Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-03 / 51. szám

KmnüfJsXG « 1944. MÁRCIUS 3. Szamesujvár képviselőtestülete tudomásul vette az árantzavarok okát Háromtagú bizottság állapítja meg, jogos volt-e a Szentitenedeiti Elektromos Müvek áramdíjemelése «■— Felhívás! Felkérjük azon utaso­kat, akik febr. 29-én, kedden este 7 óra '/iS-kor a 3-as autóbusszal a fő­tértől az állomás felé utaztak és szemtanúi voltak annak az esetnek, amikor a vasúti vámnál egy 3 éves gyermekkel utazó női utas kiesett a kocsiból, továbbá azt a két urat, akik a súlyosa« sérült utast az Uránia- mozgóig kisérték, szíveskedjenek cí­müket e lap kiadóhivatalába leadni. (A cim telefonon is leadható 15-08. telefonszám alatt.) — Kik kaphatnak és kik keresnek mun­kát a kolozsvári Állami Munkaközvetítő Hivatal utján? Munkát talál: 2 asztalos, 1 bádogos, 2 géplakatos, 8 gyári betanított munkásnö, 6 köszörűs, csiszoló, 1 lakatos, 2 molnár vidéken, 1 napszámos, 1 vendég­ipari munkásnö, 1 üzleti alkalmazott, 1 ka­pus, 4 szolga, kifutó, 1 bejárótakaritónö és 3 házicseléd. Munkát keres: 1 asztalos, 1 borbély, 1 cipész, 3 géplakatos, 4 gyári be­tanított munkás, 1 hentes, 1 kőfaragó, 3 napszámos, 1 takács, 5 magántisztviselő, 1 magántisztviselöné, 1 gazdasági alkalma­zott, 1-kertész és 2 házicseléd. A közvetí­tés díjtalan. — ÖZV. BÖZÖDI VASŞ DOMO- KOSNÉ, szül. Márton Teréz Róza, a Baross Szövetség, valamint az Unitá­rius Nöegylet tagja, f. hó 1. napján rövid, de kínos szenvedés után el­hunyt. Temetése március hó ). dél­után // órakor a temető halottas há­zából lesz. —  Magyar Szárnyak, a magyar repü­lésügyi népszerű folyóiratának legújabb szá­ma közli a Magyar Aero Szövetség jelent­kezési felhívását haderönkivüli kiképzésre — a pályázati határidőt március 31-ig meg­hosszabbították, Légierőnk hősi harcairól számolnak be: Dósa József százados az Ilovszkóje körüli harcokról és vitéz Szent- györgyi törzsőrmester — legeredményesebb tiszthelyettes pilótánk — légigyözelmi titká­ról. Nagy Béla őrnagy a világháború legsi­keresebb magyar vadászrepülöje, ittebei Kiss József halála eddig hitelesen még nem tisztázott körülményeit ismerteti, újabb hi­teles források alapján. Vitéz Járomy Árpád százados folytatja az ifjúságnak irt cikkso­rozatát. A műszaki anyagból kiemelkedik a Mosquito gyorsbombáző teljesen kétoldalas részletrajza, amelyből mindenki megismer­heti egy korszerű kétmotoros bombázógép fontosabb alkatrészeit. Érdekes cikket talá­lunk még a lapban a világ repülőiméiről, a repülőgépek fegyverzetéről, felismeréséről, a magyar sportrepülésről, képes oldalt repü­lőinkről és még sok más érdekes anyagot. Közli a lap a kassai repülöakadémiára való felvétel tudnivalóit is. A Magyar Szárnyak legújabb számának ára 1 P. Mutatványszá­mot a kiadóhivatal (VII., Király-utca 93.) küld, * Meghívó. A Hygiea részvénytársaság kolozsvári bejegyzett cég meghívja részvé-' nyeseit az 1944 március 11. d. e. 10 órakor a társaság Kolozsvárt, Kandó Kálmán-u. 13. sz. alatti helyiségében megtartandó évi rendes közgyűlésre. Határozatképtelenség esetén a részvényesek 1944 április 25. d. e. 10 órára ugyanazon helyre újabb közgyű­lésre hivatnak meg, mely a megjelent rész­vényesek számára való tekintet nélkül ér­vényesen fog határozni. A napirend a kö­vetkező: 1. Az igazgatóság és felügyelő- bizottság jelentése az 1943. évi üzleti évről. 2. A mérleg és nyereség-veszteség számla jóváhagyása. 3. A felmentvény megadása az igazgatóság és felügyelöbizottság részére.. 4. Az- igazgatóság választása, illetve kiegé­szítése. 5. A felügyelöbizottság választása. 6. Az alapszabályok 1. §-ának módosítása a társaság cégére vonatkozólag, továbbá az alapszabályok 11., J3., 18., 26. és 28. §§-nak módosítása a kolozsvári kir. Törvényszék, mint cégbíróság Pkf.. 229/1943.. sz. végzése folytán. 7. Esetleges indítványok. Az alap­szabályok 12. §-a értelmében felhívjuk a közgyűlésen részt venni szándékozó részvé­nyeseket, hogy részvényeiket a társaság pénztáránál a közgyűlést megelőző nap déli 12 órájáig helyezzék letétbe. A mérleg és a számadások a mai naptól kezdve a tár- , saság helyiségében a t. részvényesek ren­delkezésére állanak. Kolozsvár, 1944 már­cius 1. Az igazgatóság. Mérleg 1943 de­cember 31-én. Vagyon; Pénztárkészlet, pos­tatakarékpénztárt csekkszámla 20.506.48. Áru- és anyagkészlet 113.051.76, adósok 197.249.82, ingatlan 53.870.30, gépek-készü- lékek 28.881.89, berendezés 3.689.83. Övadék 438.34, 1942. évi veszteség ll.856.07i nyil­vántartási , szlák 126.000.—. összesen: 555.544.49. Teher: Részvénytöke 100.000, értékkülönbözeti tartalék 11.181.44, érték- csökkenési tartalék 8.624.88, pénzintézetek 150.581.28, áruhitelezök 142.588.92, átmeneti tételek 5.835.50, 1943. évi tiszta nyereség 10.732.47, nyilvántartási számlák 126.000.—. Összesen: 555.544.49. Eredményszámla 1943 dec. 31-én. Veszteség: Általános költségek 136.243.70, értékcsökk. tart. alapra 2.405.28, leirás értékpapír számiáról 1.616.66, 1943. évi tiszta nyereség 10.732.47. összesen: 150.998.11 Nyereség: Bruttó nyereség árun 150.998.11. Összesen: 15099811. Szaniusujvár, március 2. A város) képvi­selőtestület legutóbbi közgyűlésén Uyorffy Lajos dr., polgármester felolvasta a Szent- benedeki Elektromos Müvek válaszát, me­lyét a szamosujvári elégtelen áramszolgál­tatást kifogásoló s lapunkban is ismerte­tett polgármesteri megkeresésre adott. A vállalat az áramszolgáltatásban .észlelt és városszerte kifogásolt zavarokat a Szamos medrének évek ótá szokatlanul alacsony vízállásával indokolja, mely az eredetileg vizierőre alapított üzem höfejlesztö gépeit fokozottabb mértékben veszi igénybe s a villamosenergia-termelés korlátozásához ve­zet. A csökkent mennyiségű áram arányos elosztása érdekében a vállalat kénytelen egyes körzetek fogyasztóit idönkint kikap­csolni az ipari üzemek feltétlenül szüksé­ges energiaszolgáltatása érdekében is s hogy ez a kikapcsolás olykor nagyobb te­rületre teljed, azzal magyarázható, hogy a nagyobb energiafogyasztó üzemek a meg- egyezésszerii időn tulmenöleg is igénybe veszik a villamos energiát. Azt is kihang­súlyozta válaszában a vállalat, hogy ez a korlátozott áramszolgáltatás, melynek meg­szülte csak a Szamosmeder megfelelő víz­állása esetére várható, nemcsak hzamosuj- váion, hanem Désen is érvényben van, azon uj gépek beszerzésével az adott rend­kívüli viszonyok között segíteni nem lehet, ezért kéri a polgárság megértését és türel­mét a vállalat hibáján kívül álló zavarok miatt. A válaszhoz Bányay Károly dr., képvi­Kolozsvár, március 2. Erdély iparosítá­sának parancsoló szükségességét már nem kell Ipizonyitani, mert a kormányzat egyik legsürgősebben megoldandó kérdései között szerepel. Egy iparilag elhanyagolt terület­nek, mint amilyen Erdély is, iparosítása nem «könnyű és főleg nem azonnal megold­ható feladat. Még békés időben is próbára teszi az ország gazdasági erejét egy ilyen nagy terület ipari átrendezése, hát még há­borúban ? Tagadhatatlan, hogy a kormányzat eddig is arra ‘ törekedett, hogy az iparosodás első feltételeit, mint például a Szeretfalva— dedai vasút, a rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz mérten biztosítja. A háborús helyzet miatt azonban ennek a munkának nem szabad megállnia, tovább kell folytatni az előkészítő munkálatokat Erdély ipari megszervezésére. A további teendőir közül egyik legfonto­sabb feladat Erdélyben: egy gazdasági köz­pont kijelölése, ahonnan irányítani lehetne az Iparosítás munkáját. A gazdasági köz­pontnak magának is fejlett ipari centrum­nak kell lennie. Erre a célra Kolozsvár minden tekintetben a legalkalmasabb. A várost mint. kulturközpontot amúgy is el­ismerik s igy jelentékeny mértékben előse­gítheti Erdély gazdasági központjává való kifejlődését. A város gazdasági központtá nyilvánítása nem befolyásolná hátrányosan a város kulturközpont jellegét, mint ahogy Budapest sem vészit kulturjellegéből annak ellenére, hogy egyben ipari gócpont is az Kolozsvár, márc. 2. Egyik legutóbbi szá­munkban jelentettük, hogy. a közellátásügyi miniszter a közellátás biztosítása érdekében március 1-töl megszüntette az úgynevezett luxus-textiliák gyártását és ezentúl csakis a legszükségesebb cikkeket szabad előállí­tani. A jövőben az egyes textilipari ágaza­tokban csak a következő anyagok állíthatók elő: Gyapjuipar: kabátszövet, bekecs- illetőleg felöltöszövet, öltöny-, illetőleg női kabátszö­vet, gyermek-, női, illetve könnyű férfiruha­szövet. Előállíthat ez az ipar vállkendöt 1000 —1200 gramig, továbbá elöirásszerintt taka­selötestületi tag, az örméüykato’ikus egy­ház fögondnoka szólott hozzá elsőnek. Fel­említette, hogy a román időkben, főtengely- törés dacára is megfelelőbb volt az áram­szolgáltatás, az üzemzavar indoklását tudo­másul vtte. Viszont több mint kétszáz sza­mosujvári polgár megbízásából is az áram- dijak szerinte túlzott és indokolatlan eme­lését tette bírálat tárgyává. Arra való hi­vatkozással, hogy a város és a vállalat kö­zött létrejött szerződés értelmében az áram- dijak egyoldalulag fel nem emelhetők, szer­ződésszegést lát az áremelésben, melyhez a vállalatnak, különösen visszaménő hatály- lyal, nem volt joga az áramdijak emelését engedélyező miniszteri rendelet dacára sem. Kérte a polgármestert, hogy a kép­viselőtestület kebeléből kiküldendö bizott­ság tekintsen bele a vállalat könyveibe an­nak megállapítása végett, hogy az üzleti könyvekből kimutathatók-e oly szükségle­tek és hiányok, melyek , pótlása a jelentős áremelést indokolja s ha nem, a városveze­tés tegye meg a megfelelő ellenintézkedé­seket a polgárságot súlyosan érintő áreme­lés hatálytalanítására. Dr. Pongrátz Ernő kir. közjegyző indít­ványára a képviselőtestület háromtagú bi­zottság kiküldését határozta el, mely a szerződésszegés kérdését hivatott tisztázni elsősorban s megállapításaitól függ a pol­gármester további állásfoglalása a széles körökben felzúdulást keltett áramemelési ügyben. országban. Erdély jövő iparosítása érdekében Kolozs­vár ipari fejlesztésén kivül a legsürgősebb feladatok egyike az, hogy megteremtsék az úttörők kiképzésének előfeltételeit. A közgazdasági egyetem, a kereskedelmi fiu- és leányiskola, továbbá a vas-, fém- és villamosipari iskola már megvan, azonban hiányzanak a faipari, agyagipari, bányá­szati és erdészeti közép- és alsófoku isko­lák. Szükséges ezenkívül a meglévő tanone- otthonok külön mintamiihelyekkel való fel­szerelése, hogy a tanulók a mesterektől szerzett tudásukat megfelelően kiegészít­sék. Erdély az Iparosképzés tekintetében már három esztendőt elvesztett. Sietni keli te­hát megfelelő számú és jól kiképzett ipar- vállalatvezetők nevelésével, mert különben hosszú évekig elodázódik annak lehetősége, hogy erdélyi fiuk saját erejükből iparválla­latokat alapíthassanak. Erdély■ iparosítását erdélyieknek kell elvégezniök, mert az itt- ééö népfeleslegeket csak igy lehet elhelyez­ni s igy lehet biztosítani történelmi hiva­tásukat. Erdély iparosítására vonatkozó javasla­tokat egyébként Bereczky Ernő dr. minisz­teri biztos, a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára Bornemisza Géza iparügyi minisz­ter elé terjesztette s minden remény meg van arra, hogy a javaslatok, amelyéknek nagy részét a kormányzat máris magáévá tette; rövidesen a megvalósulás útjára ke­rülnek. rókát, tompokat, svájci spakákat és neme­zeket, A pamut- és selyemipar is csak nélkülöz­hetetlen közellátási anyagokat gyárthat, igy többi között: nyers és fehérített vásznat, le­pedőt, tarkánszövött, festett vagy nyomott zefirt, kanavászt, kartont, inganyagot, fla­nelt, zsebkendőt, munkaruhaszövetet (novi- dát, stuckot és beiget), cipöbélést, közbé­lést, pelenkát, fehérített, festett vagy nyo­mott crepe de chinet, favablet, bélésárut, vé­gül vegyes fonalból (müselyem, hernyóse­lyem és müszálkeverékből) alsónemüt és ruhaanyagot. i^aKlcuácji£lot Kolozsvár hivatott az erdélyi gazdasági élet irányítására I! kolozsvári kereskedelmi és iparkamara tervezete Bornemisza miniszter előtt Erdély gazdasági központjának megvalósítására Milyen tex ilanya gokat szabad ezentúl gyártani? Egyelőre szünetei a bútorszövet, csipkefüggöny, lakásdíszítő anyagok, zsinór-, szalag- és paszománydiszek, tiszta selyemáruk készítése A len-, kender- és jutaipar nyers vagy fe- nérite(t len- és kehdei vásznat alsófehérne- müie, ágyneműre, festett kenderszövetet munkaruhára, szabókellákáiut., törlőruhát, töiü közöt, cipöbélést, tiszta kender- és tex­tilszövetet mezőgazdasági zsákgyártás cél­jára, végül külön anyaghivatali intézkedés­re ponyvát, hevederárut, kötelet, zsineget, zsinórt és cérnát készíthet. A hurkolóipar: gyermekharisnyát, kétféle’ női harisnyát, férfizokhif, kesztyűt, baba- íéklit és sapkát, férfi- és női Inget, alsóra- , hát, egy- vagy többrészes gyermekruhát, ’ mellényt, kabátot, szvettert, perzsakendöt és vállkendöt, továbbá az előbbiekben említett egyes cikkek konfekció utjá,n való előállítá­sára hurkolt végárul, végül bélés céljából vattelint. A zsinór-, szalag- és paszomány- ipar csak háztartási és műszaki keskeny, illetőleg szalagárut, lámpabelet, cipőfűzőt és egészségügyi árut ^árthat. Egyéb iparok, igy a vatta, cérna- és fonalkiszerelö iparok csak honvédségi és más közszállitási, vala­mint a polgári szükségleteknek megfelelően külön anyaghivatali rendelkezésre állíthat­ják elő termelvényeiket. t Azok a cikkek, amelyeket ez a termelési terv nem emlit meg, egyáltalában nem állít­hatók elő. így többi között nem gyártanak lmtorszövetet, csipkefüggönyöket, lakásdí­szítő anyagokat, zsinór-, szalag- és paszo- niánydJszeket, tiszta selyemárut, fényűzést divatcikkeket, stb. . Változatlanul érvényben van az Ipari növények termelésére vonatkozó kötelezettség Budapest, március 2. <MTI) Illetékes helyről nyomatékosan felhívják a gazdakö- zönság figyelmét arra, hogy az ipari növé­nyek termelésére vonatkozó kötelezettség változatlanul fennáll. Minden gazda tehát, aki 15 katasztrális holdnál nagyobb szántó­földi területi földbirtokon gazdálkodik, szántóterületének hét százalékán köteles a vonatkozó rendeletben felsorolt olajos- és rostnövények valamelyikét termelni. Fel­hívják illetékes helyről a gazdaközönség fi­gyelmét arra, hogy a kőtelező ipari növény- termelés végrehajtását a hatósági tényezők az idén is gondosan ellenőrizni fogják és a mulasztó gazdákkal szemben kihágási eljá­rást, sőt súlyosabb esetben bűnvádi eljárást is fognak indítani. A papiros nagykereskedői ára. A hivata­los lap szerdai számában megjelent közel­látásügyi miniszteri rendelet megállapítja a papiros és a papirosáruk legmagasabb nagy­kereskedői eladási árát. A gyümölcslevek füszerkiskereskedői el­adási ára. A közellátásügyi miniszter szer­dán megjelent rendelete szerint a gyümölcs­levek füszerkiskereskedöi eladási árának ki­számítására és a palackbetét összegének megállapítására a 47.600—1943. K. M. számú ver, jpiet előírásai az irányadók. .. „...SVAM NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Márc. 3. Péntek 5 órakör: Faust. Bemutató bérlét 18. sz. Bemutató helyárak. Márc. 4. Szombat d. u. fél 3-kor: A piros bugyelláris. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít. Márc. 4. Szombat 6 órakor: Fekete Péter. Bél letszünet. Rendes helyárak. Március 5. Vasárnap d. u. fél 3-kor: A Szö­kött katona. Rendes helyárak. ■ Márc. 5. Vasárnap 6 órakor: Elérhetetlen asszony. Bérletszünet. Rendes helyárak, Márc. 6. Hétfő 6 órakor: Viharlámpás. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond Nagy Ferenc unitárius lelkész, fötizedes. Jegyeket a pénztár nem áru­sít. MOZI'MŰSOROK ÁRPÁD-filmszínház: Az uj földesur. Fő­szerepben: Csortos, Somlay, Egri Mária, Jávor, Uray. CORVIN: Ragaszkodom a szezeiem néz. Vígjáték. Fényes Alice. Hidvéghy Vali, v. Benkö Gyula, Ajtay Andor és Mihályi Ernő. Vasárnap és ünnepnap d. e. IX és déli 1 órakor is: Matiné. EGYETEM: Agrölszakadt tirtlány. (Tolnay Klári, Hajmássy, Mihályi Ernő.) Vasár­nap d. e. 11-kor és d. u. %2-kor, két rendkívüli előadásban: Agrölszakadt un- lány. ERDÉLY: A dzsungel titkai, összeállí­totta: Ernst Müller. Zene: Kurt, Max Hauser. Előadások kezdete: 3, 5, 1. MÁTYAS-mozgó: Akkor... Főszereplők: Zarah Leander, Hans Stüwe. Előtte: Ma­gyar és Ufa világhiradók. Előadások: 3, 5, 7 és vasárnap d. e. 11 órakor. RÁKőCZI-filmszinház: Csodarepülő. Fősz.: Rellya Monique, Roland Georges, Grey Claude. Vasárnap, március 5-én két ma­tiné, d. e. XI és 1 órai kezdettel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents