Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-02 / 50. szám

1944. MABCreS 1 I s tCrntriUjsm Berlin még nem foglal állást a finneknek szabott szovjet feltételek ügyében Seriin, március 1. (MTI) Illetékes német helyről közük tájékozatásul: A Wilhelmstrassen egy kérdésre kijelen­tették, hogy a jelen pillanatban semmiféle nyilatkozatot sem szándékoznak tenni arról a szovjet közlésről, amely a finnekké} való tárgyalási feltételeket ismerteti. Stockholm, március 1. (MTI) A Német Budapest, március 1. (MTI) A belügymi­nisztérium dísztermében szerdán délelőtt nyilt meg a 11-ik közigazgatási tanfolyam. A megnyitó ünnepségen megjelent a kor­mány majdnem mindegyik tagja, több ál­lamtitkár, a főbb hivatalok vezetői, az ipar és a kereskedelem képviselői. A tanfolyam mot a sürgős elfoglaltsága miatt távollevő Kállay Miklós miniszterelnök képviseleté­ben vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter nyitotta meg. A belügyminiszter kijelentette egyebek között, hogy a belső front tartásának leg­nagyobb súlya a magyar közigazgatás és a magyar rendészet vállán nyugszik. Ezt a feladatot helyesen megoldani annyit jelent, mint a háborút itt bent az országban meg­nyerni. A jó közigazgatás nemcsak azt je­lenti, hogy elintézzük az aktát, hanem első­sorban azt, hogy elmélyedjünk az élet pro­blémáiban és a felmerült kérdéseket em­berséges érzésekkel intézzük el. Egyformán kell bánni minden emberrel felekezetre, nemzetiségre, társadalmi állásra váló te­kintet nélkül. A közigazgatás egyik fel­adata a fegyelem és a rend fenntartása, de az emberszeretet meleg érzése, az em­berekkel való megértő foglalkozás és az en­nek során megnyilvánuló udvariasság ha­tékonyabb eszköze a feladat teljesítésének, mint pusztán a hatalom merev éreztetése. Minden közigazgatási tisztviselővel szem­ben elsőrendű követelmény, hogy a hozzá­juk fordulókkal udvariasan, mint egyen­rangú felekkel tárgyaljanak. Ezután Bornemisza Géza Iparügyi mi­niszter tartott előadást ,,A magyar ipari jövő fejlődésének iránya“ cimmel. Rámu­tatott arra, hogy az iparcikkekkel való el­látás terén iparosodásunk olyan eredménye­ket produkált, amelyek nem egy vonatko­zásban felülmúlták a legvérmesebb várako­zásokat is. A világháború kitörése óta ipa­runk túlnyomó hányadában külföldi segít­ség nélkül látta el hadseregünk felszere­lését és a mégnagyobbodott ország polgári szükségleteit. Ez a nagy feladat természe­tesen csak úgy volt megoldható, hogy ipari termelésünket nagymértékben fokoztuk. A mai haladás világszerte a népfeleslegnek a mezőgazdaságból az ipari termelő ágakba való átvezetése és egyidejűleg a mezőgaz­dasági termelés belterjesebbé tétele révén volt biztosítható. Ezen a téren nekünk még igen nagy népesedéspolitikai és termelés­politikai tartalékaink, illetve feladataink vannak. Ezeket meg fogjuk oldani. Az ipa­rilag termelt áruk értéke és minősége szempontjából ma már kétségkívül elértük az ipari ország jellegét, a foglalkoztatási adatok alapján azonban még csak agrár­ipari állam vagyunk, amelyeknek nagy elő­nye, hogy iparunk és mezőgazdaságunk harmónlkus fejlesztésében tanulhatunk a külföldi példákból. Az ipari decentralizáció kérdése A miniszter a továbbiakban hangoztatta, hogy Budapest és környéke ipargazdasági túlzsúfoltságán az utóbbi évek létesítmé­nyei csak kismértékben segítettek, iparún« jövőbeni fejlődését elsősorban éppen az ipari decentralizáció irányában kell befolyá­solni. A vidéken lévő ipartelepeket tovább­fejleszteni és újakat létesíteni kell. A két legfőbb iparágban a középüzem a verseny­ben nagyon jól megállta helyét. A decen­tralizációs helyek megállapításánál alkal­masnak látszik Erdélynek a földgázvezeték által érintett része, a Székelyföldnek a vil- lamosv ezetékbe bekapcsolódó vidéke. A vi­dék, sőt a nagy város vidékén való mun­kásság számára, uj családi házak építését kell elsősorban szorgalmaznunk. Saját kert- ^ tel, sőt kis Saját földdarabbal. A racionalizálás további kiépítése fontos feladat. Különösen fontos ez a termelésnek a háborús gazdálkodásból a békegazdálko­dásba történő átvezetésénél valamint uj üzemek létesítésénél, Távirati Iroda közU: Mint a Svéd Távirati Iroda jelenti, a szov­jet kormány elutasította a Stockholmra do­bott bombák miatt átnyújtott svéd tiltako­zást. A. szovjet válaszjegyzék kijelenti, hogy az említett időben szovjet repülőgép nem tartózkodott Svédország felett, igy tehát a svéd kormány tiltakozása, tárgytalan. Zsindely Ferenc kereskedelem- és közle­kedésügyi miniszter „Közlekedésünk fel­adatai“ cimmel tartott előadást. Hangoz­tatta, hogy közlekedésünk feladatait és jö­vőjét elsősorban földrajzi elhelyezkedésünk szabja meg. Hazánk mindig a népek or- szágutja volt és ma is Délkelet-Európa kul­csa. A Balkánt a Nyugat- és Észak-Euró- pával összekötő közlekedési vonalak raj­tunk vezetnek keresztül. Elhelyezkedésünk folytán a háború után országunkban az át­meneti forgalom valószinüleg igen jelentős lesz. Hazánknak a forgalom lebonyolításá­ban előkelő szerepre van kilátása, termé­szetes azonban, hogy e feladatra kellőkép­Kolozsvár, máre. 1, A megszállás alatt a város adófizetői hozzászoktak a legkocká­zatosabb adófizetési rendszerhez: csak ak­kor kezdték köztartőzásukat fizetni, amikor már jelentkezett a végrehajtó.., Ennek a rendszernek hátrányos voltát az adófizetők a mult év végén eléggé érezhették, amikor az egész évben elhanyagolt befizetéseket, az adóhivatal felszólítására, egyszerre kel­lett teljesiteniök. Ez a rendszer kétségtelenül nem szolgálja sem az adósók, sem a kincstár érdekeit. Ezért az adóhivatal az eddigi rendszertől el- téröleg, a negyedévi esedékesség idején ki- kézbesiti a fizetési meghagyásokat az adó­zóknak s felhívja a figyelmet, hogy a, kellő időben kifizetett adó után térítést nyújt. Kolozsvár, márc. 1. A 25 éve halott Ady Endre halhatatlan emlékének hódolt szer­dán este, a Mátyás Király Diákházban, Ko­lozsvár magyarsága. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt Makkal Sándor dr. egyetemi tanár méltatta Adyból azt, ami elvitathatatlaaul örök és magyar... Tudjuk, hogy Makkal Sándor annakidején, mint Ady védője lépett fel azok ellen, akik a nagy magyar költöt annyira „agyonma­gyarázták“, hogy már azt se tudta az em­ber, mi tehát Adyban az, ami őt annyira áldottá, vagy átkozottá, áldóvá, vagy át- kozóvá teszi a magyarság számára ? ... A kolozsvári Ady-esten Makkal Sándor ezalka- lommal is védelmébe vette Adyt. Védelmébe vette azok ellen, akik a.költőt egyetlen osz­tály, vagy egyetlen nemzedék költőjévé kiáltották ki szinte alkalmakként, amikor csak erre alkalom adódik. . — Ady Endre 25 éve halott — kezdte em­lékezését Makkal Sándor dr. Ha látjuk jós­latai beteljesedését, szinte megdöbbenve kér­dezzük: még csak 25 éve halott?... És ha elgondolkozunk mindazon, amit megértünk Ady halála óta, akkor ugyancsak elgondol­kozva kérdezzük meg: már 25 éve halott?... Makkal Sándor dr. ezután arról a konól beszélt, amelybe Ady lépett be „uj időknek uj dalaival“... — Jött a „halottak élén“ — mondotta. — Jöttével megújult a magyarság és örökre porbadőlt a rossz zsaketben bóbiskoló sza­lonköltészet. Ady költészetében egy beteg és bomló világ szólal meg. Jöttével elher­vadt minden addigi költői ideál. Felsza­kadtak az uj tárnák a magyar költészet­ben. Piros és fekete színek váltották fel a rózsaszint s olyan különös lett minden, hogy kora semmit sem értett meg abból, amit számára mondani akart. De kora amugysem sajátíthatta volna ki számára ezt a gigászi tehetséget, mert vígan lép ö át minden kort s minden nemzedéket, Ami pen fel kéll készülnünk. Közlekedési hálózatunkat és eszközeinket úgy kell ujitani, hogy a feladatnak tökéle­tesen meg tudjanak felelni. FäMrajzt ««He­lyezkedésünk az óriási fejlődés ©lőtt álló légitorgalom terén is előkelő szerepre jelöl ki bennünket. Vidéki közlekedési központokra van szükség Megállapította a miniszter, hogy vasúti és közúti hálózatunk túlzottan centráüs el­rendezésű, mert úgyszólván valamennyi vo­nala Budapestről indul ki, illetve itt fut össze. Viziutunk kiépítése fogyatékos, de ezen aránylag kis áldozatokkal segiteni le­het. Vasúti és közúti járműállományunk nem kielégítő és elavult, s ugyanez a hely­zet vizi jármüveinknél is. A centralista ma­gyar közlekedési politika nem mindenben volt szerencsés, ezért szükséges a megje­lelő vidéki közlekedési központok kialakí­tása abból a célból, hogy azok a szállítmá­nyok, amelyek a fővárost elkerülhetnék, ne kényszerüljenek mégis Budapestre. A vi­dék közlekedésének megjavítására irányuló tevékenység a hajózásra, sőt bizonyos mér­tékben a légi közlekedésre is, vonatkozik. Viziutrendszerünk az országnak éppen ezen a területen fejleszthető ki a legsikereseb­ben, ahol nagytömegűi, olcsó szállítást kí­vánó termékeink keresnek a maguk szá­mára piacot. A miniszter befejezésül közlekedésünk jövőbeni feladatait vázolta. Ezek akkor old­hatók meg teljesen, ha gondoskodunk köz­lekedési hálózatunk és berendezéseinek terv­szerű fejlődéséről, az egyes közlekedési ágazatok közötti feltétlen együttműködésről és a közlekedés egységes Irányításáról. Ezután Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter mondott köszönetét az előadók­nak, majd a megnyitóünnepséget bezárta. Az adófizetésekkel kapcsolatban egyéb­ként Kalith András miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató, a havi adófizetési rendszer előnyeire hívta fel a figyelmet» Az adófize­tők helyesen teszik, ha évi adójukat 12 egyenlő részletre osztva, havonként fizetik. Ez nagy könnyebbséget jelent az adófizetők­nek és a kincstárnak is. Ez a fizetési rend­szer annál könnyebb, mert Kolozsváron csaknem mindenki havonként jut jövedelmé­hez, nem úgy, mint a mezőgazdák, akik csak időszakonként jutnak pénzhez. Az adónak havi részletekben történő fizetéséhez nem is kell külön engedély s a havonként fizetett adó után, ha az előre történik, az adózó ter­mészetesen megkapja a kétszázalékos térí­tést. Makkai Sándor df. előadása Ady Endréről és költészetéről érthetetlen volt költészetében kortársai számára, azt mi már értjük s amit még mi se érzünk, érezni fogják majd az eljö­vendő nemzedékek. Mert, aki a „halottak élén" jár, az nincs benne a jelenben, csak a múltban és a jövőben. Milyen különös, hogy az Ady kora, az Ady korának költői féltek a haláltól. Ady pedig igy énekelt: „Én a halál rokona vagyok ...“ Különös kor volt az s különösségeit és visszássá­gait éppen Ady mutatta meg nemzedéké­nek, de nemzedéke visszaborzadt saját lé­nyegétől, saját arcától, amit a költő mu­tatott számára... Nem akarta tudni a való­ságot. A valóság pedig feltartóztathatatla­nul döngette a magyar élet kapuit. És, hogy mi vált be Ady jóslataiból, most ne kérdezzük, hiszen majd mindannyian át­éltük ... De ne keressük Adyban a poli­tikust, folytatta Makkal Sándor dr. — mert Ady mindenek előtt költő volt és költö marad. Nem sajátítható ki ma sem egyet­len politikai, vagy világnézeti eszme zász­lajául. Nem az öregeké és ném a fiata­loké. Nem az ö ezeréves osztályáé, amely­ből származott s nem Dózsa György né­péjé. Megénekelte ő ezeréves nemességét is és költögétte Dózsa Györgyöt Is. Lázadozó költeményeket ir a proletárokról, de ezért nem csak az övék. Nem, mert költő Ady Endre s öt csak Így lehet méltatni s igy lehet emlékezni róla. Azért nem szaiad be­lőle sem politikust, sem szociológust csi­nálni, mert lehet, hogy ilyennek nem is elég „megbízható“. Hiszen számára az él­mény volt a fontos s amikor költeményeit irta, csupán az örvénybe jutott korát és nemzetének örök jellegzetességét akarta kifejezni. Azért marad Ady azoké, akik az ő „valóságát" látják meg benne. Rokonta­lan költö, nem mérhető össze senki más­sal. Idegen és elrémitö jelenség a magyar költészetben. Soha nem lesz érthető ezután sem a „perc-emberkék“ számára, saert a „A belső front legnagyobb súlya a közigazgatás vállán nyugszik“ — mondotta vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a 11-ik közigazgatási tanfolyam megnyitásán Bornemisza Gâza miniszter az ipar, Zsindely Ferenc mi­niszter a kereskedelem és közlekedés feladatairól beszélt Száraz, jól zárható föld­padló kivételével bár­milyen padozattal ellátott kb. 10X15 m2 területű földszinti vagy pincehe­lyiséget raktánah keresünk. Ajánlatokat „Iparvállalat“ jeligére ■ kérünk. magyar végzet és végzetesség költője ... Makkal páratlanul lebiüncselő előadását szűnni nem akaró taps jutalmazta. Makkal előadása előtt JPerényi János, a Nemzeti Színház tagja szavalta el nagy sikerrel Ady egyik versét. De páratlanul szép sikerrel szerepeltek a kolozsvári Ady-est többi ki­tűnő előadói is. Török Erzsébet, Ady—Bar­tók dalokkal, Jánosé Adrienne, senKaisasKy Endre Ady-szavalatokkal és Bódé György, aki Ady prózájából olvasott fel. ,Az Ószövetség mai megvilágításban* Kolozsvár, március 1. A „Dávid Ferenc'' Egylet előadássorozatában Kiss Elek dr., teol. tanár, egyh. főjegyző szerdán tartotta meg érdeklődéssel várt felolvasását, lieiei József dr. megnyitója után Kiss Elek dr, „Az ószövetség mai megvilágít ásban“ cím­mel olvasott fel. Az előadás formáját az unítárízmus ha­tározza meg, amely szerint az isteni kije­lentés egyetemes és örök s igy az ószö­vetségben található héber nemzeti iroda­lom nem önmagában és egyedül álló kije­lentés, hanem csak egyik a világ sok szent- könyve között. Az ószövetség csaknem ki­zárólag nemzeti irodalom s e tekintetben •különösen a próféták iratai a világiroda­lom legkiválóbb termékei közé tartozik. A felolvasó röviden ismertette az összes könyvek lényeges tanítását s rámutatott egyfelől a Jáhvé napja, vagy Ur napja hir­detésére, amelyet Amós 518-ban hirdetett először s amely az utolsó Ítéletté nőtte ki magát. Részletesen foglalkozott az előadó a messiási, vagy krisztusi tanítással. Az ószövetség igazi értéke abban áll, hogy kiváló tanításával példát szolgáltat arra, hogy miképpen kell igazi nemzen életet élni. Az unltárizmus ezt a nemzeti életet ma­gyar nemzetünkben óhajtja szolgálni, úgy azonban, hogy az a nemzeti élet az összes hivatás magaslatán álló nemzetekkel kar­öltve, jól megszervezett, kiépített én Kiíej- Jesztett világban jusson diadalra. Az előadást nagy közönség hallgatta vé­gig, , majd Mikó Lőrinc alelnök zárta be az ülést. Csütörtökön este 6 órakor Kovács Lajos dr,: Jézus és a mai ember cimmel tart elő­adást. Sakkverseny Kolozsvár 1844, évi bajnokságáért A Kolozsvári Sakkozó Társaság versenyt rendez Kolozsvár ezévi egyéni bajnokságá­ért. A verseny színhelye a Kolozsvári Sak­kozó Társaság Szentegyház-utcai (6 sz. II. em.) helyisége. 1. A versenyre benevezhet minden kolozs­vári játékos, aki valamelyik helybeli egye­sületnek leigazolt tagja. 2. A nevezés elfogadásáról egy, erre a célra alakult 5 tagú bizottság dönt. 3. A versenyen legfeljebb 16 játékos játszhatik. 4. A nevezési dij 10 pengő, á bánatpénz 10 pengő. A bánatpénzt a játékos a ver­seny szabályszerű befejezése után vissza­kapja. 5. A verseny kezdete f. évi március hó 12-én d. e. fél 10 óra. 6. A versenyen' az 1943. évi . kolozsvári „Mátyás“ emlékversenyen érvényben volt játékszabályok lesznek irányadók. 7. Játékidő minden kedden, csütörtökön és szombaton d. u. 7—10-ig (szükség ese­tén 6—10-ig) és vasárnap d. e. fél 10-től fél 2-dg. 8. Versenydijak: I. dij 200 P. II. dij 100 P. in. dij 70 P. IV. dij 40 P. 9. Nevezési határidő 1944. március 8. 10. A versenyre benevezni lehet a kolozs­vári Sakkozó Társaság Szentegyház-utca 6 sz. II. em. helyiségében minden délután 3—7 óráig Klopot házgondnoknáí. A cím­mel ellátott nevezéssel egyidejűleg a neve­zési dij ée a. bánatpénz is befizetendő. d verseny rendezőség. Fizessük ez adót havonta! I kolozsvári pénzügyigazgatóság észszerű ianácsa az attóílzetákhtiz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents