Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-11 / 7. szám
Haíálraitélték Ciano grófot Kedd 1944. január 11 Ára 16 tillér ELŐFIZETÉSI AKAR: 1 HÓRA 4.80, NE- I GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ I HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 7. SZÁM. ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. | SZERKESZTŐSÉG, KI ADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA HATALMAS KÜZDELEM TOMBOL A DÖNTÉSÉRT A KELETI ARCVONALON E9Yre jobb an éreztetik; hatásukat a német ellent á m adások Tokió szerint minden előkészület megtörtént az indiai szabadságharcra Roosevelt általános munkakofelezettséget akar bevezettetni az Egyesült Államokban 65.000 partraszállási hajóval akarják megkísérelni a szövetségesek az európai és ázsiai inváziís hadműveleteket' A HÁBORÚ DÖNTÖ CSATÁJÁRÓL VAN SZÓ — ez a véleménye berlini katonai köröknek a „Nene Zürcher Zeitung“ németországi levelezője szerint a keleti hadszíntéren most folyamatban lévő nagy küzdelmekről. Most már a bolsevisták sem arra törekszenek, hogy területi nyereségle tegyenek szert, vagy hogy a német arcvonalat egy-egy helyen megbontsák, hanem az egész német hadsereg szétzúzását tűzték ki célul és ezért mindent egy kártyára tettek fel, A svájci lap szerint lehetséges, hogy a keleti arcvonalon Ilyen körülmények között további német visszavonulásra kerül sor. Berlini katonai körökben vasárnap kijelentették, hogy a német főparancsnokság esetleg a rugalmas védekezés és szükség esetén n nagyobbá vány u front kiigazítás módszeréhez folyamodik, mert ez eddig is kitünően bevált. A kijelentés azonban igen általános s nem lehet belőle arra következtetni, hogy a németek az egész arcvonal hátrahelyezé- sére gondolnának. A német sajtó azonban rendkívül komoly, sőt — Írja a svájci lap — drámai hangon fog'alkozik az eseményekkel. A nagy nvil- vánosságot eddig meglehetősen szűkszavúan tájékoztatták s ezért most a sajtó megváltozott magatartása arra látszik mutatni, hogy fontos döntések történtek a további hadműveletek jellege szempontjából. A bolsevisták az arcvonal déli szakaszán különösen nagy erővel folytatják támadásaikat. Mind világosabbá válik az a szándékuk, hogy Mann stein tábornok csapatait északról és délről túlszárnyalják és bekerítsék, vagy legalábbis a Dnyeper-ivből való visszavonulásra kényszerítsék. Amint a Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelentése megállapítja, a német védelmi arcvonalnak kemény küzdelmeket kell vívnia. Az ellenséges támadó front nem hézag nélküli, a bolsevisták hadműveleti nvomé a sem egyenletess. de egyes támadó vál'alkozásaik összefüggésben vannak egymással és minthogy a szovlet vezérkar az utóbbi években sokat tanult a németektől, hadműveleteik ereiét nem lehet lebecsülni. A Nemzetközi Táiékoztató Iroda a következő íőszieteket jelenti a helyzetről: a régebbi lengyel—szovjet határon, amelyet egynéhány nappal ezelőtt szovjet előőrs csoportok elértek, Vatutin tábornok jobb szárnyának nagyobb tömegei csatlakoztak fel. Ezen a részen azonban az ellenség nyomása nem nagyon erős. Annál hevesebbek azonban a BerdJesev—Kasztatin térségből Vinnica irányában, a Bug felső folyása felé irányuló ellenséges támadások. A németek itt erős páncélos csoportokat vetettek küzdelembe. Kirovgrád kiürítése után jelentékenyen meglassították a szovjet előretörés ütemét és megakadályozták az áttörésre irányuló kísérleteket. Egy szovjet harccsoportot bezártak és teljesen felmorzsoltak. Rjeiaj»—<Jerkovtól keletre Vatutin csapatainak jobbsaárnya egyesült a Cserkasszitól előre nyomuló másik szovjet csoporttal s ennek a hadműveletnek következménye volt Kirovgrád részleges kiürítése. Kievtih délre a német csapatok megrövidítették állásaikat és így fogták fel a nagyobb szovjet erők előretörését. A hétfői német hivatalos Jelentés eredményes német ellenakciókról számol be. Megállapítja, hogy Bogreviscse térségében a bolsevisták még folytatják előrenyomulásukat, de a német ellentámadás már visszaszerzett egy átmenetileg elvesztett helységet. A szovjet had vezetőség állandóan változtatja támadásainak súlypontját, óriási mennyiségű ember--és anyagtartalékot téko- zol el, de a kezdeti sikereken túl sehol sem tudott eljutni nagy hadműveleti célkitűzéséhez, a német arcvonal felgöngyö'itéséhez. Az általános helyzetet illetően, — állapítja meg a Nemzetközi Tájékoztató Iroda —• nem kétséges, hogy a bolsevisták még nem adták ki teljes erejüket. A német hadvezetö- ség számol azzal, hogy az ellenségnek még jelentékeny és meglehetősen érintetlen hadműveleti tartalékai vannak és az eddigi harcokban megritkitott csapatait mind ember. mind hadianyaggal föl tudja tölteni. A nagy téli támadás — úgy látszik — még mindig erősödőben van s nem lehet megmondani, mikor halad át csúcspontján. -* AZ EURÓPAI ELÖZÖNLÉS IDŐPONTJÁT — jelentette ki vasárnap este Forrestal amerikai tengerészeti államtitkár — már kitűzték. Szövetséges részről — s ezzel természetesen a német hadvezetőség tökéletesen tisztában van — a legnagyobb előkészületeket teszik a roppant méretűnek tervezett hadműveletre. A német kormány katonai szószólója — jelenti a Nemzetközi Tájékoztató Iroda — kijelentette, hogy angolszász oldalról a felderítő gépek adatai alapján, továbbá a ké- meiktöl kapott értesülések nyomán nyilvánvalóan tudják, hogy a németek mennyire felkészülten várják a támadás megindulását s valószínűleg ez az oka annak, hogy annak megkezdésével még mindig késlekednek. Sztálin is kétségtelenül ismeri a német védelem erejét. Bizonyos — mondotta a német katonai szakértő —, hogy a partraszállás megkísérlésekor az angolszász csapatok roppant tömegei fognak elpusztulni. Már a parthoz való közeledéskor a tengeren fognak megsemmisülni a megszáHásm készülő csapatok nagy tötnegcÁ üt cttiíMi# a». esetben, hogyha sikerül átmenetileg hídfőt alkotniok az európai szárazföldön, annak csak újabb tömeg pusztulás lesz a következménye. Egy, vagy két évvel ezelőtt, amikor a német védelmi felkészültség még kezdetleges volt, egy ilyen angolszász betörési kísérlet talán meglepetést okozhatott volna, ma azonban német részről valósággal várják, hogy az ellenség megpróbálkozzék ezzel a hadművelettel Az angolszászok viszont tudják, hogy a, elözönlésnek semmi körülmények között sem szabad kudarcba fulladnia és ha egyszer megkezdték, minden áron eredményt kell kicstkarniok. El vannak tehát szánva' arra, hogy csapataikat kíméletlenül harcba vetik és ezért készítik elő közvéleményüket a rendkívül nagy veszteségekre. EzaJkalor.t- nral — mondják — az egész tétről van Szó1 és az előkészületeket ennek megfelelően kell megtenni. Forrestal amerikai tengerészeti államtitkár szeint az 1944. évi támadások sikere az amerikai hajóépitési terv teljes végrehajtásától függ. Eddig állítólag 20.000 partra szállási hajó építését fejezték be, de a kitűzött időre még 1,5.000-et kell szállitani. köztük úgynevezett kéüaki vontatókat is. A már készealévők közül sok harcban is volt már Európában és a Csendes-tengerein Forrestal is kiemelte azonban, hogy minél több partraszállási .hajót készítenek, annál nagyobb less a veszteség az elözönléskor. Nance amerikai ezredes Is óva Intette honfitársait attól, hogy Németország gyors összeomlásában higyjenek. — A szövetségesek — mondotta — az európai háborút ebben az évben csak akkor fejezhetnék be, ha a Szovjet továbbra is leköti a német erők jó részét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a német fel- szerelési i/part a bombatámadások nem érintették jelentősen s a német csapatok ma éppen olyan harcképesek, mint 1939-ben. * A LENGYEL-SZOVJET KÉRDÉSSEL kapcsolatban rendkívül feltűnést keltett az „Observer“ cimü angol lap cikke. Az „Observer“ szerint a Szovjet áliitólag indítványt tett » lengyel határkérdés tisztázására. Az általa javasolt határ az 1920. évi, úgynevezett Ciurson-vonalon alapulna, amely Litvánia legdélibb sarkából indul dél felé. Oroszország ezenkívül hajlandó volna állítólag átengedni a grodnói és a bialisztoki körzetet s tárgyalásokba bocsátkozna Lemberg visszaadása érdekében, ha a lengyel kormány baráti magatartást tanúsít. Az elvett lengyel területekért nyugat felé terjesztenék ki a lengyel határt. jelentése szerint teljes képtelenségnek moa* dották ezt az értesülést s lengyel körökben is kijelentették,“hegy nincs tudomásuk ilyen Indítványról. A londoni sajtó azonban kezdi bizakodással megítélni a kérdést. A „Daily Telegraph“ Így ír: „pillanatnyilag még nem lehet pontosan megállapítani, hol lesz Lengyelország keleti határa és milyen kártalanítást kaphat Lengyelország máshol, de kétségtelen, hogy végezetül mindkét kérdést a lengyelek megelégedésére oldják meg, ha majd a lengyelek és oroszok újra diplomáciai érintkezésben lesznek.“ A News Chronicle szerint Londonban növekszik a reménység, hogy a határok miatt felmerült vH« nem mérgezi meg véglegesen a lengyel-szovjet viszonyt. Ha a mostani lengyel kormány a háború után vissza akar térni Lengyelországba, igen okosan teszi, ha elismeri, hogy ez csak a szovjet kormánnyal való megegyezés . alapján lehetséges. Viszont a szovjet kormánynak is gondolnia kell arra, hogy a háború után való őszinte együttműködés Nagybritánniával ós az Egyesült-Államokkal sokkal fontosabb a Szovjet biztonsága szempontjából, mint a lengyel részről követelt engedmények. A lengyel menekült miniszterelnök nyilatkozata Angliában általában elég jó benyomást keltett, amint valószínű, hogy arról illetékes angol köröknek előre tudomásuk volt. A „Times“ hangoztatja a szovjetlengyel kibékülés szükségességét és azt Írja, hogy Lengyelországnak, ha elelkepes akar lenni, a Szovjetunióra kell támaszkodnia és utal Sztálin gyakran idézett kijelentésére, amely szerint Oroszország erős és független Lengyelországot kiván. A „Daily Telegraph“ Duncan Jones cisztercita dékán cikkét közli, amely erősen síkra száll Lengyelország ügye mellett. Rámutat az Atlanti-okmány határozataira és mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy Lemberg és Vüna kétségtelenül lengyel városok. Ennek a kérdésnek az ököljog alapján való megoldása riadalmat keltene egész Kelet- Európábán, éppúgy, mint az egyesült nemzetek táborában. Az „Istanbul“ cimü lap szerint végeredményben azt lehet mondani, hogy a lengyel kérdés uj München felé halad. Lengyelország keleti határának kérdése sok hasonlóságot mutat a szudéta kérdéssel. A nyugati szövetségesek ismét arra készülnek, hogy egy kisnemzetet sorsára hagyjanak a nagyobbal szemben. Az ügyek mai álláaa mellett alig kételkedhetünk abban, hogy a lengyel kérdés újabb Münchennel végződik, mert az angolszászok semmi olyat nem akarnak, ami kedvét szeghetné Moszkváit jyKtapi orosz körök a bjrtt kKSSggpIgi. paly
