Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-16 / 37. szám
1914. FEBRUÁR 16. KtltTlTlJSÜG Szerencsés szám Barátom az ágy szélén ült összeroskad- tan, i nyerésbe hajtott fejjel. Előtte egy ős.sv., j/ürt újság hevert. Ilyen dúlt állapotban találtaim rá. — Mi bajod? — kérdeztem. L'gyint. — Mégis f — Nyert a sorsjegyem. Ez az ember bolond. Állapítottam meg. Jó lesz nem sokáig időzni nála, mert még kitör rajta a roham és akkor mit kezdek vei ? óvatosan kérdezem csak. Halkan. — Na és? Te ezért búsulsz? Nem válaszol. Két kezével beletúr a híjába. — Félsz, hogy nem tudod majd elkölteni? Fölkapta a fejét s rettentő dühösen né ze't rám. Most, most tör ki rajta —. gondoltam és az ajtó felé pislogtam. Tálán telefonéin kell ne a mentőkért. Azt is r. eg kell tele fonálni, hogy kény szer zubbonyt hozzanak magukkal. De mit csinálok vele addig? R Itenetes. Én mindig kifogom. Nyer a sorsjegye és e re ni' ’•őrül. Igaz, ha jobban meggond lom, ve i már ilyesmire példa. A hirtelen öröm állítólag ölni szokott. Sziv- szélhüdés. De megőrülni?! Félny'-g. Ah ! Jön a roham. Talán a viz segít. őrült vagyok. Érted őrült, — szólalt meg végre. — Ezt soha nem fogom magamnak megbocsátani. Fellélegzem, Tehát mégsem örült. Aki belátja, az nem az. — Dehát mi a baj? — öregem, tíz évig játszottam a 13S.n3-a számot. Tiz évig egy fillért sem nyertem. Erre most vettem egy másik számot. És nyert a sorsjegyem. A régi. 60.000 pengőre húzták ki. A régit. Hát ne őrüljön meg az ember? — S most mit fogsz csinálni? — Megveszem újra a lSS.lTS-ost. Élben a pillanatban rájöttem, hogy valóban örült. h. f. AGYAR. VONAL Vörösbetiis förmedvények A haza izzó szeretet® az otthon védelmében fegyvert adott a finn hősök kezébe a zsarnok oroszok és a vörös rém eí.en. Hulló bilincsek... A hazaszeretet, a hősiesség, az önfeláldozó szerelem, a nagy emberi őrzések filmje a Helló bilincsek! A Corvin n.űsora. Szolgálatos gyógyszertárak Szent György-gyógyszertár, Mátyás királytér 28. Távbeszélő 32-32. örangyal-gyógy- szertár, Hitler-tér 1. Távbeszélő: 31-75. Remény-gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 50. Távbeszélő: 28-89. Duma-gyógyszertár, Jókai-utca 23. Távbeszélő: 21-51. — SomsMch László grófot, az OMGE elnökét a műegyetem tiszteletbeli doktorává avatják. A Kormányzó Ur a vallásés közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy a m. kir. József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem Somssich László gróf m. kir. titkos tanácsost, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökét, a mező- gazdaság fejlesztése körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a mezőgazda- sági tudományok tiszteletbeli doktorává avassa. Harci cselekmény közben életét vesztette Ujzéland leghíresebb pilótanője. Amszterdamból jelenti a Német Távirati Iroda: A brit hirszolgálat jelentése szerint Miss Jane Vinston, a legismertebb ujzélandi pilótanő „harci cselekmény közben“ életét vesztette. A tünetek — tanítja az orvostudomány — mindig meglévő betegség jelenlétét árul- iák eL Néhápy tünetet sorolunk fel az alábbiakban: A román kormány — amint azt már je- 'entettük — kegyelmet adott a vasgárdista zendülés miatt elitéit politikai foglyoknak. Ugyanakkor a román kormány intern áló- óborba menesztette Grúza Péter volt minisztert, az ekés front vezérét. Ugyanakkor Maniu Gyula, akit mostanában joggal nevezhetünk „bukaresti remetének“, jelen van ugyan minden társadalmi és politikai megmozduláson, de a nevét egyetlen bukaresti lapban sem olvashatja. 'Iin'-ha száműzetésben volna a román politikai élet e Fabius Cunctatora! Hallgat s öt is elhallgatják s mégis! CsendbeD, határozottan, kitartóan saBdit remetelakából túl a román politika mai horizontjain — London felé... Mindezek — tünet"k. Talán azt bizonyítják, hogy déli szomszédunk politikai életében zűrzavar volna? Nem. Ezek a tünetek csak a román politika megszokott útjait világítják meg. Mert ha van is némi ellentmondás, köd és kapkodás déli szomszédunk politikájának elasztikus és kaeskaríngös vonalán, az bizonyos, hogy minden ellentmondás, köd és kapkodás közös nevezőre jut, tökéletes összhangban olvad össze, ha — rólunk van sző. Mostanában pedig igen gyakran esik sző rólunk — odaát. Kezdték homályos célzásokkal, egyre érthetőbb „idemondásokkal“, gyanúsításokkal, becsmérléssel. És folytatták a bécsi döntés elleni burkolt, majd lt izgatással, s legújabban a hangos fenyegetésekkel és ádáz kardcsörtetéssei. Ebben — akármilyen ellentmondó tünetek hire is érkeznék odná' ól — teljes és tökéletes az összhang. S amint azt hivatalos és nem hivatalos személyiségek nyilatkozatai, beszédei s a sajtó állásfoglalásai bizonyítják, az a látszata van a dolgoknak, hogy déli szomszédunknak ma csak egyetlenegy kiil- és belpolitikai problémája van: Északerdély. A román sajtó legújabb kirohanásaiból mást nem olvashat ki az, aki megtanult olvasni. Amit a szomszédállam sajtója müvei, már nem izgatás, már nem kardcsörtető fenekedés. Több ennél: valóságos hadüzenet. Lapozzuk végig a „Transylvania Noastra“ január 30-i számát. Enyhe a meghatározás, ha azt mondjuk: első sorától az utolsóig csöpög az irredentizmustól. S ez az irredentizmus már nem bujkál, nem ólálkodik, hanem tökéletes nyíltsággal harsog, íme: a „Transylvania Noastra“ január 30-i számának címoldalán feltűnő szedéssel, vörös betűkkel a kővetkező szöveget “özli: JErdély nem csak román föld. Erdély nem csak a nemzet leigázott lelke Erdély a mi életünk és sírunk. Ezért küzdünk.“ A lap utolsó oldalán ugyanilyen rikító tálalásban ez a szöveg olvasható: ,JJárml is lenne, bármi is történne, Erdély a miénk kell, hogy legyen. Bz nem csak román igazság, hanem történelmi parancs, amely az igazságot rehabilitálva akarja látni. Bármi is lenne, bármi is történne, küzdeni fogunk mindig annak az országnak a képétől fanatizálva, amelynek koronája a Kárpátok és Erdély.“ Ez, ha rikító és orditó is, minden bizonynyal érthető beszéd. És ha ilyen a lap első és ilyen az utolsó oldala, vájjon milyen az, ami a lap belsejében olvasható? A vörös alapkő és a vörös zárókő között is ugyanaz a hangos, féktelen irredenta tüzeli a kedélyeket. A lap egyik cikkének ez a lényege: „E. délynek az anyaországgal váló egyesülési évfordulója a román nép születésnapja után a legnagyobb nap Erdély történelmében Az augusztus 30-i borús nap, — veszne ki a történelemből a neve! — semmit sem változtatott, mert az egyesülést a világ temilyen hatalma sem törülheti ki a román nép életéből. A nyugati barlangok középkori kísérleteinek gyűlölete sem lesz képes arra, hogy a -románokat újra rabságba döntse, még akkor sem. ha pillanatnyilag nehézségeket okoz nekik.“ A lap eg" másik cikke szerint „a román nép történelme Erdélyből ered. Erdély földje mindig az ős'akóké volt. Aki azt hiszi, hogy Erdély nélkül életképes román államot lehet alkotni, az keservesen csalódik“. Ez is eléggé hangos. Nos, meghallgattuk! Lapozzunk tovább... Ugyancsak a „Transylvania Noastra“ egy másik cikke is jelesen kipakolja, hogy mi nyomja odaát a közvélemény bögyét. Tessék: „A föld népei már hosszabb idő óta visszavonulnak természetes hitárcik közé, lemondván azokról a területekről, amelyeket a századok folyamán erőszakkal szereztek meg. Csak a magyarokat nem befolgáso’iák ezek a valóságok. A magyarok teszik magukat, mintha semmit sem ha lanának, semmit sem látnának s különösen a semleges államokban keresnek magúk ak mentőket. Ezzel szemben a románok karjuk erejében és ügyük igazságában hisznek s várják az események f jlödését és a jövő békét, amely igazságai jog szolgáltatni.“ Miután meghallgattuk a „Transylvania Noastra“ lelkes és hangos fogadkozásait, a lap margójára csendesen jegyezzük fel a következőket: Aká rr”yen hangosan és mérgesen is ordítja világgá a „TranSyl ar.ia Noastra“ azt a tételt, hogy „a román nép történelme Eidélyböl er*ed“ — az igazság áz, hogy Erdély földjén a XII. század előtt se hire, se pora nem volt románoknak. Akárhányszor is hirdeti a román propaganda a kontinuitás jól ismert tételét, ugyanannyiszor, ugyanolyan határozottsággal, — ha nem Is épp oly hangos torokkal —- leszögezzük: Erdély a római uralom megszűnése után senki földje volt s ezen a földön csak a magyarok tudtak szilárd és állandó orsz&gépitö munkát végezni. Ez az igazság, a történelem el nem vitatható, le nem hazudható igazsága, akármilyen nagy és akármilyen vörös betűkkel Is hirdessék ennek ellenkezőjét. Mert a történelem tanúvallomást tud tenni arról, hogy ki szerzett területeket a századok folyamán erőszakkal. Erőszakkal ? Talán inkább árulással, hátbatámadással, lesállásból, orozva! Akármilyen hangosan és vörösen ordítja is ezt a tételt a „Transylvania Noastra“, a történelem tanúvallomása minket felment az ilyen ostoba vádak alól. A „Transylvania Noastra“ 1940. augusztus 30-ra jellegzetes megjegyzést tesz. „Veszne ki a történelemből a neve“ — sóhajtja fulladozva az indulattól. Eszünkbe jut, hogy nemrégiben a román sajtó arra utalt, hogy a román nép átkai mindig beteljesedtek. Teleki Pál, Csáky István és Ciano gróf halálára célzott az odaátvaló tollforgató feleb-'rá*-. Nos, mi nagyon jól tudjuk, hogy az átoknak és a ráolvasásos kuruzslásnak mindig volt konjunktúrája a román népéletben. N gyón jól tudjuk, mit jelent az, ha valaki elment „misét mondatni a kak’gyerhez“. De a történelmi sors- ford i'atokat nem a kalugyerek ráolvasásai csinálják. 1940 augusztusában sem volt hiány e népi bűbájosokban s lám, Románia mégsem ho-zájuk fordult, hanem a bécsi döntöbirósághoz! Mindenesetre nincs minden pikantéria nélkül, hogy a „Transylvania Noastra“ oly bősz átkokat szór augusztus 30-ra, azokr^k közvetlen jelenlétében és füle hal'atára, ..tik tevékeny szerepet játszottak a hcngoean megátkozott történelmi dátum történelemformáló fordulatában. '"égül még egy megjegyzés kívánkozik a „Transylvania Noastra“ margójára. Azt acsarlzodja a lap egyik cikkírója, hogy „aki azt hiszi, hogy Erdély nélkül életképes román államot lehet alkotni, az keservesen csalódik“. Bár azt sem tudjuk, hogy ijedtünkben hogyan citerá-zunk, mégis el merjük suttogni a nagy történelmi titkot: Romániának egyszer már főnyereménnyel húzták ki a világpolitika szerencsekerekéből aspirációi sorsjegyét. Alkalmat adtak neki arra, hegy Erdéllyel együtt alkossa meg Nagyromáarát. Két évtized sem kellett hozzá és k'terült: a főnyeremény rossz sáfár kezébe jutott. A megszállás éveiben sokat derültünk az alábbi anekdotán: \ - I ’ % I i * ,4». í* . Remá ia Erdéllyel együtt sem volt képes él I, évelő és életképes államot alkotni. S ha a „Transylvania Noastra“ azt mondja, hogy csak mi, magyarok nem okulunk és nem látjiuk tisztán a, valóságokat, akkor erre helyettünk a valóság ad választ: a törté-delem nem ismétli meg önmagát. 1 ‘ I» ' 1 / * Csak a mult, a jelen és a jövendő való"'g"it kell szere"- - vennünk. Tüneteket soroltunk fel. Tünet a „Transylvania Noastra“ vörös- betűs hangoskodása is. Odaát, ugylátszik, elfelejtik a nagy kioktatásban, hogy mindig az hange íródik, akinek a háza ég... Ami pedig a küzdést illeti, a „Transylvania Noastra“ kardesörtetői ne ringassák magukat hamis illúziókba. Azt hiszik, hogy ölhetett kézzel leszünk jelen? A történelem nem ismétli meg önmagát ezen a ponton. Ezt biztosan tudjuk, s nem árt, ha a vörös- betüs fenekedök is tudomást szereznek erről... Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben Bulgáriában bezárták az iskolákat, a tanulók vizsga nélkül felsőbb osztályba léphetnek Szófia, február 15. (MTI.) A bolgár ré- genstanáes jóváhagyta azokat az újabb tanügyi előírásokat, amelyeket Jocov köz- oktatásügyi miniszter a rendkívüli időre való tekintettel előterjesztett. A most élet- belépett uj tanügyi rendelet szerint — tekintettel arra, hogy a légiveszély miatt az összes bolgár iskolákat bezárták, valamennyi tanuló vizsga nélkül léphet jövőre egy osztállyal feljebb. Kivételt csak azok képeznek, akik két tárgyból bukásra állnak. Ezek a tanulók kötelesek pótvizsgát tenni és ha a pótvizsgán megfeleltek, szintén egy osztállyal feljebb léphetnek. Azok az érettségi vizsgálat előtt álló diákok, akiknek nyolcévi középiskolai eredménye legalább az átlagos középmértéket megütő, érettségi vizsgálat nélkül kapják az érettségi bizonyítványt. A rendelet azonnal érvénybe lépett. — köszönetnyilvánítás. Minden kedves ismerősünknek, főként a kolozsvári népiskolák tantestületeinek, akik felejthetetlen jó férjem elhalálozása alkalmával fájdalmunkban bármi módon osztozkodtak, magam, gyermekeim és rokonaim nevében ezúttal is hálás köszönetét mondok, özv. Vancza Jánosné. — A vállalati nyugdíjpénztárak önkormányzati szerveinek felfüggesztése. A belügyminiszter az 1928. évi rendelkezések módosításával rendeletben intézkedett az elismert vállalati nyugdíjpénztárak önkormányzati szerveinek felfüggesztéséről. A rendelkezést a Hivatalos Lap keddi száma közli. Kormányzó Urunk Yillásrenoelin fólia vendégül a hadtestparancsnokokat BUDAPEST, febr. 15. (MTI) Magyarország Kormányzója és Főméltóságu hitvese február 14-én fél 12 órakor villásreggelit adott, amelyre hivatalosak voltak a Budapestre rendelt hadtestparancsnokok és a vezető katonai személyiségek. — Szerencsés számok. Az Osztálysorsjáték keddi húzásán 20.000 pengőt nyert a 83595. 4000 pengőt a 49354, a 94593, a 85060. 3000 pengőt a 21157. 2000 pengőt a 16830. 1000 pengőt a 35435, a 65862, a 72863, a 72158, a 78400, a 73790 és a 82515 számú sorsjegy. Felelősség né" — Az Erdélyi Kárpát Egyesület vetitettképes eló'adása. Az EKE Jókai-utca 2. szám alatti helyiségében f. hó 17-én, csütörtökön este 6 órai kezdettel Illés István vetitettképes eló'adást tart „Re- tyezát“ cimmel. Belépés díjtalan, érdeklődőket szívesen lát az ----
