Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-26 / 46. szám

1944. PEBRtTAK 26.

3

Kéietiüjsxg

fl kormány minden intézkedést megtett

légiveszély esetére

Nincs szí Budapest, vagy vidék! városok lakosságának kitelepítéséről sem

Budapst, február 25. Az utóbbi időben elterjedt azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek a főváros ellen irányuló légitámadások esetére bizonyos különleges óvóintézkedésről, vagy kiürítésről szólnak, kérdéssel' fordultunk illetékes helyhez, hogy történtek-e üyen irányú intézkedések. A következő választ kaptuk:

— Természetes, hogy a mai háborús viszonyok között minden országban, igy tehát Magyarországon is a kormány előzetesen gondoskodik arról, hogy egyes intézmények, általában a hatóságok működésének folytonosságát a légitámadások esetére' is minden körülmények között biztosítsa. Ez mindenhol elsőrangú kötelessége a kormánynak. Ebben nincs semmi rendkívüli. Az ilyen irányú intézkedések két íészre tagozódnak:

1. meghatározzák azokat a hatóságokat, intézményeket és üzemeket, amelyek az élet folytonossága érdekében feltétlenül a helyükön maradnak;

2. kijelölik azokat a hatóságokat, intézményeket és üzemeket, amelyeknek adott esetben helyüket el kell hagyniok. Általában a vezetőknek mindig a helyükön kell maradniok, mig egyes kisebb tagozatokat inkább ki lehet költöztetni a fővárosból. Ha erre sor kerülne, akkor a hatóságoknak kell gondoskodniok a tisztviselők és munkások családtagjainak biztonságáról, tehát azokról, akik a saját

erejükből nem tudnak elhelyezkedni.

Hatósági irányítás alatt állnak azok is, akik saját erejükből szükség esetén el tudnának helyezkedni, mert magasabb érdekből ezek sem válaszhatják meg

minden esetbeü önként átmeneti letelepedésük helyét. *

Következő kérdésünk igy hangzott:

— Történtek-e intézkedések értékek és műkincsek biztonságba helyezéséről?

A válasz ez volt:

— Mint mindenhol, nálunk is már régen folyamatban van a pótolhatatlan történelmi értékek és levéltárak, vagy műkincsek biztonságba helyezése, ami

egyébként nem most kezdődött meg.

— Milyen elvek alapján foganatosítanák az esetleg szükségessé vált intézkedéseket? — kérdeztük.

— A légoltalommal összefüggő kérdéseknek, mint ma minden európai országban, — hangzott a felelet, — nálunk is megvan a hivatalos helye és a végrehajtó intézkedéseknek is .van hivatalos előkészítő szerve, az erre külön kinevezett kormánybiztos személyében, aki gondoskodik arról, hogy abban az esetben, ha további intézkedések lennének szükségesek, a már említett kiürítés mindig tervszerűen és a teljes szociális egyenlőség elve alapján történjék.

— A tisztviselővel és a munkással lehetőleg együtt menne a család is. Min- 8 den egyéb vonatkozásban az önkéntes Id- I

ürítés alapjára helyezkednék a kormány.

Nem szükséges azonban külön hangoztatni, hogy ebben az egyéni kezdeményezéseket szükségszerűen korlátok közé kell szorítani, mert nem lehet megengedni, hogy egyesek felelőtlenül, vagy pedig a vagyonosabbak olyan területeken igyekezzenek különleges lakásbérletekkel vagy helyfoglalással elébe vágni a hatósági intézkedéseknek, amely területeket később esetleg fontosabb elhelyezések céljára kellene igénybevenni, vagy akár olyan időben lépjenek fel helyi igényükkel, amikor teljesen megokolatlan. Ez vonatkozik a nyaralóhelyekre és üdülőhelyekre, de nem korlátoznak senkit abban, hogy vidéken lévő saját házába köl- tözködhessék.

—■ Mi igaz abból, hogy a kormány elhagyná a fővárost? — kérdeztük utoljára.

— A kormány nem hagyja el a fővárost — hallatszott a határozott válasz, — még veszşly esetén sem, de nincs szó arról sem, hogy a főváros lakosságát, vagy vidéki városok lakosságát kitelepítenék. Háborúban azonban mindenre kell gondolni. így tehát mind az államnak, mind pedig a társadalomnak érdeke, hogy legalább elvben előre gondoskodjék magatartásáról és légoltalmi elhelyezéséről még akkor is, ha bizik abban, hogy országunk és fővárosunk elkerüli a pusztítást.

Március 31-éig lehet jelentkezni a haderőn kívüli repülőkiképzésre

Nagy sikerrel zajlott le a huszadik kolozsvári iparos továbbképző tanfolyam záróvizsgája

Kolozsvár, február 25. Kolozsvár kulturális életének igen jelentős eseménye játszódott le a napokban a Mester-utcai állami népiskolában: a népművelési bizottság által rendezett iparos-továbbképző, egyszerű és kettős könyvviteli tanfolyamok tartották együttes vizsgájukat Tóth Gábor városi népművelési titkár elnökletével. ,

Az ünnepélyes külsőségek között megtartott záróvizsgát a „Magyar Hiszekegy" vezette be. Ezután Tóth Gábor elnök a kolozsvári iparosok körében rendezett húsz továbbképző tanfolyam jelentőségét méltatta. Kiemelte a tanfolyam hallgatóinak nagy áldozatát, amivel hét héten keresztül a napi nehéz munka után minden este ösz- szegyültek, -hogy ismereteiket gyarapítsák és nemzeti öntudatukat fejlesszék. Az ösz- szejöveteleknek ajs ismeretszerzésen túl is felbecsülhetetlen jelentőségük van abban a tényben, hogy napról-napra annyian összegyűltek, egymást megismerték, megszerették és egymás között az összetartozás érzését kifejlesztették, olyan időben, amikor az összetartásra a legnagyobb szükség van.

Tóth Gábor titkár a népművelési bizottság köszönetét tolmácsolta vitéz Molnár Károly iparostanonciskolai igazgatónak, aki a tanfolyamok gondolatát felvetette és azokat az iparosság körében megszervezte. Az iparosság körében megrendezett tanfolyamokkal Kolozsvár példát szolgáltatott az egész országnak hasonló tanfolyamok létesítésére. Ay népművelési bizottság az előadók buzgó, áldozatos és eredményes munkájáért ugyancsak köszönetét mondott.

A vizsgán a tanfolyam előadói: vitéz Molnár Károly, Fogarasi János, Fogarasi Jánosné, Arkossy Sándor, Nyíri Antal dr. és György Dénes tanárok sorban kikérdezték hallgatóikat a tanitott szak- és közismereti tárgyakból. Érdekes gyakorlati feleletek hangzottak el az élettel teljesen kapcsolatba hozott elemi és kereskedelmi számtanból, az árszámitásból, az egyszerű és kettős könyvvitelről. A növendékek kézzel fogható bizonyitékát adták a magyar helyesírásban való elhaladásuknak. Kidomborodott a magyar történelem öntudatfej- lesztö és szempontnevelő értéke is a kérdések és feleletek által előtárt történelmi anyagból.

A vizsgán bemutatott érdekes és értékes ismeretanyag általában magyarázatát adja a fáradhatatlan kitartásnak és lelkesedésnek, amellyel á hallgatók a most bezárt és a megelőző tanfolyamokon résztvettek A kolozsvári iparosság tanulásvágyának és művelődési szomjának igen szép jelét adta azzal, hogy az eddig rendezett húsz tanfolyamon az iparosság soraiból immár több mint ötszázan vettek részt.

A kolozsvári példának országos visszhangja támadt s mind több és több városban szerveznek hasonló tanfolyamokat.

Budapest, febr. 25. (MTI) A Magyar

Aero Szövetség közli:

A haderőn kívüli repülőkiképzés iránt a repülnivágyó fiatalság körében Országszerte olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg, hogy a jelentkezések határidejét kivételesen meghosszabbították március 31-ig. Az érdeklődő

A keleti harctéren Narvánál folynak a harcok. Észtország mozgósított. Az egymilliós észt nép 13 hónapon át részesült már a szovjetparadicsom jótéteményeiben. Az észt hadosztályokat a. határokhoz vezényelték ...

A szovjet uralom idejéből 30.000 észt állampolgár sorsáról nem lehet tudni semmit. Hatvanezer lengyel tiszt is eltűnt. A GPU szorgalmasan dolgozott. Hangtalanul, minden különösebb feltűnés nélkül. Most ismét Narvánál folyik a hare. Vájjon mit hoz a jövő? A fgyverek beszélnek... A februári hóra ömlik a hős észt katonák piros vére. Az oroszok támadnak a Pejpusz-tó, Európa kapuja ellen, az északi államok ellen, Lengyelország ellen. ' \

Százötven évvel ezelőtt, 1794 őszén, a lengye’ köztársaság katonai parancsnoka, Koszciuszkó Tádé, amikor a maciejpviczei csatában súlyosan sebesülten lováról a földre zuhant, azt mondta: „Finis1 Foio- niae“. Jóslása beteljesedett. Lengyelországot felosztották 1772-ben és 1793-ban, Maifjúság részletes felvételi tájékoztatót a Magyar Aero Szövetségnél (Budapest, V. kér. Vigadó-utca 2. szám), a1 m. kir. honvéd- kiegészitő parancsnokságnál, a- katonai repülőterek parancsnokságainál az aeroszövet- ségi kiképzőkeretek vezetőinél kaphat.

caejoviczenél zajlott le az utolsó küzdelem. Koszciuszkó volt a legnagyobb lengyel hős. A versaillési békeszerződés hatalmas és független Lengyelországot biztosított, a történelemnek mégis más tervei voltak ezzel a néppel.

Koszciuszkó szelleme ma időszerűbb, mint valaha. Államférfiul nagysága, személyének nemes egyszerűsége a lengyel nép történetének legmegkapóbb részeit irta meg, de nem győzött, legyőzte a túlerő. Most, arrükor annyit. beszélünk a keleti veszélyről és Szovjetoroszország nemcsak az északi államokat és Lengyelországot, hanem egész Keleteurópát fenyegeti borzalmas imperiálizmusával,. a 1 magyar olvasó előtt is tanulságos Koszciuszkó Tádé, a nagy iengyel szabadsághoz sorsát és pályafutását fe’eleveniteni.

Koszciuszkó kisnemesi család sarjaként 1746-ban született, Varsóban látogatta a tiszti iskolát, Párisban a tiszti akadémiát es a lengyel hadseregben csakhamar századossá nevezték ki. Fiatal korában a kai anEGY ETEM'MOZGÓBAN

' ÉBf / I

ma (szombaton), holnap (vasárnap) és hétfőn

az európai filmszínházak káprázatos kiállítású, milliós költséggel készült izgalmas újdonsága:

DAMASZKUSZI

OROSZLÁN

A „Viharkapitány,, testvérfilmje.

Vasárnap d. e. 11-kor és d. u. egynegyed 2-kor Is:

DAMASZKUSZI OROSZLÁN

Finis Poloniae?

S lengve] nép ismét válságns idők előtt áll, de él Koszciuszkó és Pilsudszki szelleme

dókat sem vetette meg, igy többek között Szosznovszky herceg-, lányát szöktette meg, a szép leányzót azonban tőle is megszöktették. Koszciuszkó szomorúan Amerikába Utazik, s ott Washington szárnysegéd je lett. Amerikában néhány év alatt a tábornoki rangig emelkedett, de 1786-ban hazakerült.

Lengyelországban nehéz volt a helyzet ebben az időben. A nemesség hatalmas pri-. vilégiumai ellenére is elégedetlen volt, a felső társadalmi rétegek csak a maguk érdekeinek szemelőtt tartására ügyeltek,' b nép minden szellemi, gazdasági és erkölcsi vonatkozású kérését ridegen visszautasították. A lengyel nép csak az első kedvező alkalmat várta, hogy tettre lépjen. A merényletek és felkelések napirenden voltak. - Elsősorban ez a belpolitikái bizonytalanság vezetett 1772-ben Lengyelországnak Oroszország részéről való első felosztásához. Á függetlenül maradt területeken lengyel hazafiak alkotmányreformot készítettek elő és a parasztság követeléseit teljesíteni akarták, de Oroszország beleszólt. Csakhamar Lengyelország második felosztására került sor. Az oroszok az egész lengyel haderő leszerelését tűzték ki célul, de Kosz- , ciuszkó 1794-ben csapataival Krakkóba, nyomult s ott államfőnek kiáltották ki. Felvette a harcot az oroszok ellen. 1791 áprilisában Raklavicénél súlyos csapást mért az oroszokra. Sikereinek hallatára az elfoglalt Varsó is fellázadt az oroszok el-i len. Az oroszok a poroszokkal szövetkezve, a főváros felé nyomultak. Koszciuszkó Útjukat akarta állani, de súlyos vereséget szenvedett. A harcot mégis tovább folytatta. Diktátori jógáiról leinondott egy megalakítandó nemzeti tanács javára.

Varsó előtt újból fellángolt a harc az oroszokkal. Koszciuszkó parasztruhába öltözött,1 baljában keresztet, jobbjában kardot tartott s igy vezette nagyrészt parasztokból álló, hiányosan felfegyverzett csapatait az orosz túlerő ellen. Eleinte újból eredményeket ért el, végül azonban megsebesült és az oroszok elfogták, n. Katalin, fogságba vetette, de I. Pál cár visszaadta szabadságát.

Koszciuszkó ezután Angliába, Amerikába, majd Franciaországba került, Napoleon meg akarta. nyerni tervei számára a nagy» hadvezér segítségét, aki akkor már hatvanéves volt. Független, nagy Lengyelországot Ígért, de Koszciuszkó nem hitt Napóleonnak sem.

Halála után visszaszállították tetemét Lengyelországba és Krakkóban temették el, Szobjeszld János sírja mellé.

Lengyelországnak Ausztria, Poroszország és Oroszország között való harmadik felosztásával, 1795-ben a lengyel állam-megszűnt létezni. A lengyel nép azonban nem felejtette el a nagy szabadsághős emlékét. A „Lengyelország nem veszett el“ Kezdetű dal ismét népszerű lett.

A XIX. század végén a lengyel közvélemény két részre ősz'ott: a Dmovszkl-pár- tiak az Oroszországgal való baráti kapcsolatok megteremtését kívánták, a Pllsudszxi- pártiak Oroszországban látták Lengyelország ellenségét és Ausztria segítségével kívánták lerázni az orosz igát. A világháború megindulásakor Pilsudszki szabadcsapatokat szervezett és csapatai a Monarchia oldalán vettek részt az oroszok ellen.

A központi hatalmak katonai összeomlása után az újonnan alakult lsngyel állam vezetését Pilsudszki vette kezébe. PUsudszld reálpolitikai okokból Németországgal való -kapcsolatai kimélyitése céljából nem ragaszkodott Danzighoz, de Versaillesben Dmovsz- kinak most már erősen oroszbarát köre elérte célját és megszerezte Lengyélország számára azt a várost, amely miatt az uj világháború is megindult.

1920-ban a szovjet betört Lengyelországba, Pilsudszki azonban sikeresen védekezett. Tekintélye nőttön nőtt, népszerűsége egyre nagyobb lett. Kormányt alakitotr., az állani tulajdonképpeni- vezetője lett, ha az elnöki tisztséget Moszcsicki is töltötte be. Pilsudszki volt az egyedüli államférfin az első Világháború után, aki a kisebbségvédelmi szerződéseket teljesen magáévá tette és minden tekintetben tökéletesen megfelelt a nagyszámban kisebbségeket magábazáró Lengyelor- országgal szemben táplált várakozásoknak.

Szellemét nem csak hogy Csehország, Jugoszlávia és különösen Románia nem tartotta mértékadónak, hanem utódja, Rydz- Smigli sem és igy az uj vezetés alá került, a kisebbségekkel többé bánni nem tudó Lengyelországból az uj világháború első ütköző- á’lama és legelső (áldozata lett.

Finis Poloniae? Ma már az újabb erőviszonyok, a katonai helyzet alakulása elsöpörte a mostani Világháború kezdetén 18 napig tartó német hadjárat lesújtó tragikumát. Ma már a lengyel veZetökötok belföldön és az emigrációban bizonyára egyaránt rájöttek a drámai lényegre, arra, hogy az igazi ellenség keleten van. Koszciuszkó és Pilsudszki szelleme él és' lehetetlen, hogy ne kerítené hatalmába a lengyel nép lelkét az a hatalmas hősiesség és önfeláldozás, amely- lyel most, 1944 februárjában az észtek, lettek, litvánok, Európa legkeletibb bástyái fognak fegyvert az elsöpréssel ' fenyegető keleti imperiálizmus eilen. m.