Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-13 / 9. szám

1944. JANUÁR IS. 5 KumUjsm 150 évig akar élni egy franoa mérnök A francia sajtó hosszabb cikkekben fog­lalkozik egy bizonyos Knap nevii mérnök­kel, aki most ünnepelte 77-ik születésnapját. Knap mérnök ugyanis 27 évvel ezelőtt, 50-ik születésnapja alkalmából, kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy felfedezte az „élő sejt“ titkát és feltéve, hogy szerencsétlen­ség nem éri, biztos abban, hogy még egy teljes évszázadig fog élni! Az újságírók kétkedve fogadták ezt a kijelentést, annál is inkább, mert Knap korához képest egy­általán nem látszott f iatalosnak. Hatvana- j dik születésnapján azonban meggyőződhet-1 tek róla az újságírók, hogy nem mutatott j 60, de még 50 éves embert sem, nyugodtan ] mondhatta volna magáról, hogy ifO eszten­dős. Még fiatalabbnak tűnt fel 1936-ban, amikor 70 éves volt. Hetvenötéves korában javakora)beli embernek vélte volna bárki. Ma már igen sok fogadás történt Paris­ban arravonatkozóan, vájjon eléri-e Knap mérnök 150-ik születésnapját. Csak az a kár, hogy a fogadást már csak az örökösök nyerhetik meg, mert maguk a fogadók nem rendelkeznek az „élő sejt“ titkával és igy nem számíthatnak arra, hagy a 150-ik szü­letésnapra, 2016-ban meghívja őket Kim; mérnök. — Kinevezés. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó a földművelésügyi miniszter előterjesztésére a felsőfokú gaz­dasági szakoktatás tanári létszámában a kolozsvári mezőgazdasági főiskolán Koós Károly mezőgazdasági főiskolai előadót a kulturtechnikai tanszékre mezőgazdasági fő­iskolai nyilvános rendes tanárrá kinevezte — Meghalt Jodál Rezső, ny. lévita-lel- kész. Jodál Rezső siiköi ny. levita-lelkész január 10-én életének 70. évében hosszas be­tegség után Székelyudvarhelyen meghalt. Nagy részvét mellett temették el január 12- én a székelyudvarhelyi református temető­ben. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. Dr. vitéz Jodál Gábor országgyűlési képvi­selő testvérét gyászolja az elhunytban. — Január 20-án kezdődik az NMK ko­lozsvári szervezetének polgári iskolai előké­szítő tanfolyama. Megírtuk, hogy a Nem­zeti Munkaközpont kolozsvári szervezetének vezetősége a tankerületi királyi főigazgató­ságtól újabb polgári iskolai előkészítő tan­folyamra kapott engedélyt. A tanfolyamra a beiratkozások az NMK Kötő-utca 12. sz. alatti helyiségében máris megkezdődtek s azok január 15-ig tartanak. A tanfolyam január 20-án kezdődik meg az állami pol­gári fiúiskolában külön a leányok és külön a férfiak számára. A tanfolyamokat két cso­portban tartják meg. Az első csoport elő­adásai délután 4-töl 8-ig, a második pedig 6-tól 10 óráig tartanak. A tanfolyammal kapcsolatban mindennemű felvilágosítással a Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szerveze­tének titkársága szolgál. % — HALÁLOZÁS. Mint részvéttel ér­tesülünk Szabó Józsefné, szül. Horváth Emilia e hó 11-én elhunyt. Az elhunyt­ban Szabó József tűzifa- és szén nagy­kereskedő feleségét. Horváth Balázs tű­zifa- és szén nagykereskedő húgát gyá­szolja. Temetése e hó 14-én d. u. fél h órakor lesz a temető halottas kápolná­jából. — A kolozsvári Olasz Kulturintézet amint már megírtuk, újból megkezdi működését. A kezdők és haladók részére rendezendő in­gyenes nyelvtanfolyamokra, valamint a tár­salgási órákra délelőtt 10—12-ig és dé után 5—7-ig lehet beiratkozni, az intézet helyisé­geiben (Egyetem-utca 1., félemelet). Az órarend megállapítása céljából a beiratko­zottak első találkozója január 18-án este 7 órakor lesz. AGYAR. ONAL Lecke az árulásról és a becsületről A román hírverés következetesen hü ma­rad önmagához. Módszerei elszántak, min­denre kaphatók s á cél érdekében kitartóan arculcsapják az erkölcs és igazság írott és íratlan törvényeit. Ez a hírverés ellenünk irányul, ffis bármily humoros is a román hírverés egy-egy megnyilatkozása, bármily bosszantók és felháborítók a bukaresti as­pirációk „szellemi“ alátámasztásának mód­jai, mégsem engedhetjük meg magunknak, hogy fölényes derűvel nagyot nevessünk a konok kitartással megismétlődő bukaresti kirohanások tragikomikus zöngéin s azzal sem intézhetjük el ezeket az állandóan napirenden tartott förmedvényeket, hogy bosszankodunk és háborgunk miattuk. Ez a hírverés ellenünk irányul s ezért első kö­telességünk hidegen, józan fejjel tudomásul venni és megvizsgálni a kinyilatkoztatás határozottságával világgá kürtőit csodabo­garakat. Ha a bukaresti hírverés azt mond­ja valamire, hogy „fehér“, holott egészen más szint kellett és illett volna a tények igazságának megfelelően mondania, nem 'elég jót mulatni a megnyilvánuló badarsá­gon, nem elég s nem is okos felgerjedve háborogni az Igazság nyilvánvaló meghami­sítása miatt — ellenben kötelesség a román propaganda állításait hidegvérrel, nagy nyugalommal az Igazság mérlegén lemérni és tárgyi bizonyítékokkal igazolni, vájjon valóban „fehér“-e az, amit odaát annak neveztek. El kellett mindezt mondanunk abból az alkalomból, hogy a „Romanul“ c. bukaresti hetilap január 9-i számának vezércikke Is­mét önérzetés mellveregetéssel áll ki a világ elé és ünnepélyesre köszörült torok­hangon enunciál bizonyos „Igazságokat“. Nos, vegyük sorra a „Románul“ ünnepélyes kinyilatkoztatásának egyes tételeit: 1. ,JKem dobtunk tőrt barátunk vagy el­lenségünk hátába“, — mondja fennen a ,A?, omanul“ cikkírója. Vizsgáljak csak meg a legújabb kor tör­ténelmének néhány fejezetét. IÁssuk, mit mond a történelem, az élet pártatlan ta­nítómestere ? Románia az 1877—78. évi háborúban Oroszország szövetségeseként vett részt a törökök ellen. 1883-ban Románia szerződést kötött az Osztrák-Magyar Monarchiával és csatlako­zott a hármas szövetséghez. Mindkét alka­lommal politikai opportunitás szabta még magatartását. 1916-ban Románia orosz és angol nyomásra elárulta szövetségeseit és há tba t á madta. Magyarországot. E táma dás balul ütött ki s bár Románia kötelezte magát arra, hogy nem köt különbékét, 1918 május 7-én — bármily hihetetlenül is hangzik — orosz nyomásra, lemondatván a BraUanu-kormányt, megkötötte a bukaresti békét. Egy félév múlva a románok a visz- szavonuló Mackensen-hadsereget támadták hátban Igen élénken emlékezünk még arra, hogy 1914 augusztusának igen forró első nap­jaiban Vajda-Vóevod Sándor az egyik bu­karesti napilapban közzétett Cilikében az erdélyi románság nevében azt az ünnepélyes Ígéretet tette, hogy rendületlenül kitartanak a Habsburg-ház és a magyar Szent Korona hűségében. Ugyanez a Vajda-Voevod Sándor 1918 október 18-án a magyar képviselöház- ban azt jelentette be, hogy a „román nem­zet élni fog önrendelkezési jogával s to­vábbi magatartását önmaga határozza meg. 1918 december 1-én ugyanennek a Vajda- Voevod Sándornak közreműködésével ki­mondották az elszakadást a magyar Szent Koronától és a csatlakozást Romániához Csak úgy mellékesen: A kétszer Is cserbenhagyott orosz szövet­ségestől 1918-ban Románia vette el Bessz- arábiát. Ugyancsak Így mellékesen: Amikor 1912-ben a balkáni háború kitört, Románia páholyból nézte hajdani „gyámja" európai birtokának feldarabolását s a há­borúban kivérzett Bulgáriától elszedte Dob­rudzsát. Lapozzunk egyet visszafelé a történelem­ben. . i Amikor 1848-ban a magyarságnak nem­zeti létéért fegyvert kellett fognia, a romá­nok tárgyalást kezdettek Kossuth Lajossal, a magyar szabadságmozgalom vezérével. A frankfurti birodalmi gyűlésre ugyanakkor kiküldték Maioresout, aki a magával vitt emlékiratban Magyarország feldarabolását követelte. S amíg Kossuth Lajossal tárgyal­tak, amíg Leményi püspök, Bohatel Sándor és Papfalvl Konstantin asszisztált az unió kimondásához, a, szebeni korrüté ügynökei már szervezték a zendülést s Avram láncú 6000 móca már kiegyenesített kaszákkal várta a jelt a vérengzés megkezdésére. Lapozzuk át Horia és Cloşca árulásának véres lapjait... íme: itt áll a hűség és becsület fényé­ben Vitéz Mihály havaselvi vajda! Hűséget esküdött a neki menedéket adó Báthory Zsigmondnak, majd Báthory Andrásnak, de 17.000 florénusért Béccsel is szövetséget kötött s amikor onnan újabb S0.O00 forin­tokat vágott zsebre, Erdélyre támadt Lapozzunk gyorsan tovább a história e szörnyű és véres pagináiról! Petru Rares, a XVT. század legendás hirü moldvai vajdája egyszer Zápolya Jánossal, máskor Ferdín&nddal kötött szövetséget. Pedig Zápolya János volt az, aki Pétru Raresnek adományozta Csicsó, Bálványos Kilencvenhat halálos áldozatot követelt Spanyolországban két vonat összeütközése Száznál több utas súlyosan megsebesült Vichy, jan. 12. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A keddre virradó éjszaka — mint Spanyol- országból jelentik — Spanyolprszágban új­ból súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Az Avila-tartományban fekvő Arevalo falu közelében a Madridból este elindult gyors­vonat San Sebastiant elhagyva összeütkö­zött egy személyvonattal, amely Középspa- nyolország felé haladt. Az összeütközés kö­vetkeztében több III. osztályú kocsi össze­tört. A roncsok közül 96 halott, továbbá száznál több részben súlyosan sebesült utast emeltek ki. Azt hiszik, hogy a szerencsét* lenséget a gyorsvonat fékjének elromlása okozta. ©iév a elejétől Lomafol v «ui v fio? Kolozsvár, január 12. A mai háborús gaz­dálkodás mellett a társadalom minden réte­gében adódnak pénzfeleslegek, amiket a gazda, az iparos, a kereskedő, vagy a tiszt­viselő megfelelő áru hiányában nem tud felhasználni. Az ilyen felesleges tőkék szá­mára legelőnyösebb befektetés a buzaköt- vény, amely már ezév február elsejétől há­rom százalékkal kamatozik és a kamatot évenként kétszer, féléves Időszakonként, fi­zeti ki az állam. A kötvények visszaváltása a jövő év februárjában kezdődik és 25 éven keresztül tart évenkénti sorsolással. A visz- szafizetésre kisorsolt kötvényeket és ^iz esedékessé vált szelvényeket mindenbe adó, illeték, bélyeg, vagy más közteher le­vonása nélkül váltják be. A kötvény tulaj­donosa mindig számolhat azzal, hogy a kötvényeket üzleti biztosítékul és bánatpén­zül is elfogadják és a tőzsdén jegyzik s Így azok bármikor értékesíthetők és újra pénz­re válthatók. % Wőí testőrséfp ** P «?' mr»efe?©lt Zágráb, január 12. (MTI) A Poglavnik rendeletére a Poglavnik testörsége mellett segédszolgálatra most egy női csapatot ál­lítanak. E csapatnak csak önkéntes belé­péssel lehet tagja valaki. és Küküllő várait, majd Beszterce vidékét. Az ördöngös Vlád is Iskolapéldája a ,Ato­momul“ tételének. Hűséget esküdött a ma­gyar királynak, s török csapatokhoz csat­lakozva perzselte, dúlta, rabolta Erdélyt. Utódja: Van vajda, akit Hunyadi János helyezett uralomba, a rigómezei csatában hagyta cserben pártfogóját. „Nem árultunk él soha, senkit. Sohasem vettünk él semmit másoktól. Nem dobtunk tőrt barátunk vagy ellenségünk hátába“, — enunciálta a ,^Romanul“ cikkírója s a tör­ténelem lapjai erre a kinyilatkoztatásra megadják a választ. Különleges morál, kü­lönleges tényértékelés és különleges bátor­ság kell ahhoz, hogy a történelem le nem tagadható, meg nem másítható tényétből a hűség és az adott szó megtartásának su­gárzó példáit lehessen kiőkumlálni. 2. „Ma azért verekedünk, mert megaláz­tak bennünket, jogainkat lábbal tiporták, kiraboltak és legyilkoltak, gyáva módon megtámadtak a civilizáció álkisértetei, ame­lyek nemcsak nagyzási hóbortban szenved­nek, hanem mindig árulói voltak a szabad­ság, a türelem és a becsület eszméjének, a történelemnek és a civilizációnak“, — mondja cikke végén a „Romanul“. Ez már a jelenre vonatkozik. Arra a je­lenre, amely elégtételt szolgáltatott — ha csak részben is — épp a román étvágy miatt elkövetett történelmi igazságtalansá­gokra Ebből megtudjuk, hogy mindaz, ami a páriskörnyékl „békék" jóvátételére történt, a „Romanul“ megyilágltásában — s nyil­ván az egész román közvélemény helyeslése mellett! — mindaz, ami 1940-ben kialakult történelmi fejlődés rendjén történt, rablás és gyilkosság, gyáva támadás volt. S azt is tudomásul kell vennünk, hogy ezért a „Romanul“ cikkírója a „civilizáció álkisér- teteit“, a „nagyzási hóbortban szenvedő­ket“, a „szabadság és a becsület árulóit" teszi felelőssé. Ezek után fel sem merjük tenni a kér­dést: vájjon kinek szövetségében, kinek oldalán vesz részt déli szomszédunk a mai világküzdelemben? — mert ezt a kérdést nemcsak a magunk, hanem az egész mai Európa nevében is meg kell kockáztatnunk. * Arra, hogy a ,JRomanül“ egy másik cik­ke ismét büszkén hivatkozik a Traján csá­szártól való egyenes leszármazásra, már nem Is kell vitába szállnunk. Mikor hogyan fuj a szél, úgy feszitik ki a bukaresti hír­verés betüoceánján a vitorlákat. Egyszer Trajántól, egyszer a dákoktól, egyszer a galloktól származtatja magát a „Romanul“ olvasóközönsége s ha kell, a tételt úgyis fordítják, hogy nem is a románok származ­tak a rómaiaktól, hanem a rómaiak tőlük, — tőlük, akik Rómát gyarmatosították! Ilyenformán minden napra jut egy mithosz... Lehet bennük válogatni, s valamennyit vá­logatás nélkül odatenni a világ itélőszéke elé egyedül üdvözítő igazságként. Mi józanul, hidegen, fagyos nyugalommal tekintjük át ezt a nagy eszmei bazárt és számolunk azzal, hogy annak hangos érvei, ha egymást cáfolják is, csak egy olyan ét­vágy aspirációit vannak hivatva támogatni, amely ellen nekünk kötelességünk hagyo­mányainkat, eszményeinket, birtokunkban levő rögeinket minden eszközzel megvédel­mezni. Kik nyerték el Erdélyből a külföldre szóló állami ösztöndíjakat Kolozsvár, január 12. A külügyminlszté- ritím 44762/3. b. K. M. sz. döntése alapján ebben a tanévben a külföldre szóló legna­gyobb állami ösztöndíjat Erdé'yböl a követ­kezők nyerték el: Sárossy Béla oki. tanár (Csikmadéfalva) Svájcba, Tamás Miklós okL gyógyszerész (Homoródszentmárton). Szőts Vilmos oki. tanár (Marosvásárhely), Makay Miklós építészmérnök hal’gáté (Nagykároly) és Dénessy Tibor textilmér- nök-hallgató (Ko’ozsvár) Németországba. A kitűnő képzettségű Ifjakat ezúttal már másodízben küldik továbbképzés céljábó' külföldre. — Zöldségtermelők figyelmébe! Kolozsvár város közel'átási hivatal közli, hogy mind­azok a zöldségtermelők, akik kisebb, vagy nagyobb mennyiségben akarnak zöldhagy­mát termelni, a termeléshez szükséges dug- hagyma-szükségleteiket sürgősen jelentsék be a közellátási hivatal terményosztályá­nak (Farkas-utca 4. szám földszint 8—9. számú szoba). Az igénybeje'entést minden érdekelt legkésőbb január 14-lg tegye meg, hogy a szükségletet idejében tudják biztosí­tani. Ezáltal lehetővé kívánják tenni, hogy a nagyon egészséges zöldhagyma minél na­gyobb mennyiségben kerülhessen fogyasz­tásra. 0 9 l*ftf OÜATáci munkálatokai r O inGllGtCIl jutányosán válla LŐ^SNfZY JÓZSEF lak. Záoolya-utca 14. szám vagv Sebők cukrászda Mátyás kir.-tér 23. szám. Telefon. 19-55

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents