Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-28 / 70. szám

ára fillér M. e g? ét 1344» w*9»«i«fs SS SSLMFSZETÉSt ARAK: 1 HÓBA 4.30. *09- GYED ÉVRE LtAB, FEL ÉVRE 84.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTÁTAKARfiK- FÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 7*148. H C SZOHHETEDIK ÉVFOLYAM 70. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG I SZERKESZTŐSÉG, 'KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-D. L TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A Qnyeszter középső folyásánál a német csatarepülögépezredék nagy veszteségeket okoztak az előrenyomuló bolsevistáknak A fiarrar arcYonalaiv a német gránátosok áttörték 02 erősen kiépített szovjet állásokat Churchill előkészítene a bri! közvéleményt az angol szigetország elleni uj rendszerű támadások lebetfiségére A Szovjet flotfaházist létesít Haifában A Ispánok feltartózhatatlanul nyomulnak előre Indiel Seräleten CHURCHILL RÁDIÓBESZÉDET MON­DOTT s az érkező jelentésekből megállapít­ható, hogy a beszédét mind Angliában, mind Washingtonban csalódással fogadták. A Né­met Távirati Iroda diplomáciai tudósítója megállapítja a beszédről, hogy az angol mi­niszterelnök egy szóval sem említette az srtóbbl időben időszerövé vált kérdéseket. Az angolszász közvélemény a brit rádió előzetes bejelentései alapján nem csalt poli­tikai, hanem katonai beszámolót Is várt, de ebből alapjában véve néni máradt más, csak az a megállapítás, hogy a szövetségeseknek továbbra is hosszú és félelmetes menete'ést kell megtenniük. Említette az „egyre inkább közeledő legnagyobb harci események“ órá­ját s elismerte annak lehetőségét, hogy An­glia maga „az ellenség részéről ujformáju támadások tárgya lehet“. Félreismerhetetlenül utalt az Egyesült Ál­lamok hadserege minél nagyobb arányú részvételének szükségességére, s kétszer is hangoztatta, hogy az észak amerik ajaknak külön véres áldozatot kell adniok, még pe­dig nem csak Európában, hanem a Csendes­óceánon is. Megállapítását abban a magasz­taló köntösbe öltöztette, hogy „az Egyesült Államok nagyszerű hadserege beáraznák". Érdekes, hogy Angliának Amerikához vadó kapcsolatairól semmi sem hangzott el, bár Stetttaios amerikai államtitkár angliai útja határozottan időszerűvé teszi azt a kérdést, vájjon a három szövetséges között ma is megvan-e az az egyetértés, amelyet a tehe- ráni értekezlet után hirdettek ki. Churchill nagy dicsérettel beszélt Sztálin­ról, „akinek felhatalmazása — mondotta — lehetővé tette, hogy milliókat mozgasson meg és úgy alakítsa a háború vezetését, hogy előnnyel járjon a Szovjetre és szövetsé­geseire“. Nem mulasztotta el azonban azt a szemrehányást tenni Moszkvának, hogy „nem tudja teljes mértékben értékelni a nagyméretű kétlaki hadműveletek nehézsé­geit“. Az angolszász feladat nehéz és telje aen eltér a Szovjetétől, ami — tette hozzá jó szövetségesként — nem érinti a szovjet­orosz nép katonai sikerei iránt érzett cso­dálatát. A háborús kérdésekkel kapcsolatban meg­említette a távol Keleten India földjén most folyó harcokat s elismerte, hogy a japánok a brit arcvonal hátába kerültek s különféle helyeken a legnehezebb harcok folynak. A tényt azzal a kijelentéssel igyekezett enyhl teni, hogy korai lenne már most közölni eze­ken az óriási hegyi és őserdős területeken folyó harc eredményeit. Az angol belpolitikai kérdések közül a há­ború után végzendő újítások ügyével tog lalkozott Churchill. Többek között megemlí­tette, az általános betegrendezés, az állami biztosítás, neve!5s és oktatás megjavítá­sára szó) intézkedéseket. Berlini politi kai köröké ’zzel kapcsolatban felhívják a figyelmet an. hogy Németországban már évek óta általánosan érvényben vannak Ilyen intézkedések. Ha Churchill most ezeket saját országa előtt nagy ügyként tárgyalja, nyil­vánvaló az a föltevés, hogy belpolitikai nyugtalanság hatása alatt cselekszik. Meg­erősíti ezt a benyomást az a kijelentése is, hogy uj alsóházi választásokra van szükség. Azzal is igyekezett leszerelni az angol kor­mány bírálóit, hogy több miniszter már meg­bízást kapott a háború utáni teendőkre, de arról már nem kezeskedhetek, — mondotta — hogy minden tökéletes lesz. A német fővárosban a beszéd egészével kapcsolaíbfja megállapítják, hogy az csak kerülgeti a lényeget. Az ügyek állása sze­rint nem csak az Atlanti-egyezményt, ame­lyet Nagybritanniában és az Egyesült Álla­mokban erősen birának, hanem Anglia kap­csolatait is a szovjethez, tekintettel a finn ügyre és Keleturópa más területeire, nem utolsó sorban Moszkva különös Földközi-ten­geri politikájára. A beszéd nem annyira az ellenséges külföld elleni idegháborura, mint inkább a brit közvélemény megnyugtatására irányul. ...... A „Daily Herald“ elmü angol lap -7- je­lenti a Német Távirati Iroda, azt Írja, hogy a Churchill-beszéd egyáltalán nem kielégítő. Az angol közvélemény több lelkesedést vár Churchilltöl. Ezt a közvéleményt — Írja a „Daily Herald“ — nagy aggodalommal tölti el a nemzeti és nemzetközi újjáépítés kérdé­se és az aggodalmat a beszéd nem tudta eloszlatni. A „Stockholms Tidningen“ cimü svéd lap azt Írja, hogy brit körök nyugta­lankodnak a hivatalos külpolitika gyenge­sége miatt, amely miatt Anglia Moszkvával és Washingtonnal szemben háttérbe szorul. Jelek vannak arra, hogy Churchill Eden menesztésével akarja leszerelni ezt az elé­gedetlenséget. Az „Observer“ cimü angol lap — amint a Német Távirati Iroda Géni­ből jelenti, — értesül, hogy Edén lemond külügyminiszteri állásáról, de az alsóház ve­zetését tartja meg a maga részére. Bírálói azt mondják, hogy Eden nem volt képes világos külpolitikái vezetést kidolgozni és azt kővetni. Ez . az alulról jövő bírálat. Másrészről a Churchill—Roosevelt—Sztá­lin találkozó alkalmával katonai okok­ból olyan kényes külpolitikai határoza­tokat hoztak, amelyek meghaladták a kül­ügyminisztérium hatáskörét. Kairó és Tehe­rán tehát nagyobbjelentösége volt, mint a külügyminiszterek moszkvai tanácskozása. Ez volt, Edén számára a felülről jövő bí­rálat. FINNORSZÁG ELHATAROZASAVAL foglalkozik a „Tasviri Efkiar“ cimü török lap s azt Írja, hogy az nem kis mértékben az angolok és amerikaiak hibájából fakad. Az első finn-orosz háború Idején ők báto­rították a finneket ellenállásra, később azonban ellenük fordultak s most viszont egyetlen jé szavuk sem volt a finnekhez és semmiféle tényleges kezdeményezéssel nem segítették elő a finn békekötést. Helsinki elhatározása, Írja a török lap, minden­esetre olyan esemény, amely kellemetlenül érinti a szövetségeseket és nagy figyelmet kelt a többi hadviselők és semlegesek kö­rében. BULGÁRIÁBAN vasárnap száznegyven­nél több gyűlést tartottak s azokon minisz­terek és a. nemzeti propagandahlvatal tiszt­viselői ismertették a kormány bel- és kübí politikáját. Christov be’ügyminiszter Luko- vitban mondott beszédében bejelentette, hogy a városokban és a falvakban kétezer­nél több nemzeti csoportot alakítottak. Hangoztatta, hogy a szabotálők és rend­bontók ellen a legszigorúbban járnak el. A bo’gár kormány szilárdan elhatározta, hogy az állam aláaknázását semmiesetre sem engedi meg. ,-* ABBAN A' MEGEGYEZÉSBEN, amely a Badoglio-kormány és a Szovjet között jött létre — jelenti a Budapesti Tudósitó Géniből >—< van egy záradék, amelyben a Badogiio-kormány megengedi a szovjet repülőgépeknek az olasz repülőterek hasz­nálatát. A Szovjetunió ezt először az angol­szász katonai hatóságoktól kérte, ezek azonban mindeddig nem voltak hajlandók válaszolni, amire azután Moszkva a Ba- dogüo-korrnánnyal állapodott meg és ennek ellenében föl is vette a közvetlen kapcsola­tokat a bari kormánnyal. A Német Távirati Iroda berni közlése szerint a brit híriroda közölte, hogy legkö­zelebb szovjet repülőgépeket küldenek Olaszországba, hogy anyagot szállítsanak Tito csapatainak. Egyidejűleg Olaszország­ban Tito kiképző táborokat rendez be s ezek törzséhez angolszász tiszteken kívül szovjet tiszteket is beosztanak. A szovjet terjeszkedés egy másik jele a Budapesti Tudósitónak az a jelentése, hogy Hajfába szovjetorosz tengenészkiildöttség érkezett. Ez ellenőrizni fogja az ottani szovjet flottabázis kiépítését és előkészíti az olasz hadihajóknak a moszkvai parancs­nokság alá helyezését. A KELETI HARCTÉRÉN FOLYö NAGY VÉDEKEZŐ CSATÁRÓL a Magyar Táv­irati Iroda, Berlinből azt jelenti, hogy a harcok súlypontja továbbra te a déb szár­nyon van, ahol a bolsevisták Jasi és Cser- novie felé törnek. Állandóan újabb gépesí­tett vadászegységeket és páncélosokat vet­nek be. A hónapok óta alkalmazott szovjet eljárásnak megfelelően azonban mindunta­lan megkísérlik, hogy látszólagos második súlypontok alakításával más vonalakon kössék le a németeket. így például vasár­nap tíz vadászhadosztály és két páncélos dandár heves támadást kezdett a Dnyesa- ter és Csausz között, a német hadvezetőség azonban már jó ideje figyelte ezeknek az erőknek a felvonulását és Így idejében megtette az intézkedéseket, úgyhogy az uj bolsevista hadsereg támadását sikerült visszaverni. Általában az utóbbi napok helyzetképe érvényesül, amennyiben a bol­sevistáknak a déli szárnyon végrehajtott tömeges támadásai következtében szenve­dett jelentékeny hadiaoyagveszfceség a gya­korlatban lehetetlenné teszi a nehéz hadi­anyag pótlását a keleti harctér egyéb sza­kaszairól. A Szovjet összefoghatna ugyan újabb erőket a középső szakaszon, vagy az északi szárnyon, amelyekkel végezhetne térben és időben határolt támadó hadműve­leteket, nagyobb hadműveletre azonban hiányoznak a szükséges eszközök mindad­dig, amíg délen a nagy erőt és hadianyagot felemésztő elhárító csata folyik. * NAGT AZ ELÉGEDETLENSÉG Angliá­ban a délolaszországi katonai események miatt. A brit lapok szerint a németek heves ellenállása a szövetségesek főparancsnoksá­gát annyira befolyásolta, hogy elhalasztot­ták a második arcvonal létesítését. Ki lehet számítani, — Írja az angol sajtó — hogy mennyipel nagyobb lesz Nyngatevrópában az ellenállás, mert a németek ott a legki­tűnőbb védelmi berendezésekkel rendelkez­nek. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda berttni jelentése szerint a súlyos veszteségek miatt könnyen lehetséges, hogy az angolszász hadvezetöség kénytelen lesz Cassino térsé­géből áthelyezni a támadási súlypontot. Ta­lán ezzel áll kapcsolatban a nettunói hídfő­állás megszálló csapatainak meger Jsitése. Megállapították, hogy az itteni, erősen megviselt alakulatokat feltöltötték és egy angol-amerikai hadosztályt is vittek újab­ban oda, úgy, hogy a nagy 'harcok újbóli megkezdésére lehet számítani. Vasárnap a németek Cistemátől délnyugatra bekerítet­tek egy előretörni akaró amerikai harccso­portot és az utolsó emberig felmorzsolták„ •* ALAPOSAN MEGCÁFOLTA a aé$ftét légvédelem azt a legutóbb terjesztett angol­szász állítást, hogy a német légierő nem képes megakadályozni a bombázók berepü­lését. A vasárnapra virradó éjszaka, és a szombaton berepült angolszász gépek közül száznál többet pusztítottak él a németek. Ennek az eseménynek hatása alatt máris megváltozott az angolszász sajtó hangja. Az Egyesült Államokban és Angliában ké­telkedni kezdenek a bombázók hareoaveté- sének célszerűségében, részben a nagy veszteségek miatt, részben pedig azért, mert nem érték el a főcélt: a német harci szellem megtörését és a német fegyverkezés «telnének csökkentését. MÁSODIK SZINGAPÚR érheti a szövet­ségeseket a japánok indiai előrenyomulása következtében, mondotta a National Broad­casting angol rádióállomás hírmagyarázója. A japánok előnyomulása, sokkal komolyabb, miéit azt áltálában feltételezik, mert széles szakaszon elvágták a szövetségesek össze­kötő vonalait és értéktelenné tették a Csungking félé vezető uj szárazföldi utat. Az indiai határ átlépése alkalmával Tozso japán miniszterelnök és Vang-Cslng-Vej, a kínai nemzeti köztársaság elnöke üdvözle­teket küldtek Bosenak, a hindu fölszabadító hadsereg parancsnokának. Továbbra ás a déli szakaszon van a nagy keleti küzdelem súlypontja Berlin, március 27.' (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Táv­irati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: Az ukrajnai Bug alsó folyásánál meg­hiúsultak a Szovjet megismételt táma­dásai és átkelési kísérletei. Pervomajszk és Balta között a hadsereg és az SS fegyvernem csapatai visszavertek erős támadásokat. A Dnyeszter középső folyásánál meg­erősödött az ellenséges nyomás. Csata­repülőgépezredek súlyos veszteségeket okoztak az előrenyomuló szovjet csapa­toknak. Hadosztályaink különösen Proszlmrovtól délre állnak erős elhárító harcban. Tarnopol—Orel térségében a bolsevis­ták hasztalanul támadtak. Köveitől északnyugatra ellentámadásaink — noha az ellenség szívós ellenállást tanúsított — tért nyertek. A Pripjet-möcsarak területén az ellen­ség ismételt támadásai Sztir és, Gory JtöseM. Össz&omlotiták A Dnyeper és Csauszt között a bolse­visták nagy erőkkel folytatták átkelési kísérleteiket. Vitéz gránátosaink a légi fegyvernemmel való eredményes együttműködéssel súlyos harcokban visszaverték őket. Ez alkalommal külö­nös bátorságával tüntette ki magát az 51. gépesített gránátosezred 1-ső százada Hunoké főhadnagy vezetése alatt. Az el­lenség itt a legutóbbi két napon 3500-nál több halottat, 39 páncélost, 42 löveget és számos más fegyvert vesztett. Az Osztrovtól délkeletre lévő térség­ben lett SS önkéntes kötelékek német csapatokkal együtt visszaverték több el­lenséges hadosztály zömét. Egy helyi* betörést elreteszeltünk. A narvai arcvonalon gránátosaink tüzérség, páncélosok, ködvetők és csa- tar épülők kiváló támogatásával áttör­ték az ellenség erősen kiépített állásait és kitisztogattak egy betörési helyet. Rudel őrnagy, egy csatarepülőezred cso­portparancsnoka a keleti arcvonal déli részén egyetlen nap 17 ellenséges pá®* gélost semmisített meg.

Next

/
Thumbnails
Contents