Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-09 / 56. szám
KtimUjsXG r&-Pü 4 1944. MÁRCIUS 9. Bárczay államtitkár nagy elismeréssel nyilatkozott az alsózsuki ménesgazdaság és növénynemesiíö telep mnnkáiáról Örök a magyar Kállay Miklós miniszterelnök hivatalba - lépésének második évfordulóján, március 10-én nyolcvanoldalas füzet hagyta el a sajtót. Idézeteket tartalmaz a miniszterelnök beszédeiből, újságcikkeiből. Két év alatt különböző alkalmakkal, különböző helyeken, különböző összetételű hallgatóság előtt történt megnyilatkozások egy-egy mondatát olvassuk ebből a füzetből. A vezérlő gondolat mégis mindig változatlanul ugyanaz. Pedig a legutóbbi két esztendő alatt nagyot fordult az idő kereke,, megváltozott az egész világpolitika helyzete. Kát- lay Miklós azonbau változatlanul, következetesen ugyanazokat az igazságokat hirdeti, ugyanazt a nemzeti ideált szolgálja. Hirdeti a miniszterelnök, hogy ha kitartunk azon az utón, amelyen eddig mentünk, továbbhaladunk, ha a nemzet önmagába vetett bizalma nem vész el, akkor meg is maradunk. Hirdeti, hogy békét Is jelent a magyar orientáció. Békét és megértést a duna völgyi szomszédainkkal, hogy a Kárpátok medencéjének minden népe megtalálja nyugalmát, megélhetését és Iwikés fejlődését. Solia meg nem szűnik hangsúlyozni a nemzeti egységet, a különböző néprétegek közötti teljes összhangot, meri — igy mondja — „meggyőződéssel hiszem, j hogy' minden magyar munkást kivétel »S1- I kül a munkásság nemzeti táborába lehet hozni és tömöríteni. Nem tudom elhinni, hogy a magyar munkásság más legyen gondolkozásában, mint én vagyok, hogy gyermekének ne ugyanazok jövőt akarja, mint én az én gyermekemnek“. Megmondja bátran, hogy „a szabad, független Magyarország tölti csak be hivatását és függetlenségének elvesztése Európa vesztesége is“. Megmondja azt is, hogy mi a döntő tényezője Európában való részvételünknek: „az, hogy soha másolt nem voltunk és mások lenni nem is akarunk, mint magyarok". — A legfőbb parancs az, — olvassuk az idézetek között — hogy hűek maradjunk önmagunkhoz, magyarságunkhoz, törhetetlen keresztény hitünkhöz. Csak önmagunkhoz hűen lehetünk hűek mások iránt, esak magyarul lehetünk hűek. Majd azt mondja n rádióban, hogy ml a magunk életét akarjuk és fogjuk élni: — meg nem alázkodni senkinek és meg nem alázni senkit. Ki ne tudná ezeken a mozaikszerUen ösz- szerakott mondatokban a gondolatoknak legteljesebb és leggondosabban összekovácsolt láncolatát észlelni? Mindenkinek meg keli értenie, hogy Kállay Miklós az örök nemzetet szolgálja. A jövőt, mert az ezeréves mult nem elég, az emberek ma Jövőben gondolkoznak. Be kell tehát bizonyítani, hogy reáoh politikailag, katonailag kulturális és gazdasági szempontból a jövőben is szüksége van Európának, Ezek Kállay Miklós magyar politikájú nők vezérlő gondolatai, az ebben rejlő igazság erejét keil ma minden magyarnak belső ‘‘gységgel, váll vetett munkával acélozni. Ezt a nemzetet két esztendő óta vezeti Kállay Miklós és hogy helyes utón vezeti, azt vakmerőség volna tagadni a legelfogultabb szélsőséges politikának is. Vezet .és egységet klyán tőlük. A nemzeti közvéleménynek visszhangot kell adnia, mert mindenkinek meggyőződéssel kell tűnnie, hogy ma á nemzet vezetése és a nemzet akarata egy és ugyanazon nagy Ideálok jegyében nyilvánul meg. A vezetők megteszik kötelességüket, egyenes utón haladnak, változatlan hitvallást hirdetnek. A közvélemény kötelessége, hogy egységes táborba tömörülve kövesse őket. Mert az az egyenes ut, amelyen ők vezetnek, az egyetlen helyes és. iga* magyar ut. Ezen érkezhetünk el abba a jobb Jövendőbe, amelyért mindnyájunknak dolgozni kell, amelyért semmiféle áldozathozatal nem sok. Mert esak ennek az egyenes útnak a végén mondhatjuk el büszkén és boldogan, hogy örök a magyar! Székesfővárosi operaénekese' áriaestje Kolozsváron Kolozsvár, március 8. Vasárnap délután félnégykor és este félhétkor a Mátyás Király Diákházban tartják közös ária- és dalestjüket Gyűrkovies Mária és Nagypál László, a budapesti Operaház jónevü, kiváló művészei. A magas színvonalúnak Ígérkező áriaesten zongoraki- sérettel közreműködik Endre Béla, a kolozsvári Nemzeti Szinház karnagya, Liana Pasquati olasz hárfamüvésznő és Török Miklós (fuvola). \ Hirdetések, apróhirdetése feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben Kolozsvár, március 8. Megírtuk már, hogy Bárczay János földművelésügyi államtitkár, aki néhány napot Kolozsváron tartózkodott, Alsózsukra is ellátogatott s ott megtekintette az állami ménes és níé- nesgazdaságot, valamint a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének ellenőrzése alatt működő állami nö- vénynemesitő telepet. Az államtitkár al- < sózsuki tapasztalatait munkatársunk elolt az alábbiakban foglalta össze: — A földművelésügyi minisztérium az erdélyi lótenyésztés fejlesztésénél legfontosabb feladatának tekinti a hírneves erdélyi félvér lótenyésztés újból való megalapozását és megszervezését és az ősi békási lófajta megmentését, amely két fajta a legjobban felel meg taz erdélyi követelményeknek. Alsózsukon is az a törekvésünk, hogy az erdélyi viszonyoknak legmegfelelőbb lófajtát tenyésszük ki a régi erdélyi lóanyag céltudatos to- vábbtenyésztésével és nemesítésével, hogy igénytelen, munkabíró lovakat bocsássunk az erdélyi mezőgazdaság rendelkezésére. Figyelembevéve azt, hogy az alsózsuki ménesben ez a munka mindössze két éve indult meg, ehhez képest ‘ igen jó anyagot találtam ott, amelyet részben Ei-délyben vásárolt kancaanyaggal és a trianoni országból hozott, valamint békási székely mének használatával tenyésztünk tovább. ■— Nagyon érdekelt — mondotta ez- - ■ után az államtitkár — az alsózsuki magyar gulya is, amellyel Erdélyben már kipusztulófélben lévő erdélyi magyar marhát igyekszünk megmenteni. A földművelésügyi kormány igyekszik ezt az Kolozsvár, március 8. Az Egyesült Keresztény Nemzetj 1,1 gr. Kisebbségi Szakosztálya ezévben is pályázatot irt ki a ínagyár ifjúság részére. A Liga eddigi pályázatain eddig 22Ö egyetemi és főiskolai hallgató vett részt. A kiosztott pályadijak Összege a 18.000 pengőt is meghaladta. A pályázót íészletes feltételeit a következőkben ismertetjük: 1. A Liga ez évben tízezer pengő pályadijat tűz lei a tanulmányok Jutalmazására. 2. A pályázaton résztvehetnek a magyar- országi tudományegyetemekre és a műegyetemre beiratkozott rendes és szigorló évüket töltő keresztény hallgatók, valamint a többi főiskola hallgatói is. 3. A pályamunkák terjedelme nyomtatásban számítva 2- - 3 Ívnél (negyven oldalnál) kevesebb nem lehet. A használt forrásmunkák megnevezése kötelező. 4. A pályázatok felett a Liga Kisebbségi Szakosztálya által felkért, — egyetemi tanárokból és e kérdések szakértőiből álló bíráló bizottság dönt. 5. A munka megkönnyítésére a bizottság minden egyes páiyadijra több pályatételt jelöl ki. A pályázó tetszés szerint választhatja a tételek közül azt, amelyet hajlamai, tudása szerint, valamint a rendelkezésre álló ódátok alapján a legpontosabban feldolgozhat. 6. A gépírásos pályamunkák a borítékon ,,Pályázat“ jelzéssel és jeligés levéllel ellátva 1944. október 15-ig bezárólag az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga Kisebbségi Szakosztályának cimére (IV., gr. Ká- rolyi-u.) kell beküldeni. 7. A pályázat eredménye közzétételéről, úgyszintén az egyetemeken történő kihirdetéséről a Liga Kisebbségi Szakosztálya gondoskodik. 8. A Liga Kisebbségi Szakosztálya fenntartja magának azt a jogot, hogy bárhol közölhesse, vagy kiadja a pályadijat nyert munkákat. 9. A nyertes hallgatók tagjai lesznek a Liga Kisebbségi Munkaközösségének. Felvételüket kérhetik személyesen, vagy Írásban a Munkaközösségbe a'zok is, akik részt- vettek :> pályázaton, de dijat nem nyertek. Pálya’ ételek: Az itt következő tételekre benyújtott négy legkiválóbb tanulmány pályadija egyenként 1000 pengő, — összesen négyezer pengő. 1. Közös énfekek a Dunavölgyében és érvényesülésük nehézségei különös tekintettel: a) a magyarság és románság viszonyára; b) a magyarság és horvátság viszonyára; ősi magyar szarvasmarliafajtát tovább- tenjészteni és az alsózsuki tenyésztésből értékes tenyészállatokkal ellátni nemcsak Erdélyt, hanem az ország többi részét is. — Alsózsukon igen szép borzderes tehénállomány is van. A borzderes marha kiválóan beválik az erdélyi viszonyok között is és az alsózsuki tenyészet máris egyike az ország legjobb borzderes tenyészeteinek. — A tehenek nagyrésze Máramarosban összevásárolt és gondosan kiválasztott, részben pedig Svájcból és Németországból importált anyag továbbtenyésztésé- ből áll. — Alsózsukon igyekszünk a kiveszőiéiben levő fekete alföldi magyar racka- juhot is továbbtenyészteni, amelyből az egész világon mindössze ma már mintegy négyszáz darab található. Ezzel egy nagyon értékes juhfajtát mentünk meg a pusztulástól. Nagy örömünkre szolgált általában az alsózsuki telepnek az a törekvése, hogy a régi ‘ kiveszőfélben levő magyar állatfajtákat igyekszik a pusztulástól megmenteni.-— Igen értékes munkát végez az erdélyi növénynemesités terén az alsózsuki- állami növénynemesitő telep. Tekintettei a kora tavaszi időre, sajnos csak a laboratóriumi és kísérleti eredményeket tudtam átnézni, de az ott folyó munkáról a legnagyobb elismeréssel kell nyilatkoznom, mert a növénynemesitő telep a működésének megkezdése óta eltelt rövid idő alatt is figyelemreméltó eredményeket ért el a növénynemesitő kísérletek terén. c) a magyarság és szlovákság viszonyára; d) a magyarság és szerbség viszonyára. A pályázók szabad választás szerint az a), b), ej, d) alatt felsorolt kérdések bármelyikét feldolgozhatják. 2. Az erdélyi szászok a magyar állam keretében (a szászság különállása, a részükre biztosított privilégiumok, jogok stb.). 3. Egyik magyarországi nemzetiségi értelmiség Ifjúságának helyzete. Szervezetei, szellemi élete, mozgalmai, főbb életpályái. A következő tételek pályadijára a Liga hatezer pengőt tűzött ki: A pályadijak megoszlása; l. dij 600 pengő, II. dij 1)50 pengő, III. dij 300 pengő. A Ligának jogában áll a különösen értékes tanulmányok pályadiját felemelni. A pályadijjal nem jutalmazható, de egyébként méltánylást érdemlő tanulmányok szorgalmi díjban részesülnek. AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG ÉS ROMANIA ISMERTETÉSÉRE VONATKOZÓ TÉTELEK 1. Az erdélyi magyar alsópapság társadalmi és gazdasági helyzete és ennek nemzeti jelentősége. (Feldolgozható külön is, bármely felekezet papságának helyzete). 2. A görögkntolikus magyarság Erdélyben és az elrománosodott görögkatoltkus magyarság. 3. Egy északerdélyi vagy délerdélyl város magyarságának története 1918-tól napjainkig. 4. Románia külpolitikája 1914-től napjainkig. A FELVIDÉKI MAGYARSÄG S SZLOVÁKIA ISMERTETÉSÉRE VONATKOZÖ TÉTELEK 1. Egy felvidéki vagy szolváklai város magyarságának története 1918-tól" napjainkig. 2. A szlovák egyetemi ifjúság 1930/40. közöttv Szervezete, szellemi élete, mozgalmi. 3. A magyarság élete és küzdelme a cseh- zlovák államalakulatban. A DÉLVIDÉKI MAGYARSÁG \L AMINT IIORVATORSZAO 4 SZERBIA ISMERTETÉSÉT* VONATKOZÓ TÉTELEK fegy délvidéki város . magyarságának ete 1918-tól napjainkig. 1. A bácskai-, vagy bánáti-, vagy bara- ai szórványmagyarság helyzete és gondomának "módja. 3. A szerb iskolaügy a magyar uralom öl pályázatot Irt ki az Egyesült Keresztény Liga kisebbségi szakosztálya Fizessen elő ZILRHY UUOS lapjára Ismerősei és barátai körében szerezzen előfzetőket a legtisztább törekvésű magyar irodalomnak Előfizetési. árak: Egész évre . . 30.— P. Fél évre . . . 15.— P. Egyes szám ára 1.40 P. ffinmnamnonai alatt és a magyar iekolaügy a jugoszláv uralom- alatt. 4. A horvát egyetemi ifjúság 1930—1940. között. Szervezete, szellemi élete, mozgalmai. GAZDASÁGI TÉTELEK 1. A Duna—tenger-hajózás forgalma és jelentősége 2. Az Ipar fejlettségi foka a dunai államokban. 3. A magyar kereskedelem teljesítménye a múltban és feladatai a jövőben a duna- völgyi államokkal kapcsolatban. MŰSZAKI TÉTEL 1. Útépítési és csatornahálózati tervek Magyarország Balkán felé irányuló forgalmának fejlesztésére, tekintettel magyar szempontokig. EGYÉB TÉTELEK 1. A kulturális együttműködés jövője Dél- kelet-Európában és Magyarország szerepe e téren 2. A magyar egyetemi ifjúság 1930—42. között. Szervezetei, szellemi élete, mozgalmai. A jövőre, irányuló feladatai. 3. Nemzetiségeink főbb jellemvonásai. Testnevelési tételek 4. A magyar sport hatása és jövője a dunavölgyt államok sportéletében. 5. A levente-kiképzés szerepe a magyar szorványvidéketi. Orvosi tételek 6. A népbetegségek és azok leküzdése a visszacsatolt területeken. 7. Az uj orvosnemzedék szociális és fajvédelmi feladatai, különös tekintettel a visz- szacsatolt területekre. Kisebbségi tétel s A nemzetiségi kérdés jogi szabályozása Magyarországon és az utódállamokban. Idegenforgalmi tétel 9. Az idegenforgalmi propaganda jelentősége a magyarság megismerése szempontjából. Az Aradi Szövetség tétele A Liga pályázatának keretében ugyanazon feltételek alapján az Aradi Szövetség I Epést, VIII., Vas-u. 7.) 500 pengő pálya- dijat tűzött ki a következő tételre: Arad sz. kir. város es Arad-vâşiarg'j* története 1918 és 1943. között, kapcsolatban a város és a megye múltbeli és jelenleg: szerepével és jelentőségével a magyarság szempontjából. A pályázati feltételekben megjelölt egyetemi és főiskolai hallgatók mellett e tét pályázatán az Aradi Szövetség tagjai 1 uésztvehetnek. A biráló bizottságban e alkalommal részt vesz az Aradi Szövetség két tagja Is. A pályázat 1943. évi dijngertes müve, közül egyébként a következőket adják ki: X. Bernólák Imre jh.: A magyar ifjúság feladatai a külföldi egyetemeken. 2. Ágh Béla jh.: Az 1918 óta bekövetkezett események hatása a kisebbségvédelemre. 3. Keszegh József közg. h.: A román egyetemi ifjúság 1930—40. között. 4. Zasevá Anna bölcsészet h.: A bolgár egyetemi ifjúság 1930—1940 között.
