Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-02 / 26. szám

KeietiUjsXG

s

1944. FEBRUAR 2.

Antal István miniszter:

Ebben az évben a ley teljesebb erőkifejtésre lesz szükség anyagUefki vonatkozásokban egyaránt

Bornemisza Géza és Szász Lafas miniszterek a termelés és elosztás kérdéseiről tájékoztatták a nemzeivédeimi pronayandamínisztérinm januári gazdasági értekezletét

Budapest, február 1. (MTI.) Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter elnöklésével hétfőn délelőtt a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tanácstermében tartották meg a nemzetvédelmi propagandaminiszter által rendezett szokásos havi gazdasági tájékoztató értekezletet. Az értekezleten megjelent Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Szász Lajos dr. közeilátás- ügyl miniszter, báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter és Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, valamint a különféle gazdasági érdekképviseletek, intézmények és testületek meghívott vezetői. •

1

Antal István miniszter beszéde

Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy az előttünk álló uj esztendő nemzetünkre és azon belül közgazda- sági életünkre is súlyos megpróbáltatások időszakát fogja jelenteni. Szembe keli néznünk azzal a helyzettel, hogy az elkövetkezendő hónapokban mind az általános életviszonyok, rpind a gazdasági funkciók, a termelés, az elosztás, a fogyasztás egyre nehezebb és nehezebb problémák elé kerülnek. A megpróbáltatások minden erőnket igénybeveszik majd mind anyagi, mind lelki szempontból. Az anyagi és lelki tényezők a dolog természete szerint a legszorosabban kapcsolódnak össze. A legteljesebb erőkifejtésre lesz szükség anyagi, lelki vonatkozásokban egyaránt.

— Előre számolnunk kell azzal, hogy a lét és nem lét kérdéséért folyó gigászi küzdelem a jövőben egyre közelebb kerül határainkhoz és akarva, nem akarva, teljes erőnket latira kell vetnünk, hogy az ár el ne öntse a ml barázdánkat. Ebben a küzdelemben a legnagyobb szerepe lesz lelki- erőnknek, nyugalmunk megőrzésének, hitünk megtartásának, a bizalom fokozásának és a legnagyobb egyéni és közösségi áldozatkészségnek.

— A jövőben mindenki munkájának legjavát kell, hogy nyújtsa ahhoz, hogy' nemzetünk ebben a nagy megpróbáltatásban megmaradjon és a jövó'ben tovább fejlődjék.

Bornemisza fparligyi miniszter tájékoztatja

Ezután Bornemisza Géza iparügyi miniszter emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy tulajdonképpen két problémakörről van szó. Először a mezőgazdasági üzemeknek üzemi iparcikkekkel való ellátásáról és másodszor a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak ruhaneművel és cipővel való ellátásáról. Amennyiben magátólértetődö, »hogy a mezőgazdasági üzeni folytatásához szükséges mindennemű üzemi anyagot — ha kell, még a legnagyobb erőfeszítések árán is — rendelkezésre kell bocsátani, annyira világos az is, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak ellátása sem kapcsolható ki az egész dolgozó magyarság ellátásából. A mezőgazdasági üzemeknek üzemi ipari cikkekkel való ellátása terén a föplobléma állandóan a vasárukkal való ellátás volt. Az 1944. évre szóló mezőgazdasági vastermelés és szétosztás terén sikerült olyan programot kidolgozni, amely lényeges javulást hoz a múlttal szemben. Az e'özö évhez viszonyítva több mint háromszorosára emeltük a mezőgazdaság rendelkezésére álló rudvas, kerékszinvas és patkóvas mennyiségét. Ami a gépgyárak problémáját illeti, tapasztalata szerint az ország cséplőgéppel bőségesen el «in látva. Készségesen hozzájárul

ahhoz, hogy mezőgazdasági gépeket — különösen az egyszerűbbeket, mert azok a legfontosabbak, külföldi behozatallal is szaporítsuk.

Ami á mezőgazdasági lakosságnak ruhaneművel és cipővel való ellátását illeti, nem tudja helyeselni azt a felfogást, amely a beszo'gáltatott pontokhoz kívánja kötni az ilyen cikkekkel való ellátást. Sajnos, készleteink állandóan csökkennek, ami különösen a textilre vonatkozik, mert a bőrellátás terén kétségtelenül lehet javulást elérni. A ruházati cikkekkel és a cipővel való ellátás- nál csak az lehet a szempont, hogy ki van arra elsősorban ráutalva és kinek munkaképességét kell elsősorban fenntartani. E cikkekkel való ellátást tehát nem a pontrendszerrel kell összefüggésbe hozni, hanem bizonyos munkákötelezettséggel s a szétosztásban egyformán kell részesülnie minden dolgozó magyar embernek, legyen akár mezőgazdasági, akár ipari munkás, akár tisztviselő.

A lakosságnak, textilcikkekkel való ellátása mind nehezebb feladattá válik. Ezért a telj»» Igazságos*á,g mellett mindinkább a hatósági ellátás alapjára kell helyezkednünk.

Szász Lafos miniszter a termelés és ellátás helyzetéről

Ezután Szász Lajos közellátásügyi miniszter emelkedett szólásra.

— A közellátás lényegileg szervezés — kezdte szavait a miniszter — Alapja: a termelés. A gazdasági élet szervezését a háborús viszonyok természetszerűleg mindig megbolygatják. Olyan szervezetek létesítésére van szükség, amelyek a gazdasági élet egy-egy ágazatát összpontosítani tudják. Ez történt legutóbb a borgazdálkodást kormánybiztos kinevezésével. Az ügyeknek olyan centralizálására volt szükség, amely lehetővé tette a közellátás szempontjából az egész bőrgazdálkodás minden . részletében való áttekintését, ami á’tal az egész bortermelés és elosztása a különböző tényezők mérlegelésével megtörténhetik, hogy a köz- ellátás minden hányban biztosítva legyen, természetesen a lehetőség határain belül.

Az ellátás tekintetében, hogy a bőrnél maradjak, a he'yzet, mint minden háborúban, természetesen az idén is súlyos. Amikor a. mezőgazdasági bakancs-akció megindításáról volt szó, ezt az akciót 150.000 pár bakancs elkészítésével és szétosztásával kezdtem meg, de ma már ott tartunk, hogy a 150.000 párral indult akciót 3000 párral tudtuk kibővíteni. Ezenkívül most cg.v talpakció is kezdődik, amelynek keretében elsősorban a mezőgazdasági munkásokat látjuk cl bőrtalppal s lehetővé tesszük, hogy rossz lábbelijét kijavíthassa és használhatóvá tehesse. Ebben az akcióban részesül az OlilJll minden öregségi biztosításba bevont tagja. Azt hiszem, hogy ezzel a két akcióval jelentékeny mértékben segítünk a mezőgazdasági munkásságon, beleértve a cselédeket is. Ebbe a kategóriába az 5 holdnál kisebb törpebirtokok gazdái is beletartózunk. Ebből az akcióból mindén mezőgazdasági munkás részesül. Vagy bakancsot kap, vagy talpat, lesznek olyanok, akik bakancsot, talpat is kapnak, de valamelyikből mindenki fog kapni.

— A textilanyaggal való ellátás szintén nagy nehézséggel jár. A mezőgazdasági munkásakció folyamatban van. Méreteién ötször akkora,, mint az elmúlt évi akció volt, mégpedig nem árban, hanem mennyiségben ötször akkora, mint az elmúlt évi.

— A közellátás három gócpontra helyez

súlyt: a mezőgazdasági munkásokra,, az Ipari munkásokra és a kistisztviselőkre. Ez a három réteg az, amelyre a legtöbb gondot kell fordítani. Az akciók tehát nem szorítkozhatnak csak a mezőgazdaságra. Folyamatban van a hadiüzemi munkások lábbelivel és ruházati cikkekkel való ellátása és megkezdődik a kis tiszt vi velőknek textilanyaggal való megsegítése is. Az akciókat folytatni kell és állandóvá kell tenni, hogy előbb, vagy utóbb, de mindenki részesüljön a juttatásokból.

—■ Ami most a mezőgazdaság ellálásának kérdését illeti, a mezőgazdaságiól a termelés fenntartását, sőt fokozását és a termény- beszorgáltatási kötelezettség teljesítését joggal cs jólélekkel nem várhatjuk, ha nem teszünk meg mindent annak biztosítására, bogy a mezőgazdaság a szükséges üzemi anyagokkal és elsőrendű, létfenntartási jellegű ipari cikkekkel a lehetőség halárán belül ef’átassék. A mezőgazdaságtól a közélelmezés érdekében feltétlenül meg kell követelni a beszolgálla- lásl. Ezt a rendszert fenn kell tartanunk, csiszolnunk kell, hogy teljesen a körülményekhez simuljon- Amikor azonban a mezőgazdaságtól megköveteljük azt, hogy a termelésből bizonyos részt a közellátás céljaira beszolgáltasson, ugyanakkor az ipartól meg kell követelnünk azt, hogy teljes termelését szolgáltassa he a közellátás céljaira.-— A mezőgazdaságnak az ipari cikkekkel váló ellátásának a munkájával, a munkateljesítéssel kell kapcsolatban lennie. Arról van szó, hogy a végzett munka et'eríében a munkásoknak rendelkezésre bocsássuk azokat az ipari cikkeket, amelyek nélkül a gazdasági munkás munkáját egyáltalán nem tudja ehógezni- Szoros kapcsolatra van szükség a munkás és a munkaadó között. Oda

kell kölni a mezőgazdasági munkást munkahelyéhez, de nem kényszerítő rendszabályokkal, hanem gazdasági intézkedésekkel. Ilymódon kell felfogni tehát a beszolgáltatás! kötelezettség teljesítésének viszonyát az ipari anyaggal való ellátáshoz.

—- Az árakról is állandóan sok szó esik. A mezőgazdasági és az ipari árak viszonyának megállapítása nem olyan egyszerű dolog. Tulajdonképpen egy matematikailag ki sem fejezhető viszonyról van szó. A mező- gazdasági és az ipari cikkek közölt akkor van megfelelő árharmónia, ha a mezőgazdaság és az ipar is meg tud élni a termelésből. Az egyes cikkek árviszonyának alakulása nagyon sok körülménytől függ. A ma tapasztalható áremelkedésnek egyik legfőbb indítéka a külföldi nyersanyag árának emelkedése. A mai gazdasági helyzet inellett azonban nem válogathatunk, hanem azzal kell megelégednünk, amit egyáltalán kapui tudunk- Ez a körülmény az áraknak emelkedésével jár. Ennek következében, bár meg kell maradnunk a százalékos kulcs alapján, történik az ár-rés. Az ár-rést maximálni kell, bármilyen értékes áruról is legyen sz»», mert a kereskedői ár-rés bizonyos összeget meg nem Iih- iudbat. Ennek ellenére az ár-rés maximálását megcsinálom és még ezen a héten kiadom azt a rende'etet, amely ezt megkezdi. Ezt a kereskedelmet fenntartani a mai helyzetben a magyar gazdasági élet nem birja. Minden tiszteletem a tisztes kereskedőé, de a mai áruviszonyok melleit — de a normális viszonyok közölt sem tud az ország 25.000 textilkereskedőt és 2500 cipőkereskedőt eltartani. Ezeknek a kereskedőknek igen jelentékeny része egyáltalán nem is kereskedő és nem is akur kereskedő lenni- Nyugodt lélekkel veszem kezembe az irányítást és nyúlok hozzá a kereskedelemnek ehhez a vitális kérdéséhez, mert a keresketlelemnek nem hivaláso, hogy a gazdasági élet parazitáit

MÁTYÁS KIRÁLY

miaúntDmmAi m

Ma, szerdán

premier;

1

kölcsönadott

Irta:

Vaszary János

Rendezte: Bánky Viktor

Főszereplők:

MURAŢI LILI

Borsovay Lengyel László llosvay Katalin MsKályfffy Béla Lánczy Margit

Magyar és Ufa világhiradók!

Előadások: 3, 5, 7, vasárnap

és ünnepnapokon d. e. 11 órakor.

Jegyelővétel d. e. 11—1-ig,

Telefonon jegyrendelést nem fogadhatunk el!

hizlalja.

Az értekezlet nagy helyesléssel fogadta Bornemisza Géza iparügyi miniszter és Szász Lajos közellátásügyi miniszter felvilágosításait.

Portugáliát semlegességének feladására eszmélik a szövetséges hatalmak

Berlin, február 1. (MTI) A nemzetközi tájékoztató Iroda jelenti: Minthogy Spanyol- országgal kapcsolatban most Portugália is újból az ellenséges oldal agitációs fáradozásainak tárgyává vált, Berlinben helyén valónak találják megállapítani, hogy Sola- ear miniszter elnök eddig mindenkor határozottan portugál politikát, folytatott és a maga országának és népének az érdekeit tekintette cselekvése legfőbb irányitójának. Magába véve az a tény, bogy Portugália egy bizonyos pillanatban a túlsó oldal nyomására az azori-kérdésben kénytelen volt engedményeket tenni, berlini megítélés szerint nem változtatóit ezen az elvi megállapításon. Berlini politikai körökben egyébként tisztában vannak azzal, hogy a túlsó oldal minden emeltyűt megmozgat időről- időre, hogy egyik, vo.gy másik ország kitartását a semlegesség mellett megtörje. Berlini felfogás szerint Svédország irányában is lehetségesnek tartanak bizonyos fáradozásokat, amelyeket „a háború kiterjesztésének programjába“ lehetne beilleszteni.

Elk eseredeSV csaSa tombol » neliunóS IiâdfV» Ibiríolsáeri

Berlin, febr. 1. (MTI) A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti Olaszországból:

Olaszországban a harcok hétfőn mind a pontinl parti sávon, mind a délolaszországi lekötő arcvonal , gyújtópontjain a nagyszabású csaták modorában folytatódtak. Mindkét részről a legkeményebben és a legnagyobb elkeseredéssel vívják. Az inváziós erők óriási anyagmennyiséget vetnek harcba.. A nettunói partraszállási hídfőnél épp úgy, mint a tirreni szakaszon. Az angolok és amerikaiak anyagfölényéböl, valamipt kötelékeik kíméletlen személyszerinti harcba- Vetéséből fel lehet mérni, hogy a harcnak ebben a szakaszában minden áron eredményt akarnak elérni.

Hogy a támadóknak a legnagyobb erőfeszítése ellenére sem a partraszállás körzetében, sem a Garigiíánónál. sem az Apenninekben nem sikerült az áttörés, amelyre törekedtek, az épp oly nagymértékben a nagyvonalú német vezetés sikere, mint a német csapatok rendíthetetlen elhárító erejének. A ponlini csata második és harmadik, keddi napjának súlyos küzdelniei lényegében az angolok és amerikaiak első támadásának a napján elért harctereken folynak. Anélkül, hogy a támadók a német elhárító övei egyetlen helyen is átütötték voína. páncélos és gyalogsági erőik

a déli széleken, de a mélységében is nagyon dúsnak vannak alávetve.

német fő harcmezé drága erőelhasziiálóA Minerva Irodalmi és Nyomdai Müiniezet Bt. nyomása. F. Major József,

Ismét nyele személyt küldtek a taim-jtui mternáiőtáborba

Bukarest, február 1. Amint a „Monitorul Oficial“ január 14-i száma közli, a román belügyminiszter a minisztertanács felhatalmazása alapján 8 személyt a Targu Jiu-i politikai internáltak táborába internált, mert ténykedéseikkel veszélyeztették az állam belső rendjét. Az internáltak között a következő magyar nevüek szerepelnek: Újvári Rudolf, akit azért internáltak, mert irredenta akciót kifejtve az állam biztonságára és érdekére veszélyes egyénnek bizonyult és Vértes Judit, akit kommunista tevékenység miatt internáltak.

A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEY LÁSZLÓ ■■■■ »■

Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Posta takarékpénztári csekkszámla száma." 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza.

r *" 1 1 'UL..U1" ' TOJim ' m ■ IL1 .. >