Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-21 / 65. szám
fCneriUjsrCG 4 1944. MÁRCIUS 21. fiz elmúlt esztendőben is széleskörű tevékenységet végzett a kolozsvári Kolping Eegé*n egyesület Kolozsvár, március 20. Vasárnap délelőtt tartották meg bensőséges ünnejjség keretében a kolozsvári Kolping legény egyesület ( közgyűlését. A Kolping legényegyesület munkássága és működése hosszabb Idő óta foglalkoztatja Kolozsvár közvéleményét. Az egyesület 1927-ben alakult. Létrehozója Vasváry Aladár római katolikus lelkész volt, aki jelenleg bras01", plébános. 1927-bm a Kclping legényegyesület 2$ taggal indult, de. már 1930-ban 120 volt a tagok száma. 1936- 38-ban a tagok létszáma háromszázra emelkedett., úgy, hogy helyiségük kicsinek bizonyult. 1939 visszaesést hozott, a katonáskodások és munkaszolgálat miatt a tagok elszéledtek. De a visszacsatolás előtt Így is egyik legerősebb magyar csoportosulás volt Kolozsváron a Kolping legényegyesület, ahol felekezeti alapon a leghatásosabb magyar nemzetne- velö és épitőmunkát lehetett kifejteni az iparos, kereskedő ifjúság körében. Esti előadásokat, magyar történelmi órákat, magyar irodalmi előadásokat, német nyelvoktatást is sokszor rendeztek. Márton Áron gyulafehérvári püspök, egykori kolozsvári plébános is sokszor beszélt Itt a Legényegyesület tagjai előtt. Ugyancsak számos alkalommal szólott Bálint József országgyűlési képviselő is hozzájuk. Az egyesület jelenlegi elnöke Baráth Béla kanonok, Kolozsvár római katolikus plébánosa. Igazgatóhelyettes: Bertalan Balázs. A közgyűlést Bertálcn Balázs igazgató- helyettes nyitotta meg néhány meleg és buzdító szóval. A Kolping Legényogyesület multévi vezetőségi tagjai a következők voltak: Első dékán: Anka Ferenc, mássd dékán: Btrasser Ferenc, jegyző: Kántor János, gazda, Székely József, pénztáros: Kebelei Zoltán, a turista szakosztály vezetője: Kántor János, az asztali teniszszakosztály vezetője: Leiber Vilmos. Az újonnan megválasztott vezetőségi tagok: Első dékán: Anka Ferenc, másoddékán: Székely József, jegyző: Bertalan László, gazda: Ravasz Mihály, pénztáros: Kebelei Zoltán, a turista szakosztály vezetője: Feckó Béla, könyvtáros: „ Bajusz József. . ........; Kolping legényegyesület műkedvelő gárdája a mult évben több műkedvelő előadást rendezett Göcön, Bádokon és Mérában. A műsort egyfelvonásosokból állították össze, különös figyelemmel a nemzetnevelő célzatra. A Wesselónyi-lövészegyesület felkérésére többször adták elő Kolozsváron is az yBlnémult harangok“-at. A közgyűlés üdvözlő táviratot küldött Márton Áron Erdély római katolikus püspökének és Baráth Béla plébánosnak. Külön kiemelte a pénztári jelentés azoknak az önzetlen adományozóknak nevét, akik pénzbeli segítséggel siettek az egyesület támogatására: Bálint József képviselő 200 pengő, Szőlőst Mihály 100 P., Kiss Károly 50 F., Strasser Ferenc 50 P., Kebelt József 50 P., Spalier Károly 28 P., Jakab János göszl lelkész 10 P., Orbán István 30 F., Ehői A. János 10 P., Sajgó István 10 P., Szőke Gyula 10 P., Balogh Gyula 10 P., Labod László 10 P. összeggel ajándékozta meg az egyesületet. A közgyűlés köszönetét fejezte ki Adorján Andor és’ Szattler Sándor karmestereknek odaadó munkájukért. A zenekar különben egyik legértékesebb szakosztálya az egyesületnek. A közeljövőben a Kolping le- gényegyestylet kéréssel kiván a polgármesterhez fordulni, hogy az egyesület zenekarát nyilvános nyári hangversenyeken foglalkoztassa. Az egyesület termei már a koradélutáni órákban a tagok rendelkezésére állanak. Az Ifjak ilyenkor gyülekeznek, hogy a nehéz napi munka után felüdülést, pihenést és szórakozást találjanak. ■ Felemelő látvány volt a közgyűlés után a társas ozsonnán résztvevő egészséges, munkától erős és edzett fiukra nézni. Életerő, vidám nevetés, fiatalos derű uralkodott a teremben. .— Tizenhatéves és máris... A rendőrség elfogott és a fiata korúak birájához kísértetett át egy i6 éves kolozsvári háztartási alkalmazottat, aki rövid idő leforgása alatt 10 rendbeli osalú3t, 2 rendbeli sikkasztást és 2 rendbeli lopást követett el. A fiatalkorú leány cselédnek szegődött be, összesen 14 helyre s munkaadóitól é elmiszer beszerzésre klsebb-nagyobb összegeket vett fel, de a pénzt elköltötte s utána minden családtól megszökött, Csak az a nemzet él, .'mely bzonyos küldetésében és meggyőződött történelmi igazságáról — mondotta Kossuth Lajos halálának 50. évfordulóján a’dunántúli evangélikus püspök 4 Budapest, márc. 20. A belügyminiszter gyülé3tilálmi rendelete értelmében elmaradt a Kossuth-emlékünnep, amelyet a képvise- löház oszlopcsarnokában rendeztek volna. Természetesen elmarad a Vigadóban estére tervezett ünnepély is. A Deák-téri evangélikus templomban Capl Béla dunántúli evangélikus püspök beszél. Hangoztatta, hogy a magyar történelem ormán áll Kossuth Lajos alakja, szájához emeli ezüst kiírtját, hogy szakadatlanul hivatástudatára ébressze az egymást váltó nemzedékeket. Ennek a felséges ébresztőnek első tété e Így szól: „Nincs nemzet szabadság nélkül.“ A szabadság azonban nem csak önállásra, önrerűelkezésre vonatkozó jog, hanem a nerhzjt életének önmagával való telítődése, vagyis magyar állami élet, magyar jogrend, műveltség és létforma, ma- j-yer vágyi k, í.’molt, erő!: és törekvések összessége. E' a czrb. daág a nemzet létfeltétele. Koscui': c t az élettani Igazságot képviseli, sohasem gyengülő következetességgel. Az élettörvények második tanítása igy hangzik: „A nemzet élete áldozat.“ Kossuth súlyos áldozatokat követelt a nemzettől, de saját életét is áldozattá tette. A kürt szavát megérteni ma is annyi, mint odaadni a nemzetnek munkát, vért és életet, de egyben önzésünket is e’hagyni. A nemzet élet- törvényének harmadik tanítása ez: „Csak az a nemzet él, amely hivatásában, küldetésében bizonyos és meggyőződött történelmi igazságáról.“ Hinni kell az önálló független nemzeti létben és abban, hogy a magyar kérdés a világtörténelem Ügye. Hinnie keil a nemzetnek saját történelmi Igazságában. Kossuth ma azt üzeni a magyar nemzetnek: Ismerje meg saját nemzeti élettörvényét, lássa meg szabadságában, függetlenségében . nemzeti egyénisége kialakulásának egyetlen lehetőségét, az áldozatos szolgálatban, a nemzeti erő szükségleteit Ismerje fel, a történelmi Igazságba vetett hitben fennmaradásának biztosítékát. Ahol hatvan kísérnek értelmet tabut Kolozsvár, március 20. Rótt Lajos, a kolozsvári gyógypedagógiai intézd igazgatója készségesen világosit fel a vezetése alatt álló Rákóczi úti intézet munkájáról. — Az intézet a visszacsatolás óta a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fennhatósága alatt áll és szellemi fogyatékosok számára tartják fenn. A? intézet két épületből áll. A túlsó kertben van az internálus. Ott tulajdonképen csak a hálószobák kaptak elhelyezést. Ebben az épületben napközben tartózkodnak. Itt vannak az iskola termek és az ebédlő is. — Aliért nincs az internálás is ebben az épületben? — Nem férnénk el. Ez az épület is olyan kicsi, hogy éppen csak az iskola- termek, az iroda, az ebédlő és a konyha fér el benne. A másik épületben csak a hálók és a fürdőszobák vannak. A mai háborús világban körülményes az építkezés, éppen ezért várnunk kell, amig lehetőség nyílik az intézet korszerű kibővítésére. A két különálló, keskeny utcával elválasztott kertes épület nem. is kelti intézel benyomásét. Fehér ablakaival és függönyeivel inkább két békés, vidéki nyaralóhoz hasonlítanak. — Hány növendéke van az intézetnek? — Hetven. Ez is csak a helyszűke miatt van igy. Évente körülbelül 300 felvételi kérvényt nyújtanak be a jelentkezők. Az év eleién azonban legfeljebb 12—14 gyermeket vehetünk fel. Hiába! Keyés a hely, az iskolatermek sem nagyobbak egy lakószobánál és az előkészítő l a. osztályt is ecy kamrából voltunk kénytelenek átalakítani. Az internátus is túlzsúfolt. A legnagyobb szobába 22 ágyat kellett betennünk, hogy elhelyezhessük növendékeinket. — Milyen korhatárig vesznek fel növendékeket? — Csak tanköteles gyermekeket veszünk fel. Vagyis azokat, akik az elemi iskolába még felvehetők. Felvétel intézetünkbe csak az elemi iskolából való kizárás esetén történhetik. Azokat a szellemileg fogyatékos gyermekeket, akiket elemi iskolába nem, lehet felvenni, mert úgysem tudnának osztálytársaikkal lépést tartani a tanulásban, az elemi iskola vezetősége kizárási okmánnyal látja el. Az 1540. évi XX. törvénycikk előírja, hogy intézetünkbe csak ilyen kizárási bizonyítvány alapján vehetünk fel növendékeket. A jelentkezők közül is elsősorban a súlyosabbakat kell felvennünk. — Az iskolának mi a tulajdonkénem célja? — Az iskolának kettős célja van. Elsősorban a gyermek szellemi képességét annyira fokozzuk, hogy a normális iskolába áttehessiik, ha ez nem sikerül, legalább a család és közvetlen környezet részére elviselhetővé tegyük. Vagyis azt kell elérnünk, hogy növendékeink, ha kikerülnek az életbe, úgy, ahogy meg tud’ák állni helyüket és legalább otthonukban elviselhetek legyének, ne kelljen Őrökké felügyelni rájuk, hanem egyedül is el tudják magukat foglalni egyszerű házkörüli munkákkal, — Ezt hogyan érik el? — Állandó foglalkoztatással. Iskolánk lényege is ez: a gyermeket szellemileg állandóan igénybevermi és foglalkoztatni. Ha nem törődnénk velük, legszívesebben egész nap egyhelyben ülnének és a levegő ie bámulnának. — Az osztályokba kor szerint járnak a növendékek? — Nem. Az év elején megvizsgáljuk őket és abba az osztályba tesszük, amely szellemi képességeiknek legjobban megfelel, összesen öt évfolyamunk van. Három előkészítő osztály és végül I. és II. osztály. Az I. és II. osztály tananyaga nagyjából megfelel az elemi első osztályának. A két felső osztályba- csak azok kerülhetnek, akik a három előképző elvégzése után azon a színvonalon állanak, amelyet a két felső osztály megkövetel. — Mi történik azokkal a növendékekkel,- akik nem léphetnek a két felsőbb osztályba több évi tanulmány után sem? — Ezekben az esetekben egy-két évi foglalkoztatás után már tudjuk, hogy a gyermek nem igen tehető elviselhetővé. Ezek elhagyják az intézetet és a belügyminisztérium által fenntartott elmeosztályra kerülnek. Itt már a gyermekek együtt vannak a felnőttekkel. Természetesen ilyen elbírálás alá nagyon kevés növendék esik és tőlünk telhelöleg mindent megteszünk, hogy ez ne is következzék be, hiszen a mindenkori felelősség a mienk. Növendékeink 80 százaléka azonban az öt osztály elvégzése után elviselhetővé válik és ebből körülbelül 20 százalék átmehet a normális iskolába. Ez úgy történik, hogy a tanfelügyelőség kiszáll az év végén és levizsgáztatja növendékeinket. Amennyiben megfelelnek, bizonyitványt kapnak és ezek után semmi akadálya többé, hogy a gyermek tovább végezze tanulmányait az iskolában. — Hány tanerős az iskola? — Négy. Tudniillik pillananyilag csak négy osztályunk van. Az utolsó osztály most hiányzik. — A tanároknak külön képesítésük van? — A tanárok a budapesti M. Kir. Áll. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán végzik tanulmányaikat és egységes hármas képesítést kapnak. Tehát a süketnémák, vakok és a szellemi fogyatékosok, továbbá hibásbeszédüek javítására és oktatására teszik képessé őket. A tanárok mellett még felügyelőnők is vannak intézetünkben, akik délutánonként foglalkoznak a növendékekkel. Tizenöt gyermekhez egy felügyelőnő van beosztva. — Az állandó foglalkoztatás hogyan történik? — Sajnos, nagyon primitiv módon. Például teleszórjuk a szoba padlóját babbal. Az egyik növendéknek a fehér babot kell felszednie, a másiknak barnát., a harmadiknak a, tarkát. Ez sem sikerül azonban mindig. Áfáskor gesztenyét szedetünk velük, vagy az udvar egyik sarkából a másik oldalára áthordanak egy kis kőrakást. Másnap ugyanazt a kis kőrakást visszahordják előbbi helyére. Az értelmesebbek már gályát I tördelnek, vagy fát hordanak. Ez mát a magasabb fok. —- A gyermekek mind bentlakók? ■— Legnagyobb része igen, van azonban néhány bejáró növendékünk is. A bentlakókért a szülők fizetnek eltartási dijat. Aki szegénységi bizonyítványt hoz, azt teljesen ingyen látja el az intézet. Számos 'ilyen növendékünk van. Végigmegyünk az intézeten. Az os» tályok világosak, tiszták, otthonosak. Az egyik osztályban 20—25 kis növendék ül gondos felügyelet mellett. Csodálkozva néznek ránk. — A növendékeim, — mutatja be őket az igazgató. — Na, Giziké, gyere ide szépen. A harmadik padban göndörhaju, szőke kislány ül. Kinéz az ablakon és meg sem hallja, hogy szóltak hozzá. — Giziké, hallod, gyere ide! A kislány lassan megfordítja fejét és a másik ablakon néz ki. —■ Gizikém, ne félj!... Gyere ide szépen, — biztatja az igazgató nr. — Na, gyere ide az igazgató bácsihoz. A kislány nagyon lassan feláll és felénk jön. Éppen olyan szenvtelen az arca, mint először. — Hogy hívnak? — Nem tud beszélni, — világosit fel az igazgató nr. — Nagyon súlyos esetünk. — Érted, amit mondok neked? A kislány egy pillanatra elmosolyodik, aztán komolyan helyére megy. — Na, Váncsa Pista, nyere ide, — szól az igazgató egy mindig mosolygós kisfiúhoz. — Három éve van az intézetben és csak ebben az évben kezdett el beszélni. Afost már szép eredményt mutat fel. A kisfiú összecsapja a bokáját ée mindig nevetve mondja: — Eeebb öőőőtf (Szebb jövőt.) Nevetve ad kezet és bátran olvassa le a falon lógó képekről: — Aszal, eenő, booot, bata. (Asztal, ernyő, bot, balta.) Tovább megyünk. Az ebédlőben a nagyobbak és értelmesebbek ebédelnek paradicsomlevest és lekváros tésztát. Ők már tudnak szépen, kanállal enni, sőt ,elég sokan már egészen ügyesen fogják a villát is közülük. Alikor távozunk, kórusán köszönnek: — Szebb jövőtI — Élelmezés terén vannak nehézségek? — kérdezzük Rótt igazgatótól^ — Hála Istennek, az idén csaknem teljesen kielégítő a helyzet. Tavaly sokkal nehezebb volt. BAINTNER MARGIT fi Zenekonzervatórium második növendékhangversenTO Március 19-én tartották meg a Zenekonzervatórium második növendékhangversenyét, melyen ezúttal a gyakorló és előkészítő osztályok növendékei vettek részt. Mindjárt az elején ki kell emelni egy Igen tehetséges zong^.a-növendéket, Szalmán Lórántot. Tanára, M. Rohonczy Mária. Kodály két darabját adta elő és mind hangképzés, mind előadásban bizonyította a zongorára való rátermettségét. Reményekkel biztatóan, gondosan játszott Czincz&r Julia, Tanára Zsembcry Elvira. Dicséretet érdemel Wenetseh Rózsa is rendes játékáért. Tanára Tulogdy Sarolta. A hegedűs növendékek közül kettő, Simon Erzsébet és Buszlay Ibolya (tanáruk S. Kouba Paula). Ismét Bartók népdal témájú hegedükettő- seiből adott elő. Sikerük bizonyítja, hogy már a tanulóifjúság is betekintést nyerhet a nagy alkotó müveibe és mennél hamarabb teszi, annál jelentősebb lesz későbbi zenei pályafutására ez a kétségkívül értékes és beláthatatlan' jelentőségű befolyás. A közönség is hovatovább hozzászokik a müvek helyes értékeléséhez. Ezúttal „Szól a duda“ és a „Rutén kolomejka“ elmü tetszett leginkább. Biztos játékkal hegedült Gokán Emilia, S. Kouba Paula növendéke. Képességeit ügyesen juttatta érvényre Schwartz Ernő, ki Corelli szép op. 5. szonátájából adta elő az Allegro részt. Tanára Lebeda Gyula. Lendületes vonővezetés és jó technika Jellemezte Porzsolt János játékát. Tanára B. Fehér Miklós. Albert Annamária és Lengyel Xénia — Sigmond Lajos két növendéke — énekkettöse nehéz technikai feladatokat oldottak meg s mindenképpen sikerült szám volt. Kellemes, finom hangja van Mátyás Erzsébetnek, tanára Mihályffy Irén. Mé- nessy Erzsébet szép telt fényű mezzoszopránja különösen Haendel a „Rinaldo“ egy áriájában érvényesült. Puha, világos szopránja van Buszlay Ibolyának. E két utolsó énekes növendék tanára. A. Antos Hona. A Zenekonzervatórium növendékhangversenye most is szép sikerrel hívta fel magára az érdeklődők figyelmét. m. b. a, HircfeSések, apréhfrcfetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben
