Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-03 / 51. szám

KumUjsKG I 4 1944. MÁRCIUS 3. / Amit mindenkinek tudnia keli! Erős szív, fegyelem a legeiső kötelesség légiriadó esetén A Honvédelmi Minisztérium Légoltal­mi Csoportfőnökségének legutóbbi lég­oltalmi rádióközleményéből közöljük az alábbi, megszívlelni való részleteket:' Azt már tudja mindenki, hogy egy- egy kisebb vagy nagyobb légitámadás mennyi kárt, mennyi bajt, bánatot okoz egy-egy megtámadott városnak. De azt Csak kevesen tudják, bogy a megszer­vezett légoltalom, a fegyelmezett visel­kedés mennyi emberéletet és mennyi ér­téket mentett meg. Ezideig többmillió amber köszönheti életét, testi épségét, lakását, vagyonát a légoltalmi szabá­lyok fegyelmezett betartásának. Ha pe­dig a pusztulás statisztikáját lapozzuk, elmondhatjuk, hogy sok emberéletet és sok épületet és vagyont lehetett volna megmenteni, ha a légoltalmi rendszabá­lyokat fegyelmezetten betartották volna. Volt egy nagy külföldi tengerparti város, ahol egy esztendő alatt légitáma­dások következtében kereken 800 ember Mindenkiben meg kell rögződnie a tanácsnak: légiveszély, légiriadó ,esetén el a tömegtől. Irány a népielén mellék­utca. Időnk van erre, hiszen 5—6 perc alatt szapora léptekkel a tömegtől i!< 10—4110 méterre is eltávolodhatunk. Itt sokkal hamarabb találunk óvóhelyre. De a tömegrémület elleni védekezés­nek ez <$ak egyik módja. Másik igen fontos módja a szervezettség. Akit tö­megforgalmat lebonyolító helyen és, he­lyiségben ér a légiveszély, vagy légi­riadó, higgadtan, nyugodtan engedel­meskedjék a rendfentartó közegek u ta­rtásainak, mert csak rendben lehet a leggyorsabban és veszély nélkül a he­lyiségeket elhagyni. Minden építménynek, minden lakó­háznak megvan ^ maga légoltalmi pa­rancsnoka, aki feladatának ellátására megfelelő kiképzésben részesült és a> rendnek fenntartására a törvény értel­mében megfelelő joggal rendelkezhet és mint hatósági közeg, megfelelő jogvéde­lemben részesül. Minden épületnek meg- ‘ van a légoltalmi szervezete, melynek legelső és legfontosabb feladata a rend és nyugalom fenntartása, a tömegrémü­let kitörésének megakadályozása. ERŐS SZIVET A vakrémület elkerülésének harmadik eszköze a fegyelmezettség. A légihábo-i ruhán a legjelentősebb és legnagyobb szervezet a hatósági légotalmi szervezet. A közeljövőben kerül kiadásra a vá­rosok hatósági légoltalmi szervezetének fegyelmi szabályzata, melynek szabá­lyai igen-szigorúak s a honvédség fe­gyelmi szabályaival csaknem egyezőék. E szervezet személyei egyébként ma is katonai büntető bíráskodás alatt állnak. A fegyelem meg szilárd itása végett t.el- 'jesitenek a közeljövőben a légoltalmi szolgálatosok a fontosabb városokban hosszabb időn kérésziül váltósnélkülf szolgálatot, laktanyaszerüen lesznek el­helyezve és egyenruhát kapnak. Ha bármikor is megszólalnak a sziré­nák, mindenkinek jusson eszébe, hogy a légitámadások legfontosabb célja a rend megbontása. Ez ellen védekezni pe­dig mindenkinek jól felfogott érdéllé. Erősítse meg tehát ilyenkor mindenki szivét. Gondoljon mindenki arra, hogy ő is harcos katona és katonás fegyelem­mel vegyen részt a maga helyén nem­zetünk jobb jövőjének biztosításában. vesztette életét. Ebből a 800 főnyi vesz­teségből mindössze körülbeül 40 személy volt olyan, aki a légoltalmi szabályok betratása mellett sem volt megment­hető. (Egyrészt a kötelességét teljesí­tette óvóhelyen kívül, másrészt az óvó­helye telitalálatot kapott.) A többségnek azért kellett meghalnia, mert vagy nem tudta a légoltalmi tennivalókat, vagy könnyelműségből, esetleg oktalan önfe­jűségből nem tartotta be a rendszabá­lyokat. De a halottak és sérültek'leg-- nagyobb részét azok tették ki, akik a tömegrémület rabjai lettek és fejetlenül á legnagyobb meggondolatlanságokat cselekedtek. Az említett tengerparti város 800 har lóttjából mintegy 300 halott egy pálya­udvar közelében lévő óvóhely bejárata felött támadt zűrzavarban vesztette éle­tét anélkül, hogy az óvóhelyet vagy kör­nyékét repülőbomba érte volna. FEGYELMET! Á közelmúltban előfordult,, hogy egy erősen bombázott város lakói, a táma­dás elmúlta után, nem a törmelékkel el­torlaszolt óvóhelyeken szorultak menté­séhez és a tűzoltáshoz fogtak hozzá, ha­nem .életük* ingóságaik észszerűiden és tervszerűtlen mentéséhez. Az óvóhelyen levők közül emiatt sokan ott vesztek. E szomorú példákkal szembenáll azon­ban például egy sportcsarnok több, mint 15.000 főnyi tömegének mintaszerű vi­selkedése. E tömeg légiriadókor példás fegyelmezettséggel rövid idő alatt a csarnokot idejében rendben kiürítette és bár a helyiség csaknem földig elpusz­tult, senki sem sérült meg. Már ezek a kiragadott példák is mu­latják, hogy az előrelátó szervezés és a fegyelmezettség még a legnagyobb baj­ban is csodákat müvei. Az előrelátás hiánya és a fejvesztettség. pedig, ami rendszerint együtt jár, még közvetlen veszély nélkül is a legnagyobb szeren-' esetlenséget okozhatja. . A tapasztalatok mutatják, hogy a fe- gyelmetlen tömeg■ mindly hálás tulaja a szerencsétlenségeknek. Részint azért, mert a bajthozó okok a kis he­lyen összezsúfolt tömegben is mindig nagyobb kárt tesznek, mint a nagyobb térben szétszórt ugyanannyi emberben. A vakrémület és ennek vészes követ­kezményeinek elkerülésére az első teen­dő már kellő időben a tömegnek térben és időben való megosztása. Meg kell akadályozni, hogy a. veszély perceiben szűk helyen nagy tömeg torlódjék ösz- sze! különösen ott, ahol kellő számú óvóhely áll rendelkezésre. Ezért kell háború alatt a tömegmeg­mozdulásokat a lehető legkisebbre kor­látozni, időben és térben megosztani*, sőt a veszély fokozódásával ezeket eset­leg be is szüntetni. Ezért szükséges a tömegforgalma helyek forgalmát kor­látozni a rendelkezésre álló óvóhelyek­hez képest. EL A TÖMEGTŐL Igen célszerű ilyen időkben a tömeg- forgalmú közterületeket is, például a pályaudvar környékét, a nagyforgalmu tereket, körutákat, utakat'elkerülni és inkább a mellékútvonalakon közlekedni. A nagy városok tömegeit is azért ritkít­ják előzetes Kiürítéssel. A kiáltó csúcs- forgalmat is el lehet kerülni a munka­idő kezdetének és végének az egyes munkaterületek egymáshoz viszonyított eltoláséval. TAVASZI NAGY SLÁGERE HAZÁY ILDIKÓ direktrice MEZEY BETTY táncosnő MESTER SARI táncosnő Baranyai Méry énekesnő BELLAR’S revü Humor. Zene. Tánc. Ének. ■Az akrobatika magas iskolája! Zsonglőr. down, exotikum, kosztüm-parádé I órán keresztül! BÁN JUDITH énekel. llártly Árpáid zenekara ^muzsikál. Savoy _______________________________________ TAVASZI NAGY SLAGERE A magyar társadalo ölvén éve ' Ezen a címen az. Országos Társadalom­biztosító Intézet igazgatósága — tulajdon­képpen három részből álló — igén gazdag tartalmú könyvet bocsátott ki. Az első rész szövegben ismerteti a társadalombiztosítás első kísérletező lépéseit, majd megindulásá­tól, a teljes mai kifejlödöttségig megtett utat. A második rész 245 képben az OTI székházait, rendelőintézeteit, gyógyintézmé- nyeit és az öregségi, stb. biztosítási ág (a munkások nyugdíjalapja) vagyonából lé­tesített, vagy vásárolt bérházakat és lakó­telepeket mutatja be. A harmadik rész húsz táblázatot ^.tizenhét grafikont tartalmaz. 'A könyv első része — amint említettük • — a társadalombiztosítás eltelt ötven évének történetét ismerteti röviden és áttekinthe­tően. Részben ennek bevezető és befejező részéből vesszük a következőket: . A kötelező betegségi biztosítást, Magyar- ország mint Európában időrendben har­madik állam — az 1891 : XIV. tői vényeik­kel , valósította meg. E törvény alapján a Budapesti Kerületi Pénztár ítiífe. december 15-én kezdte meg működését. Az Országos Társadalombiztosító Intézet .tulajdonképpen ennek a kerületi pénztár­nak és a már 1892. előtt működött, de ön­kéntes társuláson alapult Általános Mun- kásbetegsegélyző, Pénztárnak jogutóda. Az Intézet az évkönyv bevezető részében hó­dolattal köszönti Magyarország Kormány­zóját, akinek országgyarapitó kormányzása a'att a társadalombiztosítás különös lendü­letet kapott és' hatalmas féjlödést ért el. Kegye eitel emlékezik meg az évkönyv Ba­ross Gábor. Kossuth Ferenc és Vas.s .József néhai miniszterekről, akiknek nevéhez a magyar szociális biztosítás történetének cgy- egy korszaka fűződik, köszönettel méltatja vitéz Keresztes-Fisehér Ferenc belügymi­niszternek a társadalombiztosítás tovább­fejlesztése terén eleit kiváló érdemeit s a kegyelet háláját rója le ama munkások és munkaadók emléke előtt, akik annakideién a szociális biztosítás kezdeményező lépéseit megtették s ennek érdekében nem csekély anyagi áldozatot vállaltak. Az 1892. évi szerény keretek között meg­indult kötelező betegségi biztosítás az az­óta már hatalmassá fejlődött magyar tár­sadalombiztosítás egyik ágaként tölti be a, nemzet életében nagyfontosságu hivatását. Az ötvenéves fejlődést nemcsak a biztosí­tottak 450.000-röl 1,400.000-re emelkedett, száma, hanem külsőleg az OTI intézményei­nek méretei is szemléltetik. Ez a fejlődés az utolsó negyedszázad folyamán vett • kü­lönös lendületet, ami egyben a hazai ipar és kereskedelem örvendetes fellendülésének eredménye is. De megnyugtató és a jövőre biztató is ez az eredmény, mert a magyar társadalombiztosítás fejlődése ötvenéves ut­jának megtétele a gazdasági és pénzügyi válságok, a háborús évek és a forradalmak okozta nehézségek között korán sem volt sima és könnyű. Az intézmény azonban mindezek ellenére él és működik. így 1941-ben száztizmilliót, 1942-ben százhatvanmilliót, sőt újabban ezt is lényegesen meghaladó összegeket jutta­tott, illető’eg juttat különböző szolgáltatá­sok fejében a magyar dolgozó társadalom­nak. Ez mindennél meggyőzőbben tanúsítja, nogy erre az intézményre mekkora felada­tok hárulnak a megbetegedett, ^balesetet szenvedett, a megrokkant, az elöregedett, a szülés következtében munkaképtelen biz­tosítottak és özvegységre eş árvasorsra ju­tott hozzátartozóiknak ellátása telén. Ez a tény fényes igazolása annak, hogy a köte­lező biztosításra a társadalomnak, a terme­lésnek, a munkaadóknak és a biztosítot­taknak egyaránt szükségük van és áldásos tevékenységet fejtettek ki, el nem múló ér­demeket szereztek mindazok, akik e bizto­sítást megalapozták, ápolták, fejlesztették, növelték! Az OTI-ban érdekelt munkaadók és mun­kavállalók jól látták é.s látják a nehézsé­geket, <5e ez nem csökkentette és nem csökkenti az OTI iránti szeretetüket. Nem lankasztja sem a munkaadók, sem a mun­kavállalók önkormányzati küldötteinek arra irányuló fáradozásait, hogy á politikát és a termelés harcait az ‘OTI kapuján kivül hagyva, azon beiül szoros kézfogással, jó­szándéktól vezérelt, vállvetett becsületes együttműködésben a részükre megszabott hatáskörben, önzetlen munkával, meleg szivvel, fáradságot nem ismerve, a lehető legtöbbet tegyék a sorscsapástól sújtott embertársaik érdekében. Remélhető, hogy ez a munka egyszer mégis megtermi azt a gyümölcsöt, hogy a biztosítás minden érdekelte dicsérettel, elis­meréssel, megbecsüléssel és szeretettel em­lékezzék meg az OTI-ról. A második rész képei meglepetéssel szol­gáinak még azoknak is, akik az OTI mű­ködését figyelemmel kisérik.. Alig lehetett számítani arra, 4iogy az OTI-nak ilyen sok és ilyen hatalmas,, az orvosi tudomány mai állása követelményeinek-— pár .kivétellel mindenben megfelelő intézményei vannak. Sok helyen a könyv nem csak a jelenlegi székházat, vagy rendelőintézetet mutatja be, hanem szemléltető összehasonlítással azt is, hogy milyen volt a régi. Ez a szem­beállítás is élesen mutatja a nem Is foko­zatos, hanem már gyorsütemü haladást. A harmadik részből (táblázatok és gra­fikonok) igen nagy érdeklődést keltő szám­adatokkal ismerkedünk meg, amely szám­adatok egyben ugyancsak, sőt még inkább felvetítik azt a fejlődést, amelyek az OTI és jogelődei az eltelt ötven év alatt meg­tettek. Az OTI igen nagy szolgálatot tett ennek a könyvnek kibocsátásával, amellyel — ne­vek említése nélkül — egyben kegyeletét Is akarta leróni mindazok irányában, akik fejlődése előmozdításában részben áttörök, részben szorgalmas munkások voltak. Magas színvonalú előadóestet rendez március 7-én a Vöröskereszt kolozsvári fiókja Kolozsvár, március 2. Magas színvonalú és érdekesnek Ígérkező előadóestre kerül sor március 7-én, kedden,. a Vöröskereszt kolozsvári fiókjának rendezésében. Az esté­lyen, amelyet délután 6 órai kezdettel a vármegyeháza dísztermében tartanak meg, Nemeskéri Kiss Sándor ny. követ és meg­hatalmazott miniszter, Puszta Sándor, az országosnevü katolikus papköltö és Wass Albert gróf, az ismert iró szerepelnek elő­adásokkal. Az előadók közül Nemeskéri Kiss Sándor már szerepelt egyszer Erdély fővárosában, a Balkán Bizottság emlékezetes előadásán, amelyen kivüle Gáldy László ée Baröss- Drucker György dr. előadásait hallhatta a kolozsvári közönség. De jól ismerik nevét, mint avatott tollú Íróét is, akinek gyors egymásOtánban több könyve hagyta el a sajtót. A jótékonycélu előadóest iránt érthetően városszerte nagy érdeklődés mutatkozik. Hél csomag ellopása miatt rögtönitélő bíróság elé kerül egy soproni kőmüvessegéd , Sopron, március 2. (MTI) Kovács Ernő honvéd januárban szabadságra igyekezett haza Rábakeszölbe. A vonaton megismerke­dett Neuwirth László soproni kőmives se­géddel, akinek elmondotta, hogy két falu­belije megbízásából csomagot visz. Lövő község állomásán bementek a vasúti ven­déglőbe. Közben a vonat elindult. Neuwirth még fel tudott kapaszkodni, Kovács azon­ban lemaradt a vonatról. Neuwirth a cso­magokat elvitte Budapestre, ahol 1500 pen­gőért eladta. A tolvajt most fogták el. Mi­vel bűncselekménye az elsötétités Ideje alatt történt, rögtönitélő biróság elé kerül.-itt ni» mu mi ii mii ni ■inni mi nii«wiwiTWwmnp' Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents