Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-15 / 36. szám
% KmriUjsXG 191Í FEBRUÁR 15. Ne túlozzuk a nehézségeket A miniszter befejezésül egy kívánsággal fordult a jelenlévőkhöz és rajtuk keresztül Kolozsvár város ipart eetületéhez. — Tudom és mindnyájan tudjuk, hogy nehézségeink vannak és ezek a nehézségek a háború továbbhuzódasa esetén még súlyosabbakká válhatnak. De mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy ha megnézzük, mi a nehézségek alapoka és milyen arányban hibásak ezek az alapokok, akkor felmentést lehet és kell adni mindazoknak, akik ma az anyagellátási adminisztráció nehéz és bonyolult problémáival foglalkoznak. Ismerve a helyzetet, az a kötelességünk, hogy ne túlozzuk feleslegesen a fennálló nehézségeket és ne igyekezzünk azokat kiélezni, hanem éppen ellenkezőleg, igyekezzünk megértést keresni, igyekezzünk mér- séklőle.g hatni minden jogos vagy jogtalan elkeseredésre. Mindenki tud a saját hatáskörében valamit segíteni, munkájával tehetségével, ha pedig nem tud mást tenni, megnyugtató szavaival, békére és türelemre való intéssel. — Minden egyéni probléma jslenyészöen kicsi kérdés ahhoz képest, ami a mi fö kérdésünk: ennek as országnak a fennmaradása és jövőjének biztosítása. (Taps.) Ehhez szükséges az egész társadalom megértése. — Ezeket a gondolatokat tartsátok szem előtt és azt kérem, teljesítsétek ugyanúgy ezt a kívánságomat, amilyen mértékben magam is törekedni fogok Kolozsvár város ipari és gazdasági körei által előterjesztett jogos-és teljesíthető kívánságoknak a teljesítésére. A miniszter nagy tetszéssel és sűrű tapsokkal kisért beszédét Bereczky Ernő dr. miniszteri biztos köszönte meg. ígéretet tett arra, hogy az erdélyi iparosság megteszi kötelességét a haza iránt, munkájához a miniszter megértő támogatását kérte. Hz Erdélyrészi Gazdasági Tanács ülése Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács folyó hó 12-én ülést tartott, amelyen megjelent Boi'neraiwa Géza iparügyi miniszter, minisztériumának kíséretében levő vezető tisztviselőivel. Az ülésen xésztvett Rassay Gyula, az IMI elnöke, Várady Béla, az IMI ügyvezető igazgatója és Galgóozy Ferenc, az ERIM! kolozsvári igazgatója is. Gróf Béldí Kálmán elnök meleg szavakkal üdvözölte Bornemisza minisztert, aki min dig szivén viselte Er dély iparosításának ügyét. Ezután a Tanács az iparügyi miniszter jelenlétében fontos energia-gazdasági és ipari kérdéseket tárgyalt. Az egyes iparágakat illetően a Gazdasági Tanács örömmel vette tudomásul, hogy a borgóprundi papírgyár újból megkezdi a termelést, egyik erdélyi üveggyárnak az üaembehelyezése pedig immár biztosítottnak látszik, ami lényegesen előbbre vinné a borviz értékesítés nehéz kérdésének megoldását. Szóvátette az értekezlet az erdélyi mezőgazdasági szeszgyárak helyzetét is, melyek kiürül nem egy nem csak nyersanyaghiánnyal, hanem tőkehiánnyal is küzd. A miniszter kijelentette, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak az ipari vállalatokhoz hasonlóan igénybe vehetik az Krimi hitelét. Majd a tanácskozások során beható vizsgálat tárgyává tették azokat a módozatokat, amelyek alkalmasak arra, hogy az erdélyi len- és kendertermelés kibővítését az Ipari kikészítés oldaláról serkentsék. Részletesen megvitatta továbbá az értekezlet a fatermelésnek és faértékesitésnek az ipari kormányzat körébe vágó ügyeit. Végül az energiagazdasággal kapcsolatban felmerült Erdély hosszúiéira szóló iparosításának kérdése. Jól ismeretes, hogy a háborús nehézségek dacára a közel jövőben a földgázvezeték kiépítésének és a székelyföldi villamoscéntrálé munkálatainak lényeges előrehaladása remélhető, ami megteremtené az erdélyi ipar további fejlesztésének alapvető feltételeit. Erdély iparosítása pedig eszményien megfelel az ipari decentralizáció követelményeinek, — amelynek Bornemisza Géza régtől fogva hive — s igy szervesen beilleszthető a miniszter átfogó iparfej'esz- tési programjába. Ez a hosszúlejáratú terv lényeges kedvezményeket fog biztosítani uj erdélyi Iparvállalatok alapítására. A napirend következő pontja a Székely Kongresszu« előkészítése volt. Az Erdélyré- szi Gazdasági Tanács tudvalévőén a kongresszus előkészítő bizottságának felkérésére az ipari, bányászati, kereskedelmi, hitel- ügyi, közlekedési és fürdőügyi szakosztályok szervezését vállalta és megelégedéssel állapította meg, hogy a szakegyesületqk és egyéni szakértők, akiket a maga részéről felkért a szóbanforgó javas'a tok kidolgozására. a munkálatokat folyamatba tették, sőt egyes szakjavaslatok kidolgozása már befejezéshez közeledik. Ezek után a tűzifa hatósági fuvarozása körül mutatkozó sérelmek kerítitek szőnyegre. Különösen súlyosan érinti a székely gazdákat, hogy a tűzifát a vasúti állomásoktól, m'esszefekvö kitermelési helyekről kell fuvaroznia hatósági igénybevétel alapján A Tanács elhatározta, hogy beadványt intéz a földművelésügyi minisztériumhoz, melyben kéri, .hogy a nagyobb fakitermelő vállalatokat kötelezzék közelebb fekvő közvetítő raktárak felál ltására. Az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség megküldte az Erdélyrészi Gazdasági Tanácsnak az 1943. évi idegenforgalmi ada tokát, amelyek tanúsága szerint az erdélyi H rdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben és keletmagyarországi részeken nyaralásra beszervezett 58 községben 28.195 nyaraló, 33.674 napot töltött és 3,976.000 pengőt forgalmazott. Befejezésül az ülés újból foglalkozott az erdélyi üvegellátás kérdésével. Az üveggyár tervének megvalósulása a jövőben kétségtelenül sokat segíthet majd — elsősorban a palackgyártás terén. — de távolról sem fedezheti a többi üvegáruban mutatkozó szükségletet. Jelenleg pedig a súlyos üveghiány sürgős intézkedéseket követel meg, mert az üvegipar szénellátása az utóbbi időkben tetemesen javult ugyan, az üvegáruk szétosztása terén azonban a termelés emelkedése erdélyi viszonylatban még nem jutott kifejezésre. Erre való tekintettel a Gazdasági Tanács előterjesztéssel fordult illetékesekhez, különös figyelemmel azokra a sajátos érdekekre, amelyek Erdélynek lámpaüveggel való ellátásához fűződnek. Az ülés után a Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége 70 terítékes bankettet adott a miniszter tiszteletére a Központi Szálló különtermében. A miniszteV és kísérete a Hargita-expresz- szel visszautazott a fővárosba. Értekezlet a belügyminisztériumijai! az Országos Nép- és Családvédelmi illan működésének eredményesebbé tétele érdekében Kolozsvár, február 14. Kádár Levente dr. belügyi államtitkár erdélyi alispánok és közjóléti előadók bevonásával értekezletet tart a belügyminisztériumban az Országos Nép- és Családvédelmi Alap működésének erdélyi viszonylatban való eredményesebbé tétele érdekében. A nagyfontosságu értekezlet hétfőn kezdődik meg. Itt említjük meg, hogy Szász Ferenc dr., Kolozs-vármegye alispánja ugyancsak felutazott a fővárosba s résztvesz az értekezleten, továbbá több közérdekű dolgot intéz el a belügyminisztériumban és a közlekedési minisztériumban. Az alispán csütörtökön tér visszá a fővárosból. A nemzetiségek és az eszméngi útiam Koiin Sslván «Ir. előadás«« Koli)7»Táron Kolozsvár, febr. 14. Fent* címmel tartotta meg előadását vasárnap, folyó hó 13-án d. e. 11 órakor a Mátyás Király Diákház zenetermében Boda István dr., e. rk. egyetemi tanár, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium nemzetiségi ügyosztályának vezetője. őszintén megváltjuk, az előadásban csalódtunk. Sietünk azonban hozzátenni, hogy kellemesen. Az előadásról ugyanis némi előítélettel és bizonyos fokú sajnálkozással vettünk tudomást. Mi, akik a nemzetiségi probléma hol cselekvő, hol Szenvedő, de földia jzi helyzetünknél fogva mindenkor gyakorlati alanyai voltunk és vagyunk, őszintén sajnáltuk, hogy .előadó a kérdést pusztán elméleti és nem gyakorlati síkon kivánja megvalósítani. Azonos adottságunkból született előítélet ünk is. Valahogy úgy gondoltuk, hogy részünkre, akik már kijártuk e tárgykör legmagasabb gyakorlati iskoláját, nem jelenthet újat, sőt, túlhaladott lesz ennek a kérdésnek pusztán elméleti, elvont magaslaton történő tárgyalása. Hogy mindezek dacára ke'lemesen csalódtunk, az elsősorban természetesen előadó lebilincselő előadási készségének és annak tudható be, hogy mondanivalóit elvontságuk dacéra is megfelelő, mindenki számára hozzáférhető formába öntötte. Különösen érdekes volt nagy felkészültségről tanúskodó és tárgykörében otthonos biztonsággal mozgó előadásának a nemzetiségi lélektanról szóló része, amely a hallgatóság e ott mondhatni „szűz területet" tárt fel. Részünkre az előadást még érdekesebbé tette az, hogy bár az előadó mindvégig annyira szigorúan elméleti síkon mozgott, hogy még példákkal sem igen élt — lelki szemeink előtt, párhuzamosan a hallottakkal ösztönösen saját gyakorlati tapasztalatainkból merített példák merültek fel, melyek mintegy illusztrálták az előadást. Az előadó, miután pio és kontra, tehát rnirid a nemzet, mind a nemzetiségek szempontjából ismertette az összes lehető békés és erőszakos, humánus és kevésbbé civilizált módszereket, melyek a nemzetiségi kérdés megoldását előmozdíthatják vagy hátráltathatják, leszögezte, hogy a nemzet és nemzetiségei közötti feszültség korántsem ab- normis, de természetes jelenség. A megoldás abban áll, hogy a bár természetes, de improduktív volta miatt káros feszültséget termékeny feszültséggé változtassuk. Ehhez azonban két tényező szükséges: képesség és hajlandóság. Ezer éves történelmünk bizonyíthatja, hangsúlyozta az előadó, hogy a magyarságban mindkét feltétel és minden időben megvolt, ugyancsak a történelem tehet tanuságot arról, hogy- sajnos, nemzetiségeinkről ugyanezt nem mindig mondhattuk el. Végeredményében ez a problémánk is, mint annyi más, csak magunk, magyarok által oldható inog — magyar Önismeretből fakadó magyar megújulás által. Annál Is inkább, mert ugyancsak a történelem tanu- jaga szerint a nagy magyar relormozgal- mak (Rákóczi, Kossuth) a nemzetiségeket mindig a magyarság felé fordították — fejezte be az előadó. És ezzel egy pillanat alatt feloldotta azt a nagy távlatot, mely e kérdésben közte és a hal gatóság, illetve elméleti sikja és a mi feszítő, gyakorlati dinamizmusunk között lappangott. Mert végső konklúziója: magyar önismeret utján magyar megújulás, ez már mi vagyunk. Az erdélyi szellem, mely kemény kisebbségi esztendők tisztító tüzében edződve tartott kényszerű lelkiismei etvizsgálatot. döbbent szigorú önismeretre és valósította meg a szükebb magyar megújulást. Az erdélyi sze lem, mely tehát nem különcködés, sem nem elszigetelődés, de amelyet mégis féltő gonddal őrzőnk és istápolunk: hogy kovásza lehessen a százszázalékos magyar megújulásnak. Kolozsvár és rajta keresztül Erdély közönsége megelégedéssel és megnyugvással állapította meg, hogy mint érdekeit fél, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium nemzetiségi ügyosztályának vezetése me.g/e lelő és szakavatott kezekben ran. Dr. Boda István, kit előadása előtt Illés Gyula dr. kir. tankerületi főigazgató üdvözölt s kinek ugyanő köszönte meg előadását a termet zsúfolásig megtöltött hallgatóság lelkes tapsai között fejezte be értékes és minden elvontsága dacára is annyi gyakorlati tanulság'ot tartalmazó magas színvonalú előadását. Az előadáson a helybeli román püspökség pépesebb kü’döttséggel is képviseltette magát, a küldöttséget a román püspöki titkár vezette. dr. gye. Letartóztatták a nagyfuvarcsutcai rablógyilkos édesapját is Budapest, február 14. (MOT) Csobán Lajos IS éves kereskédösegéd a Nagyfuvaros- utca 2/b, számú házban elkövetett rablógyilkosság tettesének kihallgatását vasárnap reggel kezdte meg a fökapitányságc : Juháss József dr. rendörtanácsos. A rablógyilkos fiatalember a legapróbb részletekig feltárta kihallgatása során a rabló gyilkosságát, elmondotta annak előzményeit és lefolyását, A rabolt ékszerekért, kapott pénzből édesapjának, Csobán Jenő gyári munkásnak átadott 220 pengőt. A rablógyilkos előtt Juhász József dr. rendörtanácsos vasárnap délelőtt hirdette ki az előzetes letartóztatásról szóló határozatot rablással párosult gyilkosság címén. A főkapitányság hétfőn délelőtt orgazdaság címén letartóztatta Csobán Jenő gyári- munkást, a rablógyilkos kereskedösegéd apját. Érdekes, hogy a gyárimunkás görög katolikusként született, de 1927-ben áttért a zsidó vallásra és azóta az izraelita hitközség tagja. Chlorodont fogpaszta vakító fehér fogakról, üde és tiszta leheletről gondoskodik Magyar készítmény. Nagykovácsy Ilona hangversenye Kolozsváron Kolozsvár, február 14. Vasárnap este a Mátyás Király Diákházban másodszor szerepelt a kolozsvári közönség előtt Nagykovácsy Ilona, a rádióból s kiván- sághangversenyekről ismert énekesnő. Nagykovácsi Ilonát a mikrofon avatta sztárrá, enélkül előadott számaival, hangjának csekély terjedelme miatt, nem tud hatásos lenni. Mikrofon „közreműködésével“ azonban egészen különös, varázslatos buja szint kap hangja s az ember önkéntelenül is Rosita Serranóra, a világhírű argentínai énekesnőre gondol, amikor hallja. Nagykovácsy egyébként is sok tekintetben hasonlít világhírű társára. Lebilincselő jelenség, ahogy énekel, ring a mikrofon körül s nem hiába avatták újabban filmszinésznővé. A hangverseny műsorának kiegészítő számai közül legértékesebb Táray Ferencnek, a Nemzeti Színház örökös tagjának átfűtött érzéstől áthatott, szava-» lata volt. Mészáros Erzsébet és Virágos Mihály operaáriákkal egészítették ki a műsort. (V.) —TW»—— A gorbeuicai Kiss Gyula újabb „görbe útja' Kolozsvár, február 14. A rendőri krónikákból már régóta ismerőssé vált Kiss Gyula neve. Nem hiába lakott a Görbeutcában, mert bizony az életet szintén csávái os utón járta. Ahogy lehet ilyen. nehéz időben. Olykor már az ügyészségi fogházat is „igénybevette“, átmeneti szállásul. De kiszabadulása után újabb ötlet kellett a mindennapok megélhetési gondjainak elosz- lati&ára. Tavaly szeptember közepe táján éppeh igy történt. Visszanyert szabadságával tanácstalanul ödöngött Kiss Gyula, amig összeakadt egyik ismerősével, Rácz Árpáddal. Hirtelen jött ötlettel megpróbált pénzt kölcsönözni tőle. — Ugyan hová gondolsz, magamnak sincs egy vasam se! — Pedig én gazdaggá tennélek egyetlen nap alatt — suttogta Kiss. — Olyan titkot tartok a kezemben. A nagy titkot el is árulta: — Nézd, holnap tizenötödike van. Éppen húzás napja van s én ismerem a biztosan nyerő számot. Rácz Árpád kétségbeesett töprengéssel ráncolta össze homlokát: — Dehát honnan tehetnék pénzre szert ? Ha csak el nem tudod ezeket zálogosítani, — s ezzel már tolta is elébe a kenyér- és cukorjegyét. — Majd a húzás után visszakapod a nyereménnyel együtt. S Kiss Gyula elvitte Rácz Árpád kenyér- és cukorjegyét. Azokat értékesítette, de sorsjegyet a „nagy titok" birtokában sem vett, mert a pénzt elitta. A póruljárt Rácz Árpád azután naponta Sikertelenül követelte tőle vissza legalább a kicsalt élelmiszerjegyeit. Végül csalás miatt felje’entést tett Kiss ellen. Kiss Gyula ismét biróság elé került. Leelmer Riehárd dr. törvényszéki tanácselnök, mint büntető egyesbiró bizonyitás- kiegészltést rendelt el az átlátszó ötlettel szőtt ravasz kis históriában. Jó Ara és jé hirdetés^-» «SEES tosed alapja a jé feictaenelflek
