Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-10 / 32. szám
KiimUjsXG A 1944. FTBRtMK !fl. Moszkva Igazi céljai olvasztani akar, hanem kis tagállamokat létrehozni, amelyek a Szovjet tagjai lesznek ugyan, de ktil- és belpolitikai vonatkozásban „függetlenek“ lesznek és önálló katonai erőt tarthatnak fenn. Moszkva önönmagát akarta túllépni. Független kultúrpolitika, gazdasági ügyek független intézése, önálló közigazgatás és bíráskodás, az államforma szabad megválasztása: azok az ideálok, amelyekért Európa ma is harcol és ezekért a gondolatokért és ember! eredményekért küzdött Finnország te 1939-ben a Kreml centralista és beolvasztó törekvései ellen. Finnország önálló külpolitikával és államformával rendelkezett, sőt mi több, a Szovjetuniót katonai téren sem veszélyeztette, a finn-szovjet háború sem Finnország eset'eges imperialista céljai miatt tört ki, ţrely célokat a Szovjet rovására kívánta volna elérni, hanem igenis a bolsevizmus mohó terjeszkedési és elnyelő külpolitikája miatt. A bűvészmutatvány tehát nem éri el célját, a közönség nem tapsol, mert átlát a bűvész fogásain. A páholyokban ülő közönség túlságosan is jól ismeri az összefüggéseket és nem hiszi el a mutatványokat még akkor sem, hogyha a bűvész most már feláll az asztal tetejére és ékesszólással próbálja pótolni azt, amit mutatványával nem sikerült bebizonyítania. Vájjon, hogy kell ezt érteni, hogy az úgynevezett „független" államok önálló külpolitikát folytathatnak és független hadsereget is tarthatnak fenn? Vájjon, hogy kell azt a körülményt mérlegelni, hogy ezek az úgynevezett „szovjetBukarest, februar 9. (MTX) A bukaresti királyi operaház előcsarnokában a közönség távozása után a szolgálatot teljesítő rendőr egy fegyverhüvelyhez hasonló fényes fémből készült tokot talált. Rendszeresítik ez Országos Zöldmező Szövefsáq érfekez’efeit barát népkormányok" szuverén módon kezelhetik belügyeiket? Éppen ezek az ideálok és események azok, melyekért Kelet- európa kis népei is fegyvert ragadtak a hatalmas katonai fölénnyel harcoló szovjet imperializmus . ellen. Európának nincsen szüksége szovjetbarát népkormányra, hanem szüksége egyesegyedül teljesen független nemzeti kormányokra van, szovjetbarátság nélkül. A „Bolsevik!“ cimü lap 1940 áprilisi számában ezeket hja: „Az ellentét közöttünk és a kapitalista világ között olyan nagy, hogy azt csak háborúval lehet eltörölni. Ebben a háborúban, az emberiség legnagyobb küzde’mében minket a kapitalista államok proletáriátusa támogatni fog." Gnsjev szovjet ideológus 1925-ben megjelent könyvében így ir: „Az uj háborúnak forradalmi háborúnak kell lennie és eredménye csak egy lehet, a nyugati államok forradalmasítása.“ Tuhaesevszky, az 1937-ben kivégzett szovjet tábornagy, a volt cári tiszt Így ir: „Vörös hadseregünk a nyugati kapitaUzmus letöréséért küzd. A nyugati államok munkásai és parasztjai el fogják dobálni fegyvereiket és belépnek a vörös hadseregbe.“ Aniragov szovjet publicista pedig igy nyilatkozik 1934-ben: „A nyugati civilizációt benső bomlasztó folyamattal fogjuk tönkretenni. Tudnunk ke'l, hogy hadseregünk rokonszenves az egész világ dolgozói előtt.“ Az európai államok önálló kiilpo'itikát folytathatnak a Szovjetunió elképze’ése szerint ? Szovjetbarát népkormányok függetlenül kezelhetik belügyeiket? önálló hadsereget tarthatnak fenn egy esetleges szovjet győzelem esetén ? Alig hisszük, hogy ez lenne a Kreml háborús célja. A rendőr megpróbálta felnyitni a tokotr amely a kezében felrobbant és súlyos sebeket ejtett a kezén, mellén és arcán. A rendőr egyik szeme kifolyt és a másik is súlyosan megsérült. Sztálin legújabb bűvészmutatványa: a szovjet alkotmány módosítása nagy érdeklődésre tarthat számot az egész világon. Magyarországra sem közömbös, hogy milyen külpolitikai „elképzelésekkel“ és manőverekkel dolgozik újabban a Szovjetunió, önállóságot, függetlenséget és autonómiát biztosit ígéretei szerint a Szovjet Kelet- európa államainak és már ez a gondolat egymagában is kifejezi azt., hogy a Szovjetunió külpolitikájában vagy mélyieható változás történt:, vagy pedig csupán újabb szemfényvesztésről és a kis népek könyör- te’en félrevezetéséről van sző. A Kreml újabb bombát dobott élethalálharcukat vívó és nemzeti létükért harcoló európai népek felé. Valóban: Sztálin sokoldalú egyéniségnek látszik, aki nem riad vissza attól sem, hogy politikai nézeteit, ami’yen gyorsan csak lehet, vagy ha kell. máról-holnapra megváltoztassa. Ez az ígéret a be’politikai, az államjogi és a külpolitikai önállóságtól mostan különös hangsuly- lyal egyenesen KeletemApának a szovjet imperialisztikus irányvonalába eső népeihez szól. De. vonatkozik elsősorban a Balkánra és az összes szláv fajú népekre, de, vonatkozik Magyarországra is, me’y a hatalmas szláv gyiirü kellős közepén él évszázadok óta. Sztálin és köre valószínű könnyen rájött arra, hogy a Szovjetunió külpolitikai szándéka, amely egész Keleteurópa bekebelezését és lehetőleg Közép- és Nyugateurópa bolsevizálását célozza, ne>ni népszerű az európai népek előtt és ennek a gonlolatnak további fenntartásával az imperialista Szov- jetoroszország most már nem érhet célt. Bizonyára a Kremlnek is tudomására jutott az a tény, hogy a moszkvai imperializmus még a nyugati szláv népek előtt sem rokonszenves, hiszen ezek a népek hosszú évszázadok óta közvetlen kapcsolatban állottak a nyugati civilizációval és művelődéssel és ennek a művelődésnek emlőin táplálkoznak ma is. Moszkva tudta, hogy a Szovjet céljait elfogadhatőbbakká kellene, tenni, hisz a Kreml könyörtelen, totális jellegű és központilag irányított belpolitikája nem hogy az ukrán, hanem még' az orosz nép előtt sem rohooímeovea ée a bolşevism us katonai uralmának fennállása csupán egy könyörtelen eszközökkel dolgozó v-ezetöréteg uralmának tudható be. A változásra tehát égetően szükség volt. A mostani újítás azonban túlságosan is átlátszó ahhoz, hogy politikai iskolázottság dolgában alapos jártassággal bíró középeurópai és keleteurópai népek át ne lássanak a szitán. A Kreml tudta, hogy Európa retteg egy esetleges moszkvai centralizmustól. Eddigi igéjretei nem voltak túlságosan messzemenöek és ezeket áz Ígéreteket és megnyugtat ásókat a katyni és vinniczai leletek oszlatták szét. Moszkva bizonyos volt abban, hogy a szabadság áldásait megismert, a függetlenségért rajongó és azért sikrasnólló és harcolni is tudó népekkel szemben külpolitikai síkon tovább nem he- Iyezkedhetík a központi irányítottság gondolatára, mert Európa népei nem kívánnak feloldódni S.zovjetoíoszoisz.ág véren és szenvedésen felépült diktatórikus egységében A Szovjet tehát függetlenséget ígér és csupán „szovjetbarát népkonnányt" kíván Ke- leteurópa^ népeitől. Ezt a témát különben ismerjük és a valóságba való átültetését a Balti-államok esetében aika’munk volt közelebbről szemlélni. A B ál ti-á Harcokban a Szovjetunió éppen ilyen „szovjetbarát népkormányokat" alakíttatott, ezek a népkor- mányok azonban árnyékkormányok voltak, tagjai gondolkozás nélkül fogadták e! jónak mindazt, ami Moszkvából jött, soha a legkisebb nézeteltérés a ..népkormány“ és Moszkva között nem merült fel. sőt a népkormány tagjai egyenesen a Szovjetunió úgynevezett népbiztosokat Kiképző tanfolyamain nyerték népboldogitó ismereteiket. Lehetséges, hogy az ötletek ilyen szines- ségével és változatosságával — mondjuk — az ázsiai népek egyik-másik törzsénél, olyanoknál, akik az irás-olvasás tudományát nem igen ismerik, akik a világ fo'yásáról tudomással nem bírnak, lehet hatást elérni ilyen kaméleon színváltozássá’. Európa népei viszont tisztában vannak a Kreml szándékaival, veszé'yeztetve élzik mag-ukat Szovjetor oszol.szág terrorisztikus haderejétől. Tito, Déike’eteuiópa elsőszámú terrorlegénye is ,,munkásságának“ első ideién még nemzetközi húrokat pengetett, hogy aztán a délkeleteurópai népek nemzeti törekvéseit és ideáljait felismerve, most már csapatait „nemzeti szabad csapatoknak“ nevezze. Vájjon Titoná’ is a nemzeti jelleg lett egyszerre fontos? Annál az emherné', aki már a spanyol polgárháborúban nemzetközi oldalon vett részt. Most azonban a nemzeti gondolat létfenntartó és nemes gondolatait próbálja kihaszná’ni és' kisajátítani az ellen a nemzeti gondo'at ellen, mely a Szovjetunió terjeszkedésének útjában áll. Molotov is kije’entette. hogy a Szovjet külpolitikai elképzelést meg kell változtatni, hot mondotta, hogy a Szovjetunió 'nem beBudupcst, február 9. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Országos Zöldmező Szövetség értekezletre hivta össze a kerületi zöldmező szövetségek ügyvezetőit. Az értekezlet foglalkozott a kerületi alakulatok egyöntetű működésének biztosításával, a zöldmező mozgalom szervezési munkáival és a közös és közlegelő javításoknál a gyakorlatilag hathatósabb közreműködés kérdésével, a gyepvetőmag termeszKotoxsvár, febr. 9. A visszacsatolt erdélyi területeken még ma is szokásban van az évszázadok óta használt nyomásos gazdálkodás, amely azzal a hátránnyal jár, hogy évente körülbelül 350 községben áll fenn a nyomáskényszer, ahol a fekete ugar területe meghaladja a 200 ezer katasztrálís holdat. Az egyéb helyen lévő fekete ugar területet kb. 140.ÖOÖ kát. holdra tehetjük s Így az összes ugarterület közel 340.000 kát. holdat jelent. Ez a hatalmas terület, amelyet nem szántanak fel, nem vetnek be, tulajdonképpen nem is ugar, hanem parlagon marad és teljesen kiesik a mezőgazdasági termelésből. A földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége tisztában van azzal, hogy a« elavult és a kor követelményeinek nem megfelelő nyomásos gazdálkodásról a váttógaz- dátkodásra nem lehet egy-két esztendő alatt áttérni, mert hiszen igen sok gazdaság üzeme a nyomásos gazdálkodásra van beállítva s a váltógazdá'kodásra való áttérésnél nagyobb beruházásokra, több mezőgazdasági gépre, talajművelő teszközre, stb. voim szükség. A földművelésügyi minisztérium kirendeltsége éppen ezért arra törekszik, hogy rábírja a gazdákat, hagyjanak fel a fekete-ugar rendszerével s a fekete- ugarnak meghagyott földeket vessék be takarmány-, elsősorban pillangósvirágú — növényekkel, hogy ezáltal első lépésként zöld- ugarrá váljék a parlagon volt terület. A miniszteri kirendeltség már az elmúlt évben felhívta a gazdák figyelmét e kérdés nagy jelentőségére s takarni- v vetőmag akciót indított meg. Az akció során föieg pillangós virágú takarmánynövény vetőmagtéssel, a havasi legelők gyepvetőmag problémáival, a zöldmező gazdasági Elsőfokú tanfolyamok ügyeivel, a kedvezményes gyepvetőmag, valamint a rét- és legelő meszezési akció kérdéseivel és a zöldmezőmesterek fizetésének rendezésével. A résztvevők megállapodása értelmében az értekezlet megtartását a jövőbeni szükségletnek megfelelően, de legalább kéthavonként rendszeresíteni fogják. vakkal látta el a gazdákat. Ezeknek gyökér-^ zete a levegő nitrogénjének lekötésével nagymértékben elősegíti a talaj javítását is, ami megfelel egy közepes istállótrágyázásnak. A földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége ezirányu akcióját évröl-évre tervszerűen folytatni kívánja s a pillangós vetőmagakciót ebben az évben is tovább folytatja. Az akció lebonyolításával az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet bízta meg. A takarmányvetőmag-akció során a gazdák jelentős kedvezményben részesülnek, így azokban a községekben, ahol a nyomásos gazdálkodást a birtokosság jogerős közgyűlési határozattal megszüntette és a szabadgazdálkodási rendszerre tért át, továbbá ahol bii'tokossági határozattal a feketeugar - íól a zöldugarra térnek át, a birtokosok a takarmányvetőmagvakat hatvan százalékos árkedvezménnyel vehetik igénybe. Azok a gazdák pedig, akik nem tértek ugyan át a fekete-ugarról a zöldugarra, de a pillangós és hüvelyes vetőmagvak termesztését meg akarják honosítani, a vetőmagakció során & beszerzési árból 40 százalékos kedvezményben részesülnek. Az akció során tekintélyes mennyiségű lóhere, lucerna, zabosbükköny, borsó, gyöngybab, szarvaskelep és baltáéin vetőmag kerül kiosztásra. A földmüve ésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének akciója hozzávetőlegesen 40 ezer katasztrálís hold fekete-ugar területnek pillangós virágú növényekkel való bevetését biztosítja, tehát az erdélyi fekete- ogarterii létnek közel egynyolcad részét vonja be a termelésbe, ami által főleg takarmánytermelésünkben, elsősorban a fehérjetermelésben, következhet be nagyarányú javulás. A takarmányvetömakakcíó iránt érdeklődő gazdák igénylésükkel forduljanak az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület Központjához, vagy az EMGE illetékes vármegyei kii encleltségeihez. Összeesküvést szőttel; a francia rendőrség főnőké és munkatársai ellen Genf, február 9. (MTI.) Vichyi jelentés szerint a francia milicia összeesküvőket fogott el, akik Darnand, a francia rendőrség főnöke és több munkatársa ellen összeesküvést szőttek. Az összeesküvők teljes beismerő vallomást tettek. Munkaév! előadássorozatot rendez a NMK kolozsvári szervezete Kolozsvár, február 9. A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szervezetének vezetősége elhatározta, hogy a munkásság munkajogi ismereteinek fejlesztésére sorozatos előadásokat rendez. Az első előadást február 14-én, hétfőn Faluvégi Benedek tartja „A munkásmozgalmak története* címmel. A második előadást „Munkarendszerek, a bérmunka jogának kifejlődése“ cimmel Ferenczi Géza dr. tartja február 17-én. A harmadik előadást Ladányi László dr. tartja február 21-én „Munkabér és szolgálati szerződések“ cimmel. Február 24-én „Szolgálati szerződés megkötése és alapkellékek“ cimmel Zsombory László dr. munka- kamarai ügyész értekezik. Február 28-án pedig Bardóczi Károly <n\ tart előadást „Szolgálat és fegyelmi szabályzat, nyári munkarend“ cimmel. Az előadásokat márciusban folytatják. Az előadásokat egyébként minden alkalommal este 7 órakor a Nemzeti Munkaközpont Kötőutca 12. szám alatti helyiségében tartják. Az északnyugat-anatóliai földrengés sebesiiltjeinek száma 2581-re emelkedett Isxtanbul, febr. 9. (MTI) A brit hirszol- gá'at az ankarai rádió alapján jelenti, hogy az északnyugat-anatóliai földrengés áldozatainak száma az Ankarába érkezett legújabb jelentések szerint 2581-re emelkedett, mig a sebesültek száma 1563. ÖfadnéM is helyi tagozatot alakit a Wvatásszervezet Kolozsvár, február 0. A Magyar Szociális Népmozgalom kötelékében működő Hivatásszervezet kolozsvári tagozatának titkára, Pálffy Tibor a napokban öradnán járt, ahol szervező gyűlés keretében ismertette a szervezet alapszabályait és célkitűzéseit a környékbeli bánya- és faipari vállalatok megjelent többszáz főnyi munkásságának. Pálffy titkár ismertette az általános gazdasági helyzetet s annak szükségességét hangoztatta, hogy a munkavállalóknak megfelelő érdekképviseletekben tömörülve kell küzdeniük létérdekeikért. A bányaiparon kívül több, jelentős mun- káslétszámot foglalkoztató fakitermelő vállalat és fűrésztelep összesereglett munkássága számos hozzászólással vitatta meg a vidék dolgozói egységes érdekképviseletbe való tömörülésének szükségességét és vita nélkül elhatározta csatlakozását a hivatás- rendi eszmén alapuló Hivatásszervezethez. A tagozat február 20-ára kitűzött megalakításának előkészítésére Szabó Péter vezetésével hét tagú bizottságot választották. A bizottság tagjai: Gámenczi János, Ernst Mihály, Máthé Dénes, Spalier Gábor, Bayer János és Ureche Miklós. A kolozsvári tagozat kiküldött titkára ezután a kijelölt bizottsággal karöltve ösz- szeállitotta a bányamunkásság orvoslásra váró kívánságait, amelyek között szerepel a közszükségleti cikkek beszerzésének megkönnyítése azáltal, hogy az lehetőleg egységesen, az illetékes üzemeken keresztül történjék. A Kolozsvárra visszatért Páljfy Tibor titkár a kérdésben már kapcsolatot is talált az öradna és vidéke bányamunkásság itt tartózkodó igazgatójával. Az igazgató méltányolta a munkásság kérelmének jogosságát és Ígéretet tett a felmerült panaszok orvoslására. Ugyanakkor megállapodtak, hogy a közszükségleti cikkek tervezett egységes beszerzésének, illetve zavartalan elosztásának biztosítására az igazgatóság megbízottai mellett három munkáskiküldött is résztvesz. A kedvező eredményt az érdekelt munkásság általános meglégedéssel fogadta. A földművelésük i minisztérium erdélyi kirendeltségének takarmány vetőmag-akcióba Pok Oífpép roí»í»^*i5
