Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-16 / 37. szám
Szerda kU44. február IG 4 Különleges német csapatok újszerű fegyverekkel eredményes ellentámadásokat hajtottak végre Ára 16 miét ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40* FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE ÉS BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA a keleti fronton A monfecassmő! apátságot elpusztították az angolszász repülőerődok bombái A finn álláspont:függetlenség Iráni szovjet köztársasággá nyílvánítják ? A „Pravda00 élesen ídenadfa Henesl FINNORSZÁG MAGATARTASARÓL — amint a Magyar Távirati Iroda Londonból jelenti — teljesen tájékozódva vannak az angol fővárosban és feltétlenül tudják egyrészt azt, hogy a finn nép túlnyomó többsége inkább megsemmisül a harcban, ha a feltétel nélküli fegyverletétel a függetlenségi jogról való lemondást jelentené, másrészt a finnek feltétlenül el akarják kerülni azt, hogy országukból második Olaszország legyen, vagyis a terület a német és az orosz csapatok harcterévé váljék. Minden figyelem a Stockholmban tartózkodó finn államférfiak felé fordul. Valószínűnek tartják azonban, hogy ezek a finn személyiségek sem tudják, hogy mi a szovjet pontos szándéka és ami rendkívül fontos, hogy mit szólnak ehhez a németek. Helsinki további magatartása ettől a kétoldalú tájékozódástól függ. Helsinkii finn körökben azokkal a stockholmi hírekkel szemben, hogy a függő kérdésekben hamarosan döntés várható és az első érintkezés már néhány nap óta megtörtént a finnek és az oroszok között, nem foglalnak állást. A „Stockholms TidningeD“ szerint hivatalos finn körökben csak annyit mondanak, hogy a dolgok mai állása mellett nem akarnak jóslásokba bocsátkozni. Erkko volt finn külügyminiszter a hesin- ldi finn amerikai társaság elnöke, Stockholmban rádiónyilatkozatot tett s ezt az amerikai rádiótársaságok is továbbították. A külföldi hírforrások Erkko kijelentéseit félhivatalosnak nyilvánították, a finn távirati iroda azonban illetékes helyről kapott értesülés alapján megállapította, hogy Erkko csak magánvéleményét fejezte ki. Rádióbeszédében legelőször is azt hangoztatta, hogy Finnország minden lehetőséget megvizsgál a békére vezető ut megtalálására, mert minden finn tudja, hogy egy kis nemzet nem folytathat a végletekig háborút ötvenszer hatalmasabb ellenséggel. Az Egyesült Államok barátságát és tanácsát nagyra értékeli. Finnország a békétől azt várja, hogy saját életét élhesse a maga módján és mint szabad és független demokratikus állam hozzájárulhasson a népek közötti együttműködéshez. A finnek nagyra értékelik és kívánatosnak tartják a szomszédokkal való jóviszonyt, a minden vonalon való együttműködést, mert ez biztosítja leglobban az igazi békét. A he’yzettel kapcsolatban fontosnak tartják Tanner finn pénzügyin1 niszter állásfog- .lalását is. Tanner, megcáfolta azt a jelentést, hogy a finn kormány lemond, illetőleg átalakul és elsősorban neki kell távoznia, mert Moszkva az ő személye ellen emeli a legélesebb kifogást. Ramsay finn külügyminiszter a néppárt képviselőházi csoportjának összejövetelén behatóan ismertette a helyzetet, egyes kérdésekben azonban a köte’ezö titoktartásra hivatkozva csak célzásokat tett. Beszéde igy is megnyugtatóan hatott. A legújabb helsinkii hírek szerint a finn kormány már határozott a teendő lépésekről, mivel azon,ban a különböző politikai csoportokat nem tájékoztatták, valószínű, hogy a döntés egyelőre csak az előkészítő kérdésekkel foglalkozik, vagy pedig va’amilyen nem a finn kormánytól függő eseménnyel van kapcsolatban. Az angol lapok közül a „Manchester Guardian“ hivatkozik arra, hogy 'Finnországnak ütőkártyák is vannak a kezében, az ország tekintélyes hadsereggel rendelkezik és ez a haderő végső esetben elkeseredetten fog harcolni a függetlenségért. Az oroszok számára bizonyára könnyebbséget jelentene, ha abba a helyzetbe kerülnének, hogy rendelkezzenek északon lévő csapataik felett, amelyeket a finnek lekötve tartanak mindaddig, amig nem jön létre a béke. A finnek függetlenséget és megfelelő határokat kívánnak és az oroszoknak teljesiteniök kellene ezt a kívánságot — Írja végül az angol lap. Ezzel az engedékenyebb hanggal ellentétben Vernon Bartlett a „News Chronichle“ hasábjain azt hangoztatja, hogy Finnország esetében is csak feltétel nélküli megadásról lehet szó. Teljesen céltalan a finnek számára, ha az Atlanti-okmányra hivatkoznak, hogy enyhébb feltételekhez jussanak. A „Newyork Times" tudósítója szerint az orosz területi igények nagyrészt hasonlatosak azokhoz a feltételekhez, amelyeknek alapján megkötötték a finn—szovjet békét. A londoni lengyel menekült kormány kedden hivatalosan közölte, hogy Mikolaiczyk lengyel miniszterelnök lemondotta washingtoni látogatását olyan államügyek miatt, amelyek Londonban való jelenlétét kívánják meg. A lengyel kérdéssel kapcsolatban berlini politikai körökben megállapítják, hogy ez az egész ügy csak kiinduló pont a szovjet részére jóval távolabbi célok eléréséhez. A kérdésben nyilvánvalóan mutatkozó angolszász tehetetlenség a legjobb megerősítése annak a tételnek, hogy az angolszász hatalmak egyáltalában nem képesek ellenállani g bolsevista hatalmi Igényeknek és azokkal szemben egyedül csak a német haderő védi Európát. A Szovjet újonnan kinevezett külképviseleti szervei máris erőteljesen tevékenykednek. Kornejcsuk, Ukrajna külügyi népbiztosa táviratot intézett Benes moszkvai képviselőjéhez, Firlinger moszkvai „csehszlovák nagykövethez“ és hangoztatta, hogy Szovjetukrajna és Csehsz’ovákia barátságát a közös harc még jobban elmélyíti. A továbbiakban méltatta a két „állam“ jó szomszédi kapcsolatait és hivatkozott, mint szomszédra a „baráti Lengyelországra“ is. Ezalatt a baráti Lengyelország alatt Kor nejcsuk természetesen csak a szovjet vezetés alatti, Moszkvában kitervezett Lengyel országot érthette. Ugyanakkor azonban a Szovjet uj akciókra Is készül. Berlini politikai körökben nagy feltünéstkeltőnek mondják azt az erős támadást, amelyet a moszkvai „Pravda" intézett Benes kormánya ellen. A lap azt veti Benesék szemére, hogy az egykori cseh területeken nem szerveztek valódi ellenállást a németek ellen. Berlinben felvetik a kérdést, vájjon Sztálin ezzel a rejtett fenyegetéssel más módszereket és esetleg más embereket akar az eddigiek helyén látni, vagy pedig a Pravdának eme támadása mögött valójában még más rejtett célokat kell keresni. , A szovjet hatalmi álmok azonban nemcsak Nyugat felé irányulnak. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda szerint a Kőzelke- letről Tok’óba érkező egybehangzó hírek úgy tudják, hogy a szovjet befolyás Iránban feltűnés nélkül állandóan terjed a Teherán—Tebris vonalon túl délfelé. összefüggésben Irán öná1 lóságának a teheráni értekezleten történt külön elismerésével és a Szovjetunió alkotmánymódosításából következő elhatározásokkal nem lehet kizártnak tekinteni, hogy ez a fej’ődési folyamat egyszercsak annyira megérik — mondja az NTI je’entése, — hogy Irán az nj alkotmányjogi feltételek melett, mint szovjet köztársaság fog szerepelni. A Szovjet egy másik karja a Balkánra nyúlik át. A moszkvai rádió jelentése szerint Tito tábornagy felhívást intézett a Szovjetunióban zárt csapatrészekben harcoló jugosz’áv kommunistákhoz. Ezek a kommunisták — mondja felhívásában — az úgynevezett ju- gosz’áv felszabadítást mozgalomnak a képviselői, akik a vörös hadsereggel vállvetve harcolnak. Tito felszó’ltja az említett csapatrészekhez tartozó kommunistákat, hozzák tudomására a Szovjetnek, hogy ő és hívei mennyire hálásak a vörös hadseregnek, amely előőrse a rabszolgaságba vetett népek felszabadítására irányuló harcnak.-* BLES HANGON birálja a legutóbbi napokban a török sajtóban kifejtett álláspontot a londoni sajtó. Különösen visszautasítják azt a török vádat, hogy Törökország az angol fegyverszállítások elmaradása miatt nem léphetett be a háborúba. Ez az állás- foglalás — irja a ,J)aily Telegraph“ — csupán a britellenes suttogó hadjárat malmára hajtja a vizet. A törökök akkor sem üzennének háborút, ha bárminő nagy szállításokban részesülnének, mert féltik a békeértekezleten játszandó szerepüket, ugyanakkor arról Is panaszkodnak, hogy nem ismerik a szövetségesek terveit. Német részről a legteljesebb tartózkodással viseltetnek a török—angol vita tekintetében. A török semlegesség kérdését eddig is a legnagyobb óvatossággal kezelte a német sajtó s ez a magatartás most még fokozódott. Mindenképpen el akarják kerülni a kérdésbe való beleszólás látszatát is. Ez a tartózkodás természetesen nem jelenti azt, hogy Berlinben nem követik hivatalos körökben a legnagyobb figyelemmel a helyzet alakulását. Sadak képviselő az „Aksam“ hasábjain „Törökország nem fél a háborútól“ cimü vezércikkében a Törökország és Anglia között folyó megbeszéléseket taglalja és kétségbevonja a „Times“ levelezőjének azt az állítását, hogy ezek a megbeszélések holtpontra jutottak. Törökország előtt — irja — rendkívül fontos kérdések állanak. Minden tárgyalás különböző szakaszokon megy keresztül, az ilyen problémák azonban nem alkalmasak arra, hogy szélesebb nyilvánosság előtt folytassák megvitatásukat. A cikkíró nyomatékosan visszautasítja a „Times“ cikkének azt a ráfogásét, hogy a tőrök nép óhajai és a török kormány politikája között eltérés áll fenn. Sem o török kormányból, sem a török népből nem hiányzik az erő ahhoz, hogy határozzon olyan döntő kérdésben, mint aminő a belépés a háborúba, vagy a távolmaradás a háborútól. A törökök követni fogják az ankarai kormányt, ha az a háború mellett dönt és közük az elhatározás mértékadó okait. Befejezésül a cikkíró biztosítja az angol lapot, hogy a török nemzet nem fél a háborútól, ellenkezőleg minden erejével készenáll az esetleges háborúra. * ELLENTAMADASOKAT indítottak a német csapatok a keleti arcvonal több szakaszán és ezek a vállalkozások több ellenséges harccsoportot semmisítettek meg, jelenti a keddi német hivatalos közlés. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda szerint az ilyen jellegű harcokban, például a Dnyeper alsó folyásánál kitünően beváltak az njszerü fegyverekkel felszerelt német különleges csapatok. A szovjet nagy vérveszteséget és sok hadianyagot vesztett. Az elkeseredett ellenállással dacolva, a német gránátosok a bolsevistáktól elvettek egész sor helységet és lényegesen megjavították saját harcvonalukat. A német fővárosban hangsúlyozzák, hogy a szovjetnek sem az északi szakaszon, sem Vitebszknél, a harcok másik súlypontján nem sikerült hadászati eredményt elérnie s a német védelemnek ezek a pillérei változatlan erővel állják az ostromot. A Monte Cassinoi bencés apátságot lövi az angolszász nehéz tüzérség s a repülőgépek is támadást intéztek a nagybecsű műemlék ellen. Az amerikai hírszolgálat még büszkélkedik is azzal, hogy a kolostor „épületeire suhant bombák valósággal megreszkettetették a földet. A „Yorkshire Post'“ azzal igyekszik indokolni ezt az angolszász kulturmaga- tartást, hogy a pótolhatatlan műemlék lövetése helyett másik lehetőség a frontális támadás volna, ez azonban megszámlálhatatlan emberéletet követelne áldozatul. Arra is hivatkozik, hogy ha a tüzérségi tevékenységtől eltekintenének, ez precedens lenne a jövőre és értékes történelmi jelentőségű épületeket erődit- máüoyi lehetne változtatni.
