Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-09 / 6. szám
1»44. JATVTTAR 9, 19 ti £ L ti á M ~édfSJÍG Kanaán — Argentínában Az USA-val való feszült viszony cseppet sem ártott az egyre fejlődő délamerikai államnak Buenos-Ayres, december 31. Délamerika legérdekesebb városa ma kétségtelenül Buenos-Ayres, Argentina fővárosa, azé az államé, amelyet az Egyesült Államok hatalmi politikájának minden mesterkedése ellenére sem sikerült bekapcsolni a tengelyellenes arevonalba. Akj husz-harminc, vagy akár tiz esztendővel ezelőtt látta az argentin fővárost, aligha ismerne rá mai arculatára. Harminc évvel ezelőtt hatalmas felhőkarcolókat építettek, de a paloták mellett ott maradtak a kis- vályogkunyhók is. A város duzzadt, növekedett szinte elképzelhetetlen gyorsasággal. A bevándorlók csak úgy özönlöttek az uj lehetőséget nyújtó állam felé s ez meg is látszott a város képén. Bizonytalan egzisztenciák, kalandorok országről-országra hányódó, meghatározhatatlaft foglalkozású egyének tízezrei hömpölyögtek a város utcáin. Sötétedés után asszonyt nem lehetett az utcán látni, de annál több fiatal férfit, mindenre elszánt szerencsevadászt, akik azzal a gondolattal jöttek erre a földre, hogy lehetőleg minél hamarabb meggazdagodjanak s aztán hazatérjenek Európába. A bevándorlási törvényt senki sem vette komolyan. A becsületes munkakeresők mellett is igen nagy számban jelentkeztek kalandorok és tulajdonképpen ők adták meg a város színét. A keskeny utcák állandóan zsúfoltak voltak, mert senki sem gondolt arra, hogy valamikor hatalmas forgalom bonyolódhatik le majd Buenos-Aures utcáin. Milyen más azonban ma az utcák képe. Hatalmas uj sugárutakat építettek, amelyek keresztül- kasul szelik a várost. Ez a városrendezési terv egész háztömböket, sőt negyedeket törölt le a város képéről. Helyükben ma uj felhőkarcoló-sorok emelkednek. A város központjában a házak átlagos magassága 6 emelet Igen érdekes, hogy bár az argentin főváros építkezési módjában bizonyos északamerikai hatások nyilvánulnak meg, a felhőkarcolók építkezési stílusa nagy általánosságban a modern olasz építkezést utánozza. Annyi bizonyos, hogy a város képe ma teljesen egységes és a tengerről nézve lenyűgöző látványt nyújt. A főváros lakói rendkívül büszkék arra. hogy Buenos-Ayres két és félmillió lakossággal nemcsak Délameri- kának, hanem egyben az egész latin világnak is legnagyobb városa. Az Amerikával folyó gazdasági háború ellenére Argentínában bizonyos gazdasági fellendülést lehet tapasztalni és ez elsősorban Buenos-Ayresben érezhető. A kivitel jelentékenyen emelkedett. A rendkívül egészséges gazdasági felépitettségü Argentinénak még az elmúlt nyár nagy szárazsága sem árthatott komolyan, pedig az majdnem az egész kukoricatermelést megsemmisítette. Argentina előrelátó vezetői ugyanis hatalmas készleteket tároltak s igy semmiféle fennakadás sem állott be. El lehet mondani, hogy ma az egész világon talán Argentina az egyetlen állam, amely nem ismeri a hústalan napok intézményét. A bevitel ezzel szemben kétségtelenül akadozik. Ennek oka mindenekelőtt az európai kapcsolatok megszakadása, valamint az, hogy az Egyesült Államok vállalt kötelezettségeit nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni, Ennek következménye az lett, hogy Argentina lépéseket tett önálló iparának megteremtésére. Az uj ipari központ megszervezését Buenos-Ayresben tervezik, amely mint nggy kereskedő város, a mezőgazdaság. és ipar termékeinek kicserélését is elvégezheti. Ez az iparszervezési munka már jelentős eredményeket mutathat fel. Az Argentin főváros környékén a nagy gyárak egész serege nőtt ki a földből. Ez jelentősen megváltoztatta a város egész képét és szellemét, A főváros uralkodó gazdasági tényezői eddig a börzealkuszok voltak, akik a terménytőzsdén diktálták az egész argentin életmenetet Ezek helyébe a nagyipar lépett, amely természetszerűen a nyugodiabb életvitelt és a spékulációmentességet kívánja. Jellemző az argentin ipar szédületes fejlődésére, hogy mig nyolc esztendővel ezelőtt az argentin ipari termékek a mezőgazdasági termelésnek csak egy töredékét érték ét, jelenleg annak háromszorosát tudják produkálni. Érdekes, hogy az argentin ipar nem állami támogatással jött létre, hanem egyedül a haszonra épült fel. A megfigyelők egyhangúan megállapítják, hogy az argentin ipar felépítése a lehető legegészségesebb és külföldhöz viszonyítva árai nagyon alacsonyak. A DélaMka felé irányuló ipari kivitel jelentékeny hasznot biztosit A mezőgazdasági üzéreknek eddig az volt a célja, hogy aratás után, amilyen gyorsan csak lehet, exportálják a termést. Most ezzel szemben mind nagyobb jelentőségre jut a belterjes mezőgazdaság. A főváros körül hatalmas kiterjedésű tyukfarmokat létesítettek és mind nagyobb jelentőségre jut a tojásexport. Emellett azonban a saitkészités, a gyümölcskultúra, az édesipar és a hal- konzervgyártás is egyre nagyobb teret nyer. Ezek után igazán el lehet mondani, hogy Argentina és mindenekelőtt Buenos-Ayres ma tejjel-mézzél folyó Kanaán. Az Egyesült Államokkal való feszült viszony ezen nem változtat semmit. Az ország uj katonai vezetői a legnagyobb elővigyázatossággal igyekeznek megőrizni, sőt ha lehet még fokozni a kedvező argentinéi gazdasági viszonyokat. így Argentína — minden ellenkező híreszteléssel szemben — csak nagyon keveset érez meg azokból a háborús nehézségekből, amelyek még a semleges államokat is olyan erősen sújtják. Ezüst erdő A tél első napjaiban érdekes természeti tünemények szemtanúi lehettek a kolozsváriak. Vasárnap a hajnali órákban vastag zúzmara-réteg vonta be a sétatér, a Békás és a Csillaghegy gyümölcsöseinek ás ligeteinek fáit, bokrait. Tündérien szép ezüstfehér „belépőben“ pompázott minden kicsi fűszál, mintha csak a legdivatosabb angóra- „boleró“ térült volna vállaikra. A légkörtan tudománya zúzmara néven ismeri ezt a télidöben gyakori természeti jelenséget. Magyarázata abban rejlik, hogy a hidegebb, vagy erősebbnek mondható fagyhül'.ámok végső akkordjaként meleg és páradús légtömegek törnek be hozzánk. A talaj felszíne és a felszín kiemelkedő tárgyai, a fák, bokrok, telefonoszlopok, elektromos huzalok és kerítések azonban még sokáig megőrzik alacsonyabb hőmérsékletüket. A velük közvet’enül érintkező levegőtömegek szintén lehűlnek s a bennük lévő nedvesség kicsapódik. A kicsapódásnak két formája lehetséges. Megtörténhetik, hogy a páratartalom apró vizcseppek a'akjában kondenzálődik s ezek a cseppek a hideg tárgyakra reáfagynak. Ebben az esetben üvegszerü jégkéreg vonja be a fákat, bokrokat. Az is megtörténhetik azonban, hogy a levegő gázállapotban lévő nedvessége ugrásszemen lépi át a cseppfolyós halmazállapotot és egyenesen szilárd halmazállapotba megy át, azaz fizikai műszóval élve: szub- limáiódik. Ebben az esetben a zúzmara szép, szabályos, kristályos szerkezetű. Ilyen hófehér kristályha'.mazokat alkotó zúzmara vonta be vasárnap különösen a Békás gyümölcsöseit és elektromos vezetékeit, alkalmat adva e sorok Írójának egész sereg igen érdekes megfigyelésre. Minden jószemü járókelő megfigyelhette, hogy a kerítések lécein például mindenütt az éleken és csúcsokon virágzott ki a zúzmara, annak jeléül, hogy a hideg kisugárzása itt volt a legnagyobb. Az e'ektpomos vezetékekre olyan vastagságban ' rakódott le a zúzmara, hogy egyes helyeken erősen meghajlottak a huzalok a reájuk rakódott jégtömegek súlya alatt. Volt eset, amikor, a feljegyzések szerint, egy folyóméter huzalra 2—3 kg. jég is lerakodott. 1933-han például a Mecsek-hegy- ség egész területén elszakadtak a telefon- huzalok éppen egy nagyobbméretü zúzmara képződés alkalmából. Természetes, hogy a jégtömegek súlya me’lett számításba kell venni a drótok ■ megnövekedett felületét is, amely a szél meghatványozódott nyomása alatt könnyen elszakadhat. A zúzmara kárt tehet a fák rügyeiben Is, letördelheti azoknak csúcsait. A meteorológusok ma már szellemes, távcsővel összekötött mérőskálával vizsgálják a lerakódó zúzmara vastagságát. Érdekes tudnunk azt is, hogy ez az elektrotechnikában igen hasznos kis műszer magyar találmány; Bagossy Béla mérnök munkája. A zúzmara poétíkus jelenségeinek pontos megfigyelése sok érdekes adatot szólaltathat az időjárással foglalkozó tudományágnak s ezért e sorok Írója arra kér minden természetjárót és lelkes amatőrt, hogy megfigyeléseiket s Esetleges fényképfelvételeiket vele a szerkesztőség cimén közölni szíveskedjenek. A zúzmarát és ónosesőt már régen Ismeri a kultúrtörténet, de a néprajz tudománya is. Népmeséink ezüst erdejének megalkotásában egészen bizonyosan nagy szerepük volt tél zuzmarás bokrainak s a síkos jégpáncéllal bevont köveken csúszkálva biztosan eszünkbe jutnak gyermekkorunk mesélnek üveghegyei, amelyeken keresztül csak acél cipővel (korcsolya) lehet átkelni. Ifj. XANTUS JANOS dr. Erdélyi Leszámítoló- ós Pénzváltóflaks ■ ■ ##»• Bank R.-T. Kolozsvár Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank R.-T. Budapest Eeányintézete Fiókok:ft agy várad. Mai ősiásáil>2iy, Ss.aímú.1 . émeii Foglalkozik a banküzlet minden ágává1.
