Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-11 / 33. szám

Kn * ' jr 8 1944. FEBRUAR 11. ÚTKÖZBEN ■ Útközben 'megállók ne egyik belvárosi üz­let kirakata előtt. A kirakatban könyvek, Írószerek s moziszinészek meg színésznők képei sorakoznak fel egymás mellett. A fő­helyen pedig egy táblácslca áll s rajta a fi­gyelmeztető felírás: t „Ha névjegyet akar csináltatni, forduljon hozzánk bizalommal. Pontos, szakszerű nyo­más. Békebeli kartonon. Akár meg is vár­hatja.“ Igen, itt csakugyan lehet névjegyet csi­náltatni. Csak most veszem észre, hogy névjegyek is vannak a kirakatban. De talán as összes közül ez a „legérdekesebb“. Ez, itt a szélen. Hu, mennyi címe van a névjegy tulajdonosának. Én nem is láttam még ennyi címet egy név után. Kicsit fázik a kezem, de azért előveszem a jegyzetfüze­temet. Igen, egy lapjára talán el is férne. Ha kezdjük... A név nem fontos. Nem. A foglalkozás sem. Csak a címek. írjuk. Nem, csakugyan fázik ti kezem... Inkább meg­próbálom összeszámlálni a címeket. Na, ezt mégse hittem volna: Harminchét cím sora­kozik fel a név s az „Igazi“ foglalkozás után. De még ennél is több címe kell legyen a névjegy boldog tulajdonosának, mert a legvégén, a névjegy jobb alsó sarkában ott szerénykedik, hogy: stb. Érdekes, most, hogy végigböngésztem est a tömérdek címet, már nem is érdekel az egész ügy. Inkább arra vagyok kiváncsi, hogy mi követk-zhetik még a „satöbbi“ után?... Annál is inkább, mert a SÍ dm nem volt több, mint ugyanannyi társadalmi egyesületben való tagság jelsoraid :a . , Néhány pillanatig megállók a Mátyás király-tér sarkán. Legalább nyolcvan ember sürgölődik Itt most a hó eltakarításán, de a munka olyan szpporátlan, hogy az ember­nek ön kénytelenül is az jut eszébe: — Mire is való az egész,*.. . A mikor kisgyermekkoromban édesapám valahonnan haza jóit sáros s :<s,berr«L azt mondta: — Na, fogj hozzá, fiam s takaritsá meg a kerekeket. És én ilyenkor bosszúsan kérdeztem.' — Mire való az, édesapám, hiszen most sár vtin. Holnap újból megy valahova a ló- ■ S3 -kárrcl s akkor útból csak elsározza. És édesapám Uwnfcor mindig azt mondta. — Minek eszel, fiám, hiszen úgyis met7- éhezel... Na, egy-kettő. Fogj hozzá szépen. És. ahogy ill állok a Mátyás király-ter sarkin, egyszer csak azt hallom: — Tudót1, kivel utaltam ma Koloasvá-.a ? — kérdezi ey javakor!» li férfi a társától —■ Nem, én. Kittel? — Bíró Jánossal, — azt mondja. — Bitó Jánossal. Aki megölte voii Nagy Andrást. Most szabadult Vácról. Ti~: évet ült. Eljött ide, Kolozsvárra, mert azt mondja, hogy itt élnek valami távoli rokonát. Hogy {,« volt zárva, meg aztán trianoni hatéiról: túrták el Kolozsvárt Kisújszállástól', hál soha, nem látogathatta meg még őket... Ha nem is lett volna olyan hideg, talán akkor is éppi r> úgy végigfutott volna a hidegrázás a hátamon, mint most. Én, Biró János. ., gyilkoltam. . . és „ültem“ tíz ével Vácon. .. Nem. ez nem. én vagyok, hála Is­tennek. Mint ahogyan a. házsongárdi teme­tőben sem az enyém az a sir. Annak mdr- ványkövén is az én nevem von. Pedig még élek s mm gyill soha. S ha m ggondolom., ez is jeleni valamit. Erről azonban nem beszél senki ■ Az 0odron bandukolok ■ kérésziül ezen a féli delelő/tön. Itt még nagyobb a hő, mini máshol! Nem is igen takarítják. Csendes ez a városrész, mint egy behavazott, öreg te­mető. A templomtéren hat fiúcska sürgö­lődik. Kettő közülük fti :»szik a legmaga­sabb hókupaerg s elitéi', < ma gat: — Hozhatjátok. Kész a sir. És a- másik négy fiucs/M csakugyan hoz­za. Boy elpusztult, halott szürke galambot honiak ravatalon. És milyen érdekes, pont most kondul meg a Barátok-tenlplomának öreg harangja. is. Mintha Csakugyan teme­tés készülne itt. De az is. Komoly temetés. Szertartással. Ének és ima-szóval, hogy a }o Isten adjon csöndé» nyugodalmat a megfá­radt s megfagyott galambnak. .. És milyen komolyan, szin'e komoran végzik a „gyász- széria. tást“ ezek a kisfiúk. A „rnlnlsz­t.ánst“ hóval szórják be, hogy legyen feliei gúnyába, Szegény, csak most látom, hogy mennyire didereg... De azért tűit. Bizony, a temetés nem gyerekjáték... BIRÖ JÁNOS A szerkesztésért és kiadásért telel: JENEI LÁSZLÓ ^Szerkesztőség. kiadóhivatal és nyoniila: Brassai-utca 7. sz. Telefon: lj-08. Pos­tatakarékpénztári csekkszámla száma: 73148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Tájékoztatták Helsinki!: az orosz követelésekről Stockholm, február 10. (Búd. Tud.) A Morgen Tidningen Londonból közölt egyik jelentésében rámutat arra, hogy az oroszok Oroszország és Finnország között kizárólag katonai ügynek tekintenék a fegyverszüneti tárgyalásokat. Ezzel szemben a végleges béke kérdése szövetséges ügy lenne, ami valószínűleg már most magára vonta a londoni Európa-bizottság figyelmét. Az állí­tólagos békefeltételekről a svéd lap azt irja, hogy ezeknek kérdése csak a meg­szállás után válnék időszerűvé. Helsinkit már tájékoztatták arról, hogy az oroszok az 19JfO. évi határokat követelik azzal a ki- igazitással, hogy Hankő Finnországé ma­radna, ezzel szemben Petsama a nikkelbá­nyákkal az oroszoknak jutna. Az oroszok erről az angolokat és amerikaiakat már a moszkvai és teheráni tárgyalásokon tájé­koztatták. Amerika felszólította Finnországot, hogy lépjen ki a háborúkéi Helsinki, febr. 10. (MTI) A finn politikai élet az elmúlt napokban rendkívül megélén­kült. Finn illetékes helyen az eseményeket a következőképpel! ismertették: Gullion amerikai ügyvivő január 31-én megjelent Ramsay finn külügyminiszternél és vele hosszú megbeszélést folytatott kor­mánya megbízásából. Az elmondottakat az amerikai ügyvivő írásban is átnyújtotta Ramsay külügyminiszternek. A következő napokban az amerikai kormány üzenetével a finn kormány a* többiben behatóan foglal­kozott, de tanácskozásairól semmit sem ho­zott nyilvánosságra. Finn hivatalos részről csak Hull amerikai külügyminiszter sajtó­nyilatkozata nyomán látták kívánatosnak, hogy behatóan tájékoztassák a nyilvánossá­got az eseményekről. Hull külügyminiszter nyilatkozatára helsinkit illetékes hely tudo­mása szerint egy feltett kérdés nyomán Ke­rült sor', amely a stockholmi sajtó értesülé­seire hivatkozva, a helyzet megvilágitását kívánta. Hull külügyminiszter a kérdésre válaszolva elmondotta, hogy az Egyesü t Ailaijrok legutóbb (nyilvánvalóan Gullion helsinki! ügyvivő utján) megismételte intel­mét Finnországhoz, hogy lépjen Isi a hűhó­mból, vagy pedig vállalja a következménye­ket. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok Írásba is foglalta azt a megállapítást, hogy a Németországgal való együttműködés kö­vetkezményeiért a felelősségét egyedül a finn kormánynak kell vállalnia. Finnország­nak viselnie kell a felelősséget az Egyesült Államok szövetségesei, köztük a Szovjetunió és Nagybritanhia elleni hadiállapotáért. A hivatalos amerikai kijelentés elhang­zása után finn részről kénytelenek voltak megerősíteni Hull külügyminiszternek arra vonatkozó tájékoztatását, hogy az Egye- sült-Áliarilok felszólítást intézett Finnor­szághoz. Ez természetesen maga után von­ta, hogy a finn sajtó is állást foglalhatott, ki’ene nap elteltével Gullion ügyvivő í- líanrsay külügyminiszter megbeszélése után. Arra a kérdésre, hogy a jelentős kül­politikai esemény nyilvánosságra hozatala után milyen további lépések várhatók, finn illetékes helyen utaltak arra, hogy a kor­mány többszöri tanácskozás ntán, szerdán a képviselőház külpolitikai bizottságát tájé­koztatta. a. további lépések a finn kormány állásfoglalásától függenek, ez az állásfogla­lás azonban, mint illetékes helyen mondot­ták, ma még nem ismeretes. A megfigyelő Il’etékes helyen kétségtele­nül azt a benyomást szerezhette, hogy az elmúlt 10 nap eseményeit egy évre vissza­menőleg a finn kü'politika! élet legjelentő­sebb fej'eményeinek tartják és éppen ezért a nyilatkozattételben tartózkodóbbak, mint eddig. Hull külügyminiszter kijelentéséhez valamennyi lap három azonos megállapí­tást fűz. Mindenek előtt rámutatnak a la­pok arra, hogy Amerika nem uitlmátum- jellegü felhívást intézett Finnországhoz, másodsorban elégtétellel állapítják meg, hogy az Egyesült-Államok jóakarata Finn­ország iránt legalább Is részben ma Is fenn­áll, noha már olyan jelek is mutatkoztak, ame’yek ezt kétségessé tették. Végül vala­mennyi finn lap hangsúlyozza, hogy a finn nemzetben kezdettől fogva élt a békevágy, de ennek határt szabott a jövő kérdéseivel, elsősorban a finn állam szabadságával és függetlenségével kapcsolatban fennálló bi­zonytalanság. Az Egyesült Államok külügyminiszteré­nek követeléséről az ,,Ajan Suanta“ a többi között ezeket közölte: A finn nép életérdekei csak egy elhatáro­zást engednek meg, mégpedig azt. hogy folytassa a védekező harcot függetlenségé­nek biztosítására és határainak a bolse­vista áradattól való megvédelmezésére. — A Boisevizmust — folytatja a lap — Finnországban jobban Ismerik, mint bárhol. Mindaddig, amíg a szovjet politikájának vi­lági orradalom a célja, az önálló Finnország mindig útjában fog állani. Finnország négy év óta megtéveszthetetlenül és kizárólag az önvédelem politikáját folytatja és azt a kö­rülményt, hogy ezt a védelmi harcát Né­metország támogatásával vívhatja, most Finnországban is úgy tekintik, mint legör- vendetesebb fejleményét a dolgoknak. — Ebben az értelemben fogja Finnország életérdekeinek jogos védelmében a rákény- szeritett védelmi háborút tovább folytatni — végzi fejtegetéseit a finn lap. Finn politikai körökben számolnak azzal, hogy a következő napokban további fontos események történhetnek. LEGÚJABB SPORTHÍREK MEGKEZDŐDÖTT A GYILKOS-TÖNAL A FŐISKOLÁS SI-BAJNOKI VERSENY Gyergyószentmiklós, febr. 10. A főiskolai si-bajnoki verseny a Gyilkostónál csütörtö­kön délelőtt a 18 kilométeres futószámmal megkezdődött. A futópálya igen változatos terepen húzódott végig. A rajt és a cél az országzászlőnál volt. A pályát, elég sok emelkedés tarkitotta. A TFSE és a LASE versenyzőinek távolmaradása miatt nagyon lecsökkent az indulók száma. Az ifjúságiak 12, a felnőtt versenyzők pedig 18 kilométe­ren mérték össze egymással erejüket. Maga a verseny nagyszerű időben folyt le. Ered­mények: 18 km-es versenyben főiskolai bajnok Kiss László képzőművészeti főiskola 1 óra 35 p. 11 mp. 2. Paulini KEAC 1 óra 45 p. 13 mp. 3. Rauschenberg BEAC 1 óra 48 p. 43 mp. 4. Kassai BEAC 1 óra 51 p. 09 mp. 5. B. •Jeney KEAC. 6. Bujtos KEAC. 7. Andrássi kolozsvári mezőgazdasági főiskola. 8. Si- monff-y KEAC. 9. Komjátszeghi KEAC. 10. Kunnerlaender KEAC, 11. Istók KEAC. 12. Boér kolozsvári mezőgazdasági főiskola. Márkus, a LASz egyetlen versenyzője, a tavalyi bajnok, körülbelül 7 kilométernél léctörés miatt kénytelen volt feladni a ver­senyt. ötös csapatversenyben bajnok a KEAC (Paulini, Bujtos, Simosfi, Komját­szeghi) 4 6. 21 p. 36 mp. 2. A kolozsvári mezőgazdasági főiskola. Ifjúsági 12 km.-es futóversenyben bajnok Lackovics BEAC 1 óra 06 p. 24 mp. 2. Gál BEAC 1 óra 14 p. 31 mp. 3. Pap KEAC 1 óra 30 p. 31 mp. A verseny műsorában változás volt, mert az uj lesikló pálya ava­tása elmaradt. így pénteken délelőtt két kilométeres útszakaszon 500 méteres szint- különbséggel lesikló versenyt, szombaton délelőtt a mülesikló versenyt, vasárnap pe­dig Gyergyószentmiklóson az ugróversenyt bonyolítják le. A szövetségesek szüntelen légitámadása a francia partok ellen — a második arcvcnal előkészítése — írja eqy aitfioü lap London, febr. 10. (Búd. Tud.) Az „Eve­ning News a szövetségesek légitámadásával kapcsolatban rámutat arra, hogy szüntele­nül folyik a szövetségesek légioffenzivája Nagybriíanniából. Ezek a .támadások mind­inkább a második arcvonal előkészítő' „puhi- tási“ folyamatává válnak. Nem kétséges, hogy valamennyi jelenlegi különféle hadmű­velet, kezdve a vadászgépeknek a francia partok elleni támadásától a négy motoros bombázók nagy nappali támadásáig, azt a célt szolgálják, amelyet a szövetségesek in­váziós parancsnoksága Eisenhower tábornok­kal az élén gondosan összhangba hozott. Ez majdnem Ugyanaz a terv, amely a szö­vetségesek szicíliai partraszállásánál és Olaszországban az utat megmutatta és majdnem ugyanaz az együttes, amely ezt a hadműveletet irányította. Szerdán volt a hetedik napja annak, hogy erős brit és amerikai bombázók és vadász­alakulatok nappal szálltak fel, hogy folytas­sák az előkészítő támadást. GMels: „I lémet leperii mostani visszacsapásait csak előjátéknak kell tekinteni ahhoz, ami még következik“ Berlin, febr. 10. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Göbbels dr. birodalmi miniszter a „Das Reich“ cimü hetilapban megjelent legutóbbi cikkében „A Berlinért folyó csatáról“ irt. Ezt a kifejezést az angol sajtó használja a birodalmi főváros ellen intézett, úgyszólván szakadatlan terrortámadásokkal kapcsolat­ban. A miniszter kiemeli, hogy a Birodalom­nak sok városát vetették alá ebben a hábo­rúban hasonló megpróbáltatásoknak, mint a fővárost, de Berlinnek ezek egyike előtt sem kell szégyenkeznie. Lakossága az ellenséges légiterrorral olyan hősiességgel száll szembe, amely a legnagyobb csodát érdemli. Teljes­séggel célt tévesztett dolog, folytatja Göb­bels dr. azt vitatni, hogy az ellenség a biro­dalmi fővároson nyers és közönséges ter­rortámadásaival súlyos sebeket ütött. Eddig eltekintettünk attól, hogy a Berlin elleni légihadjáratról szóló jelentéseikkel, amelye­ket a cinizmus terén aligha lehetne felül­múlni, vitába bocsátkozzunk. Ennek akkor lesz itt az ideje, ha majd megint egyenlően állunk és Londonban a diadalérzet a kímé­letlen német vadászoktól alaposan lehiggad és ezzel megint lehetővé válik a tárgyi vita. A német légifegyvernem már ma is lassan fokozódó erőteljes visszacsapásokkal reagál, de ezeket még csak előjátéknak kell tekin­teni ahhoz, ami még következik. ■ Azt minden esetre elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy a német főváros az ellenséges támadások terhe alatt is töretlen maradt. A brit fő­városnak alkalma lesz arra, hogy a maga részéről ugyanennek adja bizonyságát. Szentül meg vagyunk arról győződve, — irja a miniszter — hogy van igazságosság a történelemben. Az a cinizmus, amelyet az ellenség ma mutat, egybekapcsolja azzal a tettetéssel, amellyel a cinizmust á'cázza, az Isten és az emberek részéröl nem maradhat büntetés nélkül. Nem csak ebben hiszünk, hanem a sors részéről elhivatottaknak is érezzük magunkat arra, hogy ezt a törté­nelmi büntetést nem túlságosan távoli idő­pontban nagy részben ki is szabjuk. Megtor­lás alatt nem valami spontán visszavágást értünk, amely messzebbre néző terv nélkül úgyszólván a gyűlölet mámorában történik. Mi ugyan forró indulattal do gozunk ezen a téren, de egyúttal hideg, józan ésszel is. a Detektívek hadseregbe üldözi Nagyfevaros-ti'cai rablógyilkost Budapest, febr. 10. Csobán Lajos, Ferpn- czi Erzsébet rablógyilkosa elfogatására indí­tott nyomozás csütörtökön délben váratlan fordulatot vett. Kihallgatták Csobán Lajos egyik fiatalkora hozzátartozóját, aki a ke­resztkérdések özönében bevallotta, hogy a rablógyilkos suhanc magával vitte a tett elkövetésére és ő neki abban segített. Ami­kor Csobán Lajos áldozatát a vasdoronggal agyonütötte, az ő feladata volt az üzletben őrködni, majd a tett végrehajtása után fel­emelte az ágyat, amely alá a tettes az áldo­zatot elrejtette. A detektívek egész serege sorozatos razziákat tart azokon a helyeken, ahol Csobán Lajos meg szokott fordulni. Tegnap este a detektívek pár perccel azután jelentek meg egy Rákóczi-uti büffében, mi­kor a gyilkos eltávozott. A detektívek egy- része vidékre utazott, mert feltehető, hogy az elvetemült suhanc vidékre szökött. "a Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. nyomása. F. v.: Major József

Next

/
Thumbnails
Contents