Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-22 / 42. szám

KntnUJSKG jókat bizonyos irányban. Legutóbb törvé­nyes intézkedéseket hoztunk, amelyek drá­kói szigorra? büntetik ezeket a visszaéléseket. De foglalkoznunk kell egy ennél sokkal sú­lyosabb visszaéléssel. A fekete-piac éa az árdrágítás megnehezíti anyagi megélheté­sünket. A visszaélések, ** üzérkedések, meg nem engedett nyereségek halmozása, a raj­tuk keresztül kifejlődő tobzódás, költekezés, a magyar múltúnkat mélyen sértő életmód és hlvaigás azonban már alkalmas arra. hogy megbontsa a nemzet lelki egyensúlyát. Ez is háborús tünet. “Mindent elkövetek en­nek megakadályozósáia. De ez a háborúnak velejárója. A pénzbőségnek és áruhiánynak eredője és a „sajna.-.'1, gyoisan élni, gyoisan keresni és á keresetet gyorsan elherdálni akarók hitvány embertípusának háborús pszihónisa. Sok szóbeszéd van ezekről. Hála Istennek, az elhangzott vádaknak, gyanúsí­tásoknak csak kis része igaz. Minden felje­lentésért hálás vagyok. Mindennek utánajá­rok, mindent kivizsgáltatok. Irgalom nélkül és kérlelhetetlenül megtorlók. Szomorú len­ne azonban, ha egy nemzet hitét, bizalmát és erejét megingatná, felbontaná az. hogy akad soraiban néhány panamista, kijáró, vagy megtévedt köztisztviselő is. A minden­napi élet nyugalmát iueg kell őriznünk. Hogy a világtörténelem mi’yén eseményeket zúdít Icánk, anna.lt nem vagyunk urai. De, hogy mi magunk hogyan álljuk meg helyün­ket, annak kizárólag mi vagyunk urai év felelős tényezői. (Úgy van! Úgy van!) Ha közeledik az. ellenség, ez nem csüggedést kell, hogy jelentsen, hanem megerősödést. Amíg messze az ellenség, addig lehet egye­netlenség. de ha közel jut hozzánk, mint mondottam, ki a gátra: ez a magyar feladat. En azokat szeretném, sütik akkor talán nem voltak az ujjongok táborában, de most. ami­kor az ellenség közeledik, erősek, önbizalom­mal teltek. Ezekre a magyarokra van most szükség és arra kérem az Istent, hogy ezek gárdáját szaporítsa. (Viharon taps.l A magyar munfiássághtiz- IA‘nnr üteg egy szavam a magyar nuiu kássághoz. A magyai munkásság Itthon do - gozik. Magának és saját nemzetének termel. Nézzenek körül Európában. A kis nemzetek közút mindegyik elmondhatja-e ezt magá­ról? Hol van még ez rajtunk kívül és mi körülöttünk ? Ponto««» kifejezve velünk együtt négy ország van a kontinensen, ahol így van. 'falán az egyedüli ország vágjunk, Angliát is beleértve, »hol nincs még munka- kényszer. Nincs is tá szükség, inig munka- készség van, de mint mindennel «'világon' a háborúban, itt sem lehet válogatni az esz­közökben. ha a nemzet érdeke megköveteli. A magyai munkás miudenl, mindezt meg­érdemelte eddigi magatartásával és köteies- aégteljesitásével, rajta áll, hogy ez Így ma­radjon, de természetesen nekem kheies.-é- gern a magyai nemzeti egységen Őrködve és vigyázva, hogy az másképpen ne is lehes­sen. (Úgy van! Helyesé.*.) Ezek azok a kérdések, amelyekkel küzdőm és küszkö­döm. Sokat el tudok intézni belőlük a ma­gam erejéből. De mint mát annyiszor mon­dottam, az aljasság ellen minden magjai ember segítségére szlikségem vau, elsősor­ban a tietekre. Az erőt, amire érre a nem­zetnek szüksége vau és még fokozottabb mértékben szüksége lesz, megbomlasztani nem engedem, meri annak, ami lÜlS-ban történt, az alapfeltételei ma másképpen áll­nak. Akko-r nem volt nemzeti hadseregünk. Részei voltunk a nagy Monarchiának, de teljes szuverenitással belttgyelnkbeunem ren­delkeztünk. Ma ez teljes mértékben meg \an. A magunk erejére is kell támaszkod­nunk. Amiket elmondottam, egyszerű szavak, pedig azt hiszem, benne volt egész politi­kánk is, ami semmi egyéb, mint egy régi mottó: Ne bántsd a magyart! Hozzávéve azt: Ameddig bentiünket nem támadnak, ml sem támadunk senkit, de ha támadnak nem tehetünk mást, mint hogy minden erőnkkel, amivel rendelkezünk, «zembeszál- lunk azzal, aki hozzánk akar nyúlni. Ilyen egyszerű a magyar külpolitika és ilyen a belpolitika la.'Ne bántsuk egymást, kerül­jünk el mindenkit, aki veszekedő, durcás vagy rossz természetű. De természetesen ennek is meg van a határa. Ha valaki nem akar velünk karonfogva m-uni az életen, akkor belekarolunk é* ezzel a karenfogá* *al jön velünk. — Köszönöm, hogy eljöttetek és meghall­gattatok ce an« k/nlek benneteket, hogy a hitet és önbízainint vigyétek magatokkal, riívűeseétek otthon, hogy a világtörténelem legválságosabb óráiban természetes, hogy a nemzet is válságos időket él. De nincsen olyan válság, a mi bő! egy nemzet, arm ij'oii­S^rdMés-k, apr 'ih 'de feladhatók Deák Ferenc - utea 421 szám alatti irodahelyiségben I maga erejét összefogja és szét nem forgá­csolja, ki ue tudná magát verekedni. (Úgy van! Nagy tajpe.) —- Minden nap vizsgálom ennek az or­szágnak a helyzetét, ftn hiszek benne, hogy megálljuk helyünket. Mert ne feledjétek, a kereszt világeszme lett, a szenvedésből a legnagyobb erény, a verejtékből a munka dicsősége és a Golgotából feltámadás. • A miniszterelnököt beszéde elhangzása után 8 tömeg felállva., hosszan és lelkesen ünnepelte. Utána Uzdóczy Zadrav<-tz István püspök, felsőházi tag felavatta a szövetség zász­laját. — Ez a zászló nagy ösztökélés, Íratlan törvényünk, verejtéke» munkára, kötelező törvényünk — mondotta. — összefog a zász­lónk. Kizár minden széthúzást, mert nem párté, nem véleményé, nem hatalomé, ba­Kolossvár, február 21. Az. Erdélyi Mu­zeum Egyesület február 28-án vasárnap délelőtt fél tizenkettőkor tartotta évi rendes közgyűlését az Egyetemi Könyv­tár előadótermében. A közgyűlésé» a kolozsvári tudományos és közéleti elő­kelőségek nagy számban vettek részt, igy ott láttuk Ilrthh u György dr. gró­fot. és hitvesét, Inczédy-Joksiurm Ödön főispánt, ' Sz&tz Ferenc alispánt, Vékás Lajos táblai elnököt, Buza i.oszló Hec­tor Magitil'icust, C'sepreghy J.ászló tör­vényszéki tanácselnököt, Illés Gyula tankerületi főigazgatót, Boy a Alajos kanonok preiátust, László Dezső ország­gyűlési képviselőt, egyetemi tanárokat és az egyesület számos fiatal tudósát. Az ülést Jósika János bárói elnök nyi­totta illeg.- Az elmúlt év legkimagaslóbb ese- iuényu az. állammal megkötött szerződés volt, — mondotta, amelyet a júniusi rendkívüli közgyűlés ratifikált, . E he­lyen ismét köszönetét kelt mondanám k or in át 1 y u 11 k n o k azért.’ a', m éjt ér iő á!ty a í gondoskodásért, amely ebben a szerző­désben kifejezésre jutott és amely érde­keink Százszázalékos elismerését jelenti. E szerződ‘'sben megtartottuk teljes ön­állóságunkat. függetlenségünket és gyűjteményeink használatéért a knl- tuszkormány olyan összegű bért bizto­sított nekünk, amelynek segítségéve) gyarapitbatjuk gyűjteményeinket, kiad­hatjuk folyóiratainkat és biztosíthatjuk ’ a tudomány és közműveltség terjesztő* séf, vándorgyűlések és tudományos ülé­sek utján. A továbbiak során az elnök megem­lékezeti arról, hogy az egyesületet a Klebelsberg emlékbizottság cmlrkplakel­tei Hintette ki a kisebbségi időkben vég­iéit ég azóta is lendülettel folyó mun­káért. I talt arra a gazdog munkásság­ra, amelyről a titkári jelentés is meg­emlékezik és a jövőre vonatkozóan azt a reményét fejezte ki, hogy a bábom okozta nehézségek ellenére is a jövőben is olyan odaadással végzi az Erdélyi Aluzémn -Egyesület a munkát,- mint az elmúlt nyolc évtized alatt. Xem kutatjuk, mit hoz a jövő, de ígérjük, hogy mint a múltban, a jövőr ben is odaadó szeretettel és odaadó ener­giám! fonjak szolgáim a magyar tudo­mányos eletet, — hangoztatta Jósika János báró. Ezután megható és kegye­letteljes szavukkal emlékezett meg az egyesület két elhunyt tagjáról: Szabó Mártonról és Merza Gyuláról s emlékü­ket kérte jegyzőkönyvben, megörökí­teni. A közgyűlés ezufán üdvözlő táviratot küldött fjtingei-Merse Jenő kultuszmi­niszternek és köszönetét, mondott azért az. állandó támogatásért, amelyben az egyesületet az elmúlt évben is részesí­tette. A közgyűlés ezután Illés Gyula tankerületi főigazgató és Szén, pituri Z'igínnjtd dr. egyetemi tanárt kérte fel a jegyzőkönyv hitelesítésére. Ezután Samt Géza református kollé­giumi tanár, az egye-lilét titkára ol­vasta fe! a titkári jelentést. Ismertette az egyesület két legfmtusabb inultévi eseményét: a szerződés megújítását az ■ Ilamk in (•'dórral és az alapszabályok módosítását. Kitéri a tárak és a szak­osztályok munkásságára is, végül az egyesület belső életét taglalta. Hangsú­ly ózta, hogy az Erdélyi Muzeum Egye­sület nagyon népszerű az erdélyi ma­gyar közvélemény előtt. Az egyesületet rendkívül szívélyes jóviszony kapcsolja az egyetemhez, az Erdélyi Tudományos 2 nem édes hazánké. És akiket összefogott, azokat áldozatos, együttes munkára kész­teti. Íratlan munkatörvényünk, zászlónk! Légy Istentől áldott — fejezte be. avató be­szédét a püspök és a Nemzetvédelmi Szö­vetség uj zászlóját ajkához emelve, meg­csókolta. A nemzetvédelmi keresztesek keljükről felállva, mereven vlgyázc-állásban, némán hódoltak az uj zászló előtt.­A Himnusz eléneklése után a miniszter- elnök, a kormány tagjai és a megjelent elő­kelőségek a Vigadó főbejárata elé mentek, ahol a miniszterelnök fogadta a Nemzetvé­delmi Szövetség diszszázadának tisztelgését. Ezután a nemzetvédelmi bizottság kápta­lanjának tagjai 3500 uj nemzetvédelmi ke­resztesnek kiosztották a nemzetvédelmi ke­reszteket, Az uj nemzetvédelmi keresztesek vitéz Vajtaffy Ottó vezérőrnagy kezébe le­tették a fogadalmat. Intézethez és a Székely Nemzeti Mú­zeumhoz- Külön köszönetét, mondott az erdélyi sajtónak azért a hathatós támo­gatásért, amellyel az egyesület ügyeit mindenkor a közvélemény elé viile. A továbbiak során a számvizsgáló bi­zottság jelentése következett- A szám- vizsgáló bizottság tagjai Tióczi Ferenc tanügyi főtanácsos és Gálffy Zsigmoml unitárius kollégiumi igazgató. A jelen­tést Dóczl Ferenc olvasta fel. A pénz­tári jelentést és vagyonmérleget Sípos István, Az Erdélyi Kereskedelmi Bank igazgatója, az egyesület pénztárosa mu­tatta be. Bíró Vencel dr. egyetemi ta­nár, az egyesület főtitkára ismertette ezután az 1944-ik évre szóló munkater- vet, majd Nagy Géza titkár terjesztette elő az ezévi költségvetést. Az egyesület ezután a számvizsgáló bizottság tagjait választotta meg az 1944-es évre. A szám­vizsgáló bizottság tagjai: Dóezi Ferenc, Gglfty Zfdgmond. László Dezső, Szabó AT- Attila dr., Kántor Lajos dr., Orosz Efldrc, Csik Lajos dr., Bodrogi SándoF dr.. Tvlofjdy János dr., Pop Samu, id. X ónt us .János, Imre Lajos dr. egye­temi tanár és Móczár László dr. lettek. Ezután Síposa István bankigazgatót vá­lasztották meg az egyesület pénztáro­sává erre az évre is. Ellenőrök lettek: Gergely Jenő dr. tanár és Zsakó Zoltán csgjegyző. Jogi szakosztályi titkár lett rí egyéb elfoglaltsága miatt lemondott Martoni János egyetemi tanár helyett Nagy László dr. törvényszéki bíró. KÖ- köndi Aulai egyetemi titkár pénztárost a közgyűlés szintén megerősítette tiszt­ségében. A közgyűlés a sorsolás utján kivált Írét tag helyett az 11144-től 1247-ig terjedő időszakra a következő tagokat választotta meg kiegészítésül az igaz­gató-választmány tagjai sorába: báró Banffy János, Gál Kelemen dr., Imre Lajos teológiai tanár, Sándor Imre püs­pöki belynök, Szász Ferenc alispán, Tamás Lajos dr. egyetemi tanár, az Er­délyi Tudományos Intézet igazgatója, Tulogdy János dr. Kántor Lajos dr. tanügyi főtanácsos ezután azt javasolta, hogy a következő közgyűlések hallgas­sák meg a számvizsgáló bizottságok je­lent 'sét is, mert e bizottságokat a köz­gyűlés küldi ki. A közgyűlés az indít­ványt egyhangúan magáévá tette. Az Erdélyi Muzeum Egyesület ezévi közgyűlése ezzel véget ért. Az elnökség ezután szükehbkörö tanácskozást tar­tott. Kiss- és halkonzervet csak a közellátási miniszter előírásai szerint szabad e!őá!Eifani é s fernalomfeahozni Budapest, február 2L A íö!dmiyelés­ügyi. miniszter rendeletet adott ki, amelvben szabályozta a húskonzervek élőéi'1 Vsát és forgalomba hozatalát. A rendelet szerint a hús- és halkonzervet csak a közollátásügyi miniszter előírá­sai szerint '»zabád előállítani és csak az általa megállapított összetételekben és megnevezéssel szabad forgalomba hozni. Áradásokat okozott az esőzés A na tollá­ban. Isztanbu'ból jelenti a Magyar Távirati Iroda: Anatólia északnyugati részén a tar- tós esőzés áradást okozott. Több falu víz alá került. A kárról még nine« jelentés. 1944. FEBRUÁR 22. Harminc kolozsvári ievenieleáiw végezte el sikeresen a zőltíkeresztes éleimezési tanlstyamot Kolozsvár, február 21. Vasárnap délután a Horthy-uti népiskola dísztermében tartot­ták záróvizsgájukat a 3. ez. Szilágyi Erzsé­bet leánylevente-csapat ama tagjai, akik az egyhónapos zöldkeresztea élelmezési tanío- lya.mot elvégezték. ­A termet zsúfolásig megtöltő közönség soraiban megjelent az EMKE részéről Szatk- ináry Lajos, & Dermata gyár részéről, amely sokban hozzájárult a tanfolyam megrende­zéséhez, Kiss Sándor, a Dermata leány- levente-caapat gondnoka. Berentes László százados, Báthori Miklós százados, Kiss Károly tanfelügyelő és sokan mások. Az ünnepség a „Hiszekegy“ eléneklásével kezdődött, majd Péterffy EmíHa, leéri»éti vezetőnő intézett néhány meleg szót a vizs­gázókhoz. Hangsúlyozta, hogy a leány - leventemozgalom családanyákat akar ne­velni, rajtuk keresztül akarják újjáépíteni a boldog magyar családot és ezzel a nem­zetet. Köszönetét mondott a tanfolyam elő­adójának, á népművelési bizottságnak és a Dermata vezetőségének, hogy anyagi és er­kölcsi hozzájárulásukkal lehetővé tették a tanfolyam megrendezését. Ezután került sor a vizsgára Sólyom Sándor dr. tiszti fő­orvos és Vármos Aranka, városi élelmezést előadó, a tanfolyam előadójának vezetésé­vel. Harminc növendék válaszolt gyorsan és okosan a feltett kérdésekre, s ezzel harminc leventelány tett tanúbizonyságot arról, hogy munkájukat jól és lelkiismeretesen végezték. Kovács György- dr. országos közegészség- ügyi főfelügyelő szólt még a levente lányok­hoz a jól sikerült vizsga után. Beszédében « régi háziasszonyok példáját állította élé­jük, hangsúlyozva azonban, hogy régen csak jól kellett tudni főzni, ma azonban élel­mezni is kell tudni, okosan és tudatosan megválogatva az igazán tápláló és testünk javára váló ételeket. Csizmadia Andor dr. városi tanácsos né­hány szó kíséretében kiosztotta a jól meg­érdemelt bizonyítványokat, majd az EMKE által ajándékozott könyveket osztották szét a tanfolyamot végzettek között. Az ünnepség emelésére az EMKE három hangos kulturfilmet vetített le. A záró­vizsga a „Szózat“ eléneklésével ért véget. A levente-zenekar ezután elhelyezkedett a kis színpadon * az if júság és a vendégek tánccal szórakoztak a sikerült vizsga örö­méré. Harminc dolgos és szorgalmas levente­leány tett tanúbizonyságot arról, hogy szorgalmas tanulással a jövő Magyarorszá­gát akarja építeni. A Vöröskeresztnek ajánlotta fel megszűnt temetkezési alapja tiszta jövedelmet a Köznyugttijasok Egyesülete Kolozsvár, február 21. A Köztisztviselők és Nyugdíjasok Szövetkezetének Mátyás király-utcai épületében bérelt helyiségében tartotta meg vasárnap délelőtt évi rendes közgyűlését a Köznyugdijasok Egyesülete. A közgyűlésen Kürtös János elnök, felső- ipariskolai nyugalmazott igazgató üdvö­zölte a szépszámban megjelent tagokat, majd Kiss Zoltán titkár terjesztette elő a zárszámadásokat. Az egyesület három alap­pal rendelkezik: a közgazdálkodási alappal, a kölcsönügyletekkel is foglalkozó hitelszö­vetkezeti alappal, végül pedig a kormányren­delkezés értelmében most feloszlatott te­metkezési alappal. Az ide történt befizetése­ket visszautalták az igényjogosultaknak, a tiszta jövedelemként mutatkozó összegeket pedig a közgyűlés egyhangúlag felajánlotta a Vöröskeresztnek. A zárszámadások tudo­másulvétele után a titkár beszámolt az idei költségvetési előirányzatról, amit szintén el­fogadtak. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés tiszti­karát három évre választja, választásra ez­úttal nem került sor. A közgyűlést Zsig- mond Albert alelnök zárta be. Ismertette azokat a lépéseket, melyeket az egyesület vezetősége az illetékes hatóságoknál és a kultuszminiszternél ezideig megtett. Ennek soiáu emlékiratba foglalták a köznyugdija­sok sérelmeit, utalva arra, hogy mig a tény­leges tisztviselők minden téren már fizetés­emelésben részesültek, a rendeletileg életbe­lépte eit száza ékemelés a köznyugdijasokal figyelmen kivü.1 hagyta. A miniszter biztató választ adott beadványukra és hangsúlyoz­ta, hogy az erdélyi köznyugdijasok ügyét felkarolja s kívánságaikat előterjeszti a mi­niszterelnöknek, A nagy érdeklődéssel fogadott záróbeszéd után a közgyűlés véget ért. Jő ÁRU ÉS Jő HIRDETÉS ALAPJA A Jö ÜZLETMENETNEK 4 jövőben is odaadó energiával akarja szolgálni a magyar tudományos életet az Erdélyi Muzeum Egyesület $*é!esl*fírü munkáról srámolt l»e évi közcyytilésén » no«;ymiillu inlévmény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents