Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-24 / 44. szám
KtiinUjsiîc, I 1944. FEBRUAR 24, 6 Ebben az évben is folytatja silóépitési akcióját a föidmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége JSamoírmmíl A UÉSI REFOFMÄTUS MAGYAR EGYHÁZKÖZSÉG ma Is tevékenyen dolgozik. Különösen figyelemreméltó az a munka, amelyet az ifjúság Bányai Ferenc vallástanár kezdeményezésére folytat. Az egyház közgyűlése egyhangúlag Vékás József dr.-t választotta főgondnoknak, kebll gondnoknak Itátoni Tamást. Mindketten régóta töltik be a tisztségeket. Farkas Albert lelkész és Kovács László esperes üdvözölte a fő- és kebli gondnokot. Az uj- ból megválasztottak hitet tettek a további építő munka mellett. A presbitérium ezután az egyház és iskola költségvetését tárgyalta le. A bevétel 80.582J29 pengő, a kiadás 101.065.88 pengő, tehát 20.483.59 pengő hiány mutatkozik. Az előadó rámutatott arra, hogy az adóhátralékokat és egyéb adósságokat az egyházközség rendezni tudta. * AZ ÉPÜLŐ CICHEGYI REFORMÁTUS TEMPL03I javára a dési református magyarság „néma bált“ rendezett. A bevételt teljes egészében a templom építésére fordítják. * DÉS VAROS NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁGA vasárnap délelőttönként a vármegyei színházban, délután az egyes városnegyedekben műsoros magyar összejöveteleket rendez a városi magyarság számára, hogy az a nehéz időkben megerősödjék és összeforrjon. — Finomliszttel „feketézett“ a molnárlegény. A gyalui Precup József molnáriegény Boitos Demeter malmából tavaly 12 kiló- grkm milláslisztet adott el, kilógramonként 8 pengőért. A „fekete“ ügyletet szorgalmazó Boltos Demetert nemrégiben Ítélte el súlyos pénzbüntetésre a kolozsvári törvényszék uzsorabiróságának egyesbirája. Precup József molnárlegény szerdán szintén uzsorabi- róság elé került. A molnárlegényt 300 pengőre büntették meg, jogerősen. — Gabonarejtegető Mathuzsálem. Gabonarejtegetés miatt vonta felelősségre a törvényszék uzsorabirósága Pozsár József kolozsvári Monostori-uton lakó 79 éves öregembert. Pozsár József az őszi csépléskor 400 kilogram búzát titkolt el a bejelentés elől. Azzal védekezett, hogy attól tartott, majd nem lesz elegendő kenyere. Az egyes uzsora- biró enyhítő körülményként birálta el a vádlott előrehaladott életkorát és mindössze 100 pengő pénzbüntetést szabott ki reá. Az ítélet jogerős. — A inagyargorbóiak ráfizettek a gabonarejtegetésre. Magyargorbó román lakossága a tavalyi cséplés alkalmával, összejátszva a cséplést végző géptulajdonossal, gabonája jelentős részét nem jelentette be. Az eltitkolt gabonát többnyire elvermelték. Az ellenőrzés során azonban leleplezték és uzsorabiró- ság elé állították a gabonarejtegetöket. A kolozsvári törvényszék mellett .működő uzso- rabiróság egyesbirái napokon át tárgyalták a gabonarejtegetö magyargórbóiak perét. Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök, mint egyes uzsorabiró szerdán Banca János és Abrudán Jánosné Purv Mária községbeli lakosok ügyében Ítélkezett. Banca János 10 mázsa búzát és 369 kg. zabot, Abrudánné pedig 330 kg. búzát, 60 kg. árpát és 40 kg. zabot rejtett el. Mindketten azzal védekeztek, hogy szemetes volt a termésük és az ocsu számba menő gabonát nem akarták tiszta búzaként beszolgáltatni. Az uzsorabiró Banca Jánost 2000 pengő, Abrudán Já- nosnét 600 pengő pénzbüntetésre ítélte s ezenkívül elrendelte a rejtett gabona elkobzását is. Az ítélet jogerős. BOTRÁNY — S/.ines film a Corvin mozgóban — Hétfő óta vetíti zsúfolt házak előtt a Corvin mozgó a „Botrány“ cimü hatalmas német színes filmet. A „Botrány“ légy vidám falusi történetet mesél el a régi boldog békevilágból,, amikot még delizsánszon utaztak az emberek. . . A lenyűgöző látványosságot nyújtó színes film rendkívül, ötletes. Külön fejezetekben, akár egy jól megszerkesztett regény - pereg le előttünk a „Botrány". Első fejezete a „finom vendég“, aki külön delizsánszon érkezik meg a régi, vidám Becs városába s aztán itt belekavarodik egyre-másra a nem várt bonyodalmakba. A többi fejezetek, „egy forró éjszaka“, meg a „fürdik a polgármesterné", vagy „mit láttál a csűrben?" s tovább a ..póruljárt kukucskálók" kacagtatóan derűsek. A film főszereplői a német filmszinjátszás legjobb erősségei. (—) Kolozsvár, február 23. A magyar gazdatársadalomüak évről-évre súlyos gondot okoz a jószágállomány téli takarmányszükségletének biztosítása. A takarmányhiány leküzdése épp-en ezért minden gazdának elsőrendű kötelessége. A föidmivelésügyi kormány már évekkel ezelőtt felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy a könnyen romló, vagy szénára nehezen szárítható takarmányokat a legkevesebb veszteséggel silókban tarthatják el. A helyesen silózott takarmány hosszú ideig romlatlanul megmarad és akkor áll rendelkezésre, amikor arra leginkább szükség van. A földmi- velésiigyi kormány ebből a célból igyekezett a silógazdálkodást népszerűsíteni és silóépitésre a gazdáknak tekintélyes összegű támogatást is nyújtott. A silóakció népszerüsitése érdekében a föidmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendéltsége ebben az évben is tovább folytatja tevékenységét és silóakciója, tekintettel , a különleges erdélyi viszo-, nyokra, ezidén sokszorosan meghaladja a föidmivelésügyi kormánynak az ország' többi részében silóépitésre nyújtott támogatását.' A kirendeltség által nyújtott állami silóépitési segélyben a birtok nagyságára való tekintet nélkül egyformán részesülhet minden haladni kívánó gazda, elsősorban azonban a hadirokkant, hadiözvegy, vitéz, tüzkeresztes és egyéb hadigondozott gazdák, továbbá a vármegyei és városi állattenyésztő egyesületek tagjai részesülhetnek a silóépitési akció során államsegélyben. Egy-egy gazda a már megépített silók leszámításával 100 köbméter ürtartalmu siló építéséhez kaphat támogatást. (Egy számos állatra 7 köbméter silóürt kell számítani.) A silóépitési akció során nyújtott támogatás pénzbeli segítségből, ingyenes cement juttatásból, valamint az építéshez szükséges építési formának (salu) használatra való díjtalan átengedéséből áll. A silók betonból, agyagba épített téglából, vagy terméskőből épülhetnek. A föidmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége a hatásköre alá tartozó nyolc erdélyi vármegyében a silóépitési akció lebonyolításával az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet bízta meg, aki tehát silóépitési segélyben láván részesülni, az forduljon bejelentésével az EMGE kolozsvári központjához, vagy kerületi kirendeltségeihez. országrészen az iparüzök jogosítványait felül kell vizsgálni és ennek során iparjo- gositványnak kell tekinteni — többek között — az iparnak (kereskedésnek) gyakorlására jogosító bármilyen elnevezésű jogosítványt, sőt ha valaki ilyent bemutatni nem tudna, helyhatósági bizonyítvánnyal is igazolhatja, hogy a szóbanforgó ipart mióta gyakorolja. Nem kétséges, hogy mind a két terhelt g maga iparát a vádbeli időpontig háboritatianul gyakorolta s ennek köyetkez- tében nyilvánvaló, hogy a birtokukban volt ipar jogosítványok, illetőleg egyéb erre vonatkozó okmányok olyanoknak tekintendők, amelyek alkalmasak a 1,8701191/2. M. E. sz. rendelet szerinti felülvizsgálásra és csak e felülvizsgálat (iparreviziő) megejtése során lesz végre eldönthető az a kérdés, hogy a terhelteknek iparuk gyakorlására való jogosultsága fenn áll-e, vagy sem. Nem volt jogszerű tehát az alsófoku rendőri büntető bíróságoknak az az eljárása, hogy a terheltek ellen, mielőtt az iparügyi miniszter a már hivatkozott rendelet alapján a szóbanforgó iparjogositványokat felülvizsgálta volna, rendőri büntetőeljárást indi-' tottak és őket megbüntették, miért is a Kihágás1. Tanács mind a két terheltet a vád alól felmentette. A Kihágás! Tanács egyszersmind megjegyezte: a jelenleg folyamatban lévő Iparfelülvizsgálat során az nyert megállapítást, hogy a visszacsatolt területen működő iparosok és kereskedők úgyszólván valameny- nyien csak > mesíerkönyvvel bírnák, sőt nagyrészük még ezzel sem rendelkezik, tehát amennyiben az elsőfokú rendőri büntetőbíróságok álláspontja elfogadható volna, úgy az erdélyi és keleti országrészen működő majdnem mindegyik iparos ellen kihágást eljárást kellene indítani. Tonrcs (élesítését is tervért működésének támogatására és az iparügyi miniszternek való véleményadás céljából megalakítanák az Országos Ipari Munkaügyi Tanácsot, továbbá a kerületi és helyi ipari munkaügyi bizottságokat. Ennek tagjai munkaadók, munkavállalók és érdektelen szakemberek lennének. Az iparügyi miniszter ezt a nagyjelentőségű iparügyi köz- igazgatási refonnot törvény utján kívánja megvalósítani JÓ ÁRU ÉS dó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Ruiiázati lex renyagokat Stopnak a szerződéses ■ osünovényferme ők Kolozsvár, febr. 23. A rostnövénytermelés fejlesztése érdekében a kormány elhatározta, hogy a szerződéses alapon rostlent, rostás magkendert termelő gazdák részére textiláruk fejében nem csak gazdasági, hanem ruházati textilanyagot is juttat a termeltető vállalatok utján. Eszerint a termelők a learatott terület után kát. holdanként, vagy 5 méter fehér- nemüvásznát, vagy 3 méter ruha vásznat, továbbá ezenfelül 2 darab zsákot, vagy 1 négyzetméter ponyvát, ezenkívül 2 kilőgram kötélárut, vagy 3 kg. zsineget kaphatnak. Ezek az áruk tiszta kenderből készülnek és a leszállításkor érvényes hatóságilag megállapított nagykereskedői áron kerülnek kiosztásra. A fenti áruk összértékének keretén belül a gazdák választására bízza, hogy az egyes ruházati, illetve gazdasági textilanyagokat milyen arányban igénylik. A rui házat! anyagok (fehérnemű és ruhavászon) értéke azonban az összérték felénél több nem lehet. A termeltető vállalatok körlevélben fogják közölni a gazdákkal az igénylés módját és feltételeit. Az igénylést a gazdáknak legkésőbb április 1-ig keil a velük szerződött termeltető vállalathoz benyújtani. Ezeket az árukat, elsősorban a ruházati anyagot, a terme ók már az idei gazdasági évben, még a nyár folyamán a gyártásszabta lehetőségek szerint fogják megkapni. Ha az ilymódon kát. holdanként kiosztott textiláruk értéke az 1944. évi termésű beszolgáltatott kender értékének 10 százalékát, illetve lennél annak 15 százalékát el nem éri, úgy a szerződéses termelő a végelszámolás alkalmával a különbözeti összeg értékének megfelelő gazdasági textilanyagot (de nem vászonárut) igényelhet. A nyest- és a rókabőr nem zárolt cikk. Adott esetből kifolyólag a Kihágási Tanács megállapította, hogy a nyest- és a rókabőrök nem zárolt cikkek és azokra forgalmi korlátozás nem áll fenn. A másodfokú rend- őrbirőság ugyanis egy terheltet bűnösnek mondott ki állati nyersbőrökkel iparengedély nélkül való kereskedelem miatt, mert állati nyersbőröket (nyest- és rókabőrt) vásárolt cs adott el, anélkü1, hogy a bőripari anyag- gazdálkodástól kijelölést kapott volna. A Kihágási Tanács megállapította, hogy anyag- gazdálkodás kihágás esete nem áll fenn, mert a szóbanforgó börök (nyest- és róka) nincsenek a zárolt cikkek között. A rézgálic és a cink uj ára. A közellátás- ügyi miniszter kedden kiadott rendeletéivel megállapította a cinkgálic és a rézgálic legmagasabb gyári, viszonteladói és fogyasztói eladási árát. A cinkgálic fogyasztói ára kilőnkint 1.05 P. A rézgálic fogyasztói ára. kilónkint 4.10 P. I Hirdetések, apróhirdetések feladhatók I Deák Ferenc-utca 42 I szám alatti irodahelyiségben MOZI-Mii SOROK ■raoBSKSi írTOgasnEsraraaiau Miit iin—mM—i ARPAD-filmszinház: Dédé. (A szőke boszorkány.) Fősz,: Danielle Darrieux, Albert Prejean. Csak 16 éven felülieknek, Vasárnap d. e. %12-kor: Matiné. CORVIN-mozgó: Botrány! Csak 16 éven felülieknek. Kezdete 144, 146, 148. Vasárnap 11 és 1 órakor matiné. Magyar és Európa-hiradók. EÜYETEM: Kalotaszegi Madonna. ERDÉLY-mozgó; Vissza az utón. Fősfc.S . Csortos Gyula, Tolnay Klári, Mezey Mária. Előadások kezdete: 3, 5, 7. MÁTYAS-mozgó: Tilos a szerelem. Főszereplők: Kelemen Éva, v. Gozmány György, Vaszary, Pethes, Makláry. Előadások: 2, 5, 7 és vasárnap d. e. 11-kor matiné. RAKöCZI-filmszinház: Jelmezbál. Fősz.1 Szörényi Éva, Ajtay Andor, Greguss Zoltán, Bilicsi, Turay. Vasárnap d. e. 11 órakor: Matiné. Orsrrcros Ipmi Kunhaürvi Kolozsvár, február 23. Bornemisza Géza iparügyi miniszter kolozsvári látogatása során szóvátette, hogy az ipari közigazgatás reformjával foglalkozik. Ezzel kapcsolatosan „Az Ellenőr" cimü budapesti közgazda- sági lap úgy értesül, hogy a miniszter iparügyi igazgatóságokat akar felállítani, ame'yek egyesítenék az iparfelügyeletet az iparügyi munkafelügyeletet, a háziipari felügyeletet és az ál'ami munkaközvetítés szerveit. Az iparügyi igazgatást kerületi iparügyi igazgatóságok végeznék, amelyeknek csucsszcrvezete az Országos lpkrügyi Igazgatóság lenne. Az iparügyi hatóságok ratg(fa/aaicl«l B Kihágási Tanács fe!M ítélete az erdélyi országrészeken való iparjogosultság megállapításáról Kolozsvár, febr. 23. A Kihágási Tanács az' erdélyi országrészeken való iparjogosultság megállapításáról figyelmetkeltö ítéleteket hozott egy órás iparos és egy szabóiparos jogosulatlan iparűzése miatt az 1922: XII. t.-c. 39. és 127. § 1. pontja alapján folyamatba tett kihágási ügyekben. Az alsó- foku rendőri büntetőbíróságok mind a két terheltet bűnösnek mondották ki, mert nem rendelkeztek iparjogositvánnyal. Az órás iparos 1911 óta működött és akkor kapott órásipar gyakorlására jogcsitó iparigazolványt. A szabóiparos 1902-ben szerezte meg szabóipar gyakorlására szóló iparigazolványát, sót 1921-ben a román hatóságoktól újabb iparigazolványt nyert,, majd 1926-ban a kolozsvári román ‘ munkakamara mesterkönyvet is adott számára. Az órásiparos nem szerzett mesterkönyvet, hanem a kereskedelmi és iparkamaránál jegyeztette be arany-, ezüst-müves és órásüzletét. Az alsófoku rendőri büntetőbíróságok mind a két terheltet azért büntették meg, mert a 9330/1940 M. E. számú rendelet érteimében a visszacsatolt erdélyi területen csak az az ipar jogosítvány tekintendő hatályban lévőnek, amely a magyar ipari jogszabályok életbeléptetése alkalmával (1940. december 22-én) az addig hatályos román ipari jogszabályok szerint érvényben volt. Minthogy a terheltek egyike sem rendelkezett a román ipartörvény által előirt jogosítvánnyal, vagyis a román munkakamara által 1936-ban kiadott uj fényképes jogosítvánnyal, a rendőrhatóság megállapitása szerint a terheltek a vádbeli időpontig jogosulatlanul űzték az ipart. A Kihágási Tanács megállapitása a következőket tartalmazza: A 4870/1942. M. E. számú rendelet 1. paragrafusa szerint a visszacsatolt erdélyi Iparügyi igazgatóságokat állít-nak fel
