Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-11 / 7. szám

KriETiUjsm 4 1944. JANUAR 11. 'äJCW fj fyjtetí b/rns- nines HEÜEZD PÉNZEDET mmmmm K iiwTex«fek\ m lto!o>«TÓri pofliáin Budapest, január 10. A Magyar Távirati Iroda jeleuti: A Kormányzó Ur a m. kir- kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter elő­terjesztésére a posta személyzetének létszá­mában dr. Szakát» Károly postaigazgatót postafóiguzgatóvá, dr. Gaál István poslatit- kárt igazgatóvá kinevezte A m. kir. kereskedelmi és köztekedésögyi miniszter dr. Gaái István kolozsvári posta­titkárnak a postata nácsosi címet és jelleget adományozta. Bustyházi Béta po sla felügy élő­nek a poslafelíigyelői címet és jelleget, Mar- e*al János postafőtisztnek a postafelügyelői címet és jelleget, Varró Lajtos posta segéd- ellenőrnek a postaeílenőri eimet és jelfccget, Suchy Janka postasegédeilenörnek a posta- eMenörnői eimet és jelleget, Lévay Géza posta műszaki ellenőrnek a posta műszaki főellen­őri eimet és jellegei adományozta­A in- kir. kereskedelmi miniszter kiuevezte a posta fogalmazási szakán postaianáesossá a VII- fizetési osztályba dr- DeVy Ferenc posta- titkárt. Portatitkárrá a Vili. fizetési osztályba dr- Kováls László budapesti I. (Kolozsvárt poslatitkári címmel és jelleggel felruházott poslasegédtilkárt, dr. Tarján Ferenc (Kolozs­vár) postasegédtHkárl. Post a segéd titkár rá a IX, fizetési osztályba kinevezte Gedeon Ist­ván postafogaHnazót- A posta műszaki szakán posta főmérnökké a Vili. fizetési osztályba Balogh Pál (Kolozsvár) mérnököt A posta fogalmazási szakán postafőfelftgyelővé a VII. fizetési osztályba Moravek Lajos (Kolozsvár) postafelügyeSőt. A posta vezérigazgatója kiuevezte a poéta forgalmi szakán postafötisztté a IX. fizetést osztályba Benedek György, Winlernitz Tibor, Esztergár I.iazW, Tóth József, Fölöp Irtván elsőoszlályu postatiszteket. Első osztályú postatisztté a X. fizetési osztályba Kräutoer Lajos (Kolozsvár), Tihanyi Irtván (Kolozsvár), Jakab Imre. (Kolozsvár) másodosztálya posta­tiszteket. Másodosziátyu postatisztté a XI. fizetéel osztályba Hozdovtts Béla, Xaay Pál, Heim József, Szabó Vilmos, Boros Irtván, Benedek Tibor, Statoolesfi Imre, Pél József posta- forgalmi gyakornokokat. Postagyakornokká: Moravak László. Bakó Károly, Kerényi László, Ka**«- Károly, Kasza? Deesfi, Bariba Ferenc, •wnofci Lajos, Fodor Albert, Baranyai József jresstrví-orga Ima dijttokokot, A posta üzemi férfisaakán postáéileuőrré a IX. fizetési osztályba Pap Zoltán, Fritz Ká­roly, Kováé« István, Vas János, Sehnófel Károly, Fcidel Ferenc, Puskás Janóé, Szabó Irtván, Markó Zoltán. Ősök éri Ferenc porttt- el Ion őröket. Postascgódctlenőrré a X. fizetési osztályba Hodoav Ferenc portaaegédtiMüet. Post a gyakornokká Deméoy Fái, Kiss Károly, BéMenyéri László, Maliié Nándor. Orosz Béta postai*remi drjnokokat. A porta űzemS wGiszakáu porta elken úrnő ve a IX. fizetési osztályba Újlaki juiiauoa posla- segédeUeuőrnőt. Poatasegédtitztnővé a XI. fizetési osztályba Kerekes Istváimé po*U- keeelőt»ől- A posta műszaki űzetni szakán postai műszaki segédelleuőrrc a X. fizetési osjrkbyba Kosa Domokos postai műszaki «egédüszlet. Postai műszaki segédtisztté a XI. fizetési osztályba Hargitai Endre, Szvo- boda Vilmos, Vinezefi Gyula másodosztályú posta vonalmestereket ót Győré Károly első- osztálvu postavonalfelvigyázót- Poslagyakor- nokká Topái Ferenc, Rudolf Károly, Boros Endre, Czirják Gyula, Bokor Gábor, illés •»»*, Pénzes Mihály, Püsök Lajos, Bagó Jó­zsef, Nagy Károly posta műszaki űzetni dij- ookokat- A portakezclőtiőknél postakezelö* nővé Tusooy Féreocné, Simon Mária, Tiszai fitéaué, Bálint Károlyné postadijnoknőket. I’osb* műszaki üzemi segédszemélyzetnél « 3. fizetési csoportba Méhes Istvánt. A m. kir. posta vezérigazgatója kinevezte a posta üzemi férf iszakáii post »segéd ellen őrré a X. fizetési osztályba Buus Kálmán niásod- asztátyu postanlfisztet- A posta műszaki üzemi szakán porta műszaki segédtisztté a XI. fize­tési osztgyha toókos Tibor műszaki üzemi dijnokof. A postaaltiszti szakon elsöoszlályu p<*siaaltiszlté Katona Istvánt (Kolozsvár). Heilen szerelmese ablakával szemben akasztotta fel ma«át e§Y kolozsvári cselédlány Kolozsvár, jen. 10. Nuc Ilona, Karolina-tér 1. szám alatt lakó 23 éves kolozsvári cse’éd- íány, & Kemény Zslgmond-utca 1. S2ám alatt tévő telken, egy diófára felakasztotta magát. A zsineg nem volt elég erős s leszakadt alatta. Csak kisebb zuxődásokat szenvedett. Az életunt cselédlányt kihallgatták az ille­téke« hatóságok. Vallomásában elmondotta, bogy udvarlója, aki a Kemény Zsigmond- utoa t. szám alatt lakik. Karácsony óta fe­léje se nézett. Emiatti elkeseredésében elha­tározta, hogy eldobja magától az életet. Azért akarta felakasztani magát a Kemény Zstgmond-utca I. szám alatti telek fájára, mert a fa éppen .szemben van szerelmese »Wnkával s ezzel neki akart lelkiismeretfur- rtalást szerezni . . Nuc Ilona egyébként meg­ígérte, hogy nem dobja el magától .az életet s ezért megszüntettek vele szemben minden további eljárást. A legnépszerűbb magyar daljátékot, Ka­kaóit Pongrác és Bakonyi Károly „János vitézb-ét újította fel a kolozsvári Nemzeti Színház. Talán még sóira darabnak olyan sikere nem volt magyar színpadon, mint a János vitéznek, ötszázszar ment egyfolytá­ban az ifjú Király Színházban. A főszere­peket Fedők Sári (János vitéz) és Med- gyaszm Vilma (Iluftka) adták. A darab az­óta is elpusztíthatatlan müsordarabja min­den magyar színpadnak, az operaháztól egéHzen a vidéki vándor-társulatokig. A si­ker sem itt, sem ott nem marad el. Mi a magyarázata ennek a sikernek? Mindenek­előtt: Kacsáit Pongrácz muzsikája. Kacsok, akinek melódiái elmulhatatlanul beleikta- tódtak a magyar dallamkincsbe, istenál­dotta nagy miivész volt, a magyar müdal utolérhetetlen mestere. Magyarországon, a dilettáns dalköltők hazájában ritkaság az ilyen sallangtól és modorosságtól mentes, nemesen egyszerű muzsika. A kolozsvári előadás Igyekezett minden­ben a darabnál kialakult hagyományok szellemét követni. A János vitéz" előadá­sánál azonban mindig nehézséget jelent, hogy a művészek kettős feladat előtt álla­nak. Kiváló énekeseknek és ugyanakkor fel­készült prózai színészeknek is kell lennlök. Ha bármelyik adottság hiányzik, az előadás már nem lehet zavartalanul jó. Az ilyen színész azonban mindegyre kevesebb lesz s megállapíthatjuk, hogy a kolozsvári elő­adásnál is ezt lehetett hiányolni. A kolozsvári Kukorica Jancsi Szakad ij István volt, az operaegyüttes egyik kima­gasló értéke. Háry Jánosa annakidején ki­tűnő volt és szép sikert aratott a Rigolet tó­ban és a Carmenben is. János vitéz azonban semmiképpen sem neki való feladat. Sza­kadt) reális, magyar parasztfigurát terem­tett, holott János vitéz a magyar mesék szegénylegényből lett szépséges királyfia: hősiességből, szerelemből, ragyogásból ösz- szeszöve. Semmiképpen sem reális alak. annyira sem, mint például Háry János, ha­nem mesefigura, vágyálmok megtestesítője. Talán éppen irrealitásának hangsúlyozá­sáért szokták nőkkel játszatni ezt a szere­pet. Szabadi/ kedves, magyar Ízekben gaz­dag figurája természetesen nem lehetett al­kalmas erre a szerepre, bár feladatának zenei részét kiválóan oldotta meg. Partnere, a Nemzeti Színházban nagy szerepben most debütáló Bajtai Gabriella különösen hangjá­val keltetett feltűnést. Finom, kellemesen csengő, szépen Ívelő szopránja van. Játszani azonban még nem tud. Nem ártana első felvonásbeli, elrémítően rossz parókáját ki­cserélni. Ilyen apróságok teljesen elronthat­ják az illúziót. Az előadás szinészileg leg­értékesebb alkotása Görbe János Bagója. A kiváló színész megtalálta a kompromisszu­mot mese és realitás között. Drámaian mély tudott lenni anélkül, hogy a mese hangula­tából kiesett volna. A szerep zenei részében is jól megállotta helyét, mert ha enok- hangja nem Is eléggé képzett, de a hiányo­kat kitűnő előadásával mindenben pótolta. Sándor Mária gonosz mostohájában éppen a gonoszságot hiányoltuk. Inkább csak mí­melte a rosszaságot, jobb meggyőződése el­lenére. A démon iség hiányzott alakításából. A színész akkor jó ebben a szerepben, ha a közönség gyűlöli, ezen a gonosz mosto­hán inkább derültek. Természetesen ebben á szerepben külön nehézség volt, hogy MiklóSsy Margit halhatatlan alakításának emlékével kellett megküzdenie a kétségtele­nül kitűnő képességű Sándor Máriának. A francia királykisasszony szerepében Páka Jolánnak igen nagy sikere volt. Tisztán csengő, aranyfényü szopránja Ideális erre a szerepre. Játéka azonban nem mindenben elégített ki. Csak elmondotta a szöveget s ez bizony nem elégíthet ki. Csóka József minden eszközt felhasznált arra, hogy mu­lattassa a közönséget s ez sikerült is neki. De vájjon helyes dolog-e mindent feláldozni a karzat nevetéséért? ßppen Csóka József­nek, akinek komoly értékű alakításokkal voltak jelentős sikerei s akit a közönség hosszú évek óta kedvencei közé sorolt, van a legkevésbbé szüksége erre. Igen j‘ó volt Szentes Ferenc a strázsamester szerepében. Endre Béla karmester számára a János vitéz nem jelentett nehézséget. Lendülettel, finom művész! érzékkel vezette a zenekart, teljes szépségében érvényre juttatva a Ka- csóh-melódiákat. Vitéz Tibor, a rendező Igen jő munkát végzett. Persze egyik nap­ról a másikra Ő sem varázsolha t opera éne­kesekből prózai színészeket. Az előadásban azonban Így sem volt komoly zökkenő s ez az ő érdeme. Külön ki kell emelni a tö­megek mozgatását. Á kórus nemcsak pom­pásan énekelt — amiért elsősorban Szita Oszkár karigazgatót illeti dicséret, — ha­nem elevenen élt, hullámzott s önálló ténye­zőként belefolyt az akcióba. A kórust egy pillanatig sem láttuk lélektelen tömeggé merevedni, unottan áldogáinl. Minden tagja külön-külön színészi munkát vállalt s szí­nessé, mozgalmassá tette az egész előadást. Varga Mátyásnak különösen a francia ki­rályi palota, hatalmasssá növelt palotájával volt megérdemelten nagy sikere. Ez a pasz­tellszínben tartott, csupa finomság színpad­kép méltón sorakozik Varga Mátyás legjobb alkotásai mellé. A tündérországi képben azonban legfeljebb a revüszerüen megoldott felvonáskezdet érdemel dicséretet. Szopos Klára jelmezei most is hatásosan szépek. Páka Jolán királyklsasszony kosztümje el­ragadó. A tánckamak s a beteg Borion Irén he­lyett beugró Rimóczy Violának nagy sikere volt. Tóth Jolán ismét feltűnt tökéletesen könnyed és .teljes technikai biztonságot el­áruló táncával. Szilágyi János is tehetség s táncosnak Ígérkezik. fn. a.) Színházi napló Emlékezete« sikerrel vendégszerepeit néhány nappal ezelőtt Kolozsváron Som- lay Artur G. Hauptmann „Naplemente előtt" c. darabjában. Tekintettel arra, hogy Serniay n éh Any napos vendégszerep­lése alatt a kolozsvári színházszerető kö­zönségnek csak csekély hányada tudott belépőjegyhez jutni, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatósága uj vendégszerep­lésre kérte fel a kitűnő művészt. Somlay kedvező válasza mér meg Is érkezett ■ ennek értelmében január 12-én és 18-án este, ugyancsak a „Naplemente előtt“- ben újból fellép Kolozsváron. * A maros-oóásrhelyi iskolánkivüli népmű­velési bizottság az annakidején tervbevett, de közbejött akadályok miatt elmaradt ven­dégszereplés helyett uj vendégszeréplésre lúvta meg a kolozsvári Nemzeti Színház együttesét. A vendégszereplést február 16— BS között bonyolítja le a kolozsvári Nem­zeti Színház prózai együttese a Kultúrpa­lota nagytermében. EzalkaXommal Molter Károly „örökmozgó" c. székelytdrgyu da- ralbja (kolozsvári bemutatója valószínűleg február 9-én lesz), továbbá Niccodemi „Tacskó"-ja és Szabó Bajos „Viharlámpa*" c. székelytárgyu darabja kerül színre. * A kolozsvári Zenekonzervatórium „Col­legium Musicum“-jának második hang­versenyének sikere után — a rendkívül kedvező sajtóliangok alapján —, vendég­szereplésre hívta meg a besztercei Ma­gyar Kaszinó a „Collegium Muslcuro" művészeit. A kolozsvári Zcnekonzervato­li iun „Collegium Musicum“-ának művé­széi számszerűit tizenötön február 12-én rendezik meg első vidéki hangver­senyüket. * Endre Bélát, a kolozsvári Nemzeti Szin- háe kitűnő karmesterét a kolozsvári Zene- konzervatóriumhoz az operai tanszak taná­rává nevezték ki. A nagymultu intézetnél ugyanis az operai tanszak tanári állása ed­dig még betöltetlen volt. Endre Béla a kö­zeli napokban már át is veszi megbízatását. * Értékes ajándék érkezett a kolozsvári Zenekonzervatórtnin Igazgatósága elmére. A Budapesten élő D. Aggházy Teodora, néhai Aggházy Gyula, a lürneves, székely származású festőművész leánya, két érté­kes hegedűt küldött a Zenekonzervató­riumnak azzal a kikötéssel, hogy a hege­dűket — amelyek közűi egyik nag.vértékű olasz menterhegedü — a kolozsvári Zene- konzervatórium két szegénysorsu székely növendék használja mindaddig, amíg sa­ját erejükből hegedűt tudnak venni ma­guknak ... Az Igazgatóság — a hegedűk elnyerése érdekében — minden év végén növendékhangversenyt- rendez s ennek eredménye alapján ítélt oda majd haszná­latra á hegedűket. Ehrfnrtban most mutatták be Farkas Ferencnek, a kolozsvári Zenekonzervatórium igazgatójának nagysikerű „Bűvös szek­rény" c. operáját. Az ideérkezett sajtó­hangokból és felvételekből megállapítható, hogy a „Bűvös szekrény" rendkívül szép sikert ért el a németországi ősbemutatón és az azt köpető sorozatos előadásokon. S< A szombaton este hatalmas sikerrel be­mutatott „János vitéz“ előadása előtt valósággal megostromolták a Nemzeti Színház jegypénztárát jegyekért, de hiába... A „János vitéz“ előadásaira — egyelőre még két estére, — már jffSSre minden jegy elkelt!“... Jegyezzünk búzakötvényt SZÖVETSÉG Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjánál Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 9. sz. János vitéz — FeJwiíSárt* n koloisv^ri Nemve’i Síinfiávbnn —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents