Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-07 / 54. szám
K e a a 1944. március 7 Ára m mié* * ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 BORA 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 40.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HÚSZON HETEDIK ÉVFOLtAM 54. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉN JTTARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADOHTVATÄ L ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS Ai-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A háború egyik legnagyobb légicsatája zajlott le hétfőn Németország felett Á német légvédelem meghiúsította a Berlin elleni, összpontosított támadást A szovjet hadvezetésig nagy támadást indított az arcvonal déli szakaszán  közeli napok megmutatják, hogy milyen eszközökkel adjuk meg a választ az ellenségnek — mondják Berlinben Svéd lapjelentés szerint Paasikivi finn államtanácsos Moszkvába utazik FENYEGETŐ HANGOT BASZNÁL A SZOVJET A FINNEKKEL SZEMBEN. A moszkvai rádió szombat este foglalkozott a finn kérdéssel s azt hangoztatta, hogy az oroszok semmi körülmények között sem egyeznek bele a döntés halogatásába, mert a helyzet nyílt állásfoglalást követel. Az orosz rádió figyelmeztetését hangsúlyozzák a moszkvai lapok is. A szovjet kormány nem hajlandó engedményeket tenni. Moszkvai politikai körökben — jelenti a Budapesti Tudósitó Zürichből — általában úgy tudják, hogy a Szovjet hajthatatlanul kitart a finneknek tett fegyverszüneti feltételek mellett. Ezek a feltételek — mondják Moszkvában — előzéke- nyebbek, mint ahogyan bárki is elképzelhette volna. A Szovjet hangjának élessége ellenére «véd politikai körökben derűlátóbban Ítélték meg a finn—szovjet béketörekvések sikerének lehetőségét és annak az érzésüknek adtak kifejezést, hogy a „dolgok fejlődnek“. Az egyik reménytkeltő tényező az, hogy az angolszász államokat az oroszok nemcsak tájékoztatták a feltételekről, de azokba brit részről módosításokat vezettek be. Ez bizonyos hatást gyakorolt Helsinkire s a mérsékeltebb finnek azzal érvelnek, hogy ez egyenlő az angol-amerikai garanciával. Másodsorban Svédország nem hivatalos nyomása s mint harmadik tényező, az Egyesült Államok állítólagos nyomása jön tekintetbe. A stockholmi vasárnapi lapok úgy vélik, hogy a finn sajtó hangjában bizonyos változást lehet észlelni. Az orosz feltételeket illető s kezdetben egyhangúan elutasító magatartás helyett a finn lapok most Inkább konstruktív magatartást tanúsítanak. A „Morgen Tidningen“ cimü svéd lap — amelynek főszerkesztője péntek óta Helsinkiben tartózkodik — első oldalán azt a jól értesült helyről származó jelentést közli, hogy Paasakivl volt miniszterelnök nem tér vissza Stockholmba, hanem a legközelebbi ■napokban Moszkvába utazik. Elutazásának napja még nem ismeretes, de az erre vonatkozó elhatározás közzététele rövid időn belül várható. A stockholmi lap jelentését más oldalról nem erősítették meg. A szófiai szovjet követséghez közel álló körökben x-észleteket közölték a bolsevista tervekről — jelenti a Nemzetközi Tájékoztató Iroda. Úgy tudják, hogy a Szovjet Bankó városának átengedéséhez nem ragaszkodik feltétlenül, mert a kikötő hely’re- állitása túlsók időt venne igénybe. Nagyobb súlyt vetnek az Aáland-szigeteken berendezendő megfigyelő helyekre, amelyek lehetővé tennék a Szovjet számára, hogy légi- és tengerészeti egységeivel a£ Botteni-öböl déli kijáróját felügyelet alatt tarthassa. Az angol sajtó éles ellenszenvvel fogadta a finn lapoknak a szovjet feltételekkel szemben megnyilvánult magatartását. A londoni lapok nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy Finnországnak fel kell hagynia azzal,' hogy az angolszász hatalmakban őrangyalát lássa. Érdekes értesülései vannak az „Óbser- ver«-nek a finn kérdéssel kapcsolatban. Úgy tudja, hogy Nagybritannia előreláthatóan nem fog résztvenni a fegyverszüneti tárgyalásokon, sőt úgy látszik, a végső békekötési tárgyalásokat is a két közvetlenül érdekelt félre, a Szovjetunióra és Finnországra bízza. Ezzel — mondja a lap — í^eleteurőpát tisztán orosz érdekövézet- nek tekintenénk. A láp szükségesnek tartja, hogy Edén határozott nyilatkozattal tisztázza a légkört. * AZ EURÓPAI BRIT POLITIKÁVAL érdekes vezércikkben foglalkozik áz „Observer« cimü angol lap — jelenti a Magyar Távirati Iroda Lisszabonból. A cikk bevezetésében a török rádió egyik Utóbbi nyilatkozatából Indul ki. Eszerint az angolszászok eredeti európai terve független államok rendszerét foglalta magában. Az angolok úgy képzelték, hogy ezeket szövetségbe tömörítik s a szövetség általános politikai irányvonalát befolyásolják. Oroszország azonban kifogásolta a tervet s az angolszászok az álláspontot el is fogadták, viszont a Szovjet beleegyezett, hogy Nagybritannia saját biztonsága érdekében alapvető Intézkedésekhez folyamodjék Nyugat- európa egyes vidékein és más területeken, amelyekről mitsem tudunk — mondotta a török bemondó. Az „Observer“ ezután idézi Churchillnek a mult év március 21-én mondott beszédét, amelyben a nagy államokból és kis államcsoportokból álló európai tanács létesítésének tervét vetette fel s úgy képzelte, hogy a tanács döntéseinek végrehajtását külön hadsereg biztosítaná. A cél érdekében — mondotta akkor Churchill — egyezséget kell teremtenünk az egyenlő nagyhatalmakkal és baráti országokkal s tiszteletben kell tartanunk a gyengébb és kisebb államok jogait. Egyetlen nemzet sem engedheti meg magának, hogy egyéni kívánságait tökéletesen megvalósítsa. Az „Observer« megállapítja, hogy ezt a politikát hivatalosan soha sem vonták visz- sza. viszont több jelentős angol lap Európának elkülönített övezetekre való felosztását tánácsolja s ezek valamely szomszédos nagyhatalom védnöksége, vagy gyámsága alatt állanának. Példaként idézi a szovjetcsehszlovák szerződést, amibe Moszkvában Anglia is nyilván beleegyezett, továbbá a Lengyelországnak felajánlott területi kárpótlást és azt a tényt, hogy *dW|Pn&yelel1 függő, alárendelt helyzetbe kerülnének a Szovjettel szemben. A lengyelekre vonatkozó Churchill—Sztálin megállapodásv elébe vág a békeszerződésnek. Nem vitás — Írja az „Obseerver«, — hogy sokkal jobb lett volna a területi kérdések rendezését a háború utánra hagyni. Lengyelországnak német területekkel való kárpótlása azt jelenti, hogy Lengyelország nagy kisebbségekkel fog rendelkezni, vegypedig, hogy a háborút vesztett Németország nagyon sok, keletről kiűzött németet lesz kénytelen befogadni. Mindkét megoldás a lehetetlennel határos és mód felett veszélyes. Churchill legutóbbi kijelentései, állapítja meg végül az „Observer«, az Atlanti Okmánytól való visszavonulást jelentik. Amikor Anglia állástfoglalt az érdekelt lakosság hozzájárulása nélküli területváltozások ellen, ezt nem a tengelyhatalmak kedvéért, hanem azért tette, mert tudta és tudja, hogy tartós béke nem épülhet kényszerű területi változáson. Ha most elveti ezt az érvét, azt nem azért teszi, mert meggyőződött annak ellenkezőjéről, hanem azért, mert enged az oroszok területi igényeinek, ami eröszakpolitika és nem demokratikus elv, Anglia nem bizonyos határokért lépett háborúba, hanem a határoknak tárgyalás alapján való észszerű megállapításáért. Erőszak-politikában Anglia nem tud versenyezni a Szovjettel, vagy Amerikával. Anglia hatalma részben mindig szociális volt, mert ragaszkodott bizonyos elvekhez, ami Európa kis nemzetei természetes szövetségesévé tette. Churchill kormánya messze eltávolodott attól az állásponttól, hogy nem enged jogos kívánalmaiból. A ,A>aily Herald« vezércikke szerint Címrehűtnek az a kijelentése, hogy Teheránban megegyezett Sztálinnál Lengyelország kártalanítására nézve, feltehetően azt jelenti, hogy g, kérdéses területről a német lakosságot eltávolítják. Az angol közvélemény megdöbbenve értesült, hogy Churchill a lengyel válság megoldása végett ilyen drasztikus eszközbe egyezett bele, amelyet maguk a lengyelek sem fogadnak el. A lengyel-orosz kibékülés ügyének a brit kormány nem tesz' jő szolgálatot, ha megtagadja azt a meggyőződését, hogy a területi kérdések rendezését a háború utánra kell hagyni.-* SÁBÁK török pépviselő az Aksan cimü lapban foglalkozik az angolszászszovjet hatalmi viszonnyal. Az alsóházi felszólalások, írja a török köziró és az angol sajtó cikkei azt mutatják, hogy az angol közvélemény mennyire megütközött azon, hogy Churchill Lengyelország megkérdezése nélkül elfogadta a Szovjet területi követeléseit. Az angol közvéleményben növekvő az aggodalom amiatt, hogy Anglia elveszítheti uralkodó helyzetét és az eredeti háborús célok elsikkadnak. Minél inkább közeledik a döntés órája, annál inkább előtűnnek az ellentétek a szövetségesek közt — fejezi be cikkét a török köziró. * A TÖRÖK-ANGOL FESZÜLTSÉGGEL kaocsolatban úgy látszik újabb tényezők merültek fel. Az ankarai rádió közlése szerint a törökországi brit nagykövet, aki eredeti térve szerint Kairón át Londonba szándékozott utazni jelentés- tételre, az egyiptomi fővárosból nem folytatja tovább útját Anglia felé, hanem rövid időn belül visszatér állomáshelyére. Egyelőre azonban a helyzet az, hogy az ankarai brit kereskedelmi hivatal egy hét óta nem ad engedélyt angol áruknak Törökországba való bevitelére és török áruk Angliába váló szállítására. Több török lap ismerteti a „News Chronicle“-ban megjelent cikket, amely sajnálja, hogy Törökország nem avatkozott bele á háborúba. Az angol cikkíró szerint Törökország hadbalépése esetén a Balkán kapitulációja befejezett tény volna. Szófiai körökben nagy érdeklődéssel fogadják a török-angol feszültségről szóló híreket. Bolgár politikai körök felfogása szerint az angolszász hadi- anyagszállitások megszűnésének a mostam körülmények között tulajdonképen alig van gyakorlati jelentősége, mert hiszen Törökországot az európai kontinens felöl senkisem fenyegeti, sem Bulgária, sem a német katonai erő. Bolgár katonai körökben éppen ezért az angol-török feszültséget jórészt úgy értékelik, mint egyes más csoportok felé nyitva levő török, problémák közös angol-török elkö- dösitő kísérletét. « A NÉMET LAKTANYÁK TELE VANNAK KIKÉPZETT ÉS KIKÉPZENDŐ CSAPATOKKAL. Németország olyan körültekintéssel és gondossággal hozfa összhangba az egyes arcvonalak helyzetét, hogy gyakorlatilag készen áll az ellenség minden kísérletének kivédésére, ifja a „Deutsche Allgemeine Zeitung". Az Európát övező védőfalak mögött olyan véderő áll készen az Európáért folyó végső döntő harcra, amely a korábbi harcokban már nagyszerűen bevált, most pedig teljesen pihen. Ami pedig a fegyvereket illeti, Németország az európai ipar körültekintő elrendezésével és a* uj találmányok értékesítésével ezen a területen is uj korszakba lépett. Érezzük — fejezi be a cikkét a német lap, — hogy a döntésért folyó nagy versenyt ismét uj és az ellenség számára teljesen váratlan erők birtokában, kellő bizalommal vívjuk majd meg. A HÁBORÚ IGAZI OKARA mutatott reá Seguro szevi'lai biboros érsek. Az érsek szombaton az andaluzia! főváros székesegyházában beszédet mondott s ebben hangoztatta, hogy a mostani háborút a nemzetközi zsidó nagytőke idézte fel. * * AZ OLASZ HAJÓHAD EG VHARMADÁNAK A SZOVJET RÉSZÉRE SZÁNDÉKOLT ÁTENGEDÉSE — melyet maga Roosevelt jelentett be a legutóbbi sajtóértekezleten — a legnagyobb meglepetést keltette. Maga Knox, az Egyesült Államok tengeré- scéti minisztere kijelentette, hogy a közlés öt. is meglepte, de arról közelebbi részleteket nem mondhat. A vasárnapi szovjet lapok minden megjegyzés nélkül közölték RooseVelt kijelentését. A „Svenska Dagbla- ded" cimü svéd lap newyorki tudósítója úgy tudja, hogy a szovjet - két korszerű olasz csatahajét, három-négy cirkálót, kilőne-ti.
