Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-08 / 30. szám

\ KeletiUjsXg 8 1944. FEBRUÁR 8. Miniszteri leirat tisztázta az uj zárórarend vitás kérdéseit Kolozsvár, február 7. A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter a nyiltárusi- tási üzletek nyitása és zárása idejének ideiglenes módosításáról kiadott rendelet végrehajtására vonatkozólag a másod­fokú iparhatósághoz leiratot intézett, amelyben megállapítja, hogy a rendelet egyöntetű végrehajtásának biztosítása érdekében szükségesnek látszott egyes elveknek tisztázása, minthogy a rendelet végrehajtása körül mind a hatóságok', mind pedig a magánosok részéről bizo­nyos kérdésekben vita merült fel. Tisztázásra szorult az a kérdés, vájjon a heti üzletzárási napon zárt redőnyök mögött lehet-e az üzleti személyzetet va­lamilyen munkával (rendezés, irodai munkák, takarítás stb.) foglalkoztatni. Tekintettel arra, hogy a rendelet célja a világitó- és fűtőanyaggal való takarékos­kodás, az üzleti alkalmazottaknak hétfői foglalkoztatása tilos. Ilyen napokon az üzlethelyiségben csakis a vasúti küldemé­nyek átvételével megbízott személy tar- tózkodhatik. Ez a megbízott munkát is végezhet, de az üzlethelyiség egyetlen ré­szében sem szabad világítania (nyilván­való kivétellel az alatt az idő alatt, ami­kor az áru átvétele esetleg a világítást szükségessé teszi). Hasonlóképen tilos az üzlethelyiség fűtése. Vitássá vált az is, hogy hétfői napon lehet-e foglalkoztatni az irodai munkát végző alkalmazottakat. Ez attól függ, hogy az irodai munkát, az üzlethelyiség­ben. illetőleg azzal közvetlenül összefüg­gő helyiségben, vagy pedig térbelileg az üzlethelyiségtől elkülönített független helyen végzik-e. Az előbbi esetben a zár- vatartási napon és a hét többi napján az üzlet kötelező zárvatartásának kötelező időtartama alatt az 'irodai alkalmazotta­kat irodai munkára berendelni, illetőleg irodai munkát végeztetni nem szabad. H > azonban az irodahelyiség az üzlethelyi­ségtől független, nincsen akadálya an­nak. hogy irodai munkát az üzletek kö­telező zárvatartásának ideje alatt is vé­gezzenek. Felmerült az a kérdés, hogy a nagy­kereskedők kötelesek-e üzletüket a heti zárvatartási napon bezárni, vagy kötele­sek-e nyitva tartani. A miniszter megál­lapította, hogy — amint a rendeletből is kitűnik, — a nagykereskedők a. heti szünnapon . épnen olyan keretek kiwöt! nvitva tarthatlak .üzleteiket, mint a hét többi napján. Nyitvatartási kötelezettség azonban rájuk sem a szünnapon, sem más napokra kimondva nincs. A kiske­reskedők zavartalan áruellátása érdeké­ben azonban kívánatos, hogy a nagyke­reskedők üzlethelyiségük bejáratánál jól láthatóan tüntessék fel, hogy üzletüket mikor tartják nyitva és kívánatos az is, hogy az általuk önként megállapított idő­pontban valóban tartsák is nyitva. Több községből panaszolták, hogv a helyi hatóságok a kizáróan vagy túlnyo­móan élelmiszert árusító üzletekre is vo­natkoztatják a reggel 9 órától délután 4 óráig való nyitvatartási.' Ez helytelen, mert ezeket az üzleteket éppenugy kell nyitni és zárni, mint régebben. Kétség­telen ugyan, hogy a törvény korlátái kö­zölt a helyi hatóságok állapítják meg valamely helységben érvényes záróra- rendet, nem kívánatos azonban, hogy az éle'miszert. vagy tüzelőanyagot árusitó üzletek nyitási, vagy zárási ideje a többi nyílt árusítási üzlet nyitvatartás idejé­vel egyöntetű légyen. A közellátás za­vartalan lebonyolítása érdekében ugyanis feltétlenül szükséges, hogy élelmiszeri és tiizelőanv agot reggel 9 óra előtt és dél­után 4 óra után is lehessen venni. Ezért á miniszter felszólította a másodfokú iparhatóságokat, hogy ha esetleg ezzel ellentétes rendeietet adtak ki. azt hala­déktalanul változtassák meg a fentebbi szempontoknak megfelelően. A „túlnyomóan élelmiszert“ árusitó üzlet fogalma körül is viták merültek fel. Különösen vitássá vált az, hogy a vegyeskereskedések mikor tekintendők túlnyomóan élelmiszert árusitó üzletnek. Tekintettel arra, hogy a „túlnyomóan élelmiszert árusító“ mbeg esetenkénti megállapítása rendkívüli nehézségekkel jár, a miniszter közölte a másodfokú iparhatóságokkal, hogy mindazokat az üzleteket, amelyek kizárólag vegyes ke­reskedésre, vagy más cikkek mellett ve- gyeskereskeűcsre is jogosító iparigazol* vány alapján folytat!ák a kereskedést, minden esetben és további vizsgáéit mel­lőzésével az élelmiszert árusító üzletekkel vegyék egy tekintet alá. Természetes azonban, hogy a vegyeskeveskedésekbeu a más üzletek zárvatartására megállapí­tott idő alatt —- tehát reggel 9 óra előtt és délután 4 óra után — csak élelmiszert szabad árusítani. A-miniszter leiratából értelemszerűen következik, hogy a fűszer-, csemege- és szatócsüzletek a zárvatartási napon, köz­napon pedig 9 óra előtt és 4 óra után a következő cikkeket nem szolgáltathatják ki (az áruk nagy részének kiszolgálásá­val egyébként is inkább falusi vegyeske­reskedők foglalkoznak): cipő, divatáru, ecset, edény, esernyő, festék, kalap, kez- tyü, készruha, kézmüáru, lugkő, meszelő, mosópor, papír, Írószer, porcellán, rövid­áru, sapka, seprő, szappan, mindennemű textilanyag, üvegáru, vasáru, villamos­sági és villanyfelszerelési cikkek. Italáru­kat az élelmiszerkereskedők a szünnapon is árusíthatnak, úgyszintén cigarettapa­pírt, cigarettahüvelyt és gyufát. A drougériák üzletköréhez tartozó cik­keket más üzletek csak a drougériákra megállapított nyitvatartási idő alatt áru­síthatnak. A miniszteri leírat a továbbiakban közli még, hogy az élelmiszer- és tüze­lőanyagkereskedések (beleértve a ve­gyeskereskedőket is) a heti szünnapon kötelezően nyitva tartandók, tehát nem­csak lehet, hanem kell is nyitvatarta­Kolozsvár, február 7. Budapesten, 71 éves korában, hosszas szenvedés után, va­sárnapra virradólag meghalt Papp József dr. nyugalmazott főispán. Papp József dr. fontos szelepet töltött be az összeomlás előtti időkben Kolozsváron, ö volt ennek a városnak utolsó főispánja s ebben a minő­ségében adta át ezt az ősi magyar várost 1918 december 24-én a megszálló román csapatoknak ... Papp József dr. Erzsébetvároson szüle­tett. Középiskolai tanulmányait Brassóban végezte, ügyvédi oklevelét Budapesten sze­rezte meg. ügyvédi gyakorlatát Kolozsvá­ron kezdte s itt volt az ügyvédi kamarának előbb titkára, később pedig elnöke. Főis­pánná a legsúlyosabb és legválságosabb idő­ben. 1917 júniusában nevezték ki. A súlyos időkben is megtette, ami . emberileg lehetsé­ges volt nehéz és felelősséggel járó magas tisztségében. Akkoriban, akik tisztán láttak, már előle megsejtették a közeledő nemzeti katasztrófát s benne Erdély és Kolozsvár tragédiáját . .. Papp József dr., mint ennek a városnak, főispánja nem tehetett egyebet, mint igyekezett megmenteni azokat az örök magyar értékeket, amelyeket hivatali elődjétől ezekben a nehéz, gondterhes idők­ben átvett. A végzet azonban rohamléptek­ben közeledett a azt emberileg már nem le­hetett feltartóztatni. A kolozsvári pályaud­var környékén egymást érték .az összetűzé­sek a frontokról hazatért fegyvertelen és fegyveres katonák között. A hosszantartó háború és az ingatag a'apokon á'ló katonai és társadalmi alakulatok egymásután adták fel a harcot s bizony nagy körültekintés és eiély kellett akkor a belső fronton, még lege’emibb fegvé'em megőrzésére Is. A sors • erre a nehéz és felelősséggel járó tisztségre i’app József dr.-t állította, aki meg is felelt emberül az utolsó percig a beléje he'yezett bizalomnak. Az összeomlás után Papp József dr. ny. főispán visszavonult minden közszereplést* s marostordamegyei birtokán gazdálkodott 1924-ig, amikor* repatriált és Budapestre költözött. Mint ny. főispánt a miniszterel­nökséghez osztották be s ott. nfint az. erdé­lyi ügyek alapos ismerője dolgozott egészen a legutolsó időkig. A bécsi döntés után, mint a felszabadult erdélyi területek kor­mánybiztosa intézte a katonai közlgnzg^ mellett ennek a szivéhez nőtt földnek nagy körültekintést igénylő, fontos ügyeit, majd újból átvette régebbi munkakörét a minisz­terelnökségen. Halála többhetes kínos szenvedés után következett be. Utolsó kívánsága az volt, hogy Kolozsváron, a házsongárdi temetőben helyezzék örök pihenőre. Kívánságát család­ja természetesen teljesiti. Papp József dr. földi maradványa — értesülésünk szerint — szerdán érkezik Kolozsvárra. A város egy­kori főispánját saját halottjának tekinti s díszsírhelyet adományoz részére. Papp Jó­zsef dr. halálával kapcsolatban a város kü­lön gyászjelentést is ad ki. A család még nem intézkedett a temetés végleges Idő­pontjáról. Ezirányban lnezédy-Joksmev Ödön dr., Kolozsvár város és Kolozs várme­gye főispánja felvette az érintkezést Papp József dr. csa’ádjával s ennek értelmében a temetés valószínűleg csütörtökön történik niok. Az élővirágárusitásra berendezett üzletekre vonatkozólag nyitvatartási kényszer nem áll fenn. Tisztázni kellett a rendeletnek az ipari műhelyeket érintő vonatkozásait. A ren­delet egyetlen ponta sem vonatkozott az ipari műhelyekre. Csak abban a tekintet­ben merülhet fel vita, hogy miképen íté- lendők meg azok az ipari műhelyek, amelyek nyitvatartási üzlettel kapcsola­tosak. A versenyszempontok megóvása érdekében az ilyen üzlethelyiségekben készárut, tehát akár az iparos által rak­tárra készített, akár általa továbbadás céljából készenvett cikket csak a nyílt árusítási üzletekre nézve megállapított nyitvatartási idő alatt (reggel 9 órától délután 4 óráig) szabad árusítani. Meg­rendeléseket felvenni, megrendelésre ké­szített árut átadni, e célból üzletfeleket fogadni azonban az ipari műhelyekre nézve érvényben levő nyitvatartási idő alatt szabad. A tisztitó, valamint a tisz­tító üzemak gyűjtő üzletei nem esnek a rendelet hatálya alá. A nyitvatartási kényszer nem vonatko­zik sem vasárnapokra, sem a Gergely- naptár szerinti ünnepnapokra, sem nagy­péntekre. Más vallásu ünnepeken (görög­keleti stb.) a kereskedő jogosult az ipar­hatósághoz való bejelentés esetén üzletét zárva tartani. Papp József dr. halálát özvegye és test­vére, Papp Antal dr. ny. államtitkár gyá­szolja. A gyász jeléül egyébként Kolozsvár városházára és valamennyi közintézményé­nek homlokzatára is kitűzték a gyász­lobogót. Stockholm, febr. 7. (MTI) A „Svenska Dagbladed“ tudósítójának a jelentése sze­rint amerikai tájékozott körök azon a véle­ményen vannak, hogy az oroszországi al­kotmánymódosítás csak egy rész. Moszkva merész teervében, amely nemcsak Kelet-Eu- rópát, lianetrí más nyugati területeket is, Mihajiovlcs rövidesen katonák nélküli tábornok lesz Stockholm, február 7. (MTI) Ankarai me­nekült jugoszláv körök felfogása szerint Mihajlovics rövidesen katonák nélküli tá­bornok less — jelenti az „Afton Tidningen“ Ankarából. Embereinek nagyrésze Ne- dicshez, másrésze Tiiohoz csatlakozott. Mi­hajlovics hir szérűit 14 nap óta Kairóban van. Ijnkoniies műtéten «seil ál Stockholm, február 7, (MTI) Linkomies finn miniszterelnök három héttel ezelőtt kénytelen volt nyakmütétnek alávetni ma­gát és még mindig kórházban van. Bz angol katonákat felszántották a bányamunkára való jelentkezésre London, február 7. (Búd. Tud.) A kor­mány felszólította a haderő katonáit, je­lentkezzenek önként a szénbányákban való munkára. Tisztekre és szakemberekre a fel­szólítás nem vonatkozik. A „Daily Tele­graph“ a jelentésről megjegyzi, hogy a kormány felszólításának nagyszámú katona tett eleget. A jelentkezőket tartalékosoknak nyilvánítják és a szakszervezetek által meg­állapított munkabérekben részesítik őket. fiz előző és a mostani világháború veszteségadatai Stockholm, február 7. (MTI) Az „Afton- bladed“ newyorki jelentése szerint Ameri­kában összeállitás jelent meg, amely szerint a mostani háború halottainak a száma hat­millió az előző világháború 7.5 milliójával szemben, Az amerikai katonák közül eddig 43.000 halt meg, vagyis kilencezerrel keve­sebb, mint az első világháborúban. Oroszország most nyilvánvalóan kísérletet tesz, hogy Angliától és Amerikától eltávo­lodjék és messzebbmenöen akar önmagára támaszkodni, mint a szövetségesek bárme­lyik más nemzete. Az oroszok .meg vannas róla győződve, hogy végeredményben saját erejükre kell támaszkodniok. meg. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintczet Rt- nyomása. F. v.: Major József. valamint Nyugat- és Keh-t-Európát öleli fel A magyar követség személyzetéi nem érte veszteség a Hefs'nki ellen intézett két légitámadás során Stockholm, febr. 7. (MTI) Hétfőn délelőtt Helsinkiben ismét légiriadó voit. A finn fő­város lakossága a délelőtti órákat az óvóhe­lyen töltötte. Délután egy órakor sikerült helyreállítani a távbeszélő összeköttetést Stockholm és He'sinki között. Értesülés ér­kezett arról, hogy a magyar követség sze­mélyzete semmiféle kárt nem szenvedett. Helsinkiből jelentik még, hogy a mult éj­jelen a második légitámadás hevesebb volt, mint az első. A második légitámadás vala­mivel éjfél után kezdődött és reggel 5 óráig Egyre nagyobb huliáinohat ver a Mekkában kivégzett iráni zarándok ügye Amszterdam, február 7. (MTI) A Né­met Távirati Iroda közli: Mint a brit híriroda jelenti, Irán kai­rói nagykövete vasárnap emlékiratot nyújtott át Szaudi-Arábia követének. Éles szavakkal foglalkozik a Mekkában kivégzett iráni zarándok ügyével, aki megszentségtelenítette a szent szőnyeget és emiatt kivégezték. Az emlékirat sze­rint nem fogadható el az a beállitás, aho­gyan Szaudi-Arábia feltünteti ezt az ese­ményt, majd rámutat arra, hogy a zarán­dok beteg volt. A szerkesztésért és kiadásért felel: 0 E NÉV LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomdu: Brassai-utea 7. sz. Telefon: 15-08. Pos- tatokarékpénztári csekkszámla száma; 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Kötqyülésl fartőit a iVfatjyar \eimeli tfiarel* Budapest, február 7. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Nemzeti Bank február 7-én dé’után tartotta meg közgyűlésének hmza- dik rendes évi ü’ését. A közgyűlés íe izolá­lás nélkül tudomásul vette a főtanács évi jelentését, jóváhagyta az 1943. évi zárszá­madásokat, megadta a főtanács részére a felmentvényt és Quandt Richard vezérigaz­gató előterjesztése a'apján elfogadta az 1943. évi nyereség felosztására vonatkozó javaslatot. A közgyűlés e határozata szerint a nye­reségnek a nyugdíjalap és a tartalékalap öt-öt százalékos rendes, valamint a nyug- Uijo’spnak a m. kir. kormány hozzájárulá­sával ötmillió pengő összegben történő rendkívüli javadalmazása után fennmaradó részéből a részvényesek számára hat és fél százalékos osztalék kifizetése válik lehe­tővé, ami 6.5 arany koronának, ez pedig a törvényes értékarány alapulvétele mellett 7.53 pengőnek felel meg. tartott. Hivatalos közlés szerint a halottak száma 88, a sebesülteké 232. A két támadás alatt a városban körülbelül 10 helyen támadt tiiz. Az „Alton Tidningen“ levelezőjének jelen­tése szerint Helsinkiben hétfőn az üzleteket és az iskolákat, mint rendesen, kinyitották. A kora reggeli órákban egyes vonalakon megindult a közúti vasúti forgalom is. A város középpontjában nem láthatók bomba­sérülések nyomai. A legsúlyosabban a város modern lakónegyede rongálódott meg. Meghalt Papp József dr., Kolozsvár Trianon előtti utolsó magyar főispánja A Szovjet %ugaleurópában is területi igényekkel lép fel — írja egy svéd lap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents