Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-31 / 73. szám

P é M t e í£ í9éá0 măreius St n •£» 26 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 KÖHA 4.30, NE­GYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- FÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148, SggSSR HUSZONHETEDÜL ÉVFOLYAM R SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÍNYíASSASIÉ SZERKESZTŐSÉÉ, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIŐK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Helytállás, tériben^ időben, becsületben Aid még ma is kérdezi, aki még ma is tudakolja, hogy mi történt az elmúlt napok­ban és mi zajlik körülöttünk a legközelebbi Arákban, annak csak egy feleletet adhatunk: ez a történelem! Ideérkezett hozzánk. Már nem nézhetjük többé könyörtelen száguldá­sát nagyitó távcsővel, de azzal sem távo­lodhatunk el az események sodrától, ha a távcsövet fordítva illesztjük szemünkhöz. Itt már nincs helye töprengésnek, itt már nem lehet a dolgokat elemezni, vitatni, magya­rázni, A történelem Itt van a portánkon, porát-páráját beszívjuk a feszültségtől vem­hes levegőből. Kérdezi még valaki, hogy mi az, amit átélünk a műié pillanatokkal ? Aki kérdezi, annak csak egy felelet jár: körü­löttünk, velünk, bennünk vajúdik a vajúdó idő, a történelem s az Idő a cselekvés órá­jába “fordult, S ez az óra nem a suttogás, nem a tanács­kozás, nem a tegnapi világban szokásos ér­tesülés- és véleménycserék órája. Ma már nem számit, hogy „hogyan látod, kedves bá­tyám a dolgok alakulását", az is mellékes, hogy „szerény véleményem szerint, kérlek alássan, Így és Így fest a helyzet“ — ó, milyen rég volt ez a „boldog“ kor s mily mélyen elsüllyedt nem esafc az idő végtelen óceánjában, hanem a lélekben és a tudat­ban is. Minden perc egy-egy betű a történelem és a magyar sors ábécéjéből. Sok múlik azon, sőt minden azon múlik, hogy jól ol-, va»sulv-e ki a száguldó pillanatokban elrej tett értelmet. Ebben a felelősségteljes mun­kában nem könnyít rajtunk rejtjel-kódex. Hiába forgatod, kortársain a magyar sors­ban a történelem lapjait. Felesleges analó­giák után kutatni, analógiát nem találsz arra, aminek részese vagy' s ha úgy véled, hogy találtál volna, ne hivatkozz arra: csali hamis következtetésekhez érkezel. Az elfutó percek rejtett értelmét Inkább abban találd meg, kortársunk a magyar sorsban, hogy számunkra a végzet uj fejezetet nyitott a történelem lapján. S ez azt jelenti, elsősor­ban és kategorikusan azt jelenti, hogy az uj fejezet megnyitásával valami könyörtele­nül, vissza vonha tatja nni véget ért. Nézz kö­rül: a légkör változik, tisztul körülötted, a régi vonzási törvények elvesztették erejüket s a jövendőt előkészítő törvények most szü­letnek. A változás máról-holnapra történt. Olyan hirtelen jött, mintha vulkán nyílt vol­na meg a lábunk alatt. Igen, a nép és a nemzet nem is tudta, hogy a politika vul­kánjának rejtelmes erői titokzatos energiá­kat sűrítettek a mindennapi élet televényé- nek mélyében. És most, amikor mindez nyil­vánvalóvá vált, szédülve, lesújtva állunk az események színe előtt. Nem csodálkozunk azon, ha sokan, igen sokan megkérdezik: mi történt velünk és ha történt, miért történt? A kérdés logikus, de tökéletesen felesleges. A pillanat semmiképpen sem találgatások és a magyarázgatások órája. A múló per­cekből-összeálló mondat — tessék csak nyi­tott szemmel, józan értelemmel kiolvasni — minden eddiginél keményebb, könyörtelenebb parancs: térben és időben helytállani s meg­maradni! Megjelentek a zsidókérdés felszámolására vonatkozó rendeletek Zsidó nem leülhet keresztény cselédet — Az ügyvédi, sajtó» és színművészeti kamaráknak nem lehet zsidó tagja április 5-től minden zsidó köteles viselni a zsidó csillagot Budapest, március 30. (MTI.) A „rmoa- pesti Közlöny“ pénteki száma közli a kor­mány 1200, 1210 és 1220/1944. M. E. számú rendeletéit. Az első rendelet szerint tilos nem zsiao nőt, vagy férfit háztartási alkalmazottként foglalkoztatni olyan háztartásban, amely­nek zsidó tagja van, vagy amelyhez tartozó lakásban zsidó lakik. A rendelet hatályba­lépésekor a tilalom alá eső alkalmaztatás 1944 április 30-ik napjával megszűnik. A háztartási alkalmazott fogalma alá esnek a rendelet rendelkezéseihez képest a házi- és belső cselédek, a bejárónők, a házvezető­nők, nevelönők, társai kodónök, felolvasó- nők, valamint általában azok a nők és fér­fiak, akik a‘ háztartásban vágj' a család körében akár pénzbeni, akár természetbeni ellenszolgáltatásért (például lakásadásért) rendesen seemélyes szolgálatot teljesítenek. A második rendelet szerint a zsidókat az állami, törvényhatósági, községi, közintéze­tek, közalapítványok, köztestületek és köz­üzemek szolgálatából, ideértve a Magyar Nemzeti Bankot, a Pénzintézeti Központot és az Országos Központi Hitelszövetkezetet is, el kell bocsátani. A zsidók közmegbiza- tásait, közjegyzői, közjegyzőhelyettesi, hi- testo'mánsi, bírósági szakértői megbízatá­sait és szabadalmi ügyvivő megbízatásait meg kell szüntetni, végül a zsidó ügyvéde­ket 1944. május 31-ig az ügyvédi kamarák­ból törölni kell. « Végül a harmadik rendelet szerint a zsi­dók sajtókamarai, továbbá srinmüvészeti és filmművészeti kamarai tagságát a ka­marából való törlés utján 1944. április 30-lg meg kell szüntetni.  zsidé fogalmának Az említett rendeletek a zsidó fogalmá­nak meghatározásában a tájvédelmi tör­vény, tehát az 1941. évi XV. t. e, 9. és 16. §-át veszik alapul. Ehhez képest a rende­letek szempontjából nemzsidónak minösiU az, akinek legfeljebb egy nagyszülője szü­letett a zsidó hitfelekezet tagjaként. Azok pedig, akiknek két nagyszülője keresztény­nek, két nagyszülője pedig izraelitának született (úgynevezett fel vérek) nemzsido- nak abban az esetben minősülnek, ha ke­reszténynek születtek, vagy legalább életük 7-ik évének betöltése előtt kereszténnyé váltak. Az említett félvérek közül azonban azok, akiknek zsidófaju szülője a házas­ságkötés előtt nem tért át, csak akkor mi­nősülnek nemzsidóknak, ha nem kötöttek házasságot olyan személlyel, akinek akár­csak egy nagyszülője is izraelitának szüle­tett. A zsidó fogalma meghatározása egyéb­ként teljesen megegyezői a honvédség szempontjából használt fogalom meghatá­rozással, tehát, aki honvédségi szempontból nemzsidó, az a most közzétett Vendeletek szempontjából is nem zsidónak minőn ÜL Mait a Lxvélelezeif®!k? Kivételes helyzetbe juttatták a Vendele­tek a zsidók közül azokat, akik az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért Arany, vagy legalább kétizben I. osztályú Ezüst Vitézség! Érmet, vagy kardokkal éke­sített DL osztályú Vaskoronarendet, vagy ennél magasabb kitüntetést kaptak, to­vábbá akik 75 százalékban hadirokkantak, végül, akik az l»19-ea eae«íor*ad»ltmá *«**­gaímakban szerzett, kimagasló érdemeikért, vagy a visszacsatolt területeken az elcaaio- lás ideje alatt, tanúsított kimagaslóan ffia- gyarhü magatartásukért az Oronágss Vi­tézi Széktől, vagy aa illetek*»* korínáai>iha­tóság« klói mentesítő okiratot kaptak. Pendelet a isidé csillag kőteleié viseléséről A helytállás és megmaradás törvénye azonban többé nem szó esţ. Írott malaszt. Ez a két szó most úgy csattan, mint a puska­lövés. A bolsevista haderő a Kárpátok felé közeledik, német csapatok száguldanak s a magyar helytállás és megmaradás legelső és legbiztosabb záloga: a magyar honvédségig is elfoglalta őrhelyét az ezeréves halár hegycsúcsain. Nézz körül, kortárs a magyar sors fordulatában: a háború, amelyet eddig páholyból szemléltünk, most itt áll a ka punk előtt. Itt már nincs helye és ideje n töprengésnek, vitának, magyaráz jutásnak. A tény beszél s jaj annak, aki még ma sem érti meg ezt a beszédet. A történelem szó! hozzád, kortárs a magyar sorsban s ezt n szót már nincs aki a megtisztult magyar közéletben elemezze, forgassa, csürje-csa- varja és eredeti értelméből kivetkőzi esse. Mi magunk keli, hogy gazdái, urai, vállaló; és hősei legyünk az utolsó, kemény parancs­nak: térben és időben helytállani, megma­radni! Olvass nyitott szemmel, magyar kortárs az események kő i, "ben. A száguldó percek rejtjeleiben Írva á:l, hogy mindaz, arai tör­tént, akárhogyan is történt, kikerülhetetlen volt. S ami történt, valljuk ki, szépítés és kertelés nélkül, csak azért töríént velünk mert a cselekvés és a h< iytál ás parancsa utat tévesztettek a politika és politizálás ingoványaib&n. N:. áltat juk magunkat, nem szépítjük a történteket, nem keresünk sem mentséget, sem magyarázatot: csali Júggadtaü szam­A hivatalos lap pénteki száma közli a m. kir, minisztérium rendeletét a zsidók ■megkülönböztető jelzése tárgyaiban. A ren­delet igy szól: A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló törvényben foglalt fe'hatalmazás alap­ján a következőket rendeli el: 1. §. A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődőleg minden 6-ik életévét betöltött zsidó személy nemre való tekintet nélkül köteles házon kívül felső ruhadarabjának bal mellrészén, jól láthatóan, 10X10 centi­méteres átmérőjű szövet, selyem vagy bár­sonyanyagból készült kanárisár gaszimü hat­ága csillagot viselni. Az előbbi bekezdésben említett megkülön­böztető jelet könnyen el nem távolítható módon keil a ruháravarrással ráerösiteni. 2 §. Annak megállapításában, hogy a je­len rendelet alkalmazása szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 19^1. évi 15. t. c. 9. és 10. szakaszainak rendelkezései irányadók azzal, hogy nemzsidó áss olyan személy is, aki származására és vallására nézve az említett 9. §. utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve, hogy nem kötött, illetve mindaddig, amíg nem kötött házasságot zsidóval, vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két szülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. 3. §. A jelen rendelet 1. |-ában foglalt rendelkezés nem terjed ki arra a zsidóra, akit az 1914—1918. évi háborúban az ellen­ség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább két ízben L osztálym ezüst vitézség! éremmel, vagy mint főttsn- tét a kardokkal ékesített Hl. osztályú Vas- koronarenddel, vagy ennél magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített, kitüntetéssel, vagy mint törzstisztet a kardokkal ékesí­tett IU. osztályú Vaskorona reminél maga­sabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntettek ki, úgyszintén arra sepi. aki Legalább 75%-ban hadirokkant, vé­gifi arra. se-m, aki aa 1939. évi IV. t. e. Z. szakasza első bekezdésének 6-ik pontjában, a 7720/1939. M. E. sz. rendelet 66. §-ában. a 2220/194L M. E. sz. rendelet 3. §-ában, vagy a 8550/1941. M. E. sz rendelet Z, ü-ában kivétel alá esik. A 5* Amennyiben a cselekmény sürgősa&b büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, a bábom idején hat hónapig terjedhető elzárással bünteten­dő, aki a jelen rendelet 1. g-aban foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget, 5. §. S rendelet lShlf. évi áprihs hó 5-ik napján lép hatályba, Végrenajtásaról a bel­ügyminiszter gondoskodik. IM@Sc$ a zsidó gép írmö- ieţslâssosok adatszsígáifslásáfál A kormány a honvédelmi törvényben ka­pott felhatalmazás alapján eliendelte, hogy a gépjármüvei (személyautó, teherautó, mo­torkerékpár, gtb.) rendelkező zsidók kötete­sek április 8-lg ajánlott levelezőlapon a ke­reskedelem- és közlekedésügyi minisztérium 10. szakosztályához bejelenteni % következő adatokat: a gépjármű tulajdonosának nevét, foglalkozását és lakását, a gépjármű forgal­mi rendszámát (Illetőleg vö t rendszámát), nemét (személyautó, teherautó, motorkerék­pár, stb.), gyártmányát, jelenlegi tárolási helyét és gumiabroncsainak darabeeámát, végül, hogy a gépkocsinak van-e E. vagy ü. jelzése, van-e honvédelmi igénybevétel alól mentesítése, vagy jelenleg a honvédség által ideiglenesen igénybe van-e véve. Annak megállapít?? sa. hogy a rendelet szempontjá­ból ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 19 4L évi XV. t. c. 9. és 10. §-án»k rendelkezései irányadók. A rendeletet a Hivatalos Lap pénteki száma közli és azonnal érvénybe lép. benézünk az előttünk álló tényekkel. A történelem itt zug el mellettünk és fe­lettünk s az események logikája nemzetet s egyént a legnagyobb erőpróba elé állította. Meg kell maradnunk térben és időben s ezért meg keli áiiani helyünket harcban, munkában. Szigorú, rideg, könyörtelen na­pok virradnak ránk, mindnyájunkra s kinek kezében fegyverrel, kinek szerszámmal, ki­ll a szellem eszközeivel jelen kell lennie az események bármilyen alakulásánál. Au­rák, hogy továbbra is magyarok és szaba­dok lehessünk, ára van. Az idő nagy árat kér s követel tőled, magyar kortárs, A pa­rancs alól nincs kibúvó. Bármi is történik, veled és körülötted, végzetszerűen történik, S ezért nem kérdezed miért, nem kérdezed hogyan történt, csak tudomásul veszed az er menyeket. Bármily nehéz is, de meg kell ‘ --r n: keményre csukott szájjal, némán, fegyelmezetten és engedelmesen haladsz azen az utón, amelyre a parancs küldött. A hallgatag, néma, cselekvő magyar férfiak órája ütött. Ma minden magyar érezze ma­gát szolgálatban álló honvédnek, aki csali parancsra cselekszik s az öntevékeny maga­tartáet aa ryakoraijA. *. ío&fijö- Jékfc'sogáliaía is iösaél <& dett szelleme neun tűr partizánokat s helye­sen teszik, ha ezt a gyönyörű példát azok is figyelembe veszik, akik a történelem viha­rában természetszerűleg többé-kevésbbé megbolydult közéletben szívesen öntevékeny­kednek. A válság és a változás kataklizmái óráiban sokan teljesítették a múltban alan­tas ösztönök arcpiritó parancsait. Szeretnek hinni, hogy a mostani kataklizmában a köz­életnek Ilyen alattomos partizánjainak szel­leme is elsüllyedt mindazzal együtt, amit a magyai élet alatt tátongó Ingovány sze­münk láttára nyelt el. Szerctnők hinni, hogy soraink között seni i sincs már olyan ma­gyar, aki a felettünk átzugó viharban ae a legősibb törvényt: a nemzetség törvényét tartaná a legszentebbnek. Ma, a hon meg­mentésének Irtózatos felelősségű napjaiban éPP olyan hűséggel kell állama magyarnak magyar mellett, mint ahogy a honfoglalás lapjaiban az ősök álltak egymás mellett, o Húséit fegyverrel és becsülettel. Mert nemcsak a térben és az időben keli most meg Jüanunk helyitekéit, hanem a be­csületben is. Ma magyar magyarnak esek testvére és rokona lehet, A vér szava és a más erőpróbában. Magyar kortárs, érted-e ezt a füllel nem, csak tiszta szívvel hallható beszédet ? Ha igen, add a kezed. - Szántsuk egymás kezét szeretettel, a vér és a lélek mindent lebiró erejével. Egy család, egy törzs, egy nemzet fial vágyónk, akikre most a «egna- gyobb felelősség hárul: minden magyar jó- türére, becsületére kell vigyáznunk. Akármi is volt a múltban, most csak a jövendővel szabad törődnünk. Értsétek meg: nincsenek egymással elintézetlen ügyeink. Most nem lehetünk bírái, vádemeiö ügyészei egymás­nak, csak bajtársai: társai a bajban. Itt áz utolsó alkalom arra, hogy a fegy­verrel megvédjüü az ezeréves földet s azon a magyar élet ősi értékeit és hogy egymás megbecsülésében becsületünket, jé hírünket folt nélkül mentsük át a jövendőbe. Aki a fegyver törvénye ellen vét, annak halál a büntetése. S azok, akik a becsület törvénye ellen vétenek alantas ösztönök su­gallatára, azok vájjon nem érdemlik meg ugyanazt a bünhödést? Magyar Sortárs, tedd mérlegre lelkiismö. retedet s válaszolj e Sértiésr® JeUdismeretod iAálötaáSa dőío ~ —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents