Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-18 / 63. szám
ombat 1944. március 18 Áru 1& miéi KLOnZETÉSl ARAK 5 1 GYED ÉVKE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ ___POSTATAKARÉKPÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL *§, NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA WASHINGTON MEGSZAKÍTJA HELSINKIVEL A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOKAT? &zlafSis KtoTolkexo diplomáciai lépése s szoTelség De Gaulle-Ial A német csapatok elkeseredett harcot vívnak a Súgón átkelt szovjet erőkkel UialftK» súlyos légitámadás érl@ fi ál A fasiszta sajtó szerint a szövetségeseié nagy balkáni hadműveletekre készülnek A FINN DÖNTÉS MÉG NEM JELENTI A HELSINKI ÉS MOSZKVA KÖZÖTTI ÉRINTKEZÉS TELJES MEGSZAKADÁSÁT, állapítják meg Berlinben, tény azonban, hogy a finnek egyértelműen elutasították a szovjet fegyverszüneti feltételeket, azok jelenlegi alakjában. A kérdés még nem tisztázódott teljesen és ezért a Budapesti Tudósító berlini jelentése szerint néniéit politikai körökben továbbia is kitárta* nak a tartózkodás mellett, bér a finn népképviselet elutasító szavazatát megelégedéssel vették tudomásul. A Wilhelmstrassen annak kijelentésére szorítkoztak, hogy a finn kormány valószínűleg továbbra sem hoz olyan határozatot, amely ellentétben állna ^ finn nemzeti önfenntartás akaratával és a becsület érzésével. Ezzel a német magatartással, amely nem akar kényszerítő nyomást gyakorolni a finnekre, szemben áll az angolszászok s különösen Amerika állásfoglalása. Roosevelt csütörtökön adott nyilatkozatában újból felszólította a finneket a háborúból váló kilépésre. Mindig különösnek tűnt előttem és az Egyesült Államok népe előtt, — mondotta az amerikai elnök — hogy Finnország a mai Németország szövetségese és vállvetve harcol vele. A finn népnek most alkalom kínálkozik az ebből a szövetségből való kilépésre. Azt hiszem, minden amerikai nevében fejezem ki azt az őszinte reményünket, hogy Finnország nem mulasztja el az alkalmat és szakit szövetségeseivel. Kévéssel a Roosevelt-nyilatkozat elhangzása után már határozott értesüléseket kaptak Washingtonban a finn magatartásról, s a külügyminisztérium fötisztviselöit rögtön rendkívüli megbeszélésre hivták össze. A tanácskozáson, amint a Magyar Távirati Iroda Zürichen át jelenti, vizsgálat alá vették az Egyesült Államok és Finnország közötti diplomáciai kapcsolátok megszakításának kérdését. A semleges sajtó élénken foglalkozik a finnországi eseményekkel. A svájci „Bund“ clmü lap a következőket Írja: A finnek számára elsősorban az a megfontolás ar: irányadó, hogy hadseregük jelenleg nem csak nincs legyőzve, hanem teljes harc erejében ott áll az arcvonalon és ez az arcvonal jóval túlnyúlik az, ország határain Bizonyára nem könnyelműség, elbizakodottság, vagy bizonytalanság vezeti a finneket a helyzet megítélésében és döntésük meg hozatalában. * BEFEJEZETT TÉNYEK ELÉ ÁLLÍTJÁK ANGLIÁT MINDEN OLDALON, panaszkodik a „News Chronicle“ clmü angol lapban Vernon Bartlett, az ismert angol köziró azzal kapcsolatban, hogy Moszkva angolszász szövetségesei tudta nélkül diplomáciai kapcsolatot létesített a Badoglio-kormánnyal. Az Egyesült Államokra is van azonban panasza Bartlettnek. Felemlegeti Washingtonnak argentínai, spanyolországi és legutóbb írországi lépését, amely London számára mindig meglepetést, befejezett tényt jelentett. Badoglio után alighanem a De Gaulle bizottság is szovjet nagykövetet fog kapni és maga is dipolmáciai képviselőt küld Moszkvába. A „Daily Telegraph“ algiri tudósítója szerint De Gaulle ilyen értelemben már kérést intézett Maszkosához s valószínűnek tartják, hogy azt a szovjet kormány teljesíti is. Pierre Cot volt francia légügyi miniszter a Magyar Távirati Iroda stockholmi jelentése szerint De Gaulle megbízásából Moszkvában tartózkodik és ez Sztálin messzemenő diplomáciai terveivel van összefüggésben. Célja az, hogy először a gaul- leistákat, később egész Franciaországot szerződéssel a maga befolyása alá vonja. Első lépése a Benessel való szövetség volt, most következik a második szövetség De Gaulle-lal. Ezzel felujul a francia—szovjet szövetség és a paktumoknak az a rendszere, amely annakidején a Népszövetség alapján Csehszlovákia körül kialakult. A paktumoknak ez a rendszere annakidején Münchenben összedült. Moszkva még ma is bosszús amiatt, hogy Franciaország akkor az egyezménnyel ellentétben cselekedett, anélkül, hogy előzőleg tanácskozott volna a Szovjettel. Londoni gaullelsta körök szerint Sztálin most visszatér erre az egyezményrendszerre, de áthelyezi a súlypontot. A szövetségi rendszer, amelyre ' törekszik, a következőképpen működnék: Szovjetoroszország és Franciaország garanciát adna Csehszlovákiának. Ha ez utóbbit megtámadnák, elsősorban a Szovjetunió üzen hadat a támadónak és azután követi példáját Francia- ország. Egy ilyen egyezmény fejében Moszkva a gaullelsta bizottságot hajlandó Franciaország kormányának elismerni. Moszkvának ehhez a diplomáciai tevékenységéhez a német külügyminisztériumban kijelentették, hogy Anglia gondjai teljesen érthetőek, mert Teherán óta az egész szövetséges politikai aktivitást kizárólag Moszkva teljesíti. A Badoglio-kormány elismerése különösen fontos, mert olyan területre vonatkozik, amelynek védelmére Anglia érzi magát elsősorban hivatottnak. Sztálin most Délolaszoi szágban Badogliot támogatja abban a tudatban, hogy bármikor hatalmában áll megbuktatni. A szövetségesei tudta nélkül történő szovjet lépésért egyébként Eden — ke”ülő utón ' — már szemrehányást is tett az angol alsóházban. A jugoszláv kérdésben folytatott tanácskozással kapcsolatban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a brit külügyminisztérium" politikai'r’rk minden mozzanatáról tájékoztatja ■ 1 réséit és reméli, hogy hasonló éllé lesz része. A legutóbbi nap: _ eményei mutatják, hogy ebben a tekintetben Anglia csak a re ménységgel marad. * GöBBELS DR. birodalmi miniszter a „F ■ T" •" !mü hetilapban „Az uj idő ■ <. . .... 1 irt cikkében azokkal az angol lapjelentésekből indul ki, amelyek a mult év végén hangsúlyozták, hogy a háború gyakorlatilag véget ért. Churchill Is beszélt arról, hogy a tengelyhatalmak már csak haláluk óráját várják. — Micsoda téves számítás — Írja a miniszter. — ■ és micsoda, félrevezetése a közvéleménynek. Európa olyan keménységről és ellenálló erőről tett tanulságot, amely az angol-amerikai katonaságnak még több kellemetlenséget okoz, mint államfőiknek. A háború sem gyakorlatilag, sem elméletileg nem ért még véget. Göbbels ezután megállapítja, hogy a német kormánynak nineş szüksége arra, hogy a német népnek kedvezőbb beállításban tüntesse fel a háborút. Éppen ezért úgy Írják le a háborút, mint amilyen: részvétlennck és kegyetlennek. — Nem tudjuk, — folytatja — mikor ér véget a háború, de szilárd elhatározásunk, hogy mindaddig forgatjuk a fegyvert, amíg ellenségeink nem hajlandók fenntartás nélkül elismerni szabadságunkat és nemzet' létünú biztonságát. Egy sincs köztünk, aki ne lenne hajlandó a halált is vállalni, hogy megvédje a hazát. Hogy ez mit jelent, azt majd meg fogják tudni az angolok és amerikaiak, ! ha majd megkezdik az elözönlést. A régi Anglia azt hiszi, hogy ezzel a háborúval megőrizheti, sőt talán még ki is bővítheti elavult előjogait. A huszadik század azonban a szocializmus százada. A régi társadalmat felváltó uj világ közeledik. Ez háború határtalan szenvedéssel és fájdalommal jár. Németország ebben a háborúban ismét úttörője egy uj világnak. Soha nem hitiünk olyan szilárdan a német nép győzelmében, mint ezekben a hetekben és hónapokéban, amikor ki kell állani a tüz- próbát. * AZ TJJBöL KIÉLEFEDETT LÉGIHA- BORU keretében csütörtökön Ismét heves légiharcok voltak Németország fö'ött. az angolszászok Ausburg és IJlm bombázását 36 gépük elvesztésével fizették meg. A Magyar Távirati Iroda jelentette, hogy pénteken délben angolszász gépek Magyarország területére is berepültek s több helyről érkezett jelentés bombaledobásokról. Károkat a közlés kiadásáig nem jelentettek. Péntekre virradó éjszaka Szófiát bombázták újból az angol-amerikai gépek. A belvárost nagyobbméretü bombák találata érte. A lakóházakon kívül súlyosan megrongálódott a Tudományos Akadémia, az egyetem rektori épülete és az egyetemi könyvtár. Több nehézbomba a székesegyház és más templomok közelében esett le. A londoni jelentések, közli a Budapesti Tudósító Zürichből, azt hangoztatják, hogy a Németország elleni légi offenstva fokozása, amelyről mértékadó angolszász körök már hosszabb ideje beszélnek, megváló* sitottnak tekinthető. A legutóbbi támadások során ugyanis — mondják Londonban — az amerikai légierő a háború kezdete óta nem tapasztalt nagymennyiségű bombát dobott 4e. Az angolszász gépek régi szokásuknak m&gíelélői.n, nincsenek tekintettel Svájc semlegességére. Csütörtökön több svájci gép félszállott és az ellenséges gépek közül néhányat leszállásra kényszeri tettek. Három északamerikai gép svájci területen lezuhant. Négy gépet leszállásra kényszeritet- tek és ezek legénységét internálták. * A KELETI ARCVONAL DÉLI RÉSZÉN a Szovjet hadvezetőség teljes erővel folytatja azt a kísérletét, hogy a német arcvonalat felgöngyölítse. A német hivatalos jelentés megállapítja, hogy a nikoiajevl moio elleni támadások meghiúsultak s azok a déli német pillérállást nem tudták megingatni. A Bug középső szakaszán ellenséges harcesoportok nyomultak át és ezekkel kemény harcok folynak. Az északabbra csatlakozó szakaszokon ugyancsak súlyos támadó és elhárító harcokban áll a német haderő. Egyidejűleg az olaszországi harctéren is nagy támadások Indultak. Az angolszászok ujzélandi, Indiai és francia csapatokat hajszolnak Cassino ellen, a város azonban szilárdan német kézben van. Valószínűnek tartják, hogy, az angolszász hadvezetőség nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ezen a harctéren sikereket érjen el. Nagy előkészületek folynak a szövetségesek hátsó vonalai mögött Is, jelentik a fasiszta köztársasági lapok. Több délolaszországi kikötőbe, elsősorban Nápolyba tekintélyes csapatmegerösitések, fegyver- és lőszerszáilitmányok érkeztek. Olasz körökben az angolszászoknak ezeket az előkészületeit összefüggésbe hozzák a nagy balkáni partraszállási akcióval. A fasiszta lapok jelentik még, hogy Alexander tábornok és Tito által közösen kidolgozott hadműveletről van sző. Tito ugyanis rövid idővel ezelőtt Dél-Olaszországba érkezett és részletes tervet dolgozott ki a Jugoszlávia, elleni támadásra. Egyelőre még nehéz megállapítani, hogy ezek a hirek tényeken ala- pulnak-e, vagy pedig csupán a 1 iá borús Izgalmak jelenségei. Mégis támpontot nyújt a hirek mellett az a tény, hogy Tito néhány tisztje hosszabb idő óta Bariban tartózkodik.
