Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-18 / 63. szám

ombat 1944. március 18 Áru 1& miéi KLOnZETÉSl ARAK 5 1 GYED ÉVKE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ ___POSTATAKARÉK­PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL *§, NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA WASHINGTON MEGSZAKÍTJA HELSINKIVEL A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOKAT? &zlafSis KtoTolkexo diplomáciai lépése s szoTelség De Gaulle-Ial A német csapatok elkeseredett harcot vívnak a Súgón átkelt szovjet erőkkel UialftK» súlyos légitámadás érl@ fi ál A fasiszta sajtó szerint a szövetségeseié nagy balkáni hadműveletekre készülnek A FINN DÖNTÉS MÉG NEM JELENTI A HELSINKI ÉS MOSZKVA KÖZÖTTI ÉRINTKEZÉS TELJES MEGSZAKADÁ­SÁT, állapítják meg Berlinben, tény azon­ban, hogy a finnek egyértelműen elutasítot­ták a szovjet fegyverszüneti feltételeket, azok jelenlegi alakjában. A kérdés még nem tisztázódott teljesen és ezért a Buda­pesti Tudósító berlini jelentése szerint né­niéit politikai körökben továbbia is kitárta* nak a tartózkodás mellett, bér a finn nép­képviselet elutasító szavazatát megelége­déssel vették tudomásul. A Wilhelmstrassen annak kijelentésére szorítkoztak, hogy a finn kormány valószínűleg továbbra sem hoz olyan határozatot, amely ellentétben állna ^ finn nemzeti önfenntartás akaratá­val és a becsület érzésével. Ezzel a német magatartással, amely nem akar kényszerítő nyomást gyakorolni a finnekre, szemben áll az angolszászok s kü­lönösen Amerika állásfoglalása. Roosevelt csütörtökön adott nyilatkozatában újból fel­szólította a finneket a háborúból váló kilé­pésre. Mindig különösnek tűnt előttem és az Egyesült Államok népe előtt, — mon­dotta az amerikai elnök — hogy Finnország a mai Németország szövetségese és váll­vetve harcol vele. A finn népnek most al­kalom kínálkozik az ebből a szövetségből való kilépésre. Azt hiszem, minden ameri­kai nevében fejezem ki azt az őszinte re­ményünket, hogy Finnország nem mulasztja el az alkalmat és szakit szövetségeseivel. Kévéssel a Roosevelt-nyilatkozat elhang­zása után már határozott értesüléseket kap­tak Washingtonban a finn magatartásról, s a külügyminisztérium fötisztviselöit rög­tön rendkívüli megbeszélésre hivták össze. A tanácskozáson, amint a Magyar Távirati Iroda Zürichen át jelenti, vizsgálat alá vet­ték az Egyesült Államok és Finnország kö­zötti diplomáciai kapcsolátok megszakítá­sának kérdését. A semleges sajtó élénken foglalkozik a finnországi eseményekkel. A svájci „Bund“ clmü lap a következőket Írja: A finnek számára elsősorban az a megfontolás ar: irányadó, hogy hadseregük jelenleg nem csak nincs legyőzve, hanem teljes harc erejében ott áll az arcvonalon és ez az arc­vonal jóval túlnyúlik az, ország határain Bizonyára nem könnyelműség, elbizakodott­ság, vagy bizonytalanság vezeti a finneket a helyzet megítélésében és döntésük meg hozatalában. * BEFEJEZETT TÉNYEK ELÉ ÁLLÍTJÁK ANGLIÁT MINDEN OLDALON, panaszko­dik a „News Chronicle“ clmü angol lapban Vernon Bartlett, az ismert angol köziró az­zal kapcsolatban, hogy Moszkva angolszász szövetségesei tudta nélkül diplomáciai kap­csolatot létesített a Badoglio-kormánnyal. Az Egyesült Államokra is van azonban pa­nasza Bartlettnek. Felemlegeti Washington­nak argentínai, spanyolországi és legutóbb írországi lépését, amely London számára mindig meglepetést, befejezett tényt jelen­tett. Badoglio után alighanem a De Gaulle bi­zottság is szovjet nagykövetet fog kapni és maga is dipolmáciai képviselőt küld Mosz­kvába. A „Daily Telegraph“ algiri tudósí­tója szerint De Gaulle ilyen értelemben már kérést intézett Maszkosához s valószínűnek tartják, hogy azt a szovjet kormány telje­síti is. Pierre Cot volt francia légügyi mi­niszter a Magyar Távirati Iroda stockholmi jelentése szerint De Gaulle megbízásából Moszkvában tartózkodik és ez Sztálin messzemenő diplomáciai terveivel van össze­függésben. Célja az, hogy először a gaul- leistákat, később egész Franciaországot szerződéssel a maga befolyása alá vonja. Első lépése a Benessel való szövetség volt, most következik a második szövetség De Gaulle-lal. Ezzel felujul a francia—szovjet szövetség és a paktumoknak az a rendszere, amely annakidején a Népszövetség alapján Csehszlovákia körül kialakult. A paktumok­nak ez a rendszere annakidején München­ben összedült. Moszkva még ma is bosszús amiatt, hogy Franciaország akkor az egyez­ménnyel ellentétben cselekedett, anélkül, hogy előzőleg tanácskozott volna a Szovjet­tel. Londoni gaullelsta körök szerint Sztálin most visszatér erre az egyezményrendszer­re, de áthelyezi a súlypontot. A szövetségi rendszer, amelyre ' törekszik, a következő­képpen működnék: Szovjetoroszország és Franciaország garanciát adna Csehszlová­kiának. Ha ez utóbbit megtámadnák, első­sorban a Szovjetunió üzen hadat a táma­dónak és azután követi példáját Francia- ország. Egy ilyen egyezmény fejében Moszkva a gaullelsta bizottságot hajlandó Franciaország kormányának elismerni. Moszkvának ehhez a diplomáciai tevé­kenységéhez a német külügyminisztérium­ban kijelentették, hogy Anglia gondjai tel­jesen érthetőek, mert Teherán óta az egész szövetséges politikai aktivitást kizárólag Moszkva teljesíti. A Badoglio-kormány el­ismerése különösen fontos, mert olyan terü­letre vonatkozik, amelynek védelmére An­glia érzi magát elsősorban hivatottnak. Sztálin most Délolaszoi szágban Badogliot támogatja abban a tudatban, hogy bármi­kor hatalmában áll megbuktatni. A szövetségesei tudta nélkül történő szov­jet lépésért egyébként Eden — ke”ülő utón ' — már szemrehányást is tett az angol alsóházban. A jugoszláv kérdésben folyta­tott tanácskozással kapcsolatban nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy a brit külügymi­nisztérium" politikai'r’rk minden mozzana­táról tájékoztatja ■ 1 réséit és reméli, hogy hasonló éllé lesz része. A legutóbbi nap: _ eményei mutatják, hogy ebben a tekintetben Anglia csak a re ménységgel marad. * GöBBELS DR. birodalmi miniszter a „F ■ T" •" !mü hetilapban „Az uj idő ■ <. . .... 1 irt cikkében azokkal az angol lapjelentésekből indul ki, amelyek a mult év végén hangsúlyozták, hogy a há­ború gyakorlatilag véget ért. Churchill Is beszélt arról, hogy a tengelyhatalmak már csak haláluk óráját várják. — Micsoda téves számítás — Írja a mi­niszter. — ■ és micsoda, félrevezetése a köz­véleménynek. Európa olyan keménységről és ellenálló erőről tett tanulságot, amely az angol-amerikai katonaságnak még több kel­lemetlenséget okoz, mint államfőiknek. A háború sem gyakorlatilag, sem elméletileg nem ért még véget. Göbbels ezután megállapítja, hogy a né­met kormánynak nineş szüksége arra, hogy a német népnek kedvezőbb beállításban tün­tesse fel a háborút. Éppen ezért úgy Írják le a háborút, mint amilyen: részvétlennck és kegyetlennek. — Nem tudjuk, — folytatja — mikor ér véget a háború, de szilárd elhatározá­sunk, hogy mindaddig forgatjuk a fegyvert, amíg ellenségeink nem hajlandók fenntartás nélkül elismerni szabadságunkat és nemzet' létünú biztonságát. Egy sincs köztünk, aki ne lenne hajlandó a halált is vállalni, hogy megvédje a hazát. Hogy ez mit jelent, azt majd meg fogják tudni az angolok és ame­rikaiak, ! ha majd megkezdik az elözönlést. A régi Anglia azt hiszi, hogy ezzel a há­borúval megőrizheti, sőt talán még ki is bővítheti elavult előjogait. A huszadik szá­zad azonban a szocializmus százada. A régi társadalmat felváltó uj világ közeledik. Ez háború határtalan szenvedéssel és fájda­lommal jár. Németország ebben a háború­ban ismét úttörője egy uj világnak. Soha nem hitiünk olyan szilárdan a német nép győzelmében, mint ezekben a hetekben és hónapokéban, amikor ki kell állani a tüz- próbát. * AZ TJJBöL KIÉLEFEDETT LÉGIHA- BORU keretében csütörtökön Ismét heves légiharcok voltak Németország fö'ött. az angolszászok Ausburg és IJlm bombázását 36 gépük elvesztésével fizették meg. A Magyar Távirati Iroda jelentette, hogy pénteken délben angolszász gépek Ma­gyarország területére is berepültek s több helyről érkezett jelentés bombaledobásokról. Károkat a közlés kiadásáig nem jelen­tettek. Péntekre virradó éjszaka Szófiát bom­bázták újból az angol-amerikai gépek. A belvárost nagyobbméretü bombák találata érte. A lakóházakon kívül súlyosan meg­rongálódott a Tudományos Akadémia, az egyetem rektori épülete és az egyetemi könyvtár. Több nehézbomba a székesegy­ház és más templomok közelében esett le. A londoni jelentések, közli a Budapesti Tudósító Zürichből, azt hangoztatják, hogy a Németország elleni légi offenstva foko­zása, amelyről mértékadó angolszász kö­rök már hosszabb ideje beszélnek, megváló* sitottnak tekinthető. A legutóbbi támadá­sok során ugyanis — mondják Londonban — az amerikai légierő a háború kezdete óta nem tapasztalt nagymennyiségű bom­bát dobott 4e. Az angolszász gépek régi szokásuknak m&gíelélői.n, nincsenek tekintettel Svájc semlegességére. Csütörtökön több svájci gép félszállott és az ellenséges gépek közül né­hányat leszállásra kényszeri tettek. Három északamerikai gép svájci területen lezu­hant. Négy gépet leszállásra kényszeritet- tek és ezek legénységét internálták. * A KELETI ARCVONAL DÉLI RÉSZÉN a Szovjet hadvezetőség teljes erővel foly­tatja azt a kísérletét, hogy a német arcvo­nalat felgöngyölítse. A német hivatalos je­lentés megállapítja, hogy a nikoiajevl moio elleni támadások meghiúsultak s azok a déli német pillérállást nem tudták megin­gatni. A Bug középső szakaszán ellenséges harcesoportok nyomultak át és ezekkel ke­mény harcok folynak. Az északabbra csat­lakozó szakaszokon ugyancsak súlyos tá­madó és elhárító harcokban áll a német haderő. Egyidejűleg az olaszországi harctéren is nagy támadások Indultak. Az angolszá­szok ujzélandi, Indiai és francia csapatokat hajszolnak Cassino ellen, a város azonban szilárdan német kézben van. Valószínűnek tartják, hogy, az angolszász hadvezetőség nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ezen a harc­téren sikereket érjen el. Nagy előkészületek folynak a szövetsé­gesek hátsó vonalai mögött Is, jelentik a fasiszta köztársasági lapok. Több délolasz­országi kikötőbe, elsősorban Nápolyba te­kintélyes csapatmegerösitések, fegyver- és lőszerszáilitmányok érkeztek. Olasz körök­ben az angolszászoknak ezeket az előké­születeit összefüggésbe hozzák a nagy bal­káni partraszállási akcióval. A fasiszta la­pok jelentik még, hogy Alexander tábor­nok és Tito által közösen kidolgozott had­műveletről van sző. Tito ugyanis rövid idő­vel ezelőtt Dél-Olaszországba érkezett és részletes tervet dolgozott ki a Jugoszlávia, elleni támadásra. Egyelőre még nehéz meg­állapítani, hogy ezek a hirek tényeken ala- pulnak-e, vagy pedig csupán a 1 iá borús Iz­galmak jelenségei. Mégis támpontot nyújt a hirek mellett az a tény, hogy Tito né­hány tisztje hosszabb idő óta Bariban tar­tózkodik.

Next

/
Thumbnails
Contents