Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-26 / 46. szám

1944. PEBRtTAK 26. 3 Kéietiüjsxg fl kormány minden intézkedést megtett légiveszély esetére Nincs szí Budapest, vagy vidék! városok lakosságának kitelepítéséről sem Budapst, február 25. Az utóbbi időben elterjedt azokkal a hírekkel kapcsolat­ban, amelyek a főváros ellen irányuló légitámadások esetére bizonyos különle­ges óvóintézkedésről, vagy kiürítésről szólnak, kérdéssel' fordultunk illetékes helyhez, hogy történtek-e üyen irányú intézkedések. A következő választ kap­tuk: — Természetes, hogy a mai háborús viszonyok között minden országban, igy tehát Magyarországon is a kormány elő­zetesen gondoskodik arról, hogy egyes intézmények, általában a hatóságok mű­ködésének folytonosságát a légitámadá­sok esetére' is minden körülmények kö­zött biztosítsa. Ez mindenhol elsőrangú kötelessége a kormánynak. Ebben nincs semmi rendkívüli. Az ilyen irányú intéz­kedések két íészre tagozódnak: 1. meghatározzák azokat a hatóságo­kat, intézményeket és üzemeket, amelyek az élet folytonossága érdekében feltétle­nül a helyükön maradnak; 2. kijelölik azokat a hatóságokat, in­tézményeket és üzemeket, amelyeknek adott esetben helyüket el kell hagyniok. Általában a vezetőknek mindig a helyü­kön kell maradniok, mig egyes kisebb ta­gozatokat inkább ki lehet költöztetni a fővárosból. Ha erre sor kerülne, akkor a hatóságoknak kell gondoskodniok a tiszt­viselők és munkások családtagjainak biz­tonságáról, tehát azokról, akik a saját erejükből nem tudnak elhelyezkedni. Hatósági irányítás alatt állnak azok is, akik saját erejükből szükség esetén el tudnának helyezkedni, mert magasabb érdekből ezek sem válaszhatják meg minden esetbeü önként átmeneti letelepe­désük helyét. * Következő kérdésünk igy hangzott: — Történtek-e intézkedések értékek és műkincsek biztonságba helyezéséről? A válasz ez volt: — Mint mindenhol, nálunk is már ré­gen folyamatban van a pótolhatatlan tör­ténelmi értékek és levéltárak, vagy mű­kincsek biztonságba helyezése, ami egyébként nem most kezdődött meg. — Milyen elvek alapján foganatosíta­nák az esetleg szükségessé vált intézke­déseket? — kérdeztük. — A légoltalommal összefüggő kérdé­seknek, mint ma minden európai ország­ban, — hangzott a felelet, — nálunk is megvan a hivatalos helye és a végre­hajtó intézkedéseknek is .van hivatalos előkészítő szerve, az erre külön kineve­zett kormánybiztos személyében, aki gondoskodik arról, hogy abban az eset­ben, ha további intézkedések lennének szükségesek, a már említett kiürítés mindig tervszerűen és a teljes szociális egyenlőség elve alapján történjék. — A tisztviselővel és a munkással le­hetőleg együtt menne a család is. Min- 8 den egyéb vonatkozásban az önkéntes Id- I ürítés alapjára helyezkednék a kormány. Nem szükséges azonban külön hangoz­tatni, hogy ebben az egyéni kezdeménye­zéseket szükségszerűen korlátok közé kell szorítani, mert nem lehet megen­gedni, hogy egyesek felelőtlenül, vagy pedig a vagyonosabbak olyan területeken igyekezzenek különleges lakásbérletekkel vagy helyfoglalással elébe vágni a ható­sági intézkedéseknek, amely területeket később esetleg fontosabb elhelyezések céljára kellene igénybevenni, vagy akár olyan időben lépjenek fel helyi igényük­kel, amikor teljesen megokolatlan. Ez vonatkozik a nyaralóhelyekre és üdülő­helyekre, de nem korlátoznak senkit ab­ban, hogy vidéken lévő saját házába köl- tözködhessék. —■ Mi igaz abból, hogy a kormány el­hagyná a fővárost? — kérdeztük utol­jára. — A kormány nem hagyja el a fővá­rost — hallatszott a határozott válasz, — még veszşly esetén sem, de nincs szó arról sem, hogy a főváros lakosságát, vagy vidéki városok lakosságát kitelepí­tenék. Háborúban azonban mindenre kell gondolni. így tehát mind az államnak, mind pedig a társadalomnak érdeke, hogy legalább elvben előre gondoskod­jék magatartásáról és légoltalmi elhelye­zéséről még akkor is, ha bizik abban, hogy országunk és fővárosunk elkerüli a pusztítást. Március 31-éig lehet jelentkezni a haderőn kívüli repülőkiképzésre Nagy sikerrel zajlott le a huszadik kolozsvári iparos továbbképző tanfolyam záróvizsgája Kolozsvár, február 25. Kolozsvár kulturá­lis életének igen jelentős eseménye játszó­dott le a napokban a Mester-utcai állami népiskolában: a népművelési bizottság által rendezett iparos-továbbképző, egyszerű és kettős könyvviteli tanfolyamok tartották együttes vizsgájukat Tóth Gábor városi népművelési titkár elnökletével. , Az ünnepélyes külsőségek között meg­tartott záróvizsgát a „Magyar Hiszekegy" vezette be. Ezután Tóth Gábor elnök a ko­lozsvári iparosok körében rendezett húsz továbbképző tanfolyam jelentőségét mél­tatta. Kiemelte a tanfolyam hallgatóinak nagy áldozatát, amivel hét héten keresztül a napi nehéz munka után minden este ösz- szegyültek, -hogy ismereteiket gyarapítsák és nemzeti öntudatukat fejlesszék. Az ösz- szejöveteleknek ajs ismeretszerzésen túl is felbecsülhetetlen jelentőségük van abban a tényben, hogy napról-napra annyian össze­gyűltek, egymást megismerték, megszeret­ték és egymás között az összetartozás érzé­sét kifejlesztették, olyan időben, amikor az összetartásra a legnagyobb szükség van. Tóth Gábor titkár a népművelési bizott­ság köszönetét tolmácsolta vitéz Molnár Károly iparostanonciskolai igazgatónak, aki a tanfolyamok gondolatát felvetette és azokat az iparosság körében megszervezte. Az iparosság körében megrendezett tanfo­lyamokkal Kolozsvár példát szolgáltatott az egész országnak hasonló tanfolyamok léte­sítésére. Ay népművelési bizottság az elő­adók buzgó, áldozatos és eredményes mun­kájáért ugyancsak köszönetét mondott. A vizsgán a tanfolyam előadói: vitéz Molnár Károly, Fogarasi János, Fogarasi Jánosné, Arkossy Sándor, Nyíri Antal dr. és György Dénes tanárok sorban kikérdez­ték hallgatóikat a tanitott szak- és közis­mereti tárgyakból. Érdekes gyakorlati fele­letek hangzottak el az élettel teljesen kap­csolatba hozott elemi és kereskedelmi szám­tanból, az árszámitásból, az egyszerű és kettős könyvvitelről. A növendékek kézzel fogható bizonyitékát adták a magyar he­lyesírásban való elhaladásuknak. Kidom­borodott a magyar történelem öntudatfej- lesztö és szempontnevelő értéke is a kérdé­sek és feleletek által előtárt történelmi anyagból. A vizsgán bemutatott érdekes és értékes ismeretanyag általában magyarázatát adja a fáradhatatlan kitartásnak és lelkesedés­nek, amellyel á hallgatók a most bezárt és a megelőző tanfolyamokon résztvettek A kolozsvári iparosság tanulásvágyának és művelődési szomjának igen szép jelét adta azzal, hogy az eddig rendezett húsz tanfo­lyamon az iparosság soraiból immár több mint ötszázan vettek részt. A kolozsvári példának országos vissz­hangja támadt s mind több és több város­ban szerveznek hasonló tanfolyamokat. Budapest, febr. 25. (MTI) A Magyar Aero Szövetség közli: A haderőn kívüli repülőkiképzés iránt a repülnivágyó fiatalság körében Országszerte olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg, hogy a jelentkezések határidejét kivételesen meg­hosszabbították március 31-ig. Az érdeklődő A keleti harctéren Narvánál folynak a harcok. Észtország mozgósított. Az egymil­liós észt nép 13 hónapon át részesült már a szovjetparadicsom jótéteményeiben. Az észt hadosztályokat a. határokhoz vezényel­ték ... A szovjet uralom idejéből 30.000 észt ál­lampolgár sorsáról nem lehet tudni semmit. Hatvanezer lengyel tiszt is eltűnt. A GPU szorgalmasan dolgozott. Hangtalanul, min­den különösebb feltűnés nélkül. Most ismét Narvánál folyik a hare. Vájjon mit hoz a jövő? A fgyverek beszélnek... A februári hóra ömlik a hős észt katonák piros vére. Az oroszok támadnak a Pejpusz-tó, Európa kapuja ellen, az északi államok ellen, Len­gyelország ellen. ' \ Százötven évvel ezelőtt, 1794 őszén, a lengye’ köztársaság katonai parancsnoka, Koszciuszkó Tádé, amikor a maciejpviczei csatában súlyosan sebesülten lováról a földre zuhant, azt mondta: „Finis1 Foio- niae“. Jóslása beteljesedett. Lengyelorszá­got felosztották 1772-ben és 1793-ban, Ma­ifjúság részletes felvételi tájékoztatót a Ma­gyar Aero Szövetségnél (Budapest, V. kér. Vigadó-utca 2. szám), a1 m. kir. honvéd- kiegészitő parancsnokságnál, a- katonai re­pülőterek parancsnokságainál az aeroszövet- ségi kiképzőkeretek vezetőinél kaphat. caejoviczenél zajlott le az utolsó küzdelem. Koszciuszkó volt a legnagyobb lengyel hős. A versaillési békeszerződés hatalmas és független Lengyelországot biztosított, a tör­ténelemnek mégis más tervei voltak ezzel a néppel. Koszciuszkó szelleme ma időszerűbb, mint valaha. Államférfiul nagysága, szemé­lyének nemes egyszerűsége a lengyel nép történetének legmegkapóbb részeit irta meg, de nem győzött, legyőzte a túlerő. Most, arrükor annyit. beszélünk a keleti ve­szélyről és Szovjetoroszország nemcsak az északi államokat és Lengyelországot, ha­nem egész Keleteurópát fenyegeti borzalmas imperiálizmusával,. a 1 magyar olvasó előtt is tanulságos Koszciuszkó Tádé, a nagy iengyel szabadsághoz sorsát és pályafutását fe’eleveniteni. Koszciuszkó kisnemesi család sarjaként 1746-ban született, Varsóban látogatta a tiszti iskolát, Párisban a tiszti akadémiát es a lengyel hadseregben csakhamar száza­dossá nevezték ki. Fiatal korában a kai an­EGY ETEM'MOZGÓBAN ' ÉBf / I ma (szombaton), holnap (vasárnap) és hétfőn az európai filmszínházak káprázatos kiállítású, milliós költséggel készült izgalmas újdonsága: DAMASZKUSZI OROSZLÁN A „Viharkapitány,, testvérfilmje. Vasárnap d. e. 11-kor és d. u. egynegyed 2-kor Is: DAMASZKUSZI OROSZLÁN Finis Poloniae? S lengve] nép ismét válságns idők előtt áll, de él Koszciuszkó és Pilsudszki szelleme dókat sem vetette meg, igy többek között Szosznovszky herceg-, lányát szöktette meg, a szép leányzót azonban tőle is megszöktet­ték. Koszciuszkó szomorúan Amerikába Utazik, s ott Washington szárnysegéd je lett. Amerikában néhány év alatt a tábor­noki rangig emelkedett, de 1786-ban haza­került. Lengyelországban nehéz volt a helyzet ebben az időben. A nemesség hatalmas pri-. vilégiumai ellenére is elégedetlen volt, a felső társadalmi rétegek csak a maguk ér­dekeinek szemelőtt tartására ügyeltek,' b nép minden szellemi, gazdasági és erkölcsi vonatkozású kérését ridegen visszautasítot­ták. A lengyel nép csak az első kedvező al­kalmat várta, hogy tettre lépjen. A me­rényletek és felkelések napirenden voltak. - Elsősorban ez a belpolitikái bizonytalanság vezetett 1772-ben Lengyelországnak Orosz­ország részéről való első felosztásához. Á függetlenül maradt területeken lengyel ha­zafiak alkotmányreformot készítettek elő és a parasztság követeléseit teljesíteni akarták, de Oroszország beleszólt. Csakha­mar Lengyelország második felosztására ke­rült sor. Az oroszok az egész lengyel had­erő leszerelését tűzték ki célul, de Kosz- , ciuszkó 1794-ben csapataival Krakkóba, nyomult s ott államfőnek kiáltották ki. Felvette a harcot az oroszok ellen. 1791 áprilisában Raklavicénél súlyos csapást mért az oroszokra. Sikereinek hallatára az elfoglalt Varsó is fellázadt az oroszok el-i len. Az oroszok a poroszokkal szövetkezve, a főváros felé nyomultak. Koszciuszkó Út­jukat akarta állani, de súlyos vereséget szenvedett. A harcot mégis tovább foly­tatta. Diktátori jógáiról leinondott egy meg­alakítandó nemzeti tanács javára. Varsó előtt újból fellángolt a harc az oro­szokkal. Koszciuszkó parasztruhába öltözött,1 baljában keresztet, jobbjában kardot tartott s igy vezette nagyrészt parasztokból álló, hiányosan felfegyverzett csapatait az orosz túlerő ellen. Eleinte újból eredményeket ért el, végül azonban megsebesült és az oro­szok elfogták, n. Katalin, fogságba vetette, de I. Pál cár visszaadta szabadságát. Koszciuszkó ezután Angliába, Amerikába, majd Franciaországba került, Napoleon meg akarta. nyerni tervei számára a nagy» hadvezér segítségét, aki akkor már hatvan­éves volt. Független, nagy Lengyelországot Ígért, de Koszciuszkó nem hitt Napóleonnak sem. Halála után visszaszállították tetemét Lengyelországba és Krakkóban temették el, Szobjeszld János sírja mellé. Lengyelországnak Ausztria, Poroszország és Oroszország között való harmadik felosz­tásával, 1795-ben a lengyel állam-megszűnt létezni. A lengyel nép azonban nem felej­tette el a nagy szabadsághős emlékét. A „Lengyelország nem veszett el“ Kezdetű dal ismét népszerű lett. A XIX. század végén a lengyel közvéle­mény két részre ősz'ott: a Dmovszkl-pár- tiak az Oroszországgal való baráti kapcso­latok megteremtését kívánták, a Pllsudszxi- pártiak Oroszországban látták Lengyelor­szág ellenségét és Ausztria segítségével kí­vánták lerázni az orosz igát. A világháború megindulásakor Pilsudszki szabadcsapatokat szervezett és csapatai a Monarchia oldalán vettek részt az oroszok ellen. A központi hatalmak katonai összeomlása után az újonnan alakult lsngyel állam veze­tését Pilsudszki vette kezébe. PUsudszld reálpolitikai okokból Németországgal való -kapcsolatai kimélyitése céljából nem ragasz­kodott Danzighoz, de Versaillesben Dmovsz- kinak most már erősen oroszbarát köre el­érte célját és megszerezte Lengyélország számára azt a várost, amely miatt az uj világháború is megindult. 1920-ban a szovjet betört Lengyelország­ba, Pilsudszki azonban sikeresen védekezett. Tekintélye nőttön nőtt, népszerűsége egyre nagyobb lett. Kormányt alakitotr., az állani tulajdonképpeni- vezetője lett, ha az elnöki tisztséget Moszcsicki is töltötte be. Pilsudszki volt az egyedüli államférfin az első Világ­háború után, aki a kisebbségvédelmi szerző­déseket teljesen magáévá tette és minden te­kintetben tökéletesen megfelelt a nagyszám­ban kisebbségeket magábazáró Lengyelor- országgal szemben táplált várakozásoknak. Szellemét nem csak hogy Csehország, Ju­goszlávia és különösen Románia nem tar­totta mértékadónak, hanem utódja, Rydz- Smigli sem és igy az uj vezetés alá került, a kisebbségekkel többé bánni nem tudó Len­gyelországból az uj világháború első ütköző- á’lama és legelső (áldozata lett. Finis Poloniae? Ma már az újabb erővi­szonyok, a katonai helyzet alakulása elsö­pörte a mostani Világháború kezdetén 18 napig tartó német hadjárat lesújtó tragiku­mát. Ma már a lengyel veZetökötok belföl­dön és az emigrációban bizonyára egyaránt rájöttek a drámai lényegre, arra, hogy az igazi ellenség keleten van. Koszciuszkó és Pilsudszki szelleme él és' lehetetlen, hogy ne kerítené hatalmába a lengyel nép lelkét az a hatalmas hősiesség és önfeláldozás, amely- lyel most, 1944 februárjában az észtek, let­tek, litvánok, Európa legkeletibb bástyái fognak fegyvert az elsöpréssel ' fenyegető keleti imperiálizmus eilen. m.

Next

/
Thumbnails
Contents