Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-07 / 54. szám

K e a a 1944. március 7 Ára m mié* * ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 BORA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 40.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HÚSZON HETEDIK ÉVFOLtAM 54. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉN JTTARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADOHTVATÄ L ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS Ai-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A háború egyik legnagyobb légicsatája zajlott le hétfőn Németország felett Á német légvédelem meghiúsította a Berlin elleni, összpontosított támadást A szovjet hadvezetésig nagy támadást indított az arcvonal déli szakaszán  közeli napok megmutatják, hogy milyen eszközökkel adjuk meg a választ az ellenségnek — mondják Berlinben Svéd lapjelentés szerint Paasikivi finn államtanácsos Moszkvába utazik FENYEGETŐ HANGOT BASZNÁL A SZOVJET A FINNEKKEL SZEMBEN. A moszkvai rádió szombat este foglalkozott a finn kérdéssel s azt hangoztatta, hogy az oroszok semmi körülmények között sem egyeznek bele a döntés halogatásába, mert a helyzet nyílt állásfoglalást követel. Az orosz rádió figyelmeztetését hangsúlyozzák a moszkvai lapok is. A szovjet kormány nem hajlandó enged­ményeket tenni. Moszkvai politikai körök­ben — jelenti a Budapesti Tudósitó Zürich­ből — általában úgy tudják, hogy a Szovjet hajthatatlanul kitart a finneknek tett fegy­verszüneti feltételek mellett. Ezek a felté­telek — mondják Moszkvában — előzéke- nyebbek, mint ahogyan bárki is elképzel­hette volna. A Szovjet hangjának élessége ellenére «véd politikai körökben derűlátóbban Ítélték meg a finn—szovjet béketörekvések sikeré­nek lehetőségét és annak az érzésüknek adtak kifejezést, hogy a „dolgok fejlőd­nek“. Az egyik reménytkeltő tényező az, hogy az angolszász államokat az oroszok nemcsak tájékoztatták a feltételekről, de azokba brit részről módosításokat vezettek be. Ez bizonyos hatást gyakorolt Helsinkire s a mérsékeltebb finnek azzal érvelnek, hogy ez egyenlő az angol-amerikai garan­ciával. Másodsorban Svédország nem hiva­talos nyomása s mint harmadik tényező, az Egyesült Államok állítólagos nyomása jön tekintetbe. A stockholmi vasárnapi lapok úgy vélik, hogy a finn sajtó hangjában bizonyos vál­tozást lehet észlelni. Az orosz feltételeket illető s kezdetben egyhangúan elutasító magatartás helyett a finn lapok most In­kább konstruktív magatartást tanúsítanak. A „Morgen Tidningen“ cimü svéd lap — amelynek főszerkesztője péntek óta Hel­sinkiben tartózkodik — első oldalán azt a jól értesült helyről származó jelentést közli, hogy Paasakivl volt miniszterelnök nem tér vissza Stockholmba, hanem a legközelebbi ■napokban Moszkvába utazik. Elutazásának napja még nem ismeretes, de az erre vo­natkozó elhatározás közzététele rövid időn belül várható. A stockholmi lap jelentését más oldalról nem erősítették meg. A szófiai szovjet követséghez közel álló körökben x-észleteket közölték a bolsevista tervekről — jelenti a Nemzetközi Tájékoz­tató Iroda. Úgy tudják, hogy a Szovjet Bankó városának átengedéséhez nem ra­gaszkodik feltétlenül, mert a kikötő hely’re- állitása túlsók időt venne igénybe. Nagyobb súlyt vetnek az Aáland-szigeteken berende­zendő megfigyelő helyekre, amelyek lehető­vé tennék a Szovjet számára, hogy légi- és tengerészeti egységeivel a£ Botteni-öböl déli kijáróját felügyelet alatt tarthassa. Az angol sajtó éles ellenszenvvel fogadta a finn lapoknak a szovjet feltételekkel szemben megnyilvánult magatartását. A londoni lapok nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy Finnországnak fel kell hagynia azzal,' hogy az angolszász hatalmakban őrangya­lát lássa. Érdekes értesülései vannak az „Óbser- ver«-nek a finn kérdéssel kapcsolatban. Úgy tudja, hogy Nagybritannia előrelátha­tóan nem fog résztvenni a fegyverszüneti tárgyalásokon, sőt úgy látszik, a végső békekötési tárgyalásokat is a két közvet­lenül érdekelt félre, a Szovjetunióra és Finnországra bízza. Ezzel — mondja a lap — í^eleteurőpát tisztán orosz érdekövézet- nek tekintenénk. A láp szükségesnek tartja, hogy Edén határozott nyilatkozattal tisz­tázza a légkört. * AZ EURÓPAI BRIT POLITIKÁVAL ér­dekes vezércikkben foglalkozik áz „Obser­ver« cimü angol lap — jelenti a Magyar Távirati Iroda Lisszabonból. A cikk beve­zetésében a török rádió egyik Utóbbi nyi­latkozatából Indul ki. Eszerint az angol­szászok eredeti európai terve független ál­lamok rendszerét foglalta magában. Az an­golok úgy képzelték, hogy ezeket szövet­ségbe tömörítik s a szövetség általános po­litikai irányvonalát befolyásolják. Oroszor­szág azonban kifogásolta a tervet s az angolszászok az álláspontot el is fogadták, viszont a Szovjet beleegyezett, hogy Nagy­britannia saját biztonsága érdekében alap­vető Intézkedésekhez folyamodjék Nyugat- európa egyes vidékein és más területeken, amelyekről mitsem tudunk — mondotta a török bemondó. Az „Observer“ ezután idézi Churchillnek a mult év március 21-én mondott beszédét, amelyben a nagy államokból és kis állam­csoportokból álló európai tanács létesítésé­nek tervét vetette fel s úgy képzelte, hogy a tanács döntéseinek végrehajtását külön hadsereg biztosítaná. A cél érdekében — mondotta akkor Churchill — egyezséget kell teremtenünk az egyenlő nagyhatalmak­kal és baráti országokkal s tiszteletben kell tartanunk a gyengébb és kisebb államok jogait. Egyetlen nemzet sem engedheti meg magának, hogy egyéni kívánságait tökéle­tesen megvalósítsa. Az „Observer« megállapítja, hogy ezt a politikát hivatalosan soha sem vonták visz- sza. viszont több jelentős angol lap Euró­pának elkülönített övezetekre való felosztá­sát tánácsolja s ezek valamely szomszédos nagyhatalom védnöksége, vagy gyámsága alatt állanának. Példaként idézi a szovjet­csehszlovák szerződést, amibe Moszkvában Anglia is nyilván beleegyezett, továbbá a Lengyelországnak felajánlott területi kár­pótlást és azt a tényt, hogy *dW|Pn&yelel1 függő, alárendelt helyzetbe kerülnének a Szovjettel szemben. A lengyelekre vonatko­zó Churchill—Sztálin megállapodásv elébe vág a békeszerződésnek. Nem vitás — Írja az „Obseerver«, — hogy sokkal jobb lett volna a területi kérdések rendezését a há­ború utánra hagyni. Lengyelországnak né­met területekkel való kárpótlása azt jelenti, hogy Lengyelország nagy kisebbségekkel fog rendelkezni, vegypedig, hogy a háborút vesztett Németország nagyon sok, keletről kiűzött németet lesz kénytelen befogadni. Mindkét megoldás a lehetetlennel határos és mód felett veszélyes. Churchill legutóbbi kijelentései, állapítja meg végül az „Observer«, az Atlanti Ok­mánytól való visszavonulást jelentik. Ami­kor Anglia állástfoglalt az érdekelt lakos­ság hozzájárulása nélküli területváltozások ellen, ezt nem a tengelyhatalmak kedvéért, hanem azért tette, mert tudta és tudja, hogy tartós béke nem épülhet kényszerű területi változáson. Ha most elveti ezt az érvét, azt nem azért teszi, mert meggyő­ződött annak ellenkezőjéről, hanem azért, mert enged az oroszok területi igényeinek, ami eröszakpolitika és nem demokratikus elv, Anglia nem bizonyos határokért lépett háborúba, hanem a határoknak tárgyalás alapján való észszerű megállapításáért. Erőszak-politikában Anglia nem tud verse­nyezni a Szovjettel, vagy Amerikával. Anglia hatalma részben mindig szociális volt, mert ragaszkodott bizonyos elvekhez, ami Európa kis nemzetei természetes szö­vetségesévé tette. Churchill kormánya messze eltávolodott attól az állásponttól, hogy nem enged jogos kívánalmaiból. A ,A>aily Herald« vezércikke szerint Címrehűtnek az a kijelentése, hogy Tehe­ránban megegyezett Sztálinnál Lengyelor­szág kártalanítására nézve, feltehetően azt jelenti, hogy g, kérdéses területről a német lakosságot eltávolítják. Az angol közvéle­mény megdöbbenve értesült, hogy Churchill a lengyel válság megoldása végett ilyen drasztikus eszközbe egyezett bele, amelyet maguk a lengyelek sem fogadnak el. A lengyel-orosz kibékülés ügyének a brit kormány nem tesz' jő szolgálatot, ha meg­tagadja azt a meggyőződését, hogy a terü­leti kérdések rendezését a háború utánra kell hagyni.-* SÁBÁK török pépviselő az Aksan ci­mü lapban foglalkozik az angolszász­szovjet hatalmi viszonnyal. Az alsóházi felszólalások, írja a török köziró és az angol sajtó cikkei azt mutatják, hogy az angol közvélemény mennyire megüt­között azon, hogy Churchill Lengyelor­szág megkérdezése nélkül elfogadta a Szovjet területi követeléseit. Az angol közvéleményben növekvő az aggodalom amiatt, hogy Anglia elveszítheti ural­kodó helyzetét és az eredeti háborús cé­lok elsikkadnak. Minél inkább közeledik a döntés órája, annál inkább előtűnnek az ellentétek a szövetségesek közt — fe­jezi be cikkét a török köziró. * A TÖRÖK-ANGOL FESZÜLTSÉGGEL kaocsolatban úgy látszik újabb ténye­zők merültek fel. Az ankarai rádió köz­lése szerint a törökországi brit nagykö­vet, aki eredeti térve szerint Kairón át Londonba szándékozott utazni jelentés- tételre, az egyiptomi fővárosból nem folytatja tovább útját Anglia felé, ha­nem rövid időn belül visszatér állomás­helyére. Egyelőre azonban a helyzet az, hogy az ankarai brit kereskedelmi hivatal egy hét óta nem ad engedélyt angol áruknak Törökországba való bevitelére és török áruk Angliába váló szállításá­ra. Több török lap ismerteti a „News Chronicle“-ban megjelent cikket, amely sajnálja, hogy Törökország nem avat­kozott bele á háborúba. Az angol cikk­író szerint Törökország hadbalépése ese­tén a Balkán kapitulációja befejezett tény volna. Szófiai körökben nagy érdeklődéssel fogadják a török-angol feszültségről szóló híreket. Bolgár politikai körök felfogása szerint az angolszász hadi- anyagszállitások megszűnésének a mos­tam körülmények között tulajdonképen alig van gyakorlati jelentősége, mert hi­szen Törökországot az európai kontinens felöl senkisem fenyegeti, sem Bulgária, sem a német katonai erő. Bolgár kato­nai körökben éppen ezért az angol-török feszültséget jórészt úgy értékelik, mint egyes más csoportok felé nyitva levő török, problémák közös angol-török elkö- dösitő kísérletét. « A NÉMET LAKTANYÁK TELE VAN­NAK KIKÉPZETT ÉS KIKÉPZENDŐ CSA­PATOKKAL. Németország olyan körülte­kintéssel és gondossággal hozfa összhangba az egyes arcvonalak helyzetét, hogy gyakor­latilag készen áll az ellenség minden kísér­letének kivédésére, ifja a „Deutsche Allge­meine Zeitung". Az Európát övező védő­falak mögött olyan véderő áll készen az Európáért folyó végső döntő harc­ra, amely a korábbi harcokban már nagyszerűen bevált, most pedig teljesen pi­hen. Ami pedig a fegyvereket illeti, Né­metország az európai ipar körültekintő el­rendezésével és a* uj találmányok értékesí­tésével ezen a területen is uj korszakba lé­pett. Érezzük — fejezi be a cikkét a német lap, — hogy a döntésért folyó nagy versenyt ismét uj és az ellenség számára teljesen vá­ratlan erők birtokában, kellő bizalommal vívjuk majd meg. A HÁBORÚ IGAZI OKARA mutatott reá Seguro szevi'lai biboros érsek. Az érsek szombaton az andaluzia! főváros székesegy­házában beszédet mondott s ebben hangoz­tatta, hogy a mostani háborút a nemzetközi zsidó nagytőke idézte fel. * * AZ OLASZ HAJÓHAD EG VHARMADÁ­NAK A SZOVJET RÉSZÉRE SZÁNDÉ­KOLT ÁTENGEDÉSE — melyet maga Roo­sevelt jelentett be a legutóbbi sajtóértekez­leten — a legnagyobb meglepetést keltette. Maga Knox, az Egyesült Államok tengeré- scéti minisztere kijelentette, hogy a közlés öt. is meglepte, de arról közelebbi részlete­ket nem mondhat. A vasárnapi szovjet la­pok minden megjegyzés nélkül közölték RooseVelt kijelentését. A „Svenska Dagbla- ded" cimü svéd lap newyorki tudósítója úgy tudja, hogy a szovjet - két korszerű olasz csatahajét, három-négy cirkálót, kilőne-ti.

Next

/
Thumbnails
Contents