Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-23 / 43. szám

KmvUjstíG 5 1944. FEBRUAR 23. ~ A nómefek vissiaverfék a szoY^el csapatok több uj támadását Berlin, február 22. (MTI.) A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: 1 Csapataink Krivojrogban házról-házra- inenő küzdelemben állnak az előrenyomult ellensége« erőkkel. Venigorodkánál, ZsaxsUovtól keletre, és a Rerezlnátöl délre és ItogueHévtől északke­letre véresen visszavertük az ellenséges tá­madásokat, a helyi betöréseket pedig meg­tisztítottuk, vagy elreteszeltük. Vellklje I.ii kitől északra is sikertelenül támadtak a szovjet csapatok. Kölni váro­sának romjait minden katonai szempontból fontos épület elpusztítása után egy terv­szerű kitérőiuozdulat során kiürítettük. Az Ilmendó és a Pejpusz-tó között több helyen meghiúsultak a nagyobb erőkkel végrehajtott ellenséges támadások. Stemmermann tüzérségi tábornok a Cser- kaszitől nyugatra bekerített és azután ki­tört harci csoport parancsnoka, az áttörés utolsó napján harcikor*!júban tüzérségi ta­lálatot kapott és elesett. Nagy érdemeket szerzett harccsoportjának rendíthetetlen ve­zetésével és a kitörés végrehajtásával. A hadşereg benne egy különösen bevált veze­tőt vesztett el. Cropor1onKént semmisítik meq oz Áoriiiótót délre körülzárt angolszász erődet Berlin, február 22, (MTI.) A német véd­erő főparancsnoksága jelenti: Itáliában csapataink a nettunől partra­szállási hídfő több szakaszán a makacs el­lenséges védekezéssel Is megjavították állá­saikat. Az ellenségnek uj vonalaink ellen intézett ellentámadásait visszavertük. Az Apriliatól délre bekerített ellenséges csapa­tokat csoportonként semmisítik meg. Né­met harci- és csatarepülőkötelékek támadá­saikat éjjel és nappal jó hatással folytat-' ták a nettunói hídfő ellen. Az anziol kikö­tőben !)000 tonnát kitevő két kereskedelmi hajót- bonihatalálattal súlyosan megrongál­tunk és több benzin- és lőszerraktárt meg­semmisített link. Kedden a német repülők ujból támadták a londoni körzetet Berlin, február 22. (MTI.) A német véd­erő főparancsnoksága jelenti: Február 21-én délután északameríkai bombázókötelékek erős vadászvédelem mel­lett nyugat- és k özépnén. ti országi helysé­geket támadták. Az okozott-kár cseké'y. Heves légiharcokban és a légvédelmi tüzér­ség tüzében 33 ellenséges repülőgép pusz­tult el, közülük 25 négyrriotoros bombázó. A keddre virradó éjszaka néhány el'enséges zavaróreptilögép bombákat dobott Nyugat- és pé’-Németországra. Német gyors harcirepii'ögépek kedden kora reggel a londoni körzetet támadták. (iliulriliill: ^ol'nscm ntcntíolfani, 1944*l»en véq© l©si n háborunali Iássza-bon, febr. 22. (MTI) A brit hírszol­gálat jelenti Londonból: Churchill miniszterelnök kedden az e’mult év szeptembere óta elsőizben beszámolt az angol alsóházban az általános hadi és poli­tikai helyzetről. Nem adott semmiféle okot — jelentette ki Churchill — és nem is tett olyan kijelen­téseket, hogy li>44-ben vége Ie»z a bábom­nak. De ennek ellenkezőjét sem állította. A német haderő több, mint háromszáz hadosz­tályra rúg, a csapatok harciereje szilárd. Németországnak az angolok és amerikaiak áltál történt bombázása, amely hárommillió németet köt !s és a brit és amerikai erők egész hadműveletei a német vadászrepülő­gépek négyötöd részét veszik igénybe. Az a téljy, hogy olyan nagyszámú német hadosz­tályt tartanak lekötve Olaszországban és Jugoszláviában, valamint az, hogy Német­ország csapatokat kénytelen tartani Fran­ciaországban és egyebütt, nagy segítségére van a keleti hadszíntérnek. Ezek az adatok igazságót szolgáltatnak a nyugati hatalmak­nak anélkül, hogy a legkisebb mértékben is csökkentenék az orosz hadsereg dicsőségét 1943 január 4. óta az anyaország erői egy- magukban pusztították el azoknak a meg­semmisített ellenséges tengeralattjáróknak több, mint a felét, amelyeknek elsüllyeszté­sét a foglyu'ejtett tengeiészek bizonyították. —. A Németország ellen folyó angol— amerikai légihadin Uveleteket jelenlegi leg­főbb támadó jellegű erőfeszítésünknek kell tekinteni. A Nagybiitanniában állomásozó amerikai bombázók száma már kezdi felül­múlni a mieinket és örömmel jelenthetem,' hogy ez a szám rövidesen még nagyobb lesz. A Németország ellen intézett legutóbbi négy légitámadás során angol és amerikai erők több, mint kilencezer tonna bombát dobtak le, úgy, hogy támdásuk az eddigiek között a legnagyobb arányúnak nevezhető. A tavasz é* a nyár folyamán nagymértékben fog emelkedni ezeknek a támadásoknak az ereje. — Ez, a légíofíenziva alapul szolgál, nieir ­re Inváziós terveinket felépítjük. A támadás rövidesen nagyobb arányokat fog ölteni," mint ahogyan azt eddig elképzelték. A szö­vetséges hntalniak nem fogadják el azt a gondolatot, hogy a háláira megrövidítésének ezt a legfontosabb eszközét korlátolt, vagy csökkentett módon kellene Igénybe venni. — Kétségtelen, hogy a németek fraingit területen ujalih nagyszabású támadási mód­szereket készítenek elő Nagvbritánnia el­len. Távolból Irányított repülőgépekkel, ra­kétákkal, vagy mind a kettővel együtt. Az ilyen előkészületekről szóló .bizonyítékokat, amikor csak az időjárás engedi, mindig bombázzuk. Meg fogjuk látni, milyen meg­próbáltatásokat jelent Németország szá­mára vadászgépeinek csaknem teljes elimi- liá’ása. Ez a megállapítás a japán légierőre is érvényes. Az olaszországi hadműveletek menetével kapcsolatos csalódást Churchill az évszak­hoz inért szokatlanul rossz Időjárásnak lés annak a ténynek tulajdonította, hogy a né­metek hatalmas erőfeszítéssel igyekeznek megvédeni Kómát. Churchill ezután ki­emelte, miért nem valósítható meg nagyobb kétoldalú átfogó mozdulat O’aszország ke­leti, vagy nyugati partvidékén. A katonai vezetőknek — mondotta — bizalmuk van a végső gyöze emben. és a hadsereg harci­szellem kitűnő. Hitlernek ama e'határozása, hogy Olaszországban nagyjelentő: égü má­sodik arcvonalat létesítsen, nem olyan ha­tározat, amilyent a szövetségesek nem fo-' gatltíának örömmé’. Valahol harcolnunk ketl a németekkel, ha estik nem akarjuk tétle­nül nézni az oroszországi küzdelmet. Church!)! ezután áttért hz európai politi­kai kérdések vlzsgá’atára és ezzel kapcso­latban többek között ezeket je'entette ki: — Az olaszországi hadjárat kemény és hosszú küzdelem lesz. Ha mostarit küzdel­münk sikerrel jár és bevonulunk Kómába, amiről meg vagyok győződve, hogy meg is vnlósltjuk, szabadon áttekinthetjük majd újra az egész olaszországi po’ltikai helyze­tet. Rómában lehet majd csak a legjobban megalakítani a szélesebb alapokon nyugvó olasz kormányt. —- Jugoszláviában a partizán seregek megállják a he'vüket a németekkel szem­ben — mondotta. Titóról Churchill úgy be­szélt, mint „kiemelkedő szoba dságharcos hadsereg vezéréről41, akinek parancsnoksága alatt több, mint 250.000 ember áX Péter király ’helyzetére, valamint a kairói jugo­szláv kiró yi kormányra vonatkozóan , Churchill k’je’entetté,. hogy semmiképpen | sem tudunk szakítani velük. Kétségfe’etiUl | a partizánok nem Jó szemmel nézik Péter I király koimányának Mthajlovjccsa! vgló » szövetkezését. A kairói, teheráni és moszkvai értekez'et- röl szólva Churchill ezeket mondotta: — Kevés nézetkülönbség lenne a három nagyhatalom között, ha e hatalmak képvi­selői havonta egyszer összeülhetnének. Meg vagyok győződve, hogy később újabb összc- jövete’re kerülhet sor. „A szövetségete^ef íeirmifé’e kötelezettsége.« rém köti«..." Churchill ezután elmondotta, hogy Len­gyelország jövőjének kérdését személyesen felvetette Sztálin előtt, hangoztatva, hogy Nagybrltannia a Lengyelországnak nyújtott biztosítás végrehajtásaképpen üzent hadat Németországnak. A brit kormány és a par­lament politikájában és gondolataiban a len­gyel nemzet az első helyen áll — mondotta Ohurchi 1. — Nagy megelégedéssel értesül­tem, hogy Sztálinnak eltökélt szándéka fenn­tartani a független, integráns és erős Len­gyelországot Európa egyik föhatalmaként Kolozsvár szenzációja rébusz 1 n-. csízéi m ndenki. Okvetlen keresse lel meg ma ön is Bánhidal grafológust. Hozott írást Is analizál. Fogad naponta vasárnap és ünnepnapokon is reggel 9-től este 7 óráig Búza-utca 7. sz. alatt. »(Piaristák templománál). Meg vagyok győződve arról, hogy ez a Szov­jetunió meghatározott politikáját képviseli. Nagyfokú rokonsze.nvvel viseltetem Lengyel- országgal szemben —• tette hozzá Churchill, — de ugyanilyen módon rokonszenvezek az orosz állásponttal is. Oroszországnak oka van arra, hogy biztosítsa magat nyugatról jövő támadás ellen és ml teljes mértékben helyeseljük azt, hogy Oroszország ne csak hadserege erejével szerezzen magának biz­tonságot, hanem e célból megnyerje az egye­sült nemzetek hozzájárulását Is.-— Nem tudom ejképzeni, hogy Oroszor­szágnak a nyugati határokra vonatkozó kí­vánságai tu lépnék ne észszerüség és igaz­ságosság határait. Sztálin és én megegyez­tünk annak szükségességében, hogy Len­gyelország északon és nyugaton Németor­szág lóvására kárpótlást kapjon. — A feltételnélküli megadás nem akarja azt jelenteni, hogy a német népet szolga­ságba vetjük, vagy kifosztjuk; ez csak azt akarja mondani,, hogy a szövetségeseket a megadás pillanatában nem kötik majd a német néphez semmiféle megállapodások, vagy kötelezettsegek. Felvetődhetik az a kéidés, vájjon Németországra is alkslmaz- aató-e az Atlanti Charta, vagy megtilt- runk-e el enséges területen területi kiigazí­tásokat. Most nem fogunk élfogadni olyan érveket, mint aminöket Németország hasz­nált fel az elmúlt világhábanf után megadá­sa magyarázatául, amelyet Wilson elnök 14 pontja követelményének tüntetett fel. Beszéde továbbt részében Churchill rossza- lását fejezte ki egyes emberek tevékenysége felett, akik régi eUentéteket próbálnak fel­szítani Nagybritanniában. — Remélem — fejezte be beszédét — hogy a rettenetes erőfeszítéseknek és súlyos ál­dozatoknak ezekben a napjaiban nem fogjuk cserbenhagyni a nemes érzelmekre valló egység gondolatát. Minden tőlünk te’hetőt tegyünk meg és teljesítsük kötelességünkét. Ha igy cselekszünk, a győzelem nincs olyan messze és az végeredményben a miénk lesz. Bulgária nem mond le az elfoglalt területeiről - jelentette ki Chrtstev belügyminiszter Szófia, február 22. (MTI) Kussze váróé­ban vasárnap nagy népgyülés volt, amelyen Christov belügyminiszter beszédet mondott. Kijelentette, hogy Bulgáriának Törökor­szágijai való kapcsolatait a legöszintébb barátság hatja át. Egyik országnak sincs követelni valója a másiktól. A bulgár nép körében többször beszéltek arról, hogy Né­metország katonai erőt követel a keleti harctér számára. Németország eddig nem követelt katonai erőt Bulgáriától. A bulgár nép nem' mond le elfoglalt területeiről. Most az a témdőjéj hogy megőrizze nyugalmát és megvédje a Balkán félszigetet. Az ellen­ség igyekszik megtörni a nép lelkületét, de reménytelenül. Együtt haladunk az esemé­nyekkel és legfontosabb teendőnk az. hogy megóvjuk az összeomlástól a belső arcvo­nalat. Beszéde végén összefogásra hivta fel a népet. Tudnunk kell, — mondotta —- hogy semilyen idegen ország sem rendez­heti a bulgár ügyeket Úgy, mint mi magunk. Azt az aranykort,’amely I. Simeon cár ide­jében uralkodott Bulgáriában, megteremt­hetjük ma is, / Simeon méltó utódja, ff. Simeon cár idejében, ha egyesülve meg­tartjuk a belső frontot. M őszit ve ban rr e'alakult a ,/engyel nemzeti tanács” Stockholmé február 22. (Búd. Tud.) A Moszkvában megjelenő Volna Polska elmü lap megerősíti a lengyel nemzeti tanács núgalakitását és közli, a Kosclucszko len­gyel adóállomás január 30-i közleményét. Eszerint az úgynevezett nemzeti tanácsot demokrata elemek választották meg, közü­lük szocialisták és munkás, illetve néppárti tagok. A közlemény hangoztatja még, hogy a nemzeti tanács a munkások, parasztok, továbbá intellektuellek és Lengyelország ke­reskedelmi, valamint ipari haladó tömegei­nek támogatását élvezik. A közlemény hoz­záfűzte, hegy a. nemzeti tanács teljes jogi körrel rendelkezik a lengyel nép nevében, amelynek érdekeit képviseli. Tönnis berlini egyetemi tanár elíísíást t^r ott Kolozsváron a szövüdUt agysérülések ' Kezelt sxól Kolozsvár, február 22. A kolozsvári egye­lem orvostudományi karának vendégeként hétfő délután ' itá ' Erdély fővárosában idő­zik Wilhelm Tunnia tanár, a berlini egyetem idegsebészeti klinikájának igazgatója és a német légierő idegsebészeti szaktanács- adója. , Tönnis professzor' érdeme Németország­nál! a •technikailag is telj- sen modern, az általános sebészettől függetlenített idegse- b szet kialakulása. Ezt a szakmát 1933. óta műveli önállóan és 1937 óta igazgatja a berlini klinikát. Az arányíiig rövid Idő alatt rendkívül sok tanítványt nevelt, akik rész­ben Németország többi egyetemein, részben más európai és délamerikai országokban művelik szakmáját. Tönnis tanár meghívására az adott al­kalmat, hogy a Miskot csy Dezső egyetemi tanár igazgatása alatt álló kolozsvári ideg- é* elmeklinika kelétében "mük’kUk Magyar- ország egyetlen specializált idegsebészeti o-ztá’ya, Környey István egyet. rk. tanár vezetésével. Tö mis tanár az Idegsebészeti osztályon lakik és folytat tudományos esz­mecserét magyar szrktársaíval. Kolozsvá- ro:i csütörtök délig tartózkodik. Tönn s tanár kedden délután 6 ójakor elö- rdást tartott az orvo tudományi kar ren- d zésében ,.Wci!ere Fortschritte in der B hund!,in ' komplizierter Hirnverletzun­gen1“ címmel. \ tudományom ülést Miskolczy professzor nyitotta meg. üdvözölte a vendéget és rö- •1 méltatta munkásságát. Az előadás a kivá’ó rémet Idegsebésznek igen kiterjedt háborús tapasztalatain alapszik. A korábbi kut 'tásokhoz csatlakozó újabb eredmények közül különösen ki kell emelni, hogy az agy­kamrák megnyílásával járó sérülések ko­rábban 76.9 százalékos halálozása a modern kezelés me’lett 22.7 százalékra csökkent. A 929 agysérültre vonatkozó statisztikai ada­tok szerint ma a halálozási százalék vala­mennyi sérülésfajtát tekintve, 33.4 százalék. Az agy3érültek 53.3 százaléka munka-, Il­letve katonai szolgálatképes lesz és csak 13.3 százaléka szorul véglegesen ápolásra. Az előadást Horváth Béla egyetemi nyil­vános rendes tanár, dékán köszönte meg és átnyújtotta az előadónak az egyetem emlék­érmét. — Itt említjük meg, hogy az előadás keretében nem volt lehetséges Tönnis pro­fesszornak . a harctéren, felvett agysérülés- kezelési film két levetítenie. Ezeket ’ má, szerdán, február 23-án délben 12 órakor mutatják be az Egyetem-mozgóban. Az or­vostudományi kar orvosokat és orvostan­hallgatókat ezalkalommal szivesen lát," a nagyközönség számára azonban a bemuta­tás nem nyilvános. 3206 tagia van a kolozsvári Iqartestüietnek Kolozsvár, február 22. A kolozsvári Ipartestület elöljárósága most állította össze éwégi jelentését. A jelentésbőr ér­dekes adatokat kaphatunk' az Ipartestü- let tagjainak nemzetiségi megoszlásáról. Megtudjuk, hogy a kolozsvári Ipartes- tillet tagjainak száma a múlt- év végén 8206 volt. Ezek közül 2677 iparüző Ko­lozsváron folytatja iparát, a többi vidé­ken. Az ipartestületi tagok túlsúlyban magyarok. Kolozsváron és vidéken kere­ken 28ÖÖ magyar iparüzőt tart nyilván az ipartestület. Német anyanyelvű ipar­üző mindössze 2 működik Kolozsváron. Román iparüzők ázáma 178. Ezek közül 74 a Ko’ozsVár környéki falvakban mű­ködik. Meglepő nagy a zsidó iparüzők száma. Kolozsváron 401, vidéken 21 zsidó iparüző szerepel a nyilvántartás­ban. Más nemzetiségű 4 működik a ko­lozsvári ipartestület területen. Érdekes, hogy a zsidó iparüzők legna­gyobb rjászt férfisznbó. nőíszabó mester­séget üz, de jelentős számban vannak ci­pészek, kozmetikusok és nyomdászok is. A román iparüzők többsége csizmadia. Hirdetések, apr^hlrde’ések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben

Next

/
Thumbnails
Contents