Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-09 / 31. szám
KtiniÜJSSG 1944. FEBRUAR 9. fs fél... Szombaton vidáman sütött a nap, tiszta kék volt az ég, vasárnap reggelre azonban tíz centiméteres hó hullott le, s nem szűnt meg hullani egész nap. Estére már nagy ho borított be mindent, s Mátyás király dús bronzhaján kis hósipka incselkedett. A pesz- szimisták nem tudták eltitkolni örömüket, gúnyolódva kérdezgették optimista barátaikat: — Na, hol a tavaszt Tél van kérem, tél. Most jön csak az igazi! A gyerekek az agyag golyócskákat felcserélték a hógolyókkal, s az iskolák udvarai és az utcák nagy hócsaták színterei lettek. A sizók, akik már reményüket vesztették, most újra előszedik a Sífelszerelést, s nagy túrákat tervezgetnek. A költő dühösen összetépi a tavaszról irt versét s felsóhajt: . — Megint becsaptak! Aztán papirost és tollat vesz elő, most a teli öl ir verset, mert valamiből meg kell élni. Egy nap alatt minden megváltozott, a tavaszból tél lett. — Játszik a természet — mondogatják az emberek, s a már előkészített tavaszi holmik újra visszakerülnek a szekrénybe. Kínt hull, hull egyre a hó, nem akarja abbahagyni. En pedig megtanultam, hogy februárban, bármennyire is süt a nap, s ígérkezik a tavasz, nem érdemes tavaszi kesztyűt húzni. Lefagyott a kisujjam... h. ;. Szolgálatos gyógyszertárak Egyszarvú-gyógyszertár, Mátyás király- tér 10. Távbeszélő: 32-23. Kereszt-gyógyszertár, Mussolini-ut 2. Távbeszélő: 13-49. Harglta-gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 1. Távbeszélő: 21-53. Páduai Szent Antal gyógyszertár, Hitler-tér 13. Távbeszélő 31.10 — Február 10-én tudományos szűkülést tart az EME orvostudományi szakosztálya. Az Erdélyi Muzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya február 10-én, csütörtökön délután 6 órakor az Uj Klinika (Mikó-u. 4.) előadótermében tudományos szakülést tart. üléselnök: Klimkó Dezső dr.. Bemutatás: Lőrincz Ernő dr. (Áll. Bábaképző Tnt. Kézdivá- sárhely): öriás petefészektömlő a gyermekágy ban., Előadások: Lőrincz Ernő dr. (Áll. Bábaképző Int. Kézdivásárhely): Újabb tapasztalatok a méhnyálkahártya átültetésével és Orbán István (Áll. kór- tani és bakteriológiai Int.): Uj polyva- lens dysenteria elleni védőoltóanyag. Az érdeklődő orvosokat és orvostanhallgatókat az elnökség ezúton is meghívja. — „A kis sportteleptől az olimpiai sta dionig. * Kovács Gyula kolozsvári városi műszaki tanácsos a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Kolozsvári Osztálya előadásainak sorozatában február tO-ép, csütörtökön délután fél 6 órakor az Egyetemi Könyvtár előadótermében előadást tart. Kovács Gyula műszaki tanácsos előadásának tárgya: „A kis sportteleptől az olimpiai stadionig“ (vetített képekkel). A Mérnök- és Építész-Egylet érdeklődőket ezalkalommal is szívesen lát. A belépés dijtalan. — Két és fél évi fegyházbüntetésre Ítéltek egy betörésre vetemedett rovott- multu munkanélkülit. Lukács Mihály 23 esztendős felsősófalvai munkás katonai szolgálata letöltése után Kolozsváron keresett alkalmazást. Hamarosan rossz útra tévedt s igy elveszítette gyors egymásutánban váltakozó munkaadói bizalmát. A kenyértelenül maradt fiatalember két Ízben is biróság elé került lopás miatt. Az enyhén elbírált első büntetését követő esetben — visszaeső bűnösként — már súlyosabb börtönbüntetésre ítélték. Alig töltötte ki ezt a büntetését, 1943 november 26-án álkulcsot készített és ennek segítségével felnyitotta a szomszédos Madaras János lakását. A háziak távoliétében Lukács minden elmozdítható holmit kihordott. Zsákmánya többezer pengőt érő férfi és női ruhák, fehérnemű, ágynemű, továbbá élelmicikkek : füstölt szalonna, kolbász, sonka, meg szappan volt, de magával vitte még a házban talált 60 pengő készpénzt is. A betöréses lopás leleplezése után Lukács Mihály ismét biróság elé került kolozsvári törvényszék Szabó András dr. elnöklésével ülésező hármas büntetőt; - nácsa — Daróczi íbor dr. ügyész vádbeszédére — két és fél évi fegyházbün tetésre, valamint tíz esztendei jogvesztésre Ítélte Lukács Mihályt. Az elitéit enyhítésért fellebbezett. AGYAR. OMAL Kinek a kardját csörtetik odaát? Bálán metropo ita vezércikket irt a „Transylvania Noastra“ cimü hetilap január 23-i számába. A cikk csak most jutott el hozzánk, de most sem késő megállapítani, hogy szerzője, a magas egyházi méltóságot viselő román egyházfő Isten szolgálatának csendes ösvényéről a politika szenvedélyekkel és Indulatokkal szegélyezett csapásaira tévedt s „ békesség, a megértés szolgálata helyett a gyűlölködés fegyvereivel övezte magát. A gyűl ölködök, uszítok és izgatok Sorába tehát beállt Bálán metropolita is. Legalább Is ezt bizonyltja a fennemlitett lapban az ö neve alatt megjelent vezércikk* Ennek rövid foglalatát az alábbiakban adjuk: „A román nép sohasem kívánt mást, csalt a tiszta igazságot. A román nép nem volt és ma sincs abban a kényes helyzetben, hogy egy úgynevezett ezeréves uralom ambícióinak súlyos ólomtcr- hét vonszolja maga után. A román nép csak az élethez való jogait hangoztatta. Minden nép s igy a román is, az igazságos békét s azt akarja, hogy összes fiai szabadon éljenek. Ennek megvalósítására kész bármilyen áldozatra. Meg van győződve arról, hogy a román népet, amely missziót tölt be a történelemben, nem lehet legyőzni és a világ semmiféle hatalma sem tudja helyéről kimozdítani. Az igazság Istene a románokkal van és megsegíti őket. hogy a nehéz megpróbáltatásokból sértetlenül kerüljenek ki.“ Ha a íománság és annak nevében Bálán metropolita annyira kívánja a tiszta igazságot, mi sem könnyebb, mint annak megismerése. Csakhogy ehhez az volna szükséges, hogy mind a román nép, mind pedig elsősorban politikai, egyházi és szellemi vezetői ragaszkodjanak is a tényékhez és azok Igazságához. A tények pedig, amelyek a történelem lapjain könnyen és mindenki által ellenőrizhetők, egészen mást mondanak és egészen mást bizonyítanak, mint amit a román nép vezetői a múltban Igazságként hirdettek és homlokegyenest ellenkeznek azzal, amit ma sem szűnnek napról napra hangoztatni. Amikor Bálán metropolita azt mondja vezércikkében, hogy a román népet a világ semmiféle hatalma nem tudja legyőzni és nem tudja helyéről kimozdítani, az minden bizonnyal igen szépen hangzó kijelentés, csak éppen kegyesen elhanyagolja a történelem tényeit. Ha a román nép annyira szl- árdan állt mindig a maga helyén, vájjon nit szól Bálán metropolita ahhoz a tényhez, hogy a népvándorlás viharai a románokat, helyesebben: azok őseit sem kímélték? Vájjon mely nép volt az, amely kunok, besse- uyők, tatárok és törökök nyomása elől elhagyta balkáni területeit és költözött előbb a Bullától, majd a. Kárpátokról északra? es ha a román nép annyira verhetetlen, any- nyira legyőzhetetlen, akkor a történelem legfrissebb fejezetében vájjon melyik nép volt az, amely néhány évvel ezelőtt Is épp elég alaposan „kimozdult helyéből“? Még pedig úgy, hogy' még csak meg sem kísérelte legyőzhetetlenségének beblzonyltásátl Bálán metropolita az Igazságra és az igazság Istenére hivatkozik cikkében. Erre nincs más megjegyzésünk, csak ennyi: könnyű a szavakkal dobálózni és z.songlőrködnl. Egyházfőtől azonban, Bálán metropolitától is, több tárgyilagosságot, több mérsékletet, több józanságot várnánk, annál is Inkább, mert aki az igazságra oly fennen hivatkozik, annak tudnia kell, hogy Isten a világot nem csupán a románság kénye-kedvére teremtette. A metropolita „igazságkereső vezércikkéhez méltán csatlakozik ugyancsak a „Transylvania Noasra“ január 23-1 számában Holla Holubei „Erdély pedig a miénk kell legyen" c. cikke. Horia Holubei a bukaresti egyetem rektora. Cikkének gondolatmenete a következő: „Erdély szerves része Romániának s az erdélyi román kérdést feltétlenül meg kell oldani. Orvosolni kell az 19JtO-ben elkövetett súlyos hibát. A román uralom alatt % Erdélyben az oda politikai célzattal bete- , lepitett idegenek is a románokéval azonos jogokat élveztek. A román elfelejtette a mult fájdalmát s nagylelkűen biztosította mindazok jogait, akik tiszteletben tartották a törvényeket. A tévesen idegen uralom alá került erdélyi románok nagy tragédiája beszédes példa arra, hogy milyen nagy hiba volt. megváltoztatni a határokat.' Bármilyen fordulata is legyen az eseményeknek, Erdély a miénk kell legyen.“ A bukaresti egyetem rektora is a jól ismert szöveget fújja a. jól Ismert dallamra. Cikkének minden megállapítása szemensze- dett ferdítés s a történelem igazsága Horia Holubei nagyhangú kijelentéseit is kártyavárként sepri el. Erdély sohasem volt Románia szerves része. Még 1018 és 1940 között sem! E két évtized alatt- Erdély a Regát gyarmata volt s ezt nem csak a kisebbségek, hanem az erdélyi románság is állandóan érezte. Szemen- szedett valótlanság Holubei rektornak az az állítása, hogy itt „a politikai célzattal betelepített idegnek Is a románokéval azonos jogokat élveztek“. Az adózás rendszerét, az iskolapolitikát, a székelyföldi kulturzónát, a hatóságok halkánl túlkapásait nevezi Holubei rektor „azonos jogoknak“? S vájjon kiket ért a jeles tudós „politikai célzattal betelepített Idegenek" alatt ? A magyarokat és székelyeket talán, akik itt már évszázadokkal azelőtt országot építettek, hogy az első román pásztorok feltünedeztek a Kárpátok északj lejtőin? Vagy a szászokra céloz? Holubei rektor úgy beszél, mintha a honfoglalás Idején Érdé y földjén hatalmas román birodalom lett volna, amely kegyesen befogadta és megtűrte a szegény hazátlan magyarokat. Ez a beállítás, még ha annak szerzője a bukaresti egyetem rektora is, közönséges történelenihamlsltás. Ilyesmitől azonban „odaát“ nem^ idegenkednek s — Nagy sikere volt a Mária Valéria teadélutánjának. A Mária Valéria Arva- leánynevelő Egyesület első teadélutánja a legszebb siker jegyében zajlott le. Ott láttuk Kolozsvárnak a jótékony cél érdekében mindig szívesen áldozó előkelő társadalmát. A teadélután műsorán a jövő Ígéretei szerepeltek nagy sikerrel. Albert Anna Mária, Fetti Ilona, Lengyel TELI SPORT Kizárják az oiasz bírói kar ismeretien helyen rejtőzködő tagjait Róma, febr. 8. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: A római rádió jelentése szerint az olasz igazságügyminiszter rendéletet adott ki, amely Ideiglenesen hatályon kívül helyezi a bírói tisztségről szőlő elmozdlthatatlanságra vonatkozó törvényt. Az igazságügyminiszter ugyanakkor közö te több magasrangu biró és törvényszéki tisztviselő elbocsátására vonatkozó rendeletét, amely azokra érvényes, akik politikai okból már több hónapja Ismeretlen helyen rejtőzködnek. Csegezy OUtPUtn ’PWiw * >■ r m-ne-unsem ■f Szélia tercettje, «altorjai Mike Éva szaj valata váltottak ki nagy tetszést. Különösen kiemelkedett kulturált, szép tömör hang'ával Szabó Gizella. A jól sikerült teadélután vendégei a záróráig kellemesen töltötték az estét. A Mária Valéria Vrvalaánj nevelő Eg; esület második teadélutánja 11-én, pénteken d. u. 5 órai kezdettel lesz az Unitárius Nőszövetség I Kossuth Lajos-u. 7. szám alatti I. em. helyiségeiben. — Ma délután van a Baross Női Tábor kolozsvári csoportjának előadása. Ma, szerdán délután fél 6 órakor rendezi ( meg a Baross Női Tábor téli előadás- sorozatának ötödik előadását a Baross Szövetség Deák Ferenc-utca 4. szám alatt levő helyiségében. Előadást tart: Szabó Lajos, a Nemzeti Színház titkára „A magyar élet a színpadon“ címmel, B. Hatházy Erzsébet, a Nemzeti Színház tagja pedig szavalatokkal szerepel. Az előadás dHtrlan. A rendezőség kéri a özönség pontos megjelenését. Jú ÁRU ÉS Jö HIRDETÉS ALAPJA A Jő ÜZLETMENETNEK Holubei rektor kiállása azt bizonyltja, hogy a jó példát a román „tudomány" kimagasló egyéniségei szolgáltatják a hangos és lármás propaganda számára. Holubei rektor ott is meghamisítja a történelmet, amikor a „tévesen idegen uralom alá került" erdélyi románok hagy tragédiáját emlegeti. Tudjuk, hogy Horia Holubei a bécsi döntésről beszél. Már pedig történelmi tény, hogy Erdély egy évezred óta min« dig magyar fö d volt s ha tévedés történt, úgy ez a tévedés az volt, hogy a magyarok annak idején beengedték ide a Balkán véres mezőiről elmenekült pásztorokat s tűrték, hogy — amíg a magyarság vérzett — az Idegen jövevények a fejünkre nőjjenek. fis ha történt még tévedés a történelem rendjén, úgy Trianonban k .vették el a legvaskosab- bat, mert évezredes magyar jusst ajándékoztak oila a saját erejével ás hivatásával soha tisztába jönni nem tudó déli szomszédnak. 1940 eseményei ezt a vaskos tévedést tették jóvá, de csak részben, mert az évezredes magyar föld tekintélyes része még ma Is Idegen megszállók uralma alatt áll. Horia Holubei azdnban nem elégzik meg a mult hánytorgatásával. Cikkének egyik mondata a jövőbe pillant. Azt Írja, hogy bármilyen fordulatot is vegyenek az események, Erdély a románoké kell legyen. Itt megállunk és lemérjük pontosan, Holubei rektor jövöbepillantásának lényegét. A most érő háborús és politikai események sokféle fordulatot vehetnek. Vegyük sorra valamennyit. BekÖvetkezhetik a Balkánon egy angolszász partraszállás. BekÖvetkezhetik az, hogy az orosz haderő előrenyomul a Dunáig. Romániának — Holubei rektor szerint — mindegy, hogy merre fordul a világ sora. Erdély mindenképpen mégis csak az övé.k lesz, — mondja. Valószínű, hogy ugyanez az elképzelés az események másfajta fordulatára is. Romániának mindegy! S minthogy az eshetőségekben Románia tovább nem válogathat, mert a fenntl három fejleménylehetőségen túl nincs több választék, Holubei rektor cikke rendkívül beszédes és jellemző bizonyítéka, a déli szomszéd politikai moráljának. Ez a politika most már a. „mindegy“ álláspontjára helyezkedett, holott Európa élethalálharcában egyáltalán uem mindegy, hogy kik eszményeinek katonái, vagy — az események fordulata szerint — lesipu 3kás partizánjai. A Holubei rektor cikkében lefektetett „mindegy“ és az európai lé(, vagy nemlét „nem mlndegy“-e között fennforgó nagy különbség olyan figyelmeztetés, amely mellett Európa nem mehet el közömbösen. Annál Is inkább nem, mert Bálán metropolita és Holubei rektor cikkel után még egy tudósítás figyelmeztet a ma román közhangulat veszedelmes Izzására. A „Transylvania Noastra“ január 23-1 száma beszámolót közöl az erdélyi menekültek kulturális körében tartott előadásokról s azt Írja, hogy azokról „a hallgatóság mindig a bosszú érzésétől eltelve távozik". Lássunk tehát tisztán és tárgyilagosan: A román közhangulatot a bosszú érzete füti. Ez az indulat mozgat - ma minden román megnyilatkozást. Isten neve, az „igazság" emlegetése, a kultúra — mind csak ürügy arra, hogy a bosszút szolgálja. Akármilyen román állásfoglalás is érkezzen hozzánk, annak a jól Ismert szólamok szövegében és jól Ismert dallamban ez a „vezér- motívuma“. S az egészet valami bősz kard- csörtetés zaja féstl alá. Igazán itt az alkalom, Holubei rektor kiállása után, hogy megkérdezzük egész Európa nevében: Kinek a kardját csörtetik odaát ellenünk? üfeqhalV Kuncr Ferenc dr* szentszéki tanácsos« marié numi Elittanár Kolozsvár, febr. 8. A kolozsvári római katolikus papságnak, a középiskolai tanári testületnek egyik kiváló érdemes tagja Kuncz Ferenc szentszék! tanácsos, a Ma- rianum leánynevelö intézet hittanára váratlanul eltávozott az élők sorából. Mint Kuncz Ignácnak, a kolozsvári Tudományegyetem egykori híres politika-professzorának fia, ő is kezdetben jogi pályára készült, mpg is szerezte a jogi doktorátust, hivatása azonban a papi pályára vonzotta. Teológiai tanulmányait a jezsuiták hires Insbruckl Intézetében végezte. 1913-ban lépett a kolozsvári Máriáimul szolgálatába s azóta megszakítás nélkül itt végezte hittanári és lelkész! munkáját. Tanítványai, pap- és tanártársa“, lelki gyermekei egyaránt a lélek igazi emberét, a papi hivatás áldozatos teljesítőjét tisztelték benne. A román megszállás nehéz ével alatt egy pillanatra sem szűnt meg hinni a magyar feltámadásban a csüggedö- ket sokszor emelték fel bátorító szaval. Az utóbbi években több ízben betegeskedetţ, szívbaja egyre jobban ránehezedett s halálát is szivgörcs okozta. Temetése csütörtökön délelőtt tiz órakor lesz a főtéri Szent Mihály templomból.
