Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-11 / 7. szám

1944. J AKTÁK It 3 KuinUme „Minden magyarnak megtörhetetlen érctömbbé kell összeolvadnia a szeretet kohójában!“ Antal miniszter nagyhatású beszédet mondott a kecskeméti „néma bá!“-on Euza&ér és Emzakoivény Aki tagadja, hogy a magyar gazda btiza- vahitában is számol, azzal szemben elég hivatkozni arra a közismert tényre, hogy Magyarországon igen sok földbirtokot nem készpénzért, hanem búzáért adnak haszon­bérbe. A bérbeadó nem meghatározott pénz­összeget, hanem holdanként megállapított búzát, vagy ennek mindenkori piaci árát kapja haszonbérként. Ma minden bérbeadó igyekszik tőketarta­lékot gyűjteni a háború utánra az átmenet­gazdálkodás idejére. Mert akár maga is gazdálkodik, akár egyéb foglalkozást üz, a háború után sok kiadása lesz, hogy besze­rezze azokat az elsőrendű szükségleti cik­keket, amelyeket ma nem tud beszerezni. A bérbeadó tehát tartalékolja a ma kapott haszonbérének azt a százalékát, amelyet rendszerint beszerzésekre, pótlásokra, tata­rozásra szokott fordítani. Az a bérbeadó, aki buzakötvényben tar­talékol az átmeneti időre, feltétlenül jól jár és helyesen cselekszik. A ma búzákat vénybe fektetett 40 pengős buzaérték ugyanis egé­szen bizonyosan legalább 40 pengő marad, tehát értékálló is, kamatozik is. Még ha nem tartalékol, hanem úgy gondolkodik, hogy az átmeneti időben majd a haszonbért teljes összegben fogja beszerzésekre, pótlásokra fordítani, megtörténhetik, hogy — esvén a buza ára — csak fele összeg fog e célra rendelkezésre állani, mint amennyit ma tudna ugyanezért a buzabérért kötvénybe fektetni. Ezért igyekszik ma mindenki buzaköt- vénybe fektetni az átmeneti idó alatt ki­használásra szánt pénzét. Legyen bár valaki gazda, iparos, kereskedő, vagy lateíner, a buzakötvény mindenki kezében azt jelenti, hogy annyi negyven pengős bu mértékkel ren­delkezik a jövőben, ahány mázsáértékü bu- zakötvény tulajdonosa. És ebbe a kötvénybe fektetve negyven pengő lesz a buzaérték akkor is, ha a tőzs­dén majd csak 30, vagy 20 pengővel jegy­zik a minőségi búzát. a „6tiR§f»re“ szerkesztőségi titkárát Zürich, január 10. (MTI) A „Gringoire“ című francia lap szerkesztősége titkárát is­meretlen tettesek vasárnap hajnalban re­volverlövésekkel meggyilkolták, amikor as hódúból kijött. A soproni Franken burg Irodalmi Kör vendég- szereplése Kolozsváron Kolozsvár, jan. 10. A soproni Fraafeen- burg Irodalmi Kör tagjai szombaton Remé­nyűi Sándor baráti körének meghívására Kolozsvárra érkeztek. Szombaton délután Kamenszky Árpád dr.. soproni polgármester az egyetemi könyvtár előadótermében nagyérdekességü előadást tartott „a leghűségesebb város“ történetéről és fejlődéséről. Élvezetes előadásban tárta a hallgatóság elé Sopron történetét a, legré­gibb időktől kezdve napjainkig. A mindvégig lenyűgöző érdekességü elő­adás után Berecz Dezső dr. „Soproni séta“ cámjwcl tartott vetített képekkel élénkített előadást. Pompás képekbe*» vonultak el a hallgatóság előtt a patinás vévos történelmi emlékekben bővelkedő terei és utcáS. A mam bat délutáni előadást J&r«si Andor es­peres nyitotta meg és zárta be. A Frankenbnrg Irodalmi Kör vasárnap imdaámá estét rendezett a református teoló­gia dísztermében. Reményik Sándor baráti köve nevében Tavaszy Sándor református püspíSdielyefebes üdvözölte a soproni vendé geltet s hangoztatta, hogy a hűség ar, a sri- vSrvänyhid. amelynek jegyében Sopron és KobrEsvár egy közösségbe tartozik. Kamenszky Árpád polgármester megnyitó IwwHédében a nemzetté levés kérdését tag­lalta, majd Reményik Sándor és barátai soproni látogatásaira pillantott vissza. A Kör tagjai közül Benkő László „CSga- rettavég“ címmel adott elő, majd Hnstór István nagy hatással tolmácsolta Mészáros {E&nos „A fekete szín dala“, Jöos Sándcs- kpámmal“ és Rozsondy Károly „Tepvő- btettl” cimü versét. Berecz Dezső ,,Echós sze­kéren“ című hangulatos novellája Déryné IfjasBzony életének egyik kolozsvári vonat­kozás« epizódját elevenítette fel. Végül Benkő László olvasta fel Becht Rezső „Az e*KÍó“ eórnü novelláját. A soproniak kolozsvári látogatása nagy­mértékben megerősítette a két város baráti kötelékét. 36 ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS A Jö Kecskeemét, január 10. (MTI) Szombaton délután rendezték meg a kecskeméti sze­génygondozó hivatal javára az immár tiz éves múltra visszatekintő hagyományos „néma bált“. A kecskeméti társadalom a szokásos farsangi összejövetel helyett a „néma bál“ keretében rótta le a maga ál­dozatát- a kecskeméti szegények megsegíté­séért. Kovács Sándor apátplébános bevezető beszéde után általános figyelem közepette Antal István nemzetvédelmi propagandami­niszter emelkedett szólásra és nagyobb be­szédet mondott. Beszéde elején a miniszter rámutatott arra, hogy az a probléma, amelyet ezúttal a „néma bál“ jelképe fejez ki, a szegénység és nyomor elleni küzdelem, egyben a szociá­lis segítés problémája közelről sem magyar, hanem európai, sőt világkérdés és ennek terhe alól a világbirodalmak éppúgy nem mentesek, mint a kis országok. A szegény­ség elleni küzdelemben nemcsak társadalmi igazságosságnak kell érvényesülnie, mert az igazságosság nem csupán az értelemnek fénylő, de hideg világa, hanem kell ehhez a szív éltető, meleg sugara Is. Magyar szere­tetnek kell áthatnia ebben az országban min­denkit, aki a szegénység és a nyomor elleni küzdelem kérdésével foglalkozik. A legna­gyobb történelmi vihar pusztító szélvésze már szinte teljes erővel fenyegeti ezt az or­szágot. A viharral szembefordulni, helyt­állni, kitartani, a magyar ügyet épségben megőrizni csak olyképen lehetséges, ha min­den magyar egyetlen kemény és megtörhe­tetlen érctömbbé olvad össze a szeretet olvasztó és acélosó kohójában. A vihar egy­formán elsodrással fenyeget mindenkit. A miniszter ezután rámutatott arra, hogy „az egész az egyért és az egy az egészért“ krisztusi törvény talán sohasem volt annyi­ra időszerű, mint ma. Lemondás és áldozat legyen tehát a jelszó és ma, a szükreszabott készletek világában tartsa mindenki szem- elött a közösség parancsait. Ne akarják ma fölös javak és a pénz hajh úszásával minden áron gyarapítani vagyonukat, amikor körü­löttünk milliók és milliók egyik óráról' a Budapest, január 10. Zichy János gróf, a magyar katolikusság világi vezetőjének holt­testét hétfőn reggel az egyetemi templomba vitték, ahol díszes ravatalt állitottak fel. A gyászszertartáson a közélet számos előkelő­sége jelent meg. Az első gyászszertartást Czapik Gyula egri érsek végezte. A ko­porsót a beszentelés után átszállították a Nemzeti Múzeumba. A Muzeum előcsarno­kában & kormány rendezésével ment végbe a második gyászszertartás. 8eredi Juszti­nján bíboros hercegprímás megadta a végső absaoluciót, majd a kormány nevében 8zi- uyes,-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter mondott gyászóeszédet, — Zichy Jánosban megtestesült a ma­gyarság minden jellemvonása — mondotta a miniszter. — A magyar föld ama szülöttei köoé tartozott, akik ragyogó csillagként őr­ködnek nemzetünk fajtája felett. A közélet magas őrhelyén mindig megmaradt jó és boles embernek. Meghat ott an gondolok vise­ază arra a napra, amikor 33 évvel ezelőtt., mint vallás- és közoktatásügyi miniszter engem minisztériumába fogalmazó-gyakor­nokká kinevezett. Nemes alakja egész pá­lyámon péid&adóként ragyogott előttem. Most, amikor hivatali utódként a kormány nevében búcsúztatom, tisztelettel és megin­dult lélekkel gondolok feonkött emlékezeté­re. Miniszterségéhez számos reform és kez­deményezés fűződik az óvodától az egyete­mig. Nevéhez fűződik a debreceni és po­zsonyi tudományegyetem felállítása. A ka­Kolozsvár, január 10. A nagy világháború izzó napjai között két kis eseményt jegy­zőnk fel, amelyek a maguk jelentéktelen­ségében is rámutatnak arra, hogy az úgy­nevezett belső fronton milyen a polgári élet: tervek, elgondolások között él a meg­védett területen a magyar s a kis mozgal­maknak dicséretes eredményei mutatkoz­nak. Kolozsvár tisztviselőinek tarka estje Kolozsvár város meglehetősen nagyszámú tisztviselői kara elég szerény fi-et-'se mei- bdfr a, feiszAjwhlián óta becsülettel; önként másikra elvesztik mindenüket. A köz javára szóló államhatalmi intézkedéseknél is külö­nös figyelemmel kell lenni a gyöngékre, a szegényekre és az elesettekre. — A magyar államhatalom és a magyar nemzetvezetés — folytatta általános helyes­lés közepette a miniszter — ezen a téren, tehát a gyengék, az elesettek és a gondo­zásra szorulók megvédelmezése terén is a lehetőségek határain belül és sokszor talán azokon túl Is mindig megtette a maga kö­telességeit. így az elmúlt negyedszázad so­rán a szociális fejlődésnek olyan ütemét diktálta ebben az országban, amely kiállt minden európai kritikát és bármely tárgyi­lagos összehasonlítást. Tisztában van vele — hangoztatta Autal István miniszter, — hogy ez a nagy probléma, a szegénység és a nyomor problémája, illetőleg azok végle­ges likvidálása nem bízható egyesegyediil a cselekvő szeretetre, a jószívű áldozatos haj­landóságára és önkéntes karltásra. Szükség lesz hatalmas és átfogó gazdasági és társa­dalmi átfogó munkára, mint ahogy minde­nütt a világon ilyen módon fogtak hozzá a probléma mego’dásához. Meg van győződve, hogy ez a borzalmas háború, amelynek elő­idézésében nem csekély oka volt azoknak a mélyenjáró társadalmi, gazdasági és szo­ciális bajoknak, amelyeket a világ intézői vagy későn vettek észre a maga álkos és pusztító Íratásai mellett, azzal a jó ered­ménnyel is fog járni, hogy majd felragyog a béke szivárványa felettünk, világszerte általános lesz az óhaj és a vágyakozás egy olyan yiszonylagosan tökéletes társadalmi és gazdasági berendezkedés után, amely min­den ember számára megteremti a szociális biztonságnak azt a minimumát, amely nél­kül nincs emberi méltóság, nincs emberi egyenlőség, nincs emberi szabadság. S en­nek az uj és igazságos társadalmi, emberi és nemzetközi berendezésért küzdő világ­nak — mondotta befejezőül a miniszter — az elsők sorában kell haladnia a mi orszá­gunknak is. A miniszter beszédét sokszor szakította félbe a közönség lelkes tapsa. tolikus világot nagyszerű intézményekkel gazdagította. Erős oszlopa, dísze és büsz­kesége volt a keresztény magyarságnak. A nagy elvi kérdésekben megalkuvást nem Ismerő közéletü férfit és pártokon felül­emelkedni tudó politikust tiszteltük benne. Fáradhatatlan, ragyogó, nemes és tiszta lelkének és jellemének emlékét híven meg­őrizzük és a viszontlátásba vetett erős re­ménnyel tesszük le koporsójára a megbe­csülés, hála, tisztelet és szeretet koszorúit. Az oszlopcsarnokban a koporsó előtt Horthy Miklós Kormányzó hatalmas babér­koszorúja feküdt, ettől jobbra és balra a kormány, a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium, a királyi hercegek, valamint az országgyűlés képviselöházának koszorúi. A koporsót az elhunyt családjának, valamint a Habsburg-háznak koszorúja bontotta. A koporsótól balra foglalt helyet az elhunyt családjának több tagja és rokonsága, a jobb oldalon József királyi herceg és Auguszta királyi hercegasszony, mögötte a kormány tagjai, a budapesti diplomáciai testület tagjai, a Felsőház, valamint a kép- vlselöház elnöke. A széksorok mögött a tit­kos tanácsosok, valamint a Felsőház és a képviselőház tagjai gyülekeztek. A temeté­sen megjelent a főnemesi világ, a társadal­mi, egyházi és politikai élet igen sok kép­viselője. A szertartás befejeztével a kopor­sót gyászkocsiba tették, hogy a Zichy-család nagylángi sírhelyére szállítsák, ahol kedden helyezik örök nyugalomra az elhunytat. kivette a részét minden társadalmi, jóté­konysági mozgalomból. Évenként súlyos tízezreket tesznek ki a város tisztviselőinek, munkásainak országos példátmutató fel­ajánlásai. Legutóbb Keleáy Tibor dr. pol­gármester engedélyével és védnökségével a város fiatalabb tisztviselői, élükön Kelemen Tibor polgármesteri titkárral, „tarka esté­ket“ rendeznek a történelmi nevezetességű Redout nagytermében. Abban a teremben, ahol kimondták egyhangú lelkesedéssel az örök összeforrást az anyaországgal, most két-három őrai szórakozásra gyűlnek össze a város tisztviselői ás alkalmazottai Kam opuben nem csalódunk. A Chlofodonl s minősége mindig ugyanő*.5 Chlorodont fogpaszta Magyar készítmény. léha, pezsgőig emelkedő mulatság ez, ha­nem elsősorban a tisztviselői kar együvé- tartozásának ápolása, egymás megismerése az íróasztalokon túl, másrészt egymás szó­rakoztatása, felüditése és végül szép anyagi eredményekben a jótékonykodás. Mert azt az összeget, amelyet a város — ismételnem kell — nem túlságosan dotált tisztviselői müsormegváltás elmén készséggel lefizet­nek, a város szegényeinek segélyezésére fordítják... Minden hónapban jónéhány száz pengő gyűl igy össze a város tisztvi­selőinek családias jellegű összejövetelén. Az elmúlt szombaton is volt egy ilyen „tarka est“ s a műkedvelő fellépők két órán keresztül szórakoztatták a közönséget: kartársakat és kartársnöket. Tisztviselők, akik napi nyolc-tiz órás mnnkában akták felett görnyednek, számoazlopokát adnak össze, ügyes-bajos emberek érdekében ügy- osztályokról-tigyosztályokra szaladgálnak, száz és száz panaszt hallgatnak meg, jegyzőkönyveznek: a tarka estén frissen, vidáman hegedülnek, táncolnak, szórakoz­nak. A város tarka estéinek valahogy zárt közönsége van, ez azonban nem jelenti azt, hogy bárki a maga vendégét ne vihesse el. Az estélyeket viszont nem azért rendezik, hogy a sajtó névszerint' kiemelje őket, mint ahogy ezalkalommal sem soroljuk fel azt a sok kedves és tehetséges műkedvelőt, akik a meghívott közönségét olyan jól elszóra­koztatták szombat este az öreg Redout falat között. i „Szenzációs asztaltársaság“: 1650 pengő A megszállás kezdetekor: 1919-ben ala­kult meg az asztaltársaság egy székely nemesember, Komjátszeghy Lajos vendéglő­jében. Tagjai nagyrészt iparos emberek voltaic és kivétel nélkül magyarok. Az volt az elvük, hogy aki pörköltözni és fröccsözni tud. az adjon néhány garast jótékonycélra is. Megcsinálták a maguk kis asztal társa­sági alapszabályait, könyvet fektettek fel és az év végén összegyűltek, hogy a befolyt összeg elosztása iránt határozzanak. Leon- hardt Arthur — megérdemli, hogy nevét feljegyezzük — ,,fogta össze“ a megszállás éveiben a kis társaságot, amely évenként 500—1000 lejeket juttatott magyar iskolák­nak és intézményeknek és magánosoknak. Évente átlag 10.000 lej volt az az összeg, amit ez a kis társaság ilyen célokra szét­osztott. Most egy derék vállalkozó, Hegedűs Gyula az elnök. Boldogan közölte velünk, hogy o, mult évi „mérleg“ 1650 pengő — nyereséggel zárult és ezt ki is osztották. .. Ebből a pénzből juttattak a tanoncottlm- noknak, a Vöröskeresztnek, a hadbavmml- ta.knak, szegény elaggott iparosoknak és magánosoknak. És mindezt egy évi tizórá- zás és sörözés szerény megadóztatása árán. Hát nem követendő példa ez? Azért írtam a cikkem címéül: Magyar tervek és eredmények. így kell dolgozni, áldozni valamennyiünknek. Sokak szemében esetleg lemosolyognivalóan kicsi dolgok ezek, de higyjék el, hogy ezekből a parányi téglákból épitjük fel az uj Afagyarországct. TÓTH SÁNDOR A K»!oz$várí Onmsi Hamar? tagjainak fipsimébe! Kolozsvár, január 10. A Kolozsvári Or­vosi Kamara elnöksége felhivja tagjait, hogy tagsági igazolvány könyveiket ingye­nes láttamozás végett 8 napon belül az Or­vosi Kamarába (Magyar-u. 17.) mutassák he. Személyes megjelenés nem kötelező. A Kamara értesíti a tagokat, hogy a bel­ügyminiszter az egyszeri orvosi vizsgálatok legkisebb diját 6 pengőben, a háziflátogatá- solc dijának legkisebb mértékét pedig 8 pengőben állapította meg, s elrendelte, hogy a többi orvosi díjszabás legkisebb mértékét 30 százalékkal emeljék fel. A Kamara fel­hivja tagjainak figyelmét hitelesített pénz­tárnapló azonnali felfektetésére. Eltemették Zichy János grófot, a magyar katolikusság világi vezetőjét Magyar tervek és eredmények...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents