Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-24 / 44. szám

CaUtörlöJc 1844, február Hé Mra 1 e fillér KELRTlUltáG ELŐFIZETÉSI ARAK: I HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK1 PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148, HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 44. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 9wmm SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-D. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA rr A NEMET LEGIERO FOKOZODO ERŐVEL FOLYTATJA AZ „ANGLIAI CSATÁT" 119 repülőgépet vesiíelteüt kedden az angolszászok Németország felelt Krivojrogtél délre a német csapatok betörtek a szovjet állásokba Amerika néfjy liónappai megkosszabbikoSta a spaniol olafzárlalol Szovjet repülőgépek bombázták a svéd fővárost FINNORSZÁG RÉSZÉRE LEHETET­LENSÉG BÉKÉT KÖTNI, — irja a „La Turquie“ cimü francia nyelvű török lap. Legfeljebb fegyverszünetről lehetne sző, de ennek is az a feltétele, hogy a német véd­erő ürítse ki Finnországot és engedje meg, hogy a vörös hadsereg egészen Norvégiáig vonuljon. Ez pedig teljesen valószínűtlennek látszik. Ha tehát Finnország békét is kéme, ugyanolyan helyzetbe kerülne, mint most az olaszok, mert a területén idegen hadsere­gek viaskodnának. Lehetetlen elgondolni, — fűzi tovább gon­dolatmenetét a „La Turquie« — hogy azok a kis országok, amelyek szándékosan, vagy kényszerből beléptek a háborúba, akkor léphessenek ki, amikor akarnak. Ebben a háborúban sem Finnország, sem más had­viselő állam nem köthet külön és előbb bé­két. Minden ilyen 1 erőfeszítés hiábavaló. Mivel a világ teljes háborúban van, csakis teljes békéről lehet szó, a hadműveleteknek semmiféle más megoldás nem vethet véget. A finn—szovjet megegyezésről borúlátóan nyilatkoznak a stockholmi szovjet körök is, irja a „Neue Zürcher Zeitung“. Határozot­tan kijelentik, hogy Paasikivi eddig nem keresett sem közvetlen, sem közvetett érint­kezést az oroszoklial. Szovjet körökben az a vélemény, hogy a finnek nincsenek abban a helyzetben, hogy a német hadosztályok­nak országukból való visszavonását végre­hajtsák és ez nincs is szándékukban. Paasi­kivi egyébként nem rendelkezett kielégítő felhatalmazással. Helsinkiből való esetleges visszatérése után kerülhet sor újabb ta­nácskozásokra. Világos azonban, hogy minél tovább halogatják ezt, annál súlyosabban alakulhatnak a feltételek, mondják a stock­holmi szovjet körökben. A svájci tudósító végül hangoztatja, hogy svéd körök ke- vésbbé borúlátók, bár ott is az a nézet, hogy pozitiv eredményt nem lehet gyorsan elérni. * SZOVJET BOMBÁK HULLOTTAK KED­DEN SVÉDORSZÁGRA. Néhány szovjet repülőgép repült át Stockholm s a közelé­ben lévő szigetcsoport felett. Este 9 órakor dobták le a bombákat a svéd főváros kör­nyékére s a várostól nyugatra Straengnaes- re, Harnmardyra és más községekre. A szilánkokból világosan megállapították, hogy szovjet gépekről volt szó. Az egyik repülőgép kigyulladt és valószinü'eg Stock­holmtól északra lezuhant. Stockholmnak déli részére hullott néhány bomba, az abla­kok tízezrével törtek be, a szilánkok káro­kat okoztak kirakatokban és lakásberende­zésekben. Az egyik bomba elpusztított egy szabadtéri színpadot. A szakértők nézete szerint a ledobott bombák 200, 100 és 25 kg-osok voltak. A háború ilyen formában újból kézzel­fogható alakban köze'ebb került Svédor­szághoz. A svéd közvéleményben az orosz- országi arcvonal nyugatra tolódásával, a finn kérdéssel és az angolszász inváziós ter­vekkel kapcsolatban egyre behatóbban tár­gyalják a jövő lehetőségeit és az esemé­nyek Svédországra való kihatásait. A svéd sajtó egyértelműen azt állapítja meg, hogy a szövetségeseknek feltét’enüi meg kell kisére'niök a nagy nyugati táma­dást s azt májusra, vagy júniusra jósolják, de lehetségesnek tartják, hogy már előbb kisebbjellegü partraszállási kísérletek Úsz­nék a Balkánon és Skandináviában. Bratt ezredes, ismert svéd katonai szakértő a „Stockholms Tidningen“-ben megállapítja, hogy a szövetségesek inváziós tervei nagy veszedelmet jelentenek Svédország békéje és tcrülhiá épsége számára. Partraszá'lási kísérletekre kell számítani Norvégiában és Dániában s a szövetséges terveket valószí­nűleg egy újabb nagy orosz támadással hoz­zák összefüggésbe. Iyen módon Svédor-, szág hadászati és politikai harapófogóba kerülne, és természetes, hogy a hadvise'ö felek részéről a legerősebb nyomásnak len­ne kitéve. Egy ilyen helyzetben, irja a svéd katonai szakértő, minden lehetséges s szá­mítani lehet ultimátumra, sőt egyszerűen a svéd határ átlépésére. Svédország kétség­telenül minden rendelkezésére álló eszköz­zel igyekezni fog visszaverni az ilyen kísér­leteket és katonai védelmi akcióját nem le­hetne a háborúba való belépésnek, hanem csak a semlegesség megvédésének minősí­teni. •K­A MOSZKVAI TERVEK ELŐTT VALÓ MEGHÓDOLÁSNAK minősítik berlini kö­rökben Churchill beszédét és ennek a meg­ítélésnek egyik újabb bizonyitéka a „Die Tat“ clmü svájci !ap londoni tudósítójának az a jelentése, amely, szerint a brit kormány közelebbről véglegesen állást foglal a jugo­szláv kérdésben, elejti a kairól menekült kormányt és teljesen Titót, Moszkva balkáni helytartóját ismeri el. Anglia eddig Jugo­szlávia politikai képiselöjének a kairói Pu- rics-kormányt tekintette, katonailag viszont Titó partizánjaival működött együtt. Most már — irja — az angol külügyi hivatallal szoros kapcsolatban á'lő Vemon Bartlett a „News Chronicle“-ban, illeték^ angol körök végleg feladták a reményt, hogy Puricstól és hadügyminiszterétől, Mihajloyicstól gya­korlati segítséget kapjanak. Ez a megckolás. A tény azonban az, hogy az angol külügy­minisztérium újból kénytelen égyik sakkfi­guráját feláldozni egy moszkvai sakkfigura javára. * A LÉGI HÁBORÚ LEGUTÓBBI NAPJAI rendkívüli veszteséget jelentettek az angol­szász légi erő számára. Vasárnap és hétfőn nrjintegy 140 repülőgép pusztult el, a keddi harcokban pedig 119 angolszász gépet sem­misítettek meg a német vadászok és földi elhárító fegyvereit, köztük C6 négymotóros bombázót. Berlinben nem becsülik le az e'lenséges légitámadások méreteit, de a német meg­jegyzésekben érezhető megelégedés nyilvá­nul meg a német légvédelem hatásossága fölött. Sikerült az ellenséges gépeket már céljuk elérése e'őtt harcra kényszeríteni s | a bombáz.’: közül sokat elpusztította«.. A I Lipcse közelében lezajlott légi csata a leg- I nagyobb volt, ami ebben a háborúban Né- 8 metorsaág felett kifejlődött. Négy órán át tartott s a brit légierő köte ékeit mind a berepüléskor, mind a visszarepüléskor a né­met repülök állandóan támadták. Az ellenséges veszteségek méretét mutat­ja, hogy kedden az angolszászok repaid sze­mé*.-í^íüícfoöl Németország középső és déli ' ' része és' a védnökség íélctt körülbelül ezer embert vesztettek, ami tekintettel a repülő- személyzet kiképzésének hosszú voltára, rendkívül érzékeny veszteség. A Csatornában tüzérségi párbaj volt s brit torpedórombolók és német gyorsnaszádok csaptak össze. A Csatorna mentén elhelye­zeti német és angol > messzehordó ütegek szerdán hajnalban vivtak heves párharcot. Német részről legalább 30 nagy űrméretű gránátot lőttek a brit ütegállásokra. Az an­gol ütegek eredménytelenül próbálkoztak azzal, hogy eltalálják a Csatornában haladó német jármüveket. Ugyancsak a kora reggeli órákban tá­madták meg a brit torpedórembo ók az an­gol partok előtt az ott elhaladó német gyors­naszádokat. A német hajók elűzték a tá­madókat, mielőtt azok a német gyorsnaszá­dot eltalálhatták, vagy megrongálhatták volna. CHURCHILL BESZÉDÉBŐL amerikai körök főképpen azokat a részeket emelik ki, amelyek a túlzott szövetséges derűlátás megfékezésére a’kalmasak. Roosevelt a keddi sajtóértekezleten kü önösen hangsú­lyozta Chu.rchiltnek azt a mondatát, hogy a háború Európában esetleg még 1944-ben nem ér véget, s hozzátette, hogy ö maga is állandóan óvta a közvéleményt az elsietett derűlátástól. A „Sphere“ cimü hetilap Churchill nyo­mán hangoztatja, hogy a német hadsereg még mindig sértetlen s a legnehezebb fel­adatok állanak a szövetségeséit előtt. O yan nemzet, mint a német, irja a lap, amely négy és félévi háború után úgy képes üté­seket fölfogni, mint azt az elmúlt hetekben láttuk, katonai szempontból az ellenség számára nemcsalt továbbra Is megingatha­tatlan, hanem egyenesen nagymértékben veszélyes. A német nép azt is megmutatta a vl ágnak, hogy rendületlenül hisz győzel­mében. Erre pedig csak olyan nemzet ké­pes, amely szilárdabban áll a válságban, Berlin, febr. 23. (MTI) A német véderő főparancsnoksága je eriti: Február 24-én a déli órákban északameri­kai bombázó kötelékek erős vadászvédelem­mel középnémetországi helységeket támad­tak. Ugyanebben az időben északamerikai bombázók berepültek Dél-Németországha és mint bármely más nép -a történelem folya­mán. * A KELETI ARCVONALON ALKALMA­ZOTT JSÍÉMET HADASZTI MÓDSZEREKET nagyon jól jel emzi a Krivojrog körüli küz­delem. Magát a várost teljes szétroinbolása után a német csapatok tervszerűen kiürí­tették, ugyanakkor azonban a német erők a várostól délkeletre áttörték a szovjet ál­lásokat, előretörtek kelet felé és a legsú­lyosabb veszteségeket okozták a bolsevis­táknak. Elfoglaltak egy helységet, ame'yért már több napja ketnény harcok folytak és egy fontos terepszakaszt, ahol három szovjet erőcsoportot vágtak el és morzsoltak fel. ötszáznál több fogo’y és jelentékeny zsák­mány jutott a német gránátosok kezébe. A Pripjettől délre és Zvanigorodkától keletre is támadásokat indítottak a németek és né­hány helységet kerítették kezükbe. Egy német páncélos alakulat mélyen behatolt az erfes szovjet lovassági kötelékek hátába és szétszórt egy szovjet hadosztályt. , A Eerczinától délre hétfőn még 13 had­osztállyal kisérejték meg a bolsevisták a német vonalak széttörését, de kedden már csak helyi jelentőségű harcok' voltak ezen a vidéken. A szovjet csapatok nagy veszte­ségeik miatt nem voltak abban a helyzet­ben, hogy rohamaikat tovább folytassák. Az arcvonal északi részén az Ilmen- tótól dé’nyugatra és nyugatra a német csa­patok elszakadó mozdulatokat hajtanak végre. * RÓMA HELYZETÉVEL FOGLALKO­ZOTT XII. PIUS PAPA a római lelkészek­hez mondott beszédében.- A thént és Kairót — mondotta — a két hadviselő fél megkí­mélte és a: r>.ál inkább tarthat igényt Róma kíméletre. A történelem kitörölhetetlen szé­gyenfoltja lenne, ha katonai követelmények­nek feláldoznák Rómát) úgy, mint a ke­resztény hit másik központját, Monte Cassi- not, melyet romba döntöttek. Beszéde további részében a pápa az uj pogánysággal foglalkozott, amely — amint mondotta — úgy látszik újra életrekelt s amellyel szemben csak egy lehet a harci jelszó: vissza az őskereszténységhez. Az olasz harctéren egyébként csökkent a harci tevékenység. A német hivatalos jelen­tés szerint az angolszászok a nettunói híd­főben csak helyi támadásokkal kísérletez­tek. a védnökségbe. Számos repesz és gyújtó- bomba következtében egyes városoknak fő­leg a lakónegyedeiben károk keletkeztek. Á német légvédelem kedden is eredményesen küzdött északamerikai bombázók ellen, ösz- szesen 119 repülőgépet semmisítettek meg, köztük 95 négymotoros bombázót. Néhány Uj«LL n*»gy légiláinadás volt loD tlo ■1 e*i

Next

/
Thumbnails
Contents