Berlin nem nyilatkozott még a moszkvai föltételekről Újból megkezdődött az angol-török sajtó háború 0 , ® '• , A németek négy tüzérségi támogatással támadják a nettunáí hídfőt Stockholm jelenti: London több negyede romhalmaz V Svifil»i»!VufI A finn történelem komor napjaiban kü­lön gyásza van Suomi népének: meghalt egyik legderekabb fla, Pebr Evind Svihhuf- vud. Finn volt és államférfin; az. orosz igá­tól megszabadult Suomi első kormányzója, majd később, a finn nemzet egyik válságos korszakában köztársasági elnöke. Képessé­geivel eljutott hazája legmagasabb közjogi méltóságáig, egyénisége példaadásával s élete müvével a finn testvérnép szivéig. Lkko Pekko ■— ez volt a neve az ezer tó országában. Azaz: öreg Péter... Adhat-e a sors szebb és értékesebb kitüntetést közéleti férfin számára, mint aminőt Pebr Évid Svin- hnfvud kapott nemzetétől? Korona és her- mellnpalást helyett mennyivel többet mond két Ilyen szívből fakadó «tó: „öreg Péter“ — mert benne ott tündöklik a koronaéksze­rek drágaköveinek fényével vetekedő kitün­tetés: a bizalom és a szeretet. Svinhufvud életének 84. évében kelt át Tuona habjain a finn örökkévalóságba. Őa- lála napja egybeesik a finn szellem nagy ünnepeivel, a KalevaJa-nappal s egybeesik azokkal a drámai pillanatokkal, amelyekben a finn nemzetet sorsa Ismét nagy döntések elé állította. Az öreg Péter pedig szellemben és cselekedetben egyaránt hü és nagy fia volt nemzetének, élete szorosan egybefonó­dott a finn sorssal s annak mindig derék, példátadó katonája volt. Élete nyitott könyv s annak minden lap­ján egy jelmondatot olvashatunk: finn be­csület, finn szabadság, finn függetlenség. Azt, amit Suomi népének ma fegyverrel kei! megvédenie, nagy finn hazafiak harcolták ki s azok sorában az első közé állította Suomi politikai életének fórumán 1894-ben találkozunk először az & nevével. . Akkor még nem „öreg Péter“. Tetterős, elszánt, megfontolt finn férfiú, akit egyetlen cél he­vít: megvalósítani Suomi függetlenségét. Finnország altkor még integráns része a cári Oroszországnak. Autonómiája van, de azért az autonómiáért állandóan harcolni kell Szentpétervár oroezositó törekvéseivel szemben. Svinhufvud 1894-ben lett a finn országgyűlés tagja. A cári uralom épp ak­kor intézte egyik veszedelmes támadását a finn autonómia ellen s régebbi ünnepélyes Ígéreteit megszegye, az önkormányzatot fel akarta függeszteni. Svinhuvud már előbb Is feltűnt politikai szilárdságával és magatar­tásbeli vakmerőségével. A legelszántabb finn politikusok, az úgynevezett aktivisták cso­portjához csatlakozott. S 1907-ben, amikor a trónbeszédre adandó válasz vitája, zajlott, Svinhuvud az egész Skandináviában nagy feltűnést keltett bátor kiállásával: tiltako­zott a cári uralomnak a finn népet is ve­szélyeztető oroszositó törekvései ellen. Szentpétervár — nyilván politikai megfonto­lások miatt — akkor nem alkalmazta a szo­kásos rendszabályt s eltekintett attól, hogy a lázadó finn politikust Szibériába küldje Pályája ezúton lassan, de biztosan emel­kedett s 1904 és 1914 között a finn parla­ment elnökévé választották. Amikor 1914- ben Oroszország mozgósított, abban a tör­vényszéki tárgyalóteremben, ahol Svinhuf­vud bíró éppen egy tárgyaláson elnökölt, orosz csendőrök jelentek meg, Svinhufvudot elhurcolták és rövidesen útnak indították Szibériába. A tomszki tartomány egyik nyo­morúságos falucskájában, több száz kilomé­ter távolságban a legközelebbi vasútállomás­tól három évig ette a politikai számüzöttek keserű kenyerét Svinhufvud bíró. Felesége vele osztotta meg a száműzetés minden ne­hézségét. Amikor 1917 márciusában az orosz forradalom megdöntötte a cári uralmat, Svinhufvud is hazatért. Suomi nem felejtette el bátorszavu fiát. Amikor 1917 tavaszán Svinhufvud hazatért Suomiba, minden állo­máson a nagy nemzeti hősöket megillető tisztelettel és ragaszkodással fogadták. A forradalom viharaiban Finnországnak is meg kellett keresnie a maga szilárd he­lyét. Svinhufvud hazatérése után azonnal tájékozódott és erélyes kézzel igyekezett ha­tározott irányt szabni a finn sorsnak. És Suomi azonnal felismerte, hogy a torkúi törvényszék volt biráját a Gondviselés keze irányította haza. Nagy tekintélye, politikai tájékozottsága és Ítélőképessége, egyénisé­gének szilárdsága, és tiszta jelleme Svinbuí­A FINN KÉPVISELŐHAZ KEDDI KÜL­POLITIKAI TANÁCSKOZÁSAIN, amelyek titkos ülésen folytak, kétségtelenül fontos tájékoztatások hangzottak el a kormány részéröl. A kiadott hivatalos közlés mind­össze azt állapította meg, hogy az ország­gyűlés egy órás vita után bizalmát fejezte ki a finn kormány iránt. Moszkvában, ugylátszik, határozottabb dön­tést vártak s ennek kierőszakolására a szovjet rádió kedden este hivatalos nyilatkozatot ol­vasott fel a finn—szovjet kérdésről. A szov­jet nyilatkozat megállapítja, hogy a két állam között eddig még nem kezdődtek hi­vatalos tárgyalások, de tettek llyenértelmü előkészületeket. Paaslkivi finn államtaná­csos február 16-án hivatalosan találkozott Kollontay asszony stockholmi szovjet nagy­követtel s közölte, hogy megbízást kapott Finnország részéröl ahhoz, hogy feltételeket kérjen a szovjet kormánytól az ellenségeske­dések megszüntetése és Finnországnak a háborúból való visszavonása érdekében. A következő tanácskozásokon Kollontay asszony átnyújtotta Paaslkivinek a moszk­vai kormány válaszát, amely a fegyverszü­neti feltételeket tartalmazta. Ezek a felté­tek a következők: 1. A Németországgal való kapcsolatok megszakítása, a Finnországban tartózkodó német csapatok és hadihajók internálása. Amennyiben a finnek úgy találnák, hogy ezt a feladatot a maguk erejével nem tudják végrehajtani, a Szovjetunió készen áll, hegy csapataival és légierejével megadja a szük­séges segítséget. 2. Az 1940. évi finn—szovjet egyezmény helyreállítása, a finn csapatoknak az 1940. évi határra való visszavonása. 3. A szovjet és a szövetséges hadifoglyok, valamint a szovjet és szövetséges koncentrá­ciós táborokban lévő polgári személyek azon­nali repatriálása, amelyet a finneknek kell végrehajtaniuk. 4. A finn hadsereg részleges, vagy teljes demobilizációjának kérdését a moszkvai tárgyalásokon szabályozzák. vud bírót rövidesen a finn politika első em­berévé avatta s amikor 1917 december 6-án Finnország a függetlenségi nyilatkozattal a becsület és a függetlenség útjára lépett, né­hány hónap múlva Svinhufvudot választot­ták meg az önálló Suomi első kormányzó­jának. Finnország alkotmányos moranchlaként vált ki az orosz birodalom testéből, de az uj finn alkotmány e gyengéje rövidesen nyil­vánvaló lett. 1918 novemberében Svinhufvud á huita magas közjogi méltóságát Suomi másik nagy fiának: Mannerheim tábor­nagynak. Ebben a személyi változásban nagy szerepe volt annak, hogy 1918 novem­berében Németország tragikus katonai és politikai sorsfordulaton esett keresztül. Svinhufvud, akit mindig meleg rokonszenv fűzött Németországhoz, lemérte a német összeomlás politikai jelentőségét s visszavo­nult a magánéletbe. Minden jel arra muta­tott, hogy Svinhufvud politikai szerepe vé­get ért. Harcolt a finn függetlenségért, ott volt a fiiui szabadság hajualhaeadásá naJ, megszabadította hazája földjét az orosz saoldateszka utolsó hírmondóitól — élete 5. A Szovjetuniónak a katonai hadműve­letekkel és szovjetorosz terület elfoglalásá­val okozott károk helyreállításának kérdéseit ugyancsak a moszkvai tárgyalásokon sza­bályozza. Petsamo vidékének kérdését a moszkvai tárgyalásokon fogják eldönteni. Paasikivit tájékoztatták, hogy amennyiben a finn kormány kész elfogadni ezeket a fel­tételeket, a szovjet kormány hajlandó a finn kiküldöttek moszkvai fogadására a már jel­zett esemény megtárgyalására. Azok az egyes külföldi újságokban terjesztett hírek, a melyek szerint a szovjet kormány a ílnnek- íbrfeítételnélkUll megadást követelt volna és az, hogy a Szovjetunió Finnországtól Helsinki és más fontos finn városok szovjet csapatokkal való megszállását * óhajtaná, minden alapot nélkülöz. A feni! nyilatkozat szövegét az CRSS külügyi népbiztosságának tájékoztató hiva­tala tette közzé. Még az orosz fegyverszüneti feltételek közzététele előtt a „Times" erélyesen szem- befordult azzal az állítással, hogy Moszkva szövetségeseit figyelmen kívül hagyta a fel­tételek megszövegezésénél. A valóság, irja az angol lap, ezzel szemben az, hogy Orosz­ország Angliát és az Egyesült Államokat állandóan tájékoztatta a tárgyalás meneté­ről. A moszkvai kormány szigorúan ragasz­kodott az 1942-ben Angliával kötött szerző­dés rendelkezéseihez, amelyben a szerződő felek kötelezték magukat, hogy nem kötnek külön békét, vagy fegyverszünetet, Ugyan­úgy, ahogyan Anglia és Amerika is ragasz­kodott a megállapodáshoz Olaszország ese­tében. A további finn állásfoglalásra jellemző a „Suomen Socialdemokrati" clmü lap cikke, amelyet a finn rádió is közölt kedden: Nem szabad engednünk a rémület hangu­latának, — irja a finn lap — de, ha a fegy­verszüneti feltételek elfogadhatók, akkor véget kell vetnünk a háborúnak. Valószínű, hogy a finn kormány tudomást szerzett a szovjet békefeltételekröl. A finn kormány és a képviselöház hivatott arra, hogy az őr­nagy álma megvalósult. A sors azonban másképp határozott. A bolsevizmus földalatti erői a harmincas évek elején Finnországot !» veszélyeztetni kezdték s az úgynevezett Lappo-mozgalom nem csak belpolitikai nehézségeket okozott, de majdnem kirobbantotta a finn polgárhá­borút is. A finn nemzet bizalma ekkor a csendes visszavonultságban élő öreg Pétert lomét visszahívta a közélet fórumára, mint miniszterelnököt. Erős keze, határozottsága újra elhárította a Suomit fenyegető bel- és külpolitikai veszélyeket s hazáját megmen­tette nem csak a polgárháborútól, de a bol- sevizmussal való nyílt fegyveres viszálytól Is. Ekkor köztársasági elnökké választották. Magas tisztségét hat éven át töltötte be. A finn történelem lapjain ezt a hat évet Suo- ml békés jólétének és fejlődésének virágzó korszakaként jegyezték fel. 1937-ben végleg visszavonult Luumäkiben fekvő birtokára, mint a finn sors újabb fe­jezeteinek most már bölcs és csendes szem­lélője. 1941-ben az egész finn nemzet hűséggel és ragaszkodással ünnepeit® *n©g Sviabát­szág történelmének egyik legfontosabb /dön­tését meghozza. Most a fűm nép a követ­kező választás előtt áll: vagy fegyverszü­netet kötünk elfogadható feltételekkel, vagy pedig folytatjuk a harcot a bizonytalan be­fejezésig. A helyzet nem könnyű és nem egyszerű. *­TILTAKOZÓ NYILATKOZATOT TETT KÖZZÉ KEDDEN A LONDONI LEN­GYEL KORMÁNY a moszkvai lengyel „nemzeti tanács“ működése és intézkedé­sei ellen. Ismeretes, hogy ezek a mosz­kvai lengyel kommunisták legutóbb egy; titokzatos Rola nevű tábornokot nevez­tek ki a lengyel erők főparancsnokává * egyben hangoztatta, hogy csak ő hiva­tott beszélni a lengyel nép nevében s ter­mészetesen mindjárt elismerte a Szovjet lengyelországi területi igényeit. A lon­doni lengyelek tiltakozása tehát teljesen érthető. A német fővárosban a lengyel kérdés fejlődését a legnagyobb figyelemmel ki­sérik. Uj bizonyságát látják ebben annak a tételnek, hogy a brit politika teljesen képtelen komoly európai megoldások elő­segítésére és arra is, hogy mit ért a bol- sevizmus „Európa felszabadítása alatt“. Rola kinevezésével a Szovjet újból olyan sakkhuzást tett, amely igazi szán­dékainak hathatós elősegítésére szolgál­hat a formális külszin megóvásával. Svájci sajtóvélemények szerint Anglia és Moszkva között valószínűleg olyan ér­telmű megállapodás van, hogy a Szovjet nem létesit Moszkvában lengyel és jugo­szláv ellenkormányt. Rola kinevezése ezt kerüli meg s ugyanezt a célt szolgálja Jugoszláviában Tito is. Moszkva kétség­telenül azt tervezi, hogy Rola lengyel te­rületen létesítsen lengyel kormányt s ez magától értetődően éppenugy Moszkva iránytása alatt állana, mint Tito. A lengyel kérdéssel kapcsolatban nagy- feltűnést keltett az „Economist“ cimü vud nyolcvanadik születésnapját. Az öreg Péter akkor még a legjobb erőnek és egész­ségnek örvendett s épp születésnapja előtt tért vissza a karjalal arcvonalról, ahol Suo­mi katonáinak hősi harcait szemlélte meg az első tüzvonalban. Halála nagy vesztesége Finnország poli­tikai életének. Annál nagyobb ez a veszte­ség, mert épp álékor következett be, ami­kor a finn lét ősi ellensége Ismét súlyos dön­tések elé állította Suomi lelkllsmeretét. S e nehéz napokban bizonyára nagy erkölcsi tá­maszték lett volna Svinhufvud sziklaszilárd jelleme, mély bölcsessége és határozottsága . A Kalevala népe azonban nem csak élő személyiségekben s egyéniségekben testesíti meg sorsa törvényeit. Svinhufvud életművé­nek terhes, de gyönyörű örökségét most te­szi mérlegre a finn lelkiismeret és életaka­rat. S a finn hivatástudat most Is, ma Is a finn becsület, a finn függetlenség és a finn szabadság útjait keresi. Az öreg Péter ra­vatala komorságában is biztató jelkép arra hogy Suomi utja nem kanyaroghat az ámíás és a hccstolgnwég IngcwArsaal Isönőtt.

Next

/
Thumbnails
Contents