Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-10 / 57. szám

KuenBjsm 1944. MÁRCIUS 10. Négy vármegyében megkezdődött az önként le nem szerződött mezőgazdasági munkások honvédelmi igénybevétele Budapest, március 9. (MTI) Borsod, Heves. Zala és Vas vármegyében már megkezdődött azoknak a mezőgazdasági munkásoknak honvédelmi munkakötele­zettség címén való igénybevétele, akik február 15-ig önként le nem szerződtek. Az igénybevétel alkalmával a munkások közül többen azzal a kifogással igyekez­tek magukat a kirendelés alól kivonni, hogy szerződtetésük már folyamatban Van és néhány nap múlva az aláírás is megtörténik. Az igénybevételt végző re­pülőbizottság ezt a kifogást természet­szerűen nem vehette figyelembe s az il­letőt mezőgazdasági munkálatok kötelező végzésére kirendelte. Ezenkívül a re­pülőbizottság azt tapasztalta, hogy a mezőgazdasági munkásszerződések meg­kötésére adott határidőre vonatkozó ren­delkezést helyenként félreértették. A rendelkezéseknek ugyanis azt az értelmet tulajdonították, mintha február 15. után önként már egy munkás sem szerződhet­nék, illetőleg a munkaadók február 15. után szabadon már nem fogadhatnának fel munkásokat. Illetékes helyyől közük, hogy addig az időpontig, amig a honvédelmi munkára való kirenedelést végző hatóság a mun­kásokat be nem idézte, a munkás to­vábbra is szabadon elszerződhetik. Az idézés kézbesítésétől kezdődőleg azonban az önkéntes szerződés lehetősége a beidé­zett munkásra Aézve megszűnik. így például, ha a honvédelmi munkakötele­zettség címén való igénybevétel céliából az idézést március 1-én kézbesítették, a február 29-én kötött szerződést a repülő­bizottság, hacsak a szerződés nem volt színlelt, elfogadta. Épben igy elfogadja ezentúl kötött szerződéseket is, ha a szerződés aláírása az idézés kézbesítését megelőzi. Az igénybevétel alkalmával azonban már egy munkás sem hivatkoz­hatni arra, hogy önként kivan leszer­ződni. Az önként le nem szerződött me­zőgazdasági munkások igénybevételét f természetszerűen a legerélyesebben foly­tatják, mert nem engedhető meg, hogy az egész ország háborús erőfeszítéseiből bárki is kivonja magát. Fomíos határozatokat jóvá Kötözs varmegye törvényhatóságának kisgyiilése 65 ezer pengő államsegély! Kap Kőröslő Község útépítési célokra Kolozsvár, március 9. Kolozs vármegye törvényhatósága Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán elnökletével csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel kisgyülést tartott. A kisgyü­lés számos fontos határozatot vett tudomá­sul, illetőleg hagyott jóvá. Jóváhagyta a kisgyülés többek között Farnas és Magyarbikal határozatát, amely­nek értelmében a két község, a üánnynu- nyad—Magyarbikal között építendő bekötő­út építéséhez pénzbeli és fuvarral való tá­mogatását ajánlotta fel. A fontos bekötő­út építéséhez Farnas 15.000 pengővel és 1600 köbméter alapkő-, Magyarbikal pedig 7000 pengővel és 800 köbméter alapkő- szállításával járul hozzá. Szász Ferenc dr. alispán több felszólaló kérdésére azt a megnyugtató választ adta, hogy Z so bök községet még a jövő évben bekapcsolják az állami úthálózatba. Kö­zölte továbbá a kisgyüléssel az alispán, hogy Körösfő község részére (15.000 pengő államsegélyt sikerült kieszközölnie. Ebből a pénzből és Körösfő község 15.000 pengős hozzájárulásából 700 méter hosszú, úgyne­vezett ,,beszolgáló-ut“-at építenek a közsé­gen keresztül. Az útépítéshez szükséges nagyméretű kőlapokat a marctlaki kőbá­nya t: rmeli ki és termelési költségen szál­lítja le Bánffyhunyadra. Az alispán jelen­tését örömmel vette tudomásul a kisgyülés. A kisgyülés jóváhagyta azokat a községi határozatokat is, amelyekben arról volt szó, hogy az alsózsuki körjegyzőséghez tar­tozó községek saját erejükből a jegyzői iroda és lakás átalakítását határozták eL A kissebesi körjegyzőség 90.000 pengős OTI kölcsönfedezettel körorvosi lakást és rendelőt épit. Ugyanilyen célra 80.000 pen­gő kölcsön felvételét hagyta jóvá a kis­gyülés a körösföi körorvosi körzethez tar­tozó községek részére is. A körösfői kör­orvosi körzethez tariozó községek az épit- kezéshee felajánlották természetbeni hoz­zájárulásukat is. Jóváhagyással vette tudo­másul a kisgyülés Bánffyhunyad megyei városnak azt a határozatát, amelynek ér­telmében a város fedeztetés! állomást léte­sít. A szükséges faj-apaállatok beszerzése már folyamatban van. Végül hozzájárult a kisgyülés ahhoz, hogy Szilágyi János nagyesküllöl körjegyző és Kristóf Róbert füzesszentpéteri segéd­jegyző saját kérelmére nyugdíjba me­hessen. Majdnem minden munkaviszály ügyében békés megegyezést ér el a munkakamara Sző van arról, hogy az egész országra kiterjesztik a munkakamara intézményét Kolozsvár, március 9. Csak a legérdekel- tebb felek: munkaadók és munkavállalók tudják, hogy Kolozsváron egy olyan intéz­mény működik, amely az alkalmazottak ér­dekvédelmét szolgálja. Ez a munkakamara. Csendben, feltűnés nélkül dolgozik a tria­noni Magyarországon még ismeretlen intéz­mény, amelynek jelentőségét a hazatérés után felismerték és bár hatáskörét jelentő­sen csökkentették, szükségesnek tartották további fenntartását biztosítani. A munkakamara hatásköre A munkakamara jelenlegi hatáskör i , öl és működésének jelentőségéről beszélgetünk Bodóczy Károly dr. munkakamarai ügyész­szel. — A munkakamara régi hatásköre — mondotta Bodóczy dr. — a bécsi döntés után mégszünt. A hazatérés után a magyar jogszabályok szerint folytatta működéséi. Errenézve a 9330/1940. számú mtnisztei i rendelet intézkedett. A munkakamara ha­tásköre azonban a hazatérés után jelene­sen korlátozódott, hiszen' az iparigazolvá­nyok kiadása az elsőfokú iparhatóság ha­táskörébe került, a segédi és mesterlevelek kiadását pedig a magyar jogszabályok sze­rint az ipartestület végzi. így a munka­kamarának. nem maradt más hatásköre, mint -jogségélynyujtás az alkalmazottak ré­szére. Gyáraknál, vállalatoknál gyakran merülnek fel munkaviszonyból eredő nézet- eltérések, viszályok a munkaadók és mun­kavállalók között. Ezek kiegyenlítésére, a békés eszközökkel való megegyezésre tö­rekszik a munkakamra. Békéltető tárgyalások — Sikerül a munka viszályok ügyében a közvetítés? kérdeztük. — Csaknem minden esetben sikerül a közvetítés s csak a legritkább esetben ke­rül sor arra, hogy járásbírósághoz, mint munkabirósághoz forduljunk panasszal. Ilyen esetekben és általában a felmerülő vitás kérdésekben a munkakamam ügyé­szei teljesen díjtalanul állanak á munka- vállalók rendelkezésére. Per esetén-a leg­több esetben még bélyegköltség sem merül fel a munkavállaló terhére, amennyiben az il'ető szegénységi bizonyítvánnyal rendelke­zik. é v: Hogyan folynak le a békéltető tárgya­lások? — A munkavállaló panasza alapján tart­juk meg a békéltető tárgyalást valamelyik munkakamarai ügyé z vezetésével. A tárgya lásra beidézzük a munkavállalót és a mun­kaadót is. Mindkét felet meghallgatjuk s azután igyekszünk áthidalni az ellentéteket. Leginkább bérfizetés miatt támad -ellentét a munkaadó és munkavállaló között. Dé na­gyon sok az olyan eset,, amikor a munka­vállalónak nem adják meg a törvényben megállapított szabadságot s emiatt tesz pa­naszt. A beadott panaszokat rendszerint három nap alatt tárgyalásra tüszük s leg­többször már az első tárgyaláson sikerül egyezséget kötni a viszály ügyében. Kiterjesztik a munkakamara működését Ezután aziránt érdeklődtünk, hogy kiter­jesztik-e a munkakamara intézményét az egész ország területére? — Szó van arról, hogy az egész országra kiterjesztik a munkakamara intézményét. A tervek' szerint autonóm testületként fog mű­ködni. Ennek első' jeleként a mult évben az iparügyi minisztérium Erdélyben tizenegy városban, illetőleg ipari központban állított fel munkakamara részére kirendeltségeket. Eddig Kolozsvár mellett Nagyváradon és Marosvásárhelyen volt munkakamara, a mult évben Szatmárnémetiben, Nagybányán, Désen, Besztercén, Szászrégenben, Gyergyó- szentmiklóson, Csíkszeredán, Sepsiszent- györgyön, Kézdivásárhelyen, Székelyudvar­helyen és Zilahon állítottak fel kirendeltsé­geket. Ezekben a helyekben egy-egy ügyvéd képviseli a munkakamarát és teljes hatás­körrel jár el a munkaviszályok ügyében. Munkájukat természetesen díjtalanul végzik. A munkakamara a fentiek szerint tehát komoly hivatást tölt be s amint a multévi működéséről szóló jelentésből is kitűnik, te­vékenysége szép eredményt mutat fel az alkalmazottak javára. Derék vezetői megér­demlik, hogy feljegyezzük neveiket: Páll György dr, aki az erdélyi munkakama'-ák legfőbb vezetője, Bodóczy Károly dr., La­dányi László dr. és Zsombory László dr. ügyészek. (VJ Lavrentiev vait bukaresti orosz követei a szovfet köztársaság külügyminiszterévé nevezték ki Stockholm, március 9. (MTI) Mosz­kvában csütörtökön közölték, hogy az uj alkotmányreform végrehajtása során Anatoly Joszofovics Lsvrentievet nevez­ték ki az orosz szövetségi szocialista szovjet köztársaság, a tulajdonképeni Oroszország külügyminiszterévé. Lav­rentiev most negyvenéves. A szovjetorosz külügyi népbiztosságban működött, ahol legutóbb a közelkeleti ügyek intézője volt. Korábban a Szovjet romániai kö­vete, majd a szovjet hírszolgálati iroda igazgatója volt. Szepeftovkától délre nem értek el előrehaladást a szovfet csapatok Berlin, március 9. (MTI) A keleti had­színtér helyzetével kapcsolatban illetékes német katonai helyen hangsúlyozzák, hogy Krivojrogtól délnyugatra a szovjet csak egy egészen keskeny betörési helyet mélyített ki, amelynek nincs hadászati jelentősége. A hadszíntér déli szakaszán, a Szepetovkától délre elterülő vidéken, ahol a szovjet az odessza-lembergi vasút­vonalat igyekszik kézrekeriteni, az ellen­ség nem tudott további előrehaladást el­érni. Csütörtökön is légitámadást intéztek a német főváros ellesi az észak amerikai komkázók Berlin, márc. 9. (MTI) Azok az északame­rikai bombavető kötelékek, amelyek csütör­tökön a déli-órákban a Birodalom területére berepültek, a Német Távirati Iroda értesü­lése szerint az összefüggő nagy ködtakarót Berlin ellen intézett légitámadásra használ­ták fel. A bombatámadás következtében né­hány városrészben kár keletkezett é3 a la­kosság veszteségeket szenvedett. A német légvédelem a kedvezőtlen időjárási nehézsé­gek ellenére erőteljesen szállt szembe a bombavető kötelékekkel és több négymoto­ros- és több kísérő vadászrepülőgépet sem­misített meg. A támadásról visszatérő ellen­séges kötelékeket a német légvédelem egész utón végig hatásosan támadta. Berlin, március 9. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A sürü köd védelmében csütörtökön dél­ben egészen Berlin térségéig elörehatolt északamerikai bombázókötelékeket odare- pülöben és visszatérőben, különösen pedig Nagy-Berlin felett nehéz és igen nehéz re- piilögépelháritó ütegek lőtték. Az elháritó tűz, amely a harc egyes szakaszaiban foko­zottan heves volt, az ellenséges bombázók­nak érezhető veszteségeket okozott. Máris megállapították bizonyos számú repülőgép lelövését. Megfigyelték, amint több bombá­zó lobogó fáklyaként suhant le a tejszcrü ködből s a következő másodpercben már a földön szétzuzódott. Nagy gyászposnpávai helyezték örök nyugovóra Svinhutvud volt finn köztársasági elnököt Helsinki, március 9. (MTI)- Csütörtökön nagy gyászpompával temették el Svinhufvnd volt köztársasági elnököt Luumäki községben. A temetésen megjelent Rytl államelnök, Man- nerheim tábornagy, a kormány több tagja. Ott volt a helsinkii diplomáciai testület több kép­viselője, valamint a katonai, politikai, társa­dalmi és kulturális szervezetek sok népes kül­döttsége. Meghalt Ripka Ferenc volt budapesti főpolgármester Budapest, március 9- Ripka Ferenc volt fő­polgármester, a felsőház tagja csütörtökön 73 éves korában Budapesten elhunyt. Hadimunkára írják össze az 54 és 55 éves romániai zsidókat Bukarest, március 9. (MTI) Az 1889-ben és 1890-ben született zsidókat a bukaresti térparancsnokság azonnali jelentkezésre szólította fel, hogy hadimunkára összeírják őket. Kommunista propaganda miatt letartottak öt török tanárt Isztanbul. március 9. (MTI). A Német Táv- i'rati Iroda jelenti: A „Yeni Sabah“ című lap értesülése szerint szerdán letartóztatták az egyik isztanbnli gim­názium öt tanárát A tanárokat kommunista propaganda terjesztésével vádolják. Letartóztatták és elmegyógyintézetbe szállították Köpeczi-Boécz Lajost, az ismert színészt Budapest, március 9. Általános meglepe- petést keltett a hir, hogy Köpeczt-Boöcz Lajost, az Ismert színészt letartóztatták és elmegyógyintézetbe szállították. KöpeczI- Boócz Lajos már másfél éve nem tudott egy színházba sem szerepet kapni. Állan­dóan kábítószerekkel élt és ezek élvezete teljesen megbízhatatlanná és fegyelmezet­lenné tette. Kölcsönökből tengette életét s erőszakos fellépése miatt a legtöbb szín­házból kitiltották. Amíg a Vígszínházban szerepelt, eddig ismeretlen utón néhány cégjelzett levélpa­pírhoz jutott s azokon megrendeléseket tett több nagyobb textilvállalatnál a Vígszín­ház nevében. A beszerzett textálanyagokat aztán feketén értékesítette. Amikor a tex- ti’cégek bemutatták számláikat a Vígszín­háznak, akkor derült ki, hogy visszaélés történt. Az elziillött színészt nyomban le­tartóztatták. Kihallgatása során egészen zavarosan viselkedett s a rendőrorvosi vizs­gálat megállapította, hogy elméje megza- varodott. Köpeczl-Boócz Lajost a vadas­kerti elmegyógyintézetbe szállították. A szerkesztésért és kiadásért feleli J E N E Y LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda,: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztár! csekkszámla száma; 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat; nem adónk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Bt. nyomása. F. v.s Major Jósáéi,

Next

/
Thumbnails
Contents