Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-08 / 55. szám

S se e r a a V

1944. március 8 • V

Ára 1Ö miér

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148.

HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 55. SZÁM.

KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

A német légihaderő

egynegyedét pusztította el a hétfői támadásban

résztvett angolszász gépeknek

««w ii iMWW—I ip ii wii

A német ţsopafok Sepetovkánál erélyes ellentámadásokat intéztek a szovjet előretörés megakadályozására — 71.000 tonna hajáteret süllyesztettek el a német tengeralattjárók az Atlanti- és az Indiai-áceánon

Használható fegyverek helyett ócskavasat szállítottak az angolszászok Törökországnak! — állapítják meg Ankarában

Chile elismerte az uj argentin kormány!

A Szovjetnek engedte út Dakart és Casablancát

az algíri francia bizottság

— CSAK ÓCSKAVASAT SZÁLLÍTOTT BLDja AKOLI A TÖRÖKORSZÁGNAK — írja a „Timin» clmü török lap. Olyan légvédelmi ágyukat' küldött, amilyeneket Franciaországban még az. első világháború alatt használtak és a többi ágyú is csak ócslca- vas. Törökországnak az a panasza, hogy nem szállítottak az Ígéreteknek megfelelő fegyvert részére, nem újkeletű. Ha az angolok Törökországot a Németország elleni általános arcvonal egy szakaszának tekintik, ugyanolyan gonddal kell előkészíteniük, mint a többit.

— Nem vethetjük magunkat harcba — Írja a török lap — amíg nem látjuk, hogy szövetségesünk mellettünk van és nem szenegáli, marokkői, vagy hindu csapatok módjára kezel. Csináljanak valamit a szövetségesek. Jöjjenek a Balkánra és mi azonnal határunkon leszünk. Nem azért nem jönnek, mert mi nem akarunk részt- venni a háborúban, hanem mi azért nem vetjük magunkat vaktában harciba, mert nem látjuk, hogy a szövetségesek velünk akarnak lenni. A szövetségesek csak szemlélői lennének városaink pusztulásának. Ha azt kérik, hogy lépjünk be a háborúba, amelynek semmi értelmét, sem okát nem látjuk és még hozzá jegyver nélkül lépjünk be, akkor jogunkban van megkérdezni, hogy miért f Mi nem adjuk el magunkat, hanem szövetséget kötöttünk egy baráttal, akivel szerződés szellemében egyenlőnek tekintjük magunkat.

A ,ßun Telegraph» vezércikke hangoztatja, hogy az angolok fenyegetőzéssel semmire sem mennek a törökökkel. Lehet, hogy a hadianyagszállitás megszűnése kellemetlen lesz, de ha meggondoljuk, hogy az angolok a megígért hadianyagnak csak 4, vagy 6 százalékát szállították, akkor Köny- nyen beletörődünk ebbe is. Sőt az a nézetünk, hogy ezzel az angolok inkább maguknak ártanak, mert holnap még szükségük lehet az erős Törökországra. Még értelmetlenebb Londonnak az a fenyegetőzése, hogy ha Törökország nem lép be a háborúba, nem vehet majd részt a békeértekezleten. Különben is mikor lesz vége ennek a háborúnak és mikor kerülhet sor békeértekezletre ?

A ,J3z8umhurlet“ cimü török lap fölveti a kérdést, hogy végeredményben mit akar elérni a Törökország elleni egész angol sajtóhadjárat. Az angol közvéleményt akarják-e előkészíteni valamire? A török kormányra akarnak-e nyomást gyakorolni? Vita szitásával a török közvéleményt akarják-e más irányba terelni? Az angol újságírók a jelek szerint közös utasítást kaptak. London az angol—török szövetségi szerződést a közelkeleti brit érdekek szolgálatában egyoldalú eszközként akarja felhasználni. A török közvélemény mindenesetre mély rosszalással fogadja az angol ,sajtó

magatartását.

Eden angol külügyminiszter kedden egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a török üggyel kapcsolatban nincs semmi újabb jelentenivalója.

Érthető tehát, ha ilyen körülmények között a legnagyobb érdeklődés veszi körül a török nagy nemzetgyűlés hétfőn megkezdődött uj ülésszakát s az ezzel kapcsolatos tanácskozásokat. A köztársasági néppárt képviselőházi csoportjának értekezletén, hir szerint Saradzsoglu miniszterelnök és Me- nemencsoglu külügyminiszter részletesen beszámol minden bel- és külpolitikai kérdésről, különösen az angol—török viszonyban bekövetkezett fejleményekről. Lehetséges, hogy az ülésről hivatalos közleményt is adnak ki. Ez lenne a török—angol vitában az első török hivatalos megnyilatkozás. *

— LONDON ÉS WASHINGTON VEGYE VÉGRE TUDOMÁSUL —mondotta Vaszilev bolgár miniszter hétfői várnai beszédében, — hogy a bulgár fő dön nem élnek idegen népek és a bolgárok gondoskodnak arról is, hogy bolgár területre Idegen ne is tegye a lábát. Bulgária teljes mértékben tiszteletben tartja más népeknek a szabadsághoz való jogát, de ugyanezt megköveteli másoktól is a maga számára.

Hangoztatta Vaszilev miniszter, hogy Trá- ciából és Macedóniából Bulgária nem vonul ki, mert ezek a területek ősi bolgár földek, kiürítésük bűn lenne a nemzeti becsület és a bolgár hősi halottakkal szemben.

Megállapította, hogy Bulgária és Törökország között nincs vitás kérdés és igy a déli szomszéddal való viszony a legbarátságosabb. A megfélemlítő légi támadások pedig egy olyan nemzetből, amelynek városai és falvai a történelem során annyit szenvedtek, csak az ellenség Iránti gyűlöletet válthatják ki. Bulgária nem hallgat semmi kívülről jövő sugallatra, befolyásolásra, politikáját megváltoztatni akaró Idegen kísérletre, mert jól tudja, hogy ebben az esetben éppúgy harctérré válna, mint Olaszország.

Vaszilev miniszter ezt a beszédét azoknak a tájékoztató népgyüléseknek egyikén mondotta, amelyeket vasárnap és hétfőn rendeztek Bulgária városaiban és falvaiban s amelyek során az ország lakosságát tájékoztatták az időszerű helyzetről. Krjsztov belügyminiszter az egyik gyűlésen felszólított minden 21-ik életévét betöltött férfit és nőt., hogy lépjen be az újonnan alakított bolgár egységszervezet helyi csoportjába, tekintet nélkül arra, hogy a múltban milyen pártba tartozott, A beszédet a népgyülés nagy tetszéssel és helyesléssel fogadta.

' A bolgár közvélemény figyelmét határozottan f0glaiK.o.,,<itja az Oroszországnak tett szövetséges hadihajó ájándék is. Az olasz hajóhad egyharmadának a szovjet részére való átengedése rendkívül megerősítené a Földközi-tengeri orosz hajóhadat. Nem kerülte el a figyelmet az sem, hogy néhány nappal ezelőtt svájci lapokban olyan hirek láttak napvilágot, hogy az oroszok Várnánál terveznek partraszállást. A bolgár nép és a bolgár hadsereg azonban készen áll minden eshetőségre.

*

FINNORSZÁGGAL SZEMBEN SZTÁLIN A MEGSEMMISÍTÉSRE TÖREKSZIK, NEM A BÉKÉRE, — Írja a „Völkischer Beobachter“ című német lap. A cári Oroszország elnyomta a finneket, orosszá akarta őket tenni, a bolsevizmus kiirtaná. A bol- sevizmus ellen folytatott Iétküzdelemben végképpen elvész minden nép, amely leteszi a fegyvert. Azok az államok, amelyek a német véderővel együtt kiállják a próbát, a legtávolabbi időkig biztosítják népük jövőjét és részesei lesznek a jövendő békés és virágzó Európájának. A finn nép bebizonyította vitézségét s nem kétséges, hogy most is tudni fogja, melyik utón kell haladnia.

Berlini illetékes helyen reámutattak arra, hogy német vélemény szerint a moszkvai fegyverszüneti javaslat otromba politikai trükk, amellyel Finnországot be akarják csapni. Berlinben meg vannak győződve arról, hogy a Stockholmban lejátszott béke- tapogatózás kezdeményezése nem Helsinkiből, hanem Moszkvából indult ki. Kétségtelennek tartják, hogy a Szovjet célja semmi más, mint egész Finnország bekebelezése s reámutatnak arra, hogy az egesz ügy nemcsak Finnországot érdekli, hanem általános európai kérdés.

A svájci közvé'emény — jelentik Zürichből — a legnagyobb várakozással tekint a finn kérdés fej eményei elé. A finnek a zürichi lapok szerint igazán nem tarthatják előnyösnek a moszkvai hat pontot és hogyha féligmeddig beleegyező választ is adnának, ezt minden belső meggyőződés nélkül tennék. Moszkva politikai eredményt már semmjesetre sem ér ei. A „Neu Zürcher Zeitung“ he’sinki tudósitója azt jelenti, hogy a finn közvélemény még mindig nem tudja, mi játszódik le a finn békekérdés színfalai mögött. Most azonban már az a határozott benyomás alakult ki, hogy az események tovább fejló'dnek, mégpedig gyorsított ütemben, amióta Stockholmon át arról értesültek, hogy Guillon helsinkit amerikai ügyvivő újból közben járt a béke- kérdésben. A finn lapok ebben az irányban közli k a „Svenska Dagbiaded“ washingtoni

jelentését, amely szerint ez a lépés azután történt, miután az amerikai kormány értesült, hogy a finnek kifogásokat emeltek az Észak-Finnországban lévő német csapatok internálása és az 1040 márciusi békeszerződés helyreállítására Irányuló orosz követelés ellen. A hirt Helsinkiben nem cáfolták, de meg sem erősítették.-*

CASABLANCÁT ÉS DAKART FLOTTA- TAMASZPONTTUL ÁTENGEDIK AZ OROSZOKNAK — jelentette be hétfőn este a moszkvai rádió. Közölte, hogy a Kreml ilyen értelemben már megállapodást is kötött az algiri francia kormánnyaL A bejelentés azzal kapcsolatban történt, hogy a római rádió közlése szerint állítólag Tito és Moszkva között Cattaro szovjet kikötőül való átengedésére történt volna megállapodás. A moszkvai rádió hangoztatta, hogy Casablanca és Dakar orosz szempontból jóval kedvezőbb, mint a cattaroi öböl, amely földrajzi fekvése következtében a német légi haderő és a szárazföldi német hadsereg támadási lehetőségének van kitéve.

Ezzel a bejelentéssel egyszerre világossá válik annak a tervnek egy részlete, amelynek érdekében Moszkva kezdettől fogva olyan előzékenyen bánt az algíri francia „fölszabadító“ bizottsággal. Az elsők között Ismerte el. Ellenszolgáltatásképpen De Gaullék meg is nyitották Északafrikát a bolsevista agitáció előtt s most következő lépésként kaput tárnak a szovjet hajók részére az Atlanti-óceán felé. A szovjet hajók tehát támaszpontot kaptak az afrikai partnak azon a részén, amely legközelebb van Délamerikához.

Kétségtelenül összefüggésben áll az egész ügy Rooseveltnek azzal a bejelentésével, hogy az olasz hajóhad egyharmadát a bolsevistáknak engedik át. A hajóhaddal együtt szállást is kaptak az oroszok a legnagyobb íorga mu világtenger egyik kitűnő helyén. A moszkvai rádió bejelentése kétségtelenül az angolszász hatalmak újabb megalázkodását és diplomáciai és tényleges vereségét jelenti moszkvai szövetségesükkel szemben.

*

140 REPÜLŐGÉPET, KÖZÖTTÜK 148 NÉGYMOTOKOS BOMBÁZÓT VESZTETT AZ ANGOLSZÁSZ LÉGIERŐ hétfőn a német területek elleni támadása alkalmával. Német jelentések szerint ez a berepült gépeknek legalább egynegyede s még súlyosabb az, hogy körülbelül ezer kiképzett repülő elvesztését jelentik.

Angolszász részről azzal akarják elfogad- hatőbbá tenni a nagy veszteséget, hogy másfélezer gépre becsülik a német terület felé berepült angol és amerikai gépek számát. Londonban eddig 68 amerikai bombázó