Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-12 / 8. szám
1944. JAXüÄR 12, 3 KiutiUjsxg Saját kérelmére felmentették megbízatása alól Reményi-Sclmeller gazdasági csucsminisztert ügykörét Kállay miniszterelnök veszi át — Reményi-SchneHer Lajos megtartotta pénzügyi tárcáját Budapest, jan. 11. (MTI) A Hivatalos Lap szerdai száma a kővetkező két egfel- söbb kéziiatot közli: Magyarország' Főméltóságu Kormányzója a következő legfelsőbb elhatározást, illetve legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátani: „A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére dr. Reményi-Schneller Lajos m. kir. titkos tanácsos, pénzügyminisztert a gazdasági élet és jelesen a termelés tervszerűségének kiépítésére, valamint az egyes gazdasági tárcák működésében az összhangnak biztosítására mint külön ügykörre kapott megbízatása alól saját kérelmére felmentem. A nevezetthez intézett kéziratomat ide zárom. Kelt Budapesten, 1914. évi január hó 11-ik n r,ján Horthy s. k. Kállay s. k.“ Üállar minísKfeielnok: Budapest, jan. 11. (MTI) Kállay Miklós miniszterelnök a pénzügyminiszternek gazdasági csucsminiszteri megbízatásából történt felmentésével kapcsolatban a kővetkező nyilatkozatot tette a sajtó képviselői előtt: — A pénzügyminiszter ur már hosszú idő óta ismételten kifejezte azt a kívánságát, hogy a gazdasági élet tervszerűségének kiépítésével, mint külön ügykörrel való megbízatása alól felmentést kapjon. Ennek a kívánságnak eddig nem lehetett eleget tenni. Most azonban, amikor nemzeti létünk és határaink védelmére kell minden erőnket koncentrálnunk, a hadsereg felszerelése és «wfks égi elei, tehát termelésünk mind nagyobb részét veszik igénybe és mind kisebb része marad a polgári szükségletek Melegítésére, amikor ennek folytán már nemcsak a gazdasági tárcát, hanem az összes tárcák között nagyobb összefogó erőnek kell érvényesülnie, engedtem kívánságának és javaslatot tettem a felmentésére. Annál is inkább, mert változott körülmények között Még a boldog békeidőkben volt, amikor akadálytalanul rohanhattak át egész Európán a nemzetközi luxusvonatok. Amint a párizs-bukaresti expressz Buchs svájci határállomást elhagyta, a habzó vizű Felső- Rajna vashidján robogott át. Csak a szemfülesebb utasok vétettek ügyet a folyó másik oldalán szomorkodó nyomorúságos állomásépületre, melynek neve alatt apróbb betűkkel ott szerénykedett a felirás: Liechtenstein nagyhercegség, és mire a külföldi utazó szomszédjától meg tudta érdeklődni, hogy tulajdonképpen milyen ország területén is járnak, a vonat már el Is hagyta a miniatürország keleti határát. Ilyen kicsiny ez a meseország. Azóta Európában államalakulatok tűntek el és uj országok keletkeztek, nagyhatalmak omlottak porba és az egykor virágzó országok egész során robogott végig a háború szekere, de a 153 négyzetkilométer nagyságú ország sértetlenül fennmaradt, mint a mult idők magányos szigete a világot mozgató események árjában. Liechtenstein az utolsó máradványa Európa egykori feudális felépítésének és a német császári birodalomnak, és II. Ferenc József a néhai Habsburg-monarchia hasonló nevű uralkodójának unokatestvére az utolsó uralkodó német nyelvű területen. A Felsö-Rajna vidékén Svájc és a német birodalom közé beékelődő nagyhercegség nemcsak az egész föld bélyeggyűjtőinek érdeklődését érdemli meg, már amennyiben tudniillik saját bélyegeket ad ki; melyek ritkaságuknál fogva olyan becsben vannak, hogy a kincstár a bélyegekből befolyó bevételekből az egész állam kö'tségvetésének majdnem a felét tudja fedezni. Ez a minik három miniatürállamtól Andorrától, San Marinótól és Monacótól, melyek között népességszámra a második helyet foglalja el, nem különböztetné meg lényegesen. Nem, Liechtensteinnek az adja meg az igazi ere- ítetiségét, hogy a nem kevesebb, mint két* „Kedves Reményi-Schneller! őszinte sajnálattal értesítem arról, hogy három nehéz éven át rendkívüli, odaadással viselt megbízatásától megválni óhajt. Midőn a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére önt a gazdasági élet és jelesen a termelés tervszerűségének kiépítésére, valamint az egyes gazdasági tárcák működésében az összhangnak biztosítására mint külön ügykörre kapott megbízatása alól hosszabb idő óta ismételten előterjesztett kérelmére felmentem, ebből az alkalomból önnek fenti megbízatásában három éven át kifejtett odaadó és eredményes munkásságáért meleg köszönetemet nyilvánítom és újólagos teljes elismerésemet fejezem ki. Kelt Budapesten, 1944. évi január hó 11-ik. napján Horthy s. k. Kállay s. k.‘* az ügykör alkotmányunk értelmében is csak miniszterelnöki hatáskörben látható el. — Ez természetesen nem jelenti azt, hogy akár a pénzügyi politika, akár a gazdaság' politika irányában változás állna be. A feladat teljesítésében számítok továbbra is a pénzügyminiszter ur gazdasági ismereteire, leghathatósabb közreműködésére, ami egyben biztosítani fogja a folytonosságot. — Magam részéről megragadom az alkalmat, hogy hangsúlyozzam: a pénzügyminiszter ur működése mind az én, mind a kabinet teljes bizabnát bírta és bírja a jövőben is. Uj nehéz feladatomat csak úgy vállalhatom, ha abban minden munkatársam legmesszebbmenő támogatásában részesülök, mert elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy a nagy gazdasági érdekeket épp úgy, mint népünk mindennapi problémáit a legkeményebben kézbevegyük, a rendelkezésre álló eszközökkel erőinket fokozzuk, népünk ellenálló képességét, a termelő munka rendjét s a szociális kiegyensúlyozottságot biztosítsuk. ezer kisál'am közül, melyek a szerencsétlen kimenetelű 30 éves háború után a német birodalmat alkották, a rokokóidők ajándékaképp, egyedül maradt az utókorra. Éppen ezért valójában nem is lenne helyénvaló a nagyhercegség megalakulása iránt érdeklődni. hanem inkább azt a kérdést kell felvetni, hogy ez a parányi ország miképpen tudta mind a mai napig független államként átélni az idők viharait. A Lichtenstein hercegi nemzetsége, melynek ősi székhelye Bécs közelében fekszik, 16ö3-ben vétel utján jutott a német birodalom közvetlen szomszédságában fekvő Vaduz grófság birtokába. Ez esetben tehát az ország kapta uralkodójáról a nevét, és nem fordítva. A Liechtenstein hercegek akkoriban a bécsi udvarban vezető szerepet játszottak, s nemcsak mint diplomaták, hanem mint hadvezérek is kitüntették magukat. Az a tény, hogy saját uralkodási területre hivatkozhattak, egyébként is lényegesen előnyösebbé tette helyzetüket a többi nemesi csa’ádokkal szemben. Ezt a kedvező állást továbbra is meg tudták tartani, mivel a nagyhercegségnek a birodalommal nincsen közös határa és igy 1870-ben, eltekintve a Habsburgokkal ápolt szoros kapcsolataiból, már csak földrajzi okokból is nehéz lett volna az egységesített birodalomhoz csatolni. 1866-ban Liechtenstein 83 főből álló ..hadseregével“ Ausztria oldalán vett részt a Poroszország elleni háborúban. Ez a háború számára egyébként jogilag még máig sem fejeződött be, mert az ellenségeskedéseket lezáró prágai békekötéskor a tárgyaló felek véletlenül elfelejtették a békeokmányban a kis hercegséget is megemlíteni. A független nagyhercegség békeszeretetére jellemző. hogy ennek ellenére egyetlen esetet sem jegyzett fel a történelem, hogy Liechtenstein egy véletlenül odavetődő poroszt ellenséges külföldiként internált vo'na! _ A n&g^bercegfsóg smros osz-iák kap^olatai gazdasági és pénzügyi téren egészen az első világháborút követő időkig fennmaradtak. Ezek a szálak 1922-ben szakadtak meg, amikor Liechtenstein Svájccal lépett pénz és vámunióra. Azóta ez a viszony még szorosabbá vált, amennyiben Svájc vette étt a nagyhercegség diplomáciai és konzuli képviseletét is. A háború kitörése óta ezekhez a szálakhoz csatlakozott még a közös racionalizálási rendszer, sőt emellett még az ország talnyomó- lag katolikus népe egyházjogilag a churi püspökség illetékesség alá tartozik. A svájciaknak ilyen módon, ha Liechtensteint meglátogatják, alig kell magukat idegeneknek érezniük, annál is inkább, mivel a nyelvben is alig van különbség. A liechtensteiniek a németül beszélő svájciakhoz hasonlóan az alemann törzshöz tartoznak. Érdekes viszont, hogy Svájccal ellentétben Liechtenstein mindvégig megőrizte a német sorsközösség tudatát, aminek többek között a liechtensteini néphimnusz is világosan kifejezést ad. Liechtenstein nagyhercegei évtizedeken át alig törődtek valamit is 11.000 alattvalójukkal. Még csak nem is magában az országban székeltek, de mégis bölcs uralkodóknak bizonyultak, mert nem alattvalóikból éltek, hanem éppen ellenkezőleg: minden újévkor egész zsák aranyduká- tot utaltak át Vaduzba. Ilyenformán az adók alacsonyak maradhattak és Liechtenstein népének az elég volt ahhoz, hogy uralkodójával meg legyen elégedve. Nem kell külön magyarázni, hogy ez a kis idillikus ország, mint mágnes vonzotta a nemzetközi szélhámosokat és a pénz tág lelkiismeretű üzletembereit. Különösen 1933 óta vált Vaduz a kétes nemzetközi elemek gyűjtőhelyévé. Egymástuán alakultak a különböző holding társaságok és a székváros villanegyedében egy időben, mint a gombák Kolozsvár, január 11. Megírtuk, hogy Bukarestben drákói intézkedéseket foganatosítottak néhány zsidó kereskedő és vállalkozó ellen, akik az Antonescu-kormány tilalmával szembehelyezkedve, szerelőket fogadtak és „fekete“ telefont vezettek be a lakásukra. Többet közülük a telefonszerelőkkel együtt többévi fegyházbüntetésre és egyeseket életfogytiglani fegyházra Ítéltek. Ez utóbbiak között van az Erdélyszerte jól ismert Tischler Elemér dr., Tischler Mór egykori nagyvállalkozó és erdőbirtokos fia is. Az apa tragédiává eléggé ismeretes. A vasgárdisták üldözőbe vették Tischlert, akinek a móevidéken többezerholdas erdőségei voltak. Egyikük az erdő miatt megindult pör tárgyalásán agyonlőtte Tischler Mórt. Most pedig a fiát ítélték örökös ralb- ságra a fekete telefonért. Tischler Mór pályafutása és végzete Tischler Mór szegényen kezdte meg életpályáját. Ez a szegénység azonban néhány évtized alatt nábobl gazdagságra fordult, mert a liberális időkben Tischler kiterjedt üzleteivel hatalmas vagyont szerzett, megvette a Barcaayak móevidéki erdőségeit, szeszgyárai, palotái voltak és Kolozsvár leggazdagabb emberei között emlegették Erdély elcsatoMsa nem kedvezett Tischler Mór felfelé Ívelő vagyoni karrierének. .A móevidéki erdőségekkel bajok voltak. Bár a román agrárreform az erdőbirtokosokkal aránylag a legkíméletesebben bánt el, a móevidéken más volt a helyzet, mert a felizgatott havasi lakosság, alighanem politikai izgatásra, megrohanta és tnr- tokha vette az erdőket s a hatóságok nem mertek a törvénynek eleget tenni a mócok- kal szemben. A Maniu-kormány tárgyalásokat kezdett Tisrhlerrel. az az álláspont alakult ki, hogy Tischler nem jut ugyan hozzá erdőihez, de nagyösszegü kártérítést kap. Az egyezkedések azonban elhúzódtak, a áfanin-kormány megbukott és Tischler pőr utján próbálta megszerezni a veszett fejsze nyelét, az erőszakosan elfoglalt erdőségek értékének bizonyos részét. Több bírósági tárgyalás volt ebben az ügyben Bukarestben. A legutolsó tárgyaláson aztán ítélet nélkül is megpecsétlödött az erdők és Tischler Mór sorsa. A tárgyalás tanúi között szerepelt Siancu tartalékos kapitány, kolozsvári trafikos is. Siancu notórius vasgárdisu volt, egyike Codreanu legbizalmasabb embereinek. Siancu volt. aki az egész erdő- ügyet mozgatta s a birói tárgyalásokon is a mócoK nevében igyekezett a bírókat befolyásolni. Különben Tischlerrel nem volt személyileg rossz viszonyban és Bukarestbe te ag&pmabban a vasúti fülkébe* ştţBgft nőttek ki a fényesebbnél fényesebb paloták. A vadueá paloták azonban, a kívánatos vagy nem kívánatos nemzetközi „nagyságok“ beöaönlése ellenére Liechtenstein mégis csak az elvarázsolt meseország maradt: ebben az élethatál-harcban vergődő Európában békés sziget elsötétítés, éjjeli fényszóró- tü«játék, sőt — katona nélkül. Egy ország egyetlen katona nélkül! — de mégis, a városháza terén két délceg rendőr sétál valódi pisztollyal felfegyverkezve. Khakibarna egyenruhájukban, kifogástalanul fehér keztyükkel, vakítóan csillogó lakksaijazatukkal, a kék-piros liechtensteini somok kel és a hercegi koronával díszített tányérsapkájukkal külső fényre egyetlen világváros rendőrei mögött sem maradnának el. Valószín illeg nem árulunk el katonai titkot Liechtenstein kárára, ha nyilvánosságra hozzuk, hogy az ország rendes körülmények között nyoleat tart belőlük: egy őrmestert és hét közrendőrt. A mult év tavaszán egyébként a nagyhercegi mennyegző napján Liechtenstein kénytelen volt totális mozgósítást elrendelni és hadseregét összesen 3# főnyi diszhad seregre kiegészíteni, A rend és közbiztonság ezen őrein kívül a katonai hagyományokat csak még négy régi Mária Terézia korabeli ágyú képviseli, melyek a nagyherceg vaduzi rezidenciáját őrzik. A liechtensteini fegyverkezéstől tehát alapjában véve egy szomszédos hatalomnak sem kell biztonságát féltenie. Érdekes megjegyezni egyébként, nogy a liechtensteini nép az uralkodó családhoz való ragaszkodása ellenére sem maradt szellemi vitalitásában a 18. században. Bár hazája a bäte meseszigeteként' a világtól elfordult szemlélődő életet él, a régi aleniá- nok szelleme mégsem aludt ki egészen benne és a nyolc rendőr országa 60 önkéntest küldött a szovjet ellen harcba. Tischlerrel egy nappal a tragédia előtt. Másnap reggelre volt kitűzve a tárgyalás Amikor Siancut mint tanút kihallgatták, a bíróság elnöke szünetet rendelt el, Siancu nyilván úgy érezte, hogy a mőcok ügye nem áll úgy, ahogy propaganda beszédeiben kifejtette és könnyen megtörténhetik, hogy Tischler Mór megnyeri a perét. Úgy átázik ez hozta öt izgalomba, mert alighogy a bíróság elhagyta a tárgyalótermet, revolvert vett elő és Tischlert agyonlőtte. A tárgyaláson jelen volt a meggyilkolt Tischler fia, Tischler Elemér is, aki apjához rohant és karjaiba emelte a halálos sebtől vérző nagyvállalkozót. Mielőtt orvost hozhattak volna. Tischler kiszenvedett. Apa után a fiú A bécsi döntés Tischler Elemért Bukarestben találta. Egyébként is többet tartózkodott Bukarestben, mint Kolozsváron, ahol apja halála után özvegy édesanyja élt, mert üzleti ügyel a román fővároshoz kötötték. Tischler Elemér dr. egyébként különös életmódot folytatott. Csak mellékesen foglalkozott üzletekkel, napjainak nagyrészét a kártyaasztal mellett töltötte, hires bridzsezö volt, de nem volt a kártyajátékoknak egyetlen fajtája sem, aminek mestere ne lett volna. Valami vagyona maradt még Déler- délyben, pár száz hold a Bánságban, de a birtokkal Tischler Elemér nem sokat törődött. Életrendjén a bécsi döntés után sem változtatott, annak ellenére, hogy Bukarestben nem volt rózsákkal kikövezve a hozzá hasonló zsidó fiatalemberek életútja. Nagyon rossz dolga azonban nem lehetett, ha nagy összeget áldozhatott csak telefonra. Mert, hogy a fekete telefon bevezetése drága mulatság volt, az elképzelhető. A román hatóságok azonban rájöttek az illegális telefonálásokra és több bukaresti kereskedővel együtt öt is letartóztattak és ahogy fentebb megírtuk, életfogytiglani fegyházra ítélték. A történethez még az is hozzátartozik, hogy Siancut a vasgárdisták elleni megtorló eljárás rendjén a Csíkszeredái intemáló- táborban kivégezték. 1943-ban 19 ezer munkás vesztene életét az ÜSS repülőgépgyáraiban Lisszabon, január 11. (MTI) Mint a brit hirszolgálat jelenti, az amerikai hadiipari bizottság közlése szerint 19!fS-ban az amerikai repülőgépgyárakban 18.000 munkául ért hótáéos szerencsétlenség. „Flíenn áll be váífoiási a pénzüqyi politii««» irányában !“ Liechtenstein, a rajnamenti meseország Egy semleges európai ország, mely egyetlen katona nélkül mór 77 éve áll hadiállapo'/ban —- és mégis semleges „Fekete telefon“ feíszerettetése miatt Életfogytiglani fegyházra ítélték Bukarestben Tischler Elemért Apját a Csíkszeredái vasgárdista-táborban kivégzett Siancu kapitány lőtte agyon
