Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-17 / 62. szám

KílETiüteXG 4 / 1944. M4BCTÜS 17. Kolozsvár közönsége bensőséges emlékezéssel hódolt a márciusi nagy napok szelleme elölt Kolozsvár, március 16. Március tizenötö­dikére ezúttal nem főtéri ünnepségekben emlékezett Kolozsvár közönsége. A háború» időkre való tekintettel nem rendeztek sza­badtéri ünnepélyeket, de Így is minden egyesület megtalálta a módját annak, hogy a márciusi Ifjak szellemét. méltó módén idézze, A kolozsvári ünnepségekről alábbi tudósí­tásainkban számolunk be: Az egyetemi és középiskolás ifjúság ünnepe Szerdán délelőtt fé'tizenkettökoi a Má­tyás király Diákház zsúfolásig megtelt nagytermében ünnepelte meg a kolozsvári egyetemi és középiskolás Ifjúság a magyar szabadság ünnepét. Az ünnepségen Búza László dr, rktorral élén az egyetemi ta­nács is megjelent. A műsor a „Hiszekegy“ eléneklésével kezdődött, amelyet az egye­temi énekkar vegyeskara adott elő. Major László, a Kolozsvári Magyar .Diákok Szö­vetségének elnöke üdvözölte ezután a pro­fesszorokat, az ünnepi szónokot é« az ifjú­ságot. • —• Régiekről emlékezünk és a máról be­szélünk. — mondotta rövid megnyitójában Major László. — Erdélyi módon, józan be­széddel, magyar énekkel, kemény magyar verssel fejezzük azt ki, amit gondolunk. A köszöntő szavak után Nagy Rózsa böl­csészhallgatónő Ady Endre „A tűz m&r- cáuta“ cimü költeményét adta elő, majd az Egyetemi Énekkar férfikara Farkas Ferenc katonadalaiból énekek Benedek Kálmán vezénylésével. Ezután Tamási áron mondotta el iiunepí beszédét: —* Teljességgel bizonyos — mondotta beszédében az Ifjúság ünnepi szónoka — nogy a megváltás csak belülről jöhet, ami­képpen a kegyelem felülről. Mindenkinek önmagát kell megváltania: egyénnek az egyént, csa’ádnak a családot, nemzetnek a nemzetet. Megújult lelkekből áll a meg­újult közösség. Ez . minden nevelésnek az alapja, a nemzetnevelésnek is. Eszmények nélkül azonban puszta és céltalan a vágy: meg kell keresnünk tehát az eszményeket, melyeknek Jegyében a megújulást hirdetni és cselekedni kell. Vannak örök eszmények, melyeket a kereszténység hordoz: az em­beri lélek ezekhez a forrásokhoz szomja- sabban fog visszatérni, mint ahogy vélnék azok a politikai és társadalmi rendszerek, amelyek csupán az anyagi jólét igazságo­sabb rendezését akarják végbevinni most is. Az örök eszmények mellett azonban meg kell találnunk azt a nemzeti eszmét is, amely nemcsak erős közösséggé tud egybeforrasztani minket, hanem a magyar­ságnak a nemzetek között méltó helyet biztosit. — Ez a nemzeti eszme nem lehet más, mint a magyar haza határai között újra­teremteni az életet. Az. élet pedig lélek és test: kultúra ős anyagi rend. Újraterem­teni?! Ne féljünk a szótól, mert jobb ide­jében egészet vállalni és mindenre felké­szülni. mint később szenvedni a mulasztás miaţt, S meg se Utődjünk ezen a szón, túl­zottnak találván, hiszen attól jobb magya­rok biztosan néni leszünk, a kérdés pedig nem szűnik meg azáltal, ha nem beszélünk róla, Tamási Áron beszédét a következő mon­datokkal fejezte be: — Az elveszett békével együtt az igazsá­got és a természetes rendet is újból meg kell szereznünk, mert érdemes élet máskü­lönben nincs. Az anyagi javak elosztásá­ban — földrészek és nemzetek között ép­pen úgy, mint a társalalomban —, az em­beri eszmével összecsendülö nemzeti igaz­ságnak kell döntenie. Mert egyedül ebben aa igazságban van megnyugtató és rendte- remtő értelem, mely a kevesek helyett a sokat jutalmazza és a kivételeket érték szerint válogatja meg. Ezért látja úgy a lélek, hogy a jövő társad»'ina a szoclállz- tnus elvére épül s hogy olyan értékrendet teremt, melyben a lélek, a szellem és a te­hetség megillető helyére jut. — Tehát újra kell teremteni az életet! — Újrateremteni azonban emberi erővel csak azt lehet, amit valamilyen formában mégörlztünk és a veszélyben megvédelmez­tünk — Ebben a védelemben mind egyek va­gyunk. Éltet &2 ühnepi reménység, hogy az újrateremtésben is egyek leszünk. A beszédet a közönség nagy lelkesedéssel és hosszantartó tapssal fogadta. Klíma Kálmán orvostanhallgató Petőfi „Feltáma­dott a tenger“ cimü versét szavalta még el. Az ünnepély a - Himnusz hangjaival ért véget Kormányzó Urunk arcképét leplezte le a Baross Szövetség A Baross Szövetség és a Baross Női Tá­bor március 15-én, szerdán délelőtt ünnepi ülést tártott. Az ünnepi ülésen leplezték le a Kormányzó Ur arcképét, A „Hiszekegy“ elmondása után Lehőcz József elnök üdvözölte a megjelenteket és Bálint József országgyűlési képviselőt, az ünnepi szónokot. Bólint József beszédében párhuzamot vont Petőfi márciusa és a ma márciusa között, Kosául* Lajos honvédet és Horthy Miklós honvédéi között, majd a Kormányzó Ur országépttő munkáját mél­tatta. Beszéde végén összetartásra hívta fal rz erdélyi magyar kereskedötársadalmat Beszéde közben leplezték le a Kormányzó Ur arcképét. A festmény tengemagyl dlsz- egyenruhájáb'-n ábrázolja a legelső magyar emben. a kép hátterében pedig a Mátyás­szobor és a Bethlen-bástya látható. A kép leleplezésekor a közönség hosszan ünnepelte a Kormányzó Urat. A festmény egyébként Lőrinozné Nagy Erzsébet festömUvéaznő si­került müve. Hagy Péter ezután elszavalta Petőfi ,Jfemzeti Dal« cimü költeményét. A bensőséges ünnepély a Himnusz eléneklésé- vel ért véget A sebesült honvédek szabadságünnepe A nagy napok évfordulója alkalmából igen szép ünnepséget rendezett a kolozsvári helyőrségi kórház és Vöröskereszt hadikór­ház parancsnoksága is a sebesült honvédek részére. Az első ünnepség színhelye délelőtt féltizenkéttőkor a Zápolya-utcal kórház volt, délután három órakor pedig a Vörös- kereszt-hadikórházban ismételték meg az ünnepséget. Az ünnepségeken fltum Vilmos főhadnagy' méltatta március lö-e jelentősé­gét. A nagy lelkesedéssel, fogadott ünnepi beszéd után BiHöni Zoltán Petőfi Nemzeti <iaj“-át és Gyóni Géza „Csak egy éjsza­kára« cimü költeményét, adta elő. Utána a „Hadak utján« cimü hazafias tárgyú egy- felvonásos színdarabot adta elő: Sötoni Zol­tán, Bokor Ferenc, László János, Kis József és Gábor Sándor. A műsor további részében Botos Ferenc, Szűcs László dr. és Suki Ru­dolf ének- és zeneszámokat adtak elő, majd Sántha Ferenc tárogatómüvész szórakoztat­ta néhány dallal a hallgatóságot. Az ün­nepség a .JHszekegi)“ eléneklésével ért vé­get. Az erdélyi lovészkerület is kis ünnepséget rendezett március tizen­ötödike alkalmából. Bevezetőül a Hiszek­egyet énekelte el a Lövészdalárda, majd Kovács László főtitkár felolvasta a 48-as tizenkét pontot és a közeli napok ifjúsági deklarációját, mely tiz pontban szögezte le kívánságait. Ezután Unghváry Sándor ta­nár előadása következett, majd Mándly István igazgató a „Nemzeti dalt“ szavalta el, Atzél Ede báró főlövészmeater egyórás előadásában sorra vette a két március kö­zötti porblémákat és megállapította, hpgy azok ma is egyformán aktuálisak, s a kü­lönbség csak az, hogy ma több az esélyünk azok megvalósítására, mint száz esztendő­vel ezelőtt. A magyar munkásság ünnepélye A kolozsvári magyar munkásság szerdán délután hat órakor a Nemzeti Munkaköz- pont bőripari szakcsoportjának kulturházá- ban ünnepelte meg március 15-ét. Az ün­nepélyt a hidelvei énekkar nyitotta meg a „Székely BBroanw“ eléneklésével. Aé ünnepi beszédet Lipcsey Ákos NMK főtitkár mon­dotta. Utána Dálnoky István Petőfi „Nem­zeti Dal“-át, Deák Irma pedig Petőfi „Már­cius 15“ cimü költeményét adta elő. Sántha Ferenc tárogatómüvész régi magyar dalokat játszott, Papp József Számadó Ernőnek „A honvéd“ cimü versét szavalta el. Utána Szabó Duci szlnlnövendék erdélyi tárgyú dalokat énekelt. Az ünnepély Szotyori Nagy Endre, kulturális titkár zárószavaival és a „Himnusz“ eléneklésével ért véget Tábortűz & repülőgépmodellező kiállítás a piarista gimnáziumban A kolozsvári római katolikus gimnázium levente-ifjúsága szerdán délután fél 5 óra­kor az Intézet dísztermében leventetábortü­zön emlékezett meg március 15-éről. A mű­sor első részében népi játékokat mutattak be a leventék, a második részben pedig a magyar lira és próza legszebb hazafias vo­natkozású gyöngyszemét adták elő. A tá­bortűz után megnyílt a gimnázium Ends, er: György Ifjúsági Aero Körének repülőgép modellező kiállítása. I A Kolozsvári Levente --sülcf a református kollégium udvai^n icjdezect március 15-1 ünnepet. Az ünnepségen jelen volt Vásárhelyi László dr. polgi. inesterhe- lyettes, leventéegyerületi elnök, vviaz Bot- csiazky Imre őrnagy, városi levemteparancs- nok és vitéz Kászonyi Zoltán ezredes, had- testl8Venteparancsnok, valamint népes tiszt! küldöttség. A Himnusz és a Rákóczi Induló elhang­zása után vitéz Kászonyi Zoltán ezred is mondott bevezető , szavakat, majd vitéz Borcsicsky Imre őrnagy, városi leventepa­rancsnok felolvasta á honvédelmi miniszter ünnepi szózatát. Petőfi „Elet, vagy halál“ cimü versét szavalta el ezután Rótt Lajos, a katolikus gimnázium leventecsapatának tagja, a „Végvári“ levente szavalóverseny győztese. Az ünnepi beszédet az ifjúság szó­noka. Bsász János, az unitárius teológia leventecsapatának tagja mondotta. Az ün- népl beszéd után n leventsegyesületi tanfo­lyamon résztvevő Ifjuvezetők Peredi János leventetiszt vezetékével Vörösmarty Szóza­tát szavalták el. Vásárhelyi László dr. pol­gármesterhelyettes, a leventeegyesület el­nöke meleg köszönetét mondott az ősi kol­légium igazgatóságának a leventelntézmőny támogatásáért és ennek jeléül egy levente felségjelvényes árbőczászlót nyújtott át Kovách Zoltán igazgatóhelyettesnek. Végül Petőfi Nemzeti dalát szavalta el Faxeltas László iparos tanonciskola! levente. A Ma­gyar Hiszekegy együttes elmondása után énekszóval oszlottak szét a csapatok körle­teikbe. A rendezés munkáját Peredi János, a leventeegyesület titkára végezte. lien gelegen, szerepelt a kolozsvári Majláth kör regŐsesapnta Dengeleg község bensőségesen ülte meg a magyar szabadság ünnepét. Az ünnepségre a KMDSz keretében működő Majláth-kör 14 tagú regöscsapata is leutazott. Délelőtt 11 órakor Csendőr Jenő, az Apor-szeminárlum igazgatója ünnepi szentmisét és szentbeszé- det mondott. A regőscsopórt tagjai ezután, megtekintették a falut, s meglátogattak né­hány családot. Az ünnepség, amelyet Major László igaz­gató-tanító és neje buzgó munkával készí­tett elő. délután 3 órakor kezdődött az is­kola zsúfolásig megtelt termében. A műsor első részében a helyi leveutecaapat tagjai működtek közre nagy sikerrel. A regösmü- sor során Csendőr Jenő a bolsevista veszély­ről tartott előadást. A regöseaapat tagjai: Felsseghy József, Tulogdy Margit, Sándor Erzsébet, Czakó Lenke, Goór Imre, Borsai Ilonka, Berán Elemér, Lázár Jenő, Márton Barnabás, Bartók Sándor, GUlay János, VaJ- novszky Árpád és Kádár Mihály népi játé­kokat. táncokat és dalokat adtak elő, nagy sikert aratva, Kalotaszeg to'vonut Kolozsvárra ' „Kalotaszegi napok“ rendezésé»*! terem! küzvetleü kapcsolatot a népművelés Kolozsvár és a jellegzetes vidék népe között • • Kolozsvár, március 16. A népművelés cél­jainak elérését legutóbb két intézkedéssel igyekezett megkönnyíteni a áultusznpnlss- térium. Az egyik a Népművelési Intézet megalapítása, a másik a keskenyííimvetiUi- készülékek kezelésének kötelező l&mirtetése volt, A Népművelési Intézet megalapításával u népművelők régi vágya valósult meg. A nagyjelentőségű intézet a háboru-okoíta korlátozott működése ellenére la közvetlen kapcsolatot tart fenn a tudományos nép­kutatás ős a népművelés között s gyakor lati kiképzést ad a jövő népművelőinek. Ugyancsak országos jelentőségű a kul- j tuszmlDlsztétlum népművelési ügyosztályé " oak az az Intézkedése, amely szerint tör­vényhatóságonként eyy-egy kijelölt sze­mélyt kellett kiküldeni a keskeny filmvetítő - készülékek kezelésinek elsajátítására. így lehetővé válik az ország legeldugottabb helységeiben is nevelő,, oktató, vagy neme­sen szórakoztató mozgóképek bemutatása. Amiben legelső volt Kolozs vármegye népművelése A keskeilyfllrnVetltö-készülék gyakorlati lkalmazásában különben — az KMKE nép­művelési szerelvénye révén — országszerte legelső volt Kolozs-vármegye népművelési bizottsága. Az Erdélyi Magyar Közművelő­déért Egyesület ...mesaautójával“ már töhh mint 60 oktató és tanulságos filmet perge­tett le a megyebeli falvak népének. Az ön­álló vtllanyíejlesztő dinamóval ellátott sze­relvény megérkezése mindenkor esemény­számba megy a vidék lakossága körében. A fontos munkában a vármegyei népműve­lési bizottság fáradhatatlan buzgalmu ügy­vezető-elnöke, Kiss Károly tanügyi főtaná­csos, KoVácsy Pál, a népművelési bizottság tevékeny titkára és Watier Gyula, az EMKE főtitkára működik közre. A megyebeli népművelési bizottság tevé­kenykedése mind tavaly, mind ezévben a vármegyének mind a 153 községére kiter­jedt. az általános népművelési előadássoro­zatokon és az alapísmeretterjesztö tanfo­lyamokon. kívül mintegy SO községben gaz­dasági tanfolyamokat is rendeztea föld- mivelésügyi ■minisztérium erdélyi kirendelt- ségén&k az EMGE-vel karöltve végzett szervezésében. A vármegyei szociális szö­vetkezet több népélelmezési tanfolyam meg­rendezésével bővítette a bizottság ‘ munka­terét. Ugyanide sorolhatjuk a számos he­lyen tartott egészségügyi és a Bánffyhu- nyadon megismételt könyvelési, levelezési és kalkulációs tanfolyamokat. Kalotaszegi és kolozsvári napok Á B&nffyhunyad körül elterülő Kalota­szeg vidékének községeire különösen fontos szerep vár a közeljövőben. A vármegye népművelési bizottsága legjobb segítőtársá­nak, az EMKE-nek és a kolozsvári Magyar Diákszövetségnek (KMDSz) lelkes közre­működésével április 20-ától junius l-éig községenkint vonultatja fel Bánffykonyá­don a népi szempontból annyira Jellegzetes vidék lakosságát, hogy ősi népviseletét, népszokásait és sajátos népművészetét be­mutassa. Az országos jellegűnek tervezett mozga­lom második részeként „Kolozsvári napok“ címmel május folyamán a Magyar Művelő­dés Házában (sétatéri színkör) mutatják be a helyszíni felvonulásokon legnagyobb si­kert aratott falvak jellegzetességeit. Ezzel egyidejűleg az Egyetemi Könyvtár kiállí­tást termében kalotaszegi népművészeti ki­állítást rendeznek/ mig o vármegyeház üvegtermében kolozsvári képzőművészek mutatják be Kalotaszeget megörökítő kép­zőművészeti alkotásaikat. Dramatizált lármában tolmácsolja virágvasárnapiul XII. Plus pápa szózatát az Erdélyi Katolikus Möszöveíség KOLOZSVÁR, március 16. XEL Piua papa nagyszerű szózatában lefektette az uj Európa szellemi feltételeit! Ez a tenné- szetfölöttl bölcsességtől áthatott mű azon­ban a fáradt Idegi! inai embernek nehéz tanulmány. Az Erdélyi Katolikus Nőszövet­ség ezt a nagyszabású alkotást rövidítve, dramatizált formában akarja a társada­lomnak közvetíteni. Számol a fáradt emberrel, aki az értéke­ket már csak úgy tudja befogadni, ha az keretben és színben jelenik meg. Ezért alá­festő karukkal, filmmel, énekkarokkal dol­gozik. Legmeglepőbb ebben a rendezésben az, hogy nem a szokásos ifjúság áll majd előt­tünk * színpadon, hanem ott találjuk majd a hitvalló szereplésben Kolozsvár polgár- mesterével, Keledy Tibor dr.-ral az élén a város vezető férfialt és hölgyeit. Az uj idők uj vetésre várnak. S az elő­készületek azt mutatják, hogy vezető tár­sadalmunkból sokan megértik az Idők sür­gető szavát (D. M.) Országos gvu lést engedélyezett a belügyminiszter 9 déttoi ferences temp om és reodház felépítésére Kolozsvár, március 16. Hirt adtunk anoi, hogy a ferencrendiek Dédán templomot és rendházat készülnek építeni. Erre a célra gyűjtési engedélyt kértek, amit a belügy­minisztériumtól meg is kaptak. P. Boros Fortunát^ dr., a ferencrendiek erdélyi tar­tományfőnöke „Építsünk hajlékot az Ur­nák!“ jelszóval most felhívással fordult az erdélyi magyarsághoz. Méltatta az építke­zés fontosságát s minthogy saját erejükből nem tudják megvalósítani szép ţeryeiket, adakozásra szólítja fel a közönséget. A fel­ajánlott adományokat a ferencrendiek er­délyi tartományfőnöksége (Kolozsvár, Fe rericrendlek-utcája 2.), vagy a „Hírnök“, ,,Katolikus Világ“ 72012 számú csekkszám­lájára kérik beküldeni. Biztosak vagyunk abban, hogy Erdély magyar társadalmának soraiból sokan siet­nek majd segítségükre a Dédán megtele­pülő ferenceseknek, annál is inkább, mert a dédai templom ügye nemcsak felekezeti, de nemzeti fontosságú ügy is. ura es hirdetés-; (apja a je ttseletmenetae 3

Next

/
Thumbnails
Contents